Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-10 / 288. szám
1997. Dicrmbir 10.. Szirda : • . A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Ésxak-MagyakorszAq KOMMENTÁR Esé lyegyengetők Halmos Ildikó Az ország másfél éven aluli gyermekpopulációjának másfél százaléka sérült, fogyatékos. Ez az arány hétéves korukra öt százalékra emelkedik. Száz iskolába készülő apróságból tehát öten nem mehetnek általános iskolába, vagy ha mégis, meglehetősen nagy hátránnyal indulnak. És ami még elkeserítőbb, hogy nagy részükről csak a beiskolázásuk előtti vizsgálaton derül ki: gondjaik vannak. Mi lehet ennek az oka? Lehet például az, hogy a kistelepüléseken, ahol élnek, nincs gyógypedagógus, aki jóval az iskoláskor előtt ifoglalkozna velük. A szülőknek pedig sem idejük, sem pénzük nincs hosszú utazásokra. így még a hátrányos helyzetűek között is vannak kisebb és nagyobb mértékben „esélyegyenlőtlenebbek". Ezért látszik jónak a pedagógiai intézet korai fejlesztést célzó, most induló Kamilla programja. A miskolci iroda tegnap nyílt meg, és hamarosan a megye minden oktatási körzetében lesz hasonló. így a falvakban élő gyermekeknek (majdnem) ugyanannyi esélyük lesz arra, hogy idejében szakszerű segítséget kapjanak, mint a megyeszékhelyen születettnek. De a késői helyzetfelismerésnek lehet egy másik oka is. Mégpedig az, hogy a szülők szégyellik sérült gyermeküket. A gondok nyilván jóval áz iskolaalkalmassági vizsgálat előtt is kiderülhetnének, ha a társadalom nem tadaná szégyellni való dolognak a sérült gyermeket. Mert hiába működik az egész megyére kiterjedő profi fejlesztőhálózat, ha a szülő nem veszi igénybe szolgáltatásaikat. /\ szemléletnek kellene megváltoznia. Hogy a sérült gyermekeket senki se tekintse betegnek, hogy senki se féljen vagy viszolyogjon tőlük, hogy belássuk, az életet a különbözőség teszi teljessé. Frázis, mondhatnánk. Csakhogy ez a gyakorlat síkján annyit jelent, hogy az időben szakemberhez került sérült gyermek esélyei jóval nagyobbak a teljesebb életre, mint annak, akivel csak születése után hét évvel kezdenek foglalkozni. Ennyi az egész. Giczy György: Koboldékat töröltük Miskolc (ÉM - BAL) - Kobold Tamást nem kizárták a KDNP-ből, hanem „csak” törölték a tagok névsorából - tájékoztatott a párt országos elnöke, akitől az intézkedés indokáról érdeklődtünk. A miskolci polgármester november 19-e óta nem tekintheti magát a Kereszténydemokrata Néppárt tagjának, amint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk. Az indok: Kobold Tamás a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tagja.- Elfogadhatatlan számunkra, hogy a parlamenti Fidesz-frakcic egyik tagja egy fantomszervezeten keresetül próbálja befolyásolni a pártmik tagságát - utalt Suiján Lászlóra és az általa vezetett MKDSZ- re lapunk kérdésére válaszolva Giczy György. Mint az elnök kifejtette: a szövetség pártszerúen működik, más párttal köt szövetséget - nevezetesen a Fidesz-Magyar Polgári Párttal -, márpedig „nem lehet valaki két, eltérő orientációjú politikai szervezet tagja” egyszerre. Hasonló okból a tagság soraiból az elmúlt hetekben több politikust is töröltek. Információink szerint megyénkből Kobold Tamás mellett még Üveges Lajosnak, a KDNP (most már: egykori) városi elnökének, továbbá Feledy Péternek és Tóth Ildikónak jutott ez a sors. A fenti miskolci politikusok tehát az (országos) ügyvezető elnökség határozata értelmében nem tagjai ma már a pártnak - a miskolci KDNP-szervezet azonban néhány nappal ezelőtt visszavette őket tagjai közé. Mint Sója Szabolcs megyei elnök kifejtette: nem értik, miért ne lehetne valaki tagja egyszerre a pártnak és a kereszténydemokrata szövetségnek, éppúgy, ahogy például egy sportegyesületnek. A kizárásokkal (