Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-15 / 292. szám

zak-MagyakorszAg mm IRIDMÉNYKK - TUDÓSÍTÁSOK 1997. D1CIMHR 15., Hifid NBA: pontínség Salt Lake Cityben New York (Reuters, AP, MTI) - Az észak-ame­rikai profi kosárlabda-bajnokságban (NBA) új „csúcsokat” állított föl a Utah Jazz. A legutóbbi bajnoki döntő vesztese ugyan legyőzte a vendég Dallas Mavericks gárdáját, de a 68:66-os végered­ményre nem lehetnek büszkék a Salt Lake City- iek. A Jazz még soha nem szerzett ilyen kevés pon­tot és mezőnykosarat (23) egy mérkőzésen. A talál­kozón összesen 134 pont született, ez pedig az ötö­dik legkevesebb az NBA történetében. A Utahban Karl Malone 23 pontot szerzett, a Mavs sorozatban 16. vereségét könyvelhette el a Delta Centerben. A dallasiak utoljára 1989-ben verték meg a Jazz-le- génységet idegenben, amelynek akkoriban még a Salt Palace volt az otthona. A Chicago Bulls folytatta idénybeli rossz soroza­tát. A címvédő együttes ezúttal a Charlotte Hornets otthonában kapott ki két ponttal. A,Darazsak” leg­jobbja Glen Rice volt, aki 21 pontot és 7 lepattanót szerzett, társai közül a jugoszláv Vlade Divac (10 pont) és Anthony Mason (7 lepattanó, 6 gólpassz, 3 ellopott labda) emelkedett még ki teljesítményével. A Bulls soraiban Michael Jordan 28 pontig és 9 megszerzett lepattanóig jutott. Ebben az idényben a „Bikák” nyolcadszor kaptak ki idegenben, és a Köz­ponti-csoport ötödik helyén szerénykednek.A Los Angeles Lakers megszakította a Houston Rockets kilenc mérkőzés óta tartó veretlenségi sorozatát. Mindkét csapat nélkülözte ponterős centerét, a La- kersből Shaquille 0,Neal, a Rocketsből Hakeen Ola- juwon hiányzott. A Lakers diadalából Rick Fox 30 pontot vállalt, Kobe Bryant pedig egyéni csúcsot fel­állítva 27 pontig jutott. A,Rakétáknál” Clyde Drex- ler 21 pontot ért el, Charles Barkley pedig 18 pontot és 14 lepattanót szerzett. A Detroit Pistons idénybeli csúcsot állított fel magának azzal, hogy sorozatban negyedik mérkő­zését nyerte meg. A kétszeres bajnok ezúttal a Boston Celtics együttesét verte magabiztosan. A Pistonsban Brian Williams 31 pontot és 15 lepat­tanót, Grant Hill pedig 19 pontot, valamint 8-8 le­pattanót és gólpasszt ért el. A Detroit a sikerek el­lenére is csak a Központi-csoport utolsó előtti he­lyén van 47.8 százalékos mutatóval. Eredmények: Boston Celtics - Washington Wi­zards 97:88, Charlotte Hornets - Chicago Bulls 79:77, Philadelphia 76ers - Denver Nuggets 106:91, Indiana Pacers - Miami Heat 104:89, Utah Jazz - Dallas Mavericks 68:66, Seattle SuperSo- nics - Portland TrailBlazers 111:98 Vancouver Grizzlies - Golden State Warriors 95:88, Los An­geles Clippers - Atlanta Hawks 74:83, Los Angeles Lakers - Houston Rockets 119:102, Indiana Pacers - Washington Wizards 109:92, Cleveland Cavali­ers - Charlotte Hornets 84:85, Detroit Pistons - Boston Celtics 93:77, New Jersey Nets - Denver Nuggets 133:95, New York Knicks - Philadelphia 76ers 95:83, Minnesota Timberwolves - Phoenix Suns 112:101, Chicago Bulls - Toronto Raptors 97:70, San Antonio Spurs - Orlando Magic 107:78, Milwaukee Bucks - Miami Heat 84:87, Golden State Warriors - Sacramento Kings 95:91 - hosszabbítás után. Anitics Lívia győztes triplája Női kosárlabda NB I: Zala Volán TE - DKSK-BorsodChem 70-73 (34-31) Zalaegerszeg (ÉM - GB) - A di­ósgyőri kosaras lányok szom­baton délután a zalai megye- székhelyen játszottak bajnoki mérkőzést. A vendéglátó együttes a Zala Volán csapatá­nak legyőzése nem ígérkezett könnyű feladatnak, s ez az összecsapáson be is bizonyo­sodott. A piros-fehérek csak az utolsó percben szerzett Anitics-tripiával tudták be­gyűrni ellenfelüket. Zalaegerszeg, 500 néző. Vezette: Váradi, Parádi II P. Zala Volán: CIUPE ,(16/3), Nyíró (4), Horváthné (4), PÁSZTÓI (17), NITULESCU (26). Csere: Völgyesi (3), Molnár (-). Edző: Vertetics Ist­ván. DKSK-BC: Hardmon (17), Tóth (6), Fodor (6), ANITICS (17/6), KALMÁR-NAGY (19). Csere: Ba­logh (8/6). Edző: Király Sándor és Áron Balázsné. A „győzelemmel felérő vereséget” elérő kezdőcsapaton ne változtass elv alapján alakította ki kezdő ötösét Király Sándor, a vendégek Anitics: győztes kosár az utolsó másodpercekben Fotó: F. M. mestere. A hazaiak egész álló hé­ten bravúrra, a diósgyőriek legyő­zésére készültek, így aztán nem estek bele abba a hibába, hogy áll­va nézték volna a vendégek gyors ellentámadásokra épülő akcióit. A zalaiak legponterősebbnek tartott játékosát, Horváthnét Tóth őrizte, aki remekül látta el feladatát, hi­szen a volános „dobógép” a talál­kozó folyamán mindössze négy pontot hozott össze. A vendégek védekezése sok kívánnivalót ha­gyott maga után, hiszen a DKSK játékosai kevés lepattanót szerez­tek. Emiatt a hazaiak a félidő de­rekán már hat ponttal is elhúz­tak, amelyre megváltóként érke­zett a csereként pályára lépett Balogh két hárompontosa, hiszen ennek eredményeként ismét egál­ra jöttek fel a vendégek. A félidő utolsó öt percében felváltva vezet­tek a csapatok, de az első húsz perc utolsó másodpercei a zalaia­ké voltak, akik a szünetre három­pontos előnyre tettek szert. Fordulás után az addig megle­hetősen passzívan játszó Hardmon megrázta magát, és a diósgyőriek négy perc alatt megfordították az eredményt. Anitics is egyre jobban belelendült, míg a másik oldalon Ciupe volt az, akinek a kosaraival tartotta magát a vendéglátó csa­pat. A játékrész középső harmadá­ban Kalmár-Nagy eredményes centeijátékának köszönhetően is­mét a vendégek vezettek, majd miután a szőke center kipontozó­dott, a zalaiak a vezetést is átvet­ték. A hajrá meglehetősen izgal­masan alakult, az utolsó percben Ciupe triplájával 70-70-re feljöttek a volánosok, majd Anitics egy ha­sonló értékű kosárral válaszolt és ezzel a vendégek javára döntötte el a találkozót. VERTETICS István: - Végig nyílt volt a mérkőzés, amelyet akár mi is megnyerhettünk volna. Sajnos, a kritikus pillanatokban nem tudtunk felnőni a feladathoz, s ezért elmaradt a bravúr. KIRÁLY Sándor: - Nagyon ne­héz héten vagyunk túl, s ezzel a sikerrel valószínűleg „nem ingott meg a trónom”, amit a csapatnak köszönhetek, hiszen a lányok ma mindent megtettek a győzelemért. * A Diósgyőri Sportbarátok Egyesü­lete értesíti a piros-fehér szurkoló­kat, hogy a szerdai debreceni buszútra, amelyet a DKSK-Bor- sodChem - Debitel Aschaflénburg Ronchetti Kupa visszavágó mér­kőzésre