Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-15 / 292. szám
zak-MagyakorszAg mm IRIDMÉNYKK - TUDÓSÍTÁSOK 1997. D1CIMHR 15., Hifid NBA: pontínség Salt Lake Cityben New York (Reuters, AP, MTI) - Az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokságban (NBA) új „csúcsokat” állított föl a Utah Jazz. A legutóbbi bajnoki döntő vesztese ugyan legyőzte a vendég Dallas Mavericks gárdáját, de a 68:66-os végeredményre nem lehetnek büszkék a Salt Lake City- iek. A Jazz még soha nem szerzett ilyen kevés pontot és mezőnykosarat (23) egy mérkőzésen. A találkozón összesen 134 pont született, ez pedig az ötödik legkevesebb az NBA történetében. A Utahban Karl Malone 23 pontot szerzett, a Mavs sorozatban 16. vereségét könyvelhette el a Delta Centerben. A dallasiak utoljára 1989-ben verték meg a Jazz-le- génységet idegenben, amelynek akkoriban még a Salt Palace volt az otthona. A Chicago Bulls folytatta idénybeli rossz sorozatát. A címvédő együttes ezúttal a Charlotte Hornets otthonában kapott ki két ponttal. A,Darazsak” legjobbja Glen Rice volt, aki 21 pontot és 7 lepattanót szerzett, társai közül a jugoszláv Vlade Divac (10 pont) és Anthony Mason (7 lepattanó, 6 gólpassz, 3 ellopott labda) emelkedett még ki teljesítményével. A Bulls soraiban Michael Jordan 28 pontig és 9 megszerzett lepattanóig jutott. Ebben az idényben a „Bikák” nyolcadszor kaptak ki idegenben, és a Központi-csoport ötödik helyén szerénykednek.A Los Angeles Lakers megszakította a Houston Rockets kilenc mérkőzés óta tartó veretlenségi sorozatát. Mindkét csapat nélkülözte ponterős centerét, a La- kersből Shaquille 0,Neal, a Rocketsből Hakeen Ola- juwon hiányzott. A Lakers diadalából Rick Fox 30 pontot vállalt, Kobe Bryant pedig egyéni csúcsot felállítva 27 pontig jutott. A,Rakétáknál” Clyde Drex- ler 21 pontot ért el, Charles Barkley pedig 18 pontot és 14 lepattanót szerzett. A Detroit Pistons idénybeli csúcsot állított fel magának azzal, hogy sorozatban negyedik mérkőzését nyerte meg. A kétszeres bajnok ezúttal a Boston Celtics együttesét verte magabiztosan. A Pistonsban Brian Williams 31 pontot és 15 lepattanót, Grant Hill pedig 19 pontot, valamint 8-8 lepattanót és gólpasszt ért el. A Detroit a sikerek ellenére is csak a Központi-csoport utolsó előtti helyén van 47.8 százalékos mutatóval. Eredmények: Boston Celtics - Washington Wizards 97:88, Charlotte Hornets - Chicago Bulls 79:77, Philadelphia 76ers - Denver Nuggets 106:91, Indiana Pacers - Miami Heat 104:89, Utah Jazz - Dallas Mavericks 68:66, Seattle SuperSo- nics - Portland TrailBlazers 111:98 Vancouver Grizzlies - Golden State Warriors 95:88, Los Angeles Clippers - Atlanta Hawks 74:83, Los Angeles Lakers - Houston Rockets 119:102, Indiana Pacers - Washington Wizards 109:92, Cleveland Cavaliers - Charlotte Hornets 84:85, Detroit Pistons - Boston Celtics 93:77, New Jersey Nets - Denver Nuggets 133:95, New York Knicks - Philadelphia 76ers 95:83, Minnesota Timberwolves - Phoenix Suns 112:101, Chicago Bulls - Toronto Raptors 97:70, San Antonio Spurs - Orlando Magic 107:78, Milwaukee Bucks - Miami Heat 84:87, Golden State Warriors - Sacramento Kings 95:91 - hosszabbítás után. Anitics Lívia győztes triplája Női kosárlabda NB I: Zala Volán TE - DKSK-BorsodChem 70-73 (34-31) Zalaegerszeg (ÉM - GB) - A diósgyőri kosaras lányok szombaton délután a zalai megye- székhelyen játszottak bajnoki mérkőzést. A vendéglátó együttes a Zala Volán csapatának legyőzése nem ígérkezett könnyű feladatnak, s ez az összecsapáson be is bizonyosodott. A piros-fehérek csak az utolsó percben szerzett Anitics-tripiával tudták begyűrni ellenfelüket. Zalaegerszeg, 500 néző. Vezette: Váradi, Parádi II P. Zala Volán: CIUPE ,(16/3), Nyíró (4), Horváthné (4), PÁSZTÓI (17), NITULESCU (26). Csere: Völgyesi (3), Molnár (-). Edző: Vertetics István. DKSK-BC: Hardmon (17), Tóth (6), Fodor (6), ANITICS (17/6), KALMÁR-NAGY (19). Csere: