Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-19 / 296. szám

□ • Egyesületi koncert. Karácsonyi koncertet rendez a Martintelepi Egyesület ma, pénteken délután 4 órától az Arany János Általános Iskolá­ban (Miskolc, Csele u. 14.). • Koncert a galériában. Szászvárosi Sándor (gordonka) és Gulybán Andrea (zongora) adnak karácsonyi koncertet ma, pénteken este 6 órától Miskolcon a Rákóczi-házban. A műsorban többek között Pergolesi-, Massenet-, Boccherini-művek szerepelnek. 9 Tiszalúci hangok. Karácsonyi koncertet ren­deznek a tiszalúci Petőfi Sándor Művelődési Ház­ban december 20-án, szombaton este 6 órától. A műsorban fellépnek a helyi művészeti együttesek, iskolai zenei csoportok, kórusok tagjai. 9 Templomi muzsika. A miskolci Erkel Ferenc Ze­neiskola növendékei december 21-én, vasárnap délelőtt a 10 órakor kezdődő szentmisét követően adnak karácsonyi koncertet a diósgyőri római ka­tolikus templomban. 9 Iskolás hangverseny. Karácsonyi hangver­senyt adnak a miskolci Fazekas Utcai Általános Iskola és Zeneiskola tanulói ma, pénteken délután fél 5-től az iskola zsibongójában. A műsorban töb­bek között Nicolai-, Rameau-, Telemann-, Corelli-, Debussy-, Vivaldi-, Chopin-művek hangzanak el. Díjazott álomházak Miskolc (ÉM) - Lezárult az OTP Rt. B.-A.-Z. Me­gyei Igazgatósága és a Rekta Holding Kft. által ki­írt Álmodj házat! rajzpályázat. A zsűri három kor­csoportban összesen 1965 pályaművet értékelt. Á 6-9 évesek kategóriájában első helyezést ért el Gégény Mariann (Tiszaújváros, Arany János Álta­lános Iskola, 2. osztály), második lett Molnár Ta­más (Miskolc, Kaffka Margit Általános Iskola, 1. osztály), harmadik helyen végzett az 5. osztályos Szecső Szilvia és a 2. osztályos Dánfalvi Ildikó (Miskolc, Kaffka Margit Általános Iskola). A 9-14 éves korcsoportban első Bém Bettina (Miskolc, 40. Sz. Általános Iskola, 8. osztály), má­sodik Kiss Imola (Miskolc, Herman Ottó Gimnázi­um, 8. osztály), harmadik Szűcs István (Mezőcsáti Általános Iskola, 8. osztály). A 14-18 évesek kategóriájában első lett Sallai Péter (Szerencs, Bocskai István Gimnázium, 6/6. osztály), második Balog Zoltán (Miskolc, Gábor Áron Műszaki Szakközépiskola, 2/m. osztály), har­madik Burkus Judit (Miskolc, Zrínyi Ilona Gimná­zium, 9. osztály) és Szegedi Gabriella (Miskolc, Avasi Gimnázium, 9/4. osztály). Az ünnepélyes eredményhirdetést december 20- án, szombaton délelőtt 11 órától tartják az OTP Bank Rt. Megyei Igazgatóságán (Miskolc, Szemere u. 5., III. emeleti tanácsterem). Módszeres előadások Miskolc (ÉM) - Az ország számos iskolájában al­kalmazzák már Tolnai Gyuláné olvasás- és írás­készség-fejlesztő módszerét. Simigné Fenyő Sarol­ta, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének vezetője meghívására a tankönyvíró módszerének idegen nyelvű adaptálásáról a leendő nyelvtanároknak is tartott előadást. Szőcs Kinga egyetemi hallgató lapunkhoz is el­juttatta elismerő sorait. Leveléből kiderül, minden diák számára nagy élményt jelentett Tolnai Gyu­láné előadása. A Tolnai-módszer abban különbözik a korábbi tanítási módszerektől, hogy integrálja a zenét, a mozgást, á matematikát, a gyermekek általános ismereteit, és mindezeket felhasználja az olvasás- és íráskészség fejlesztése érdekében. Ez idáig elké­szült az angol, német, olasz, szlovák nyelvű adap­táció, és rövidesen alkalmazható lesz a spanyol változat is. Fenyő Sarolta tanárnő, Szőcs Kinga egyetemi hallgató és az előadó, Tolnai Gyuláné Faragásokkal megidézett faragók Andriska Sándor és Kain Lajos kiállítása az Ady Művelődési Házban Miskolc (ÉM - DK) - Itt. van­nak közöttünk, velünk. Idé­zik őket a gyertyák, az emlé­kező szavak, s a tárlat kie­melt helyén szereplő fotó: Kain Lajos és Andriska Sán­dor faragó népi iparművé­szek a Kismesterségek ünne­pén a Budai Várban. De leg­inkább az általuk faragott tárgyak idézik őket itt Mis­kolcon az Ady Endre Művelő­dési Házban látható emlékki­állításon... „Oly gyorsan és váratlanul fejez­tük be földi pályafutásunkat, hogy búcsúra sem jutott időnk. Vésőnk megbicsaklott, lelkünk mennybe szállt, s innen - a végtelen csend birodalmából üzenjük néktek: haj­dan ezt csináltuk odalenn” - küld­te „helyettük” barátként, faragó kollégaként a meghívót Szondy Sándor. 