szerveztek, a három bu­szon minden hely elkelt, így to­vábbijelentkezéseket nem tudnak fogadni. Nem csitul a vihar a diósgyőri kosaras kulisszák mögött Miskolc (ÉM - BCS) - Partta­lan vitákat lehetne folytatni arról, hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? S valami hasonlóról van szó a DKSK- BorsodChem női kosárlabda­csapatának háza táján is. A diósgyőriek elnöke, Honos Péter és a csapat vezetőedzője, Király Sándor néhány hete a közvéle­mény nyilvánossága előtt „frics- kázza” egymást, amely nem iga­zán válik a csapat hasznára. Hogy mikor és hol keveredett először konfliktusba az elnök és a szak­mai munka irányítója, azt nehéz lenne datálni, csupán azt tudjuk, hogy Honos Péter a november 15- én lejátszott Petőfi Nyomda KKC elleni hazai mérkőzés után elége­detlenségének adott hangot, és azóta egyre „cifrább” dolgok kerül­nek napvilágra. Mint ismeretes, egy héttel eze­lőtt a klub elnöksége Kazincbarci­kán ülésezett, amelyen Honos Pé­ter elmondása szerint az egyesü­let anyagi helyzetének megtár­gyalása szerepelt a napirenden, s amelyen szó esett arról is hogy a szezon hátralévő idejére a klub­nak szűkített költségvetést kell készítenie. Aztán mint napokkal később kiderült, nem ez volt az egyetlen témája az elnökségi ülés­nek, azt azonban, hogy még miről esett szó, nem hozták nyilvános­ságra. Azóta folynak a találgatások, és a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a múlt heti elnökségi ülésen a vezetőedző személye is téma volt. Információink szerint a ne­héz anyagi helyzetbe került egye­sület gondjait az egyik szponzor „áldozatvállalása” mentené meg. Ázonban a támogatók feltételhez kötik az apanázs folyósítását, s ehhez az idei szezon előtt meghir­detett kétéves szakmai koncepciót és a vezetőedző szerződését is mó­dosítani kellene. A korábbi években, a Boros Ár­pád vezette elnökség idejében anyagi gondoktól mentesen műkö­dött az egyesület, azonban a jelen­kor már közel sem ilyen szép. Legalábbis ez derült ki Király Sándor vezetőedző nyilatkozatá­ból, amely szombaton délelőtt az egyik miskolci kereskedelmi rádió sportműsorában hangzott el. A ri­porter - a Honos Péter és Király Sándor viszonyát feszegető kérdé­sére - a vezetőedző a következő­ket válaszolta: „Az elnök úr megválasztásakor úgy gondolta, hogy anyagiakban tudja pótolni az egyik nagy szpon- zorunk, a DAM kiesését. Úgy tű­nik, hogy ez nem sikerül, s ebből adódnak azok a nehézségek, ame­lyek rányomják a bélyeget ket­tőnk kapcsolatára. Amióta Diós­győrben vagyok edző, olyanra még nem volt példa, hogy a játékosok ne kapták volna meg időben a fi­zetésüket. Sajnos, most ez előfor­dult, s ez konfliktushelyzetet te­remtett közöttünk.” Természetesen a kijelentéssel kapcsolatban megkerestük a klub elnökét, Honos Pétert, aki miután elmondta véleményét, néhány órával később telefonált szerkesz­tőségünkbe azzal a kéréssel, hogy szeretné elolvasni a nyilatkozatát és ezért faxoljuk el az anyagot a DKSK klubirodájába vagy a mun­kahelyére. Miután kiderült, hogy mindkét helyen csak egy nappal később, tehát ma tudja elolvasni az „írásba öntött” véleményét, s mivel még arról is szeretne meg­győződni, hogy valóban a