Balogh (8/6). Edző: Király Sándor és Áron Balázsné. A „győzelemmel felérő vereséget” elérő kezdőcsapaton ne változtass elv alapján alakította ki kezdő ötösét Király Sándor, a vendégek Anitics: győztes kosár az utolsó másodpercekben Fotó: F. M. mestere. A hazaiak egész álló héten bravúrra, a diósgyőriek legyőzésére készültek, így aztán nem estek bele abba a hibába, hogy állva nézték volna a vendégek gyors ellentámadásokra épülő akcióit. A zalaiak legponterősebbnek tartott játékosát, Horváthnét Tóth őrizte, aki remekül látta el feladatát, hiszen a volános „dobógép” a találkozó folyamán mindössze négy pontot hozott össze. A vendégek védekezése sok kívánnivalót hagyott maga után, hiszen a DKSK játékosai kevés lepattanót szereztek. Emiatt a hazaiak a félidő derekán már hat ponttal is elhúztak, amelyre megváltóként érkezett a csereként pályára lépett Balogh két hárompontosa, hiszen ennek eredményeként ismét egálra jöttek fel a vendégek. A félidő utolsó öt percében felváltva vezettek a csapatok, de az első húsz perc utolsó másodpercei a zalaiaké voltak, akik a szünetre hárompontos előnyre tettek szert. Fordulás után az addig meglehetősen passzívan játszó Hardmon megrázta magát, és a diósgyőriek négy perc alatt megfordították az eredményt. Anitics is egyre jobban belelendült, míg a másik oldalon Ciupe volt az, akinek a kosaraival tartotta magát a vendéglátó csapat. A játékrész középső harmadában Kalmár-Nagy eredményes centeijátékának köszönhetően ismét a vendégek vezettek, majd miután a szőke center kipontozódott, a zalaiak a vezetést is átvették. A hajrá meglehetősen izgalmasan alakult, az utolsó percben Ciupe triplájával 70-70-re feljöttek a volánosok, majd Anitics egy hasonló értékű kosárral válaszolt és ezzel a vendégek javára döntötte el a találkozót. VERTETICS István: - Végig nyílt volt a mérkőzés, amelyet akár mi is megnyerhettünk volna. Sajnos, a kritikus pillanatokban nem tudtunk felnőni a feladathoz, s ezért elmaradt a bravúr. KIRÁLY Sándor: - Nagyon nehéz héten vagyunk túl, s ezzel a sikerrel valószínűleg „nem ingott meg a trónom”, amit a csapatnak köszönhetek, hiszen a lányok ma mindent megtettek a győzelemért. * A Diósgyőri Sportbarátok Egyesülete értesíti a piros-fehér szurkolókat, hogy a szerdai debreceni buszútra, amelyet a DKSK-Bor- sodChem - Debitel Aschaflénburg Ronchetti Kupa visszavágó mérkőzésre szerveztek, a három buszon minden hely elkelt, így továbbijelentkezéseket nem tudnak fogadni. Nem csitul a vihar a diósgyőri kosaras kulisszák mögött Miskolc (ÉM - BCS) - Parttalan vitákat lehetne folytatni arról, hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? S valami hasonlóról van szó a DKSK- BorsodChem női kosárlabdacsapatának háza táján is. A diósgyőriek elnöke, Honos Péter és a csapat vezetőedzője, Király Sándor néhány hete a közvélemény nyilvánossága előtt „frics- kázza” egymást, amely nem igazán válik a csapat hasznára. Hogy mikor és hol keveredett először konfliktusba az elnök és a szakmai munka irányítója, azt nehéz lenne datálni, csupán azt tudjuk, hogy Honos Péter a november 15- én lejátszott Petőfi Nyomda KKC elleni hazai mérkőzés után elégedetlenségének adott hangot, és azóta egyre „cifrább” dolgok kerülnek napvilágra. Mint ismeretes, egy héttel ezelőtt a klub elnöksége Kazincbarcikán ülésezett, amelyen Honos Péter elmondása szerint az egyesület anyagi helyzetének megtárgyalása szerepelt a napirenden, s amelyen szó esett arról is hogy a szezon hátralévő idejére a klubnak szűkített költségvetést kell készítenie. Aztán mint napokkal később kiderült, nem ez volt az egyetlen témája az elnökségi ülésnek, azt azonban, hogy még miről esett szó, nem hozták nyilvánosságra. Azóta folynak a találgatások, és a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a múlt heti elnökségi ülésen a vezetőedző személye is téma volt. Információink szerint a nehéz anyagi helyzetbe került egyesület gondjait