0 ajánlotta a tárlatot is a jelenlévők figyelmébe. Először a párhuzamokról beszélt. Elmond­ta, mindketten a Dunántúlról származtak el, munkahelyet ke­resve jöttek Észak-Magyarország- ra, de nem rögtön Miskolcra, ha­nem egy-egy kis faluba. Haláluk előtt nem sokkal kapták meg a népi iparművész címet. Mindket­ten infarktusban haltak meg, és alig éltek hatvan évet... Andriska Sándor Tatabányán dolgozott, amikor az élet lehető­séget adott neki, hogy munká­semberként egyetemet végezzen. Bányamérnök lett. Családjával az Izsófalva melletti Rudolftele- pen találtak otthonra. Nem sok­kal később Miskolcra költöztek. Bérházban lakott, ami faragó ember számára olyan, mint a ka­litka. Szűk, nem lehet benne ki­teljesedni. A szekrényben szárí­totta a fákat. Hogy spóroljon anyaggal és hellyel, apró, míves, szép munkákat készített. Sok nyáron át oktatta faragásra a fiatalokat a zánkai úttörőtábor­ban, s nagyon bántotta, mikor - megromlott hallása miatt - abba kellett hagynia a tanítást. Kain Lajos Kesztölcről szárma­zott el, szülei szlovákok voltak. Számviteli főiskolát végzett. Munkahelykeresése vitte Árok­A tárgyak meiiett az alkotókat ábrázoló fotót is kiállították. Az al­só képen balra Kain Lajos, jobbra Andriska Sándor. Fotó: Vajda János tőre, ott találkozott feleségével. Ok is Miskolcra költöztek, csalá­di házba. Kain Lajos gépeket, szerszámokat vásárolt, sokféle eszközzel könnyítette - és egy­ben nehezítette - meg a munká­ját. Nem nagyon értett ugyanis a műszaki dolgokhoz, amiért nagy árat fizetett: több alkalom­mal volt csonkolásos balesete. De nem adta fel. Csinálta a használati tárgyakat, amelyeket csak nagyon szolidan díszített, mert leglényegesebbnek a funk­ciót tartotta. Csodálatos gyerek­játékok is kikerültek a keze alól. Ezek közül is láthatnak néhá­nyat az érdeklődők a december 22-ig megtekinthető tárlaton. Bezárt 112 könyvtár Hiányzik a korábbi megyei módszertani hálózat Miskolc (EM - Hl) - A rendszerváltás­sal megváltozott a könyvtárak hely­zete. Megszűnt a megyei, járási, köz­ségi könyvtárakat összekötő hálózat, megszűntek a rendszeres szakmai ta­nácskozások. Sok kistelepülésen be­zárt a könyvtár, ahol megmaradtak, ott sem tökéletes az ellátás. A közel­múltban elfogadott kulturális tör­vény feltehetően ezen is változtat, fo­galmazták meg a könyvtárosok a me­gyei könyvtárban rendezett szakmai napon. Az 1990-es évektől sok kiskönyvtár meg­szűnt országszerte. Míg Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 1990-ben még 412 könyvtár működött, ’95-ben már csak 331, ’97-re pedig 300 maradt. Hét év alatt 112 könyvtár zárt be, foglalta össze Kömyey Lászlóné, a megyei könyvtár igazgatója. Hosszú időre van szükség, amíg az ön- kormányzatok azt mondják: fontos a könyvtár, szükség van rá, hiszen nem­csak a klasszikus szolgáltatásokat tudja nyújtani, de mindenféle más kulturális rendezvény, tevékenység szerveződhet köré. A könyvtár alapvető kultúraközve­títő intézmény egy közösség életében, hangsúlyozta Csáki Imre, a megyei ön- kormányzat humánszolgáltatási főosztá­lyának vezetője.