fentiek hangzottak-e el a rádióműsorban, így csak egy nap késéssel jelenhet meg a fentiekkel kapcsolatos re­akciója. Kosárlabda piramis - egérrágta lyukakkal A sportiskola létrehozása megoldást jelenthetne a sportágak utánpótlására Molnár István Miskolc (ÉM) - Van-e kosárlabda utánpótlás a megyében, és ha igen, akkor milyen színvonalú. A kérdés többszörösen összetett, ám megpróbáltunk választ keresni rá, amelyet néhány, középiskolai szinten dolgozó pedagógus, illetve testnevelő igyekezett megadni. Sörleiné Novák Judit (Fáy And­rás Közgazdasági Szakközépisko­la): - Miskolcon pár éve a DKSK-nál megindult valami az utánpótlás te­rén, ám szerintem még ez sem igazán tökéletes. Javítani kellene a kiválasz­táson, és ebben az iskoláknak is part­nereknek kellene lenniük. Ez lenne az érdeke mindenkinek, hiszen ebből később profitálhatnánk. A tanárok­nak rendkívül nagy a szerepük már az általános iskolában, itt kell észre­venni, ki az, aki fogékony erre a já­tékra, nem pedig később, ugyanis a középiskolai kiválasztás ebben a sportban már túl késő. Mindenkép­pen űrt érzek a játéklehetőség terén, nincs elég torna, nincsenek komoly ellenfelek. Az iskolák ugyan egymás között eljátszogatnak, és ifjúsági szinten nem is állunk rosszul, de et­től bőven többre van szükség. Egy sportiskola megvalósítása minden­képpen járható út lenne, de ennek egyelőre csak a gondolata merült fel. Veres Zsuzsa (Avasi Gimnázium): - Ezt az egészet - mint minden mást Felvételünk az elmúlt héten a Diósgyőri Gimnáziumban megren­dezett Kamarás Kupa fiú- és leány középiskolás kosárlabdatornán készült az Avas - Földes leány összecsapáson Fotó: Farkas Maya- is az alapoknál kell elkezdeni, vi­szont ez nem kevés szakmai munkát és pénzt igényel. A megyében, de be­szélhetek akár Miskolcról is, még akad egy-két fanatikus, aki szíwel- lélekkel csinálja, viszont az a pénz, amelyet az adott intézmény erre a célra kap, nem áll összhangban az el­végezendő feladatok mennyiségével. Ezért aztán sok iskolában amolyan tessék-lássék alapon megy a kosár­labda, vagy egyáltalán nem is funkci­onál. Ezért az állapotért valamelyest hibás a mai magyar közfelfogás is, amely a sportot teljesen másodlagos­sá avanzsálta. Egy testnevelőnek ma­napság azért kell harcolnia, hogy egyáltalán ott legyen a gyerek az edzésen. Sok diáknál hiányzik a ki­tartás, és igazán a szülők sem part­nerek, mivel az első rossz tanulmányi eredmény után eltiltják gyereküket a további sportolástól. Lantosné Hegyesi Edit (Diósgyő­ri Gimnázium): - A mi iskolánk va­lamelyest szerencsés helyzetben van, mivel sporttagozatos, és mert a peda­gógusok nagy része a tanulás mellett igyekszik a sportra is odafigyelni. A kérdést tágabb értelemben nézve azonban csúnyább a kép, mert nincs kiválasztási rendszerünk, nincs kia­lakult koncepció, kevés a hozzértő szakember, és az egyesületekkel való kapcsolat sem a legideálisabb. Az utánpótlás kulcsa - véleményem sze­rint - az általános- és a középiskolás diáksport lehetne, ha nem csak né­hány elvakult ember venne benne részt. Előre félek attól, mi lesz majd akkor, amikor nekik is elfogy a len­dületük. Bázisiskolákat kellene létre­hozni, ám az igazán