Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-16 / 293. szám

-Magyarország orszAgban-vilägban 1997. Dickmrkr 16., Kiod PARLAMENTI MOZAIK • Napirend előtt. Pokomi Zoltán (Fidesz) a Xé­nia-láz Egyesület és az úttörőszövetség egyesülése kapcsán felemelte szavát az ellen, hogy kiskorú gyermekeket használjanak fel politikai célokra. El­lenezte, hogy a gyerekeket fogyasztóvá, reklámhor­dozóvá neveljék, és hogy az önmagukat gyermek- szervezetnek nevező egyesületek „újgazdag marke­ting szakemberei” a gyerekek zsebében koto­rásszanak. Bejelentette: pártja törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, amelyben korlátozni kívánja a politikához kötődő ifjúsági szervezetek tevékeny­ségét az oktatási, nevelési intézményekben. • Egy százalék a deszkatemplomért. Sasvári Szilárd (Fidesz) a miskolci deszkatemplom leégése után indult állampolgári adakozás kapcsán kérdez­te meg: van-e lehetőség arra, hogy az állampolgárok egyszázalékos adófelajánlásaiból az ilyen esetek mi­att létrehozott új alapítványok is részesüljenek. Akar László indokoltnak nevezte, hogy az egyszáza­lékos rendszer keretében csak azok a szervezetek kaphatnak pénzt, amelyek legalább három éve lé­teznek. Mint mondta, a képviselő benyújthat módo­sító indítványt, de az idei károk már nem lesznek enyhíthetók az egyszázalékos felajánlásokból. • NATO-népszavazás. Az összesített adatok sze­rint a választásra jogosultak 49,24 százaléka jelent meg az urnáknál, a NATO-csatlakozásra igen vá­laszt adott az érvényesen szavazók 85,33 százalé­ka, nemmel 14,67 százalékuk válaszolt. A Ház el­söprő többséggel fogadta el a beszámolókkal kap­csolatos két határozati javaslatot G Népszavazás kezdeményezése. Az országos nép­szavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló határozati javaslat általános vitáját kezdte meg az Országgyűlés. Mint ismeretes, az alkotmányügyi bi­zottság arra az álláspontra jutott, hogy a referen­dum megtartása az alaptörvénybe, illetve számos nemzetközi szerződésbe ütközhet, ezért arra nem kerülhet sor. Szájer József (Fidesz) azzal vádolta meg a kormánypártokat, hogy időhúzással akarják megakadályozni a referendum megtartását. Bihari Mihály (MSZP) elismerte: valóban komoly dilemmát jelent 200 ezerjó szándékú aláíró akaratának eluta­sítása. Érvelése szerint azonban egy alkotmányelle­nes referendum megtartása ennél is nagyobb kárt okozna. Az általános vitát elnapolták. Észak-Mogyoro rszóg Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettes: Filip Gabriella Szerkesztők: Csömök Mariann, Méhes László Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Maráin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport), Szabados Tamás (tördelés) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. E-mail: eszak@esznw.iscomp.hu Telefonok: Titkárság (fax is): 341-888, 341-630 Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700. Hírügynökség: Magyar Távirati Iroda (MTI), Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft Ügyvezető igazgató: Josef Kogler Felelős kiadó: Görömbölyi László Hirdetési vezető: Oszterman Ferenc Terjesztési és marketingvezető: Szabó Miklós A kiadó címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pí.: 178. Telefon/fax: 341-817 Hirdetés: (tel/fax): 411 -425,412-162 Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Tel/fax: (46) 411-104 Központi számaink: 341 -866,412-542,412-164, 341-600. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés­ellenőrzési Szövetség (MATESZ). Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. híriapkézbesítőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 599 forint, negyedévre 1697, fél évre 3294, egy évre 6488 forint A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 32 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 42 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza! Terjesztési panaszaival hívja a 06-80/305-305-ös telefonszámot. AhiV0riffÄ: Fekete Jozsefne. a hívás a megyéből ingyenes! Veszélyben az egészségügyi ügyelet? A miskolci orvosok tiszta viszonyokat, méltányos bért kérnek Miskolc (EM - BA) - Veszélybe kerülhet több mint kétszázezer miskolci ember egészségügyi ügyeleti ellátása. Erre figyelmez­teti nyílt levelében a megyeszék­hely közgyűlésének tagjait a há­ziorvosok érdekképviselete. Az orvosok jogilag egyértelműen szabályozott helyzetet és méltá­nyos fizetséget szeretnének - eh­hez kérik a képviselő-testület közreműködését. A történet szálai közel három évre nyúlnak vissza: 1995. január 1-től az önkormányzattal kötött szerződés értelmében az alapellátási ügyeletet az Oxytrans Kft. működteti Miskol­con. A társaság a szolgáltatást rész­ben a miskolci gyermek- és háziorvo­sokkal oldja meg, akik egy részével a kft-nek viszont nincs szerződése. Az orvosok ugyanis annak idején az ön- kormányzattal állapodtak meg. Ma úgy látják: a szerintük nem jogszerű helyzetből származik minden gond­juk. Leginkább az, hogy méltányta­lanul alacsony bérért - 120-130 fo­rint körüli óradíjért - kénytelenek dolgozni. Azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat pontosítsa a velük kötött szerződést, tegye egyértelmű­vé a foglalkoztatásukra vonatkozó előírásokat és a munkájuk ellenérté­keként járó javakat. A Népjóléti Mi­nisztérium és a Magyar Orvosi Ka­mara állásfoglalására hivatkozva mondják: a háziorvosok és a házi gyermekorvosok nem kötelezhetőek a vállalkozási formában működte­tett ügyeletben való részvételre. Ha viszont ők nem látják el ezt a mun­kát, veszélybe kerülhet a szolgálta­tás, amelyhez a cég nem rendelkezik megfelelő anyagi és személyi feltéte­lekkel. Az ügyben érintett orvosok részéről a lapunknak nyilatkozó Tö­rök Lajos és Somossy Judit is úgy fo­galmazott: nem a munka ellen van kifogásuk, csak tiszta vizet akarnak a pohárba. Az önkormányzat azonban egyelőre nem kíván foglalkozni ezzel az ügy­gyei. Erre utal Csiba Gábor nyilatko­zata. A közgyűlés egészségügyi bi­zottságának vezetője szerint egyértel­mű: adott a határozott időre megbí­zott szolgáltató, másfelől adottak az orvosok is, akik szerződésben vállal­ták, hogy részt vesznek a szolgálta­tásban. A vitás kérdésekben - így a fizetség dolgában - az orvosoknak az Oxytransszal kell megállapodniuk. Az orvosok az önkormányzat frak­cióvezetőit is igyekeznek majd meg­győzni. Addig is tárgyalnak azonban a kft-vel. Mai megbeszélésükön pél­dául az a javaslat szerepel a teríté­ken, amelyet Kobold Tamás polgár- mester ajánlott megoldásként a köz­benjárását kérő feleknek. E változat lényege, hogy az orvosok a közalkal­mazotti ügyeleti tarifa szerint kap­ják a pénzüket. Ezt elfogadhatónak tartja Breitenbach Géza, az Oxyt­rans ügyvezetője, ám fenntartásaik vannak az ötlettel kapcsolatban az orvosoknak. Ha minősített ügyelet­ként kezelnék az övékét, vagyis a teljes közalkalmazotti díjat megkap­nák, akkor is számos hátrányuk származna, hiszen munkájukat vál­lalkozóként végzik, s így nem vonat­koznak rájuk a közalkalmazottakat megillető kedvezmények. Inkább négyezer és hatezer forint közötti ügyeleti díjat tartanának korrekt­nek. Kétségeik vannak az Oxytrans megegyezési készségét illetően is: évek óta húzódik ennek az ügynek a rendezése. A kft. profitorientált, ez­zel hozzák összefüggésbe, hogy a mai napig nem sikerült nyélbe ütni a megállapodást az általuk is elfo­gadhatónak tartott díjakról. Más vá­rosokban esetenként a dupláját is fi­zetik annak, amit a miskolci orvosok kémek - jegyezte meg Török Lajos. Breitenbach Gézát sérti a gyanú- sítgatás. Szerinte nem kellene elma- rasztalólag emlegetni, hogy a társa­sága nyereségérdekeit - ez, illetve az ezzel járó szemlélet megjelenése kedvezően befolyásolja majd a hazai egészségügy helyzetét. Amikor az Oxytrans átvette az ügyeletet a vá­rostól, duplájára emelte az orvosok bérét. Állítja: nem 120, hanem 250 forint körüli összeg az órabér. Az évek alatt nem nőtt az a támogatás sem, amelyet az ügyelet ellátásáért kapnak az egészségbiztosítótól; mi­ből emelték volna a díjakat? A kér­désre, hogy mégis: miért éri meg ne­kik az volt a válasz, hogy szakmai kihívásnak tekintik ezt a megbízást és nem síbolták el senkinek a pén­zét. Visszautasítja az anyagi és sze­mélyi feltételekkel kapcsolatos meg­állapításokat is. A kft. japán hitelből - a saját önrész segítségével, illetve önkormányzati kezességgel - létre­hozta a központi ügyeletet, és intéz­kedései révén egyre kevesebb ügye­letjut egy-egy orvosra. Más városok­ban éppen azért tudnak többet fizet­ni, mert kevesebb orvost foglalkoz­tatnak. Ami a mai tárgyalást illeti: 3200 forint körüli díj megfizetését vállalja a társaság. Minősített ügye­leti díj viszont nem jár az orvosok­nak-állítja. Ezen az állásponton van Jánváry Anna, a megyei tisztifőorvos helyette­se is: ez nincs benne az erről szóló rendeletben. Lapunknak kifejtette: ha vállalták, hogy háziorvosok lesz­nek, azzal az ügyeletet is vállalták. Arra a jogszabályra hívta fel a figyel­met, amely szerint a háziorvosok „személyes, folyamatos ellátást” hiva­tottak biztosítani. Ha nem ügyelnek, hogyan garantálhatnák a folyamatos ellátásban a személyes részvételt? Ebből az következik, hogy a miskolci házi- és gyermekorvosok sem vonul­hatnak ki az ellátásból. Nem is akarnak - tért vissza ere­deti álláspontjához az orvosokat képviselő Török Lajos. Csak jogilag tiszta helyzetet szeretnének. Ennek elérésére minden követ készek meg­mozgatni. Hatszemközt — Bécsben Bécs (MTI) - Viktor Kli­ma osztrák kancellár hétfőn Bécsben a har­madik osztrák-ma- gyar-szlovák kormány­fői találkozó után öröm­mel nyugtázta, hogy Ausztria közvetlenül az Európai Unió luxem­burgi hét végi „törté­nelmi döntése” után le­het a gazdája három baráti és szomszédos ország találkozójának. A Horn Gyula miniszterel­nökkel és Vladimír Meciar szlovák kormányfővel foly­tatott majdnem kétórás megbeszélés után a kan­cellár kifejtette: all tagje­löltre vonatkozó luxem­burgi döntés esély egy kö­zös, békés Európa létreho­zására. Az osztrák politikus hangsúlyozta: a találkozó komoly lökést adott egyes magyar-szlovák problé­mák megoldásához. Horn Gyula a hágai bí­róság bősi ítéletének vég­rehajtásával kapcsolatban Horn Gyula megegyezett Meciar kormányfővel:,Min­dent megteszünk, hogy 1998. március 25-éig meg­állapodás szülessen a há­gai ítélet végrehajtását il­letően.” Mindkét fél csak olyan megállapodásra kész, amely kölcsönösen figye­lembe veszi a nemzeti ér­dekeket. A Diósgyőri Acél­művek és a Kassai Acél­művek közötti megállapo­dás megkötése után sor kerül a magyar-szlovák külügyminiszteri találko­zóra, melynek célja a ma­gyar-szlovák alapszerző­désben foglaltak végrehaj­tásának vizsgálata. Hirdetés Vasutasok, Kollégák! Ne hagyjuk szétzilálni a vasutat! Ne veszítsük el az ország bizalmát! A szakszervezeti oldal józan erői is elismerik: a MÁV teljesíti a velük kötött megállapodásokat, mégis itt az újabb sztrájkfenyegetés. A MÁV a jövő évi bér- és foglalkoztatási tárgyalásokon hetek óta megtette ajánlatait, vagy elfogadta a szakszervezetek javaslatait • a minimálbér növelésére, • az átképzési alap megteremtésére, • a jövő évi létszámtervekre, • a munkaidő 7, 8 órára való csökkentésére, • a bértarifa-rendszer átalakítására, • a jóléti és szociális rendszer felülvizsgálatára. Jegyzőkönyvek, hangszalagok tanúsítják, hogy e kérdésekben a szakszervezetek által is kinyilvánított egyetértés van, s nem a MÁV hibájából nem születik meg a tény­leges megállapodás. És mégis sztrájkkal fenyegetőznek egyes csoportok. 