- Nem hiszem, hogy a negyven év alatt felépült megyei, járási, községi könyvtári hálózat jól működő rendszerét ^ meg kellett volna szüntetni. Én 1952-től dolgoztam az edelényi könyvtárban, mindig a kistelepülési könyvtárak szó­szólója voltam, és nem szeretném úgy érezni, hogy a hozzám hasonló emberek munkája hiábavaló volt. Sokat tettünk azért, hogy egyrészt megszerettessük az emberekkel a művelődést, másrészt hogy meggyőzzük az akkori vezetőket: az embereknek szükségük van a művelő­désre. Mindehhez a megyei és a járási könyvtáraktól kaptunk segítséget. Fo­lyamatos párbeszéd zajlott a szakma képviselői között, tudtunk egymásról - mondta Slezsák Imre, az edelényi könyvtár nyugalmazott igazgatója. Bi­zonyos tekintetben ma is hasonló a helyzet: meg kell győzni az önkormány­zatokat, hogy szűkös keretükből szánja­nak a kultúrára is, összegezte sokak vé­leményét. Az új törvény várhatóan segít a gondo­kon. Elsősorban azzal, hogy rögzíti: min­den állampolgárnak joga van a könyvtá­ri szolgáltatáshoz, a szolgáltatáshoz való hozzájutás jogát pedig az önkormányzat­nak kell biztosítania. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden településen könyv­tár fog működni, hanem azt, hogy az ön- kormányzat minden polgárt hozzásegít a könyvtári szolgáltatások igénybe vételé­hez, foglalta össze Halász Magdolna, a sárospataki könyvtár igazgatója. Hogy ez pontosan miként valósul meg? Kide­rül, ha elkészül a törvény végrehajtási utasítása. Az apró falvak önkormányzatai bizto­san nem tudnának könyvtárat fenntarta­ni, ha mégis, nem tudnák a növekvő igé­nyek szerint felszerelni, a könyvállo­mányt bővíteni. A kistelepüléseken élők számára talán megoldás lehetne egy kö­zeli községben működő, jól felszerelt regi­onális könyvtár. Kosárka Gábor, a sátor­aljaújhelyi könyvtár igazgatója szerint ezek a szűkén vett régióközpontok egy­ben oktatási bázisok is lehetnének. Segítség az iskoláknak Miskolc (ÉM) - A megye közoktatási intézményei pedagógiai programjuk elkészítésének utolsó sza­kaszához értek. Sok intézmény nevelőtestülete már el is fogadta a programot. A B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet (PKI) felké­résére két szakember végzett az Országos Közok­tatási Intézet által szervezett, a pedagógiai progra­mokkal kapcsolatos fenntartói feladatok ismertető tanfolyamot abból a célból, hogy az intézmény- fenntartók tevékenységét segítsek. Horváth Ottó- nét, a városi Önkormányzat Oktatási Bizottságá­nak elnökét személyesen Miskolcon a Bródy S. ut­ca 40. szám alatt, vagy a (46) 333-376-os telefon­számon, Malinkó Jánost, az ózdi Polgármesteri Hi­vatal Művelődési és Sport Ügyosztályának vezető­jét személyesen Ózdon a Vasvár út. 50. szám alatt, vagy a (48) 472-523-as telefonszámon kereshetik az érdeklődők. Különdíjas kórus Budapest, Miskolc (ÉM) - A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége december 12-14. között ren­dezte meg az I. Magyar Kórusversenyt, amelynek Kodály Zoltán születésének 115. évfordulója adott aktualitást. A rendezvény helyszíne a Pesti Vigadó volt. Nemzetközi tekintélyekből álló zsűri előtt hét kategóriában mutatkoztak be a KÓTA által előírt minősítéssel rendelkező magyar kórusok. Minden fellépő csoport 15 percet kapott verseny programja bemutatására. A miskolci Rónai Művelődési Központban műkö­dő Forrás Kamarakórus Balásné Molnár Ildikó és Kiss Csaba vezetésével vett részt a versenyen. Prog­ramjukban Hassler-, Bruckner-, Kodály- és Orbán- művek, illetve a kötelező Kocsár-darab szerepelt. A vegyeskari kategóriában elérhető 100-ból 90.9 pon­tot megszerezve a kórus szoros versenyben a negye­dik helyen végzett. Elnyerték a zsűri különdíját, amelyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közművelődélsi Főosztálya ajánlott fel a magyar kórusművek kiemelkedő tolmácsolásáért.

Next

/
Thumbnails
Contents