az egyik szponzor „áldozatvállalása” mentené meg. Ázonban a támogatók feltételhez kötik az apanázs folyósítását, s ehhez az idei szezon előtt meghirdetett kétéves szakmai koncepciót és a vezetőedző szerződését is módosítani kellene. A korábbi években, a Boros Árpád vezette elnökség idejében anyagi gondoktól mentesen működött az egyesület, azonban a jelenkor már közel sem ilyen szép. Legalábbis ez derült ki Király Sándor vezetőedző nyilatkozatából, amely szombaton délelőtt az egyik miskolci kereskedelmi rádió sportműsorában hangzott el. A riporter - a Honos Péter és Király Sándor viszonyát feszegető kérdésére - a vezetőedző a következőket válaszolta: „Az elnök úr megválasztásakor úgy gondolta, hogy anyagiakban tudja pótolni az egyik nagy szpon- zorunk, a DAM kiesését. Úgy tűnik, hogy ez nem sikerül, s ebből adódnak azok a nehézségek, amelyek rányomják a bélyeget kettőnk kapcsolatára. Amióta Diósgyőrben vagyok edző, olyanra még nem volt példa, hogy a játékosok ne kapták volna meg időben a fizetésüket. Sajnos, most ez előfordult, s ez konfliktushelyzetet teremtett közöttünk.” Természetesen a kijelentéssel kapcsolatban megkerestük a klub elnökét, Honos Pétert, aki miután elmondta véleményét, néhány órával később telefonált szerkesztőségünkbe azzal a kéréssel, hogy szeretné elolvasni a nyilatkozatát és ezért faxoljuk el az anyagot a DKSK klubirodájába vagy a munkahelyére. Miután kiderült, hogy mindkét helyen csak egy nappal később, tehát ma tudja elolvasni az „írásba öntött” véleményét, s mivel még arról is szeretne meggyőződni, hogy valóban a fentiek hangzottak-e el a rádióműsorban, így csak egy nap késéssel jelenhet meg a fentiekkel kapcsolatos reakciója. Kosárlabda piramis - egérrágta lyukakkal A sportiskola létrehozása megoldást jelenthetne a sportágak utánpótlására Molnár István Miskolc (ÉM) - Van-e kosárlabda utánpótlás a megyében, és ha igen, akkor milyen színvonalú. A kérdés többszörösen összetett, ám megpróbáltunk választ keresni rá, amelyet néhány, középiskolai szinten dolgozó pedagógus, illetve testnevelő igyekezett megadni. Sörleiné Novák Judit (Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola): - Miskolcon pár éve a DKSK-nál megindult valami az utánpótlás terén, ám szerintem még ez sem igazán tökéletes. Javítani kellene a kiválasztáson, és ebben az iskoláknak is partnereknek kellene lenniük. Ez lenne az érdeke mindenkinek, hiszen ebből később profitálhatnánk. A tanároknak rendkívül nagy a szerepük már az általános iskolában, itt kell észrevenni, ki az, aki fogékony erre a játékra, nem pedig később, ugyanis a középiskolai kiválasztás ebben a sportban már túl késő. Mindenképpen űrt érzek a játéklehetőség terén, nincs elég torna, nincsenek komoly ellenfelek. Az iskolák ugyan egymás között eljátszogatnak, és ifjúsági szinten nem is állunk rosszul, de ettől bőven többre van szükség. Egy sportiskola megvalósítása mindenképpen járható út lenne, de ennek egyelőre csak a gondolata merült fel. Veres Zsuzsa (Avasi Gimnázium): - Ezt az egészet - mint minden mást Felvételünk az elmúlt héten a Diósgyőri Gimnáziumban megrendezett Kamarás Kupa fiú- és leány középiskolás kosárlabdatornán készült az Avas - Földes leány összecsapáson Fotó: Farkas Maya- is az alapoknál kell elkezdeni, viszont ez nem kevés szakmai munkát és pénzt igényel. A megyében, de beszélhetek akár Miskolcról is, még akad egy-két fanatikus, aki szíwel- lélekkel csinálja, viszont az a pénz, amelyet az adott intézmény erre a célra kap, nem áll összhangban az elvégezendő feladatok mennyiségével. Ezért aztán sok iskolában amolyan tessék-lássék alapon megy a kosárlabda, vagy egyáltalán nem is funkcionál. Ezért az állapotért valamelyest hibás a mai magyar közfelfogás is, amely a sportot teljesen másodlagossá avanzsálta. Egy testnevelőnek manapság azért kell harcolnia, hogy egyáltalán ott legyen a gyerek az edzésen. Sok diáknál hiányzik a kitartás, és