1995. december 29-én három évre szóló megállapodást kötöttünk a szakszerve­zetekkel. Vezetőik kézjegyükkel hitelesítették, hogy készek közreműködni a három évre szóló munkabéke meg­teremtésében. Az azóta eltelt két békeévnek nagy része van abban, hogy javulnak a MÁV egészének teljesítményei. Nagy erőkkel folyik az árufuvarozási és a sze­mélyszállítási szolgáltatások korszerű­sítésének előkészítése. A vasutas keresetek növekedési üteme ma már meghaladja az inflációét. Egyre kevésbé kényszerülünk arra, hogy munka, megrendelés, karbantartási, fejlesztési források hiányában felmondjunk dolgozóinknak. A belső stabilizáció kezdeti jeleire a parlament, a kormány bizalmat szavazott a vasútnak és másfél évtized múltán ismét jelentős összegeket juttatott a pályák, a kocsipark, a háttérszolgáltatások fejlesz­tésére. A közvéleménykutatások azt mu­tatják, hogy a társadalom egésze is érzékeli a MÁV legtörekvőbb vezetőinek és mun­katársainak elszántságát. Az emberek bíznak abban, hogy képesek leszünk egy modem, kulturált vasút megteremtésére. És most mégis itt az újabb sztrájkfenye­getés! De okos dolog-e a MÁV építése helyett a szüntelen ellenállásban keresni a megoldás kulcsát? Nem kellene-e belátni, hogy a sorozatos sztrájkfenyegetések miatt olykor hónapokon keresztül nem juthat elég figye­lem, energia, szellemi erő érdemi vasútfej- lesztési programok kidolgozására, még kevésbé megvalósítására, a vezetői és mun­katársi utánpótlás kialakítására? Vasutasok! Kollégák! El kell gondokodni azon, hogy kinek az érdekét szolgálják a szüntelen sztrájkfenye­getések. El kell gondolkodni azon, hogy egyes vasúton belüli csoportok miért az ellentétek szításán, és nem azon fáradoznak, hogy hosszú távra megalapozott viszonyok teremtődjenek a MÁV-nál. El kell gondol­kodni azon, hogy mivé leszünk, ha szét­ziláljuk a vasutat, ha ismét eljátsszuk kör­nyezetünk bizalmát! Budapest, 1997. december 13., szombat Sipos István a MÁV Rt. vezérigazgatója Hazánk régióinak gazdasági teljesítménye Budapest (MTI) - Nem változott je­lentősen a megyék és a régiók gaz­dasági teljesítőképessége az elmúlt évben. Az ország bruttó hazai termékének 41,8 százalékát a fővárost és Pest megyét is magában foglaló közép-magyarországi ré­gió állította elő. A terület 1995. évi része­sedése 40,3 százalék volt. A növekedés oka elsődlegesen a kereskedelem és a fel­dolgozóipar dinamikus, az országos átla­got meghaladó fejlődése volt. Az egy la­kosra jutó hozzáadott érték 1996-ban át­lagosan 672 ezer forint volt. A legmagasabb és a legalacsonyabb tel­jesítmény közötti különbség tovább nőtt 1995-höz képest: Budapesten 3,3-szor ak­kora volt az egy főre jutó GDP, mint Nóg- rád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben. Ugyanakkor közelítettek egymáshoz az átlagos és az attól 10 százalékkal el­maradó megyék: az e csoportba tartozó kilenc megye szélső értékei között mind­össze 50 ezer forint az eltérés. Az egy főre jutó GDP alapján képzett sorrendben a megyék többsége megőrizte pozícióját: továbbra is az élen áll a fővá­ros, illetve Győr-Moson-Sopron, Vas és Fejér megye, a legelmaradottabb Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hátrá­nya némileg nőtt. A szlovákoknak Nagymaros kellene Budapest (MTI) - A szlovákok még ta­nulmányozzák a Magyarország által a Bős alatti folyószakaszra ajánlott meg­oldásokat, bár azokat nem tartják elég­ségesnek a nagymarosi vízi erőmű he­lyett. Ezt Peter Baco, a bősi tárgyalá­sokon részt vevő szlovák delegáció ve­zetője közölte az újságírókkal, a hétfőn Budapesten megtartott találkozót kö­vetően. A sajtótájékoztatón Nemcsók János, a magyar delegáció vezetője elmondta: a hétfői tárgyaláson megvitatták, miként lehetne a dunakiliti duzzasztóművet üzembe helyezni. Tisztázták, ki, mit ért a nullaszaldós elszámoláson, s haladást ér­tek el abban, hogy biomonitoring-rend- szert helyeznek üzembe.

Next

/
Thumbnails
Contents