megnyugtató megoldásnak a sportiskola megvaló­sítását tekinteném. A kérdés csupán az, van-e rá pénz. A lényeg, hogy ne legyen széthúzás, ehelyett inkább fogjunk össze. De még mielőtt bele­fognánk, döntsük el: akarunk-e szín­vonalas utánpótlást, avagy sem. Vass Mátyás (Brassai Sámuel Szakközépiskola, Tiszaújváros): ­A megyei helyzetről annyit: nem elég szervezett alapokon működik, amit abból veszek észre, hogy kevés iskolá­ban folyik igazán tervezett és színvo­nalas szakmai munka. A kiválasztá­soknál nincs mérce, nem a gyerek ter­helhetősége, fizikai felépítése és alka­ta dönt, tulajdonképpen az játszik, aki akar. Az egész kosárlabda-pira­mis egy egérrágta sajthoz hasonlítha­tó, amely tele van lyukakkal. Nálunk Tiszaújvárosban is kevésbé fedezhető fel tudatosság ezen a téren, holott van egy elsőosztályú férfi csapat, amely­nek össztökélnie és plusz lendületet kellene adnia. Az előrelépést segítő lé­pések azonban nem történtek, nem történnek meg. Hiányzik a kapcsolat az iskolák és a Phoenix között, az egész nagyon kezdetleges szinten van. Pedig egy ilyen egyesület nagy vonzerőt jelentene, amennyiben kiépí­tenénk a megfelelő bázisát. Gaszper Ándrás (Irinyi János Szakközépiskola, Kazincbarcika): - Kevés jót tudok mondani... Ugyan az iskolákban a versenyrendszer él és létezik, ám nem tudom, mit akarunk akkor, amikor a testnevelést a meg­tűrt tárgyak kategóriájába sorolják. Ezek után csodálkozunk, ha a kato­naviselt fiatalok csaknem fele egész­ségileg teljesen alkalmatlan a szolgá­latra? Hogy a kiválasztás lenne min­dennek a nyitja, ezen vitatkoznék, hi­szen egy ilyen válogatás mindig vala­kiknek az ideáján alapszik. A gyerek legyen magas és erős. Aztán idővel ki­derül, hogy „üres a feje” és nem bírja a lelki terheket, vagy nem is annyira tehetséges, mint hitték. Középiskolás szinten szerintem színvonalas kosár­labdaélet folyik, és ebből lehetne me­ríteni, ám valamiért a dolog itt meg­bukik. A kiutat a kisebb baráti körök­ben, társaságokban, és az olyan sze­mélyekben látom, akik felvállalnák az itt következő feladatokat. A nagy egyesületek ugyanis erre képtelenek, mivel nincs idejük, pénzük és embe­rük sem az utánpótlásra. Murinké István (Földes Ferenc Gimnázium): - Mi még aránylag jó helyzetben is vagyunk, hiszen lega­lább van csapatunk. Az általános is­kolákban azonban nem tudok olyan­ról, ahol kifejezetten a kosárlabdával foglalkoznának, ezért aztán a felho­zatal elég gyenge. Van egy-két olyan kolléga ezen a szinten is, aki erejét és idejét nem kímélve csinálja a munká­ját, ám ezért semmilyen elismerést nem kap. Azt hiszem a sportiskola létrehozása megoldhatná nem csak a kosárlabda, de más sportágak után­pótlását is. Meglenne a megfelelő anyagi háttér, a testnevelők ösztö­nözve lennének, s nem utolsó sorban a nagy klubok tudnának honnan me­ríteni. A városnak fel kell ráznia az utánpótlás-nevelést, és erre most al­kalma nyílna, hiszen a sportiskola terve a közgyűlés asztalán hever. Meg kell alkotni a klasszikus felépít­ményi rendszert (általános iskolától az egyesületekig) valahogyan úgy, mint ahogyan azt teszik Budapesten, Debrecenben vagy Nyíregyházán.

Next

/
Thumbnails
Contents