igazán a szülők sem partnerek, mivel az első rossz tanulmányi eredmény után eltiltják gyereküket a további sportolástól. Lantosné Hegyesi Edit (Diósgyőri Gimnázium): - A mi iskolánk valamelyest szerencsés helyzetben van, mivel sporttagozatos, és mert a pedagógusok nagy része a tanulás mellett igyekszik a sportra is odafigyelni. A kérdést tágabb értelemben nézve azonban csúnyább a kép, mert nincs kiválasztási rendszerünk, nincs kialakult koncepció, kevés a hozzértő szakember, és az egyesületekkel való kapcsolat sem a legideálisabb. Az utánpótlás kulcsa - véleményem szerint - az általános- és a középiskolás diáksport lehetne, ha nem csak néhány elvakult ember venne benne részt. Előre félek attól, mi lesz majd akkor, amikor nekik is elfogy a lendületük. Bázisiskolákat kellene létrehozni, ám az igazán megnyugtató megoldásnak a sportiskola megvalósítását tekinteném. A kérdés csupán az, van-e rá pénz. A lényeg, hogy ne legyen széthúzás, ehelyett inkább fogjunk össze. De még mielőtt belefognánk, döntsük el: akarunk-e színvonalas utánpótlást, avagy sem. Vass Mátyás (Brassai Sámuel Szakközépiskola, Tiszaújváros): A megyei helyzetről annyit: nem elég szervezett alapokon működik, amit abból veszek észre, hogy kevés iskolában folyik igazán tervezett és színvonalas szakmai munka. A kiválasztásoknál nincs mérce, nem a gyerek terhelhetősége, fizikai felépítése és alkata dönt, tulajdonképpen az játszik, aki akar. Az egész kosárlabda-piramis egy egérrágta sajthoz hasonlítható, amely tele van lyukakkal. Nálunk Tiszaújvárosban is kevésbé fedezhető fel tudatosság ezen a téren, holott van egy elsőosztályú férfi csapat, amelynek össztökélnie és plusz lendületet kellene adnia. Az előrelépést segítő lépések azonban nem történtek, nem történnek meg. Hiányzik a kapcsolat az iskolák és a Phoenix között, az egész nagyon kezdetleges szinten van. Pedig egy ilyen egyesület nagy vonzerőt jelentene, amennyiben kiépítenénk a megfelelő bázisát. Gaszper Ándrás (Irinyi János Szakközépiskola, Kazincbarcika): - Kevés jót tudok mondani... Ugyan az iskolákban a versenyrendszer él és létezik, ám nem tudom, mit akarunk akkor, amikor a testnevelést a megtűrt tárgyak kategóriájába sorolják. Ezek után csodálkozunk, ha a katonaviselt fiatalok csaknem fele egészségileg teljesen alkalmatlan a szolgálatra? Hogy a kiválasztás lenne mindennek a nyitja, ezen vitatkoznék, hiszen egy ilyen válogatás mindig valakiknek az ideáján alapszik. A gyerek legyen magas és erős. Aztán idővel kiderül, hogy „üres a feje” és nem bírja a lelki terheket, vagy nem is annyira tehetséges, mint hitték. Középiskolás szinten szerintem színvonalas kosárlabdaélet folyik, és ebből lehetne meríteni, ám valamiért a dolog itt megbukik. A kiutat a kisebb baráti körökben, társaságokban, és az olyan személyekben látom, akik felvállalnák az itt következő feladatokat. A nagy egyesületek ugyanis erre képtelenek, mivel nincs idejük, pénzük és emberük sem az utánpótlásra. Murinké István (Földes Ferenc Gimnázium): - Mi még aránylag jó helyzetben is vagyunk, hiszen legalább van csapatunk. Az általános iskolákban azonban nem tudok olyanról, ahol kifejezetten a kosárlabdával foglalkoznának, ezért aztán a felhozatal elég gyenge. Van egy-két olyan kolléga ezen a szinten is, aki erejét és idejét nem kímélve csinálja a munkáját, ám ezért semmilyen elismerést nem kap. Azt hiszem a sportiskola létrehozása megoldhatná nem csak a kosárlabda, de más sportágak utánpótlását is. Meglenne a megfelelő anyagi háttér, a testnevelők ösztönözve lennének, s nem utolsó sorban a nagy klubok tudnának honnan meríteni. A városnak fel kell ráznia az utánpótlás-nevelést, és erre most alkalma nyílna, hiszen a sportiskola terve a közgyűlés asztalán hever. Meg kell alkotni a klasszikus felépítményi rendszert (általános iskolától az egyesületekig) valahogyan úgy, mint ahogyan azt teszik Budapesten, Debrecenben vagy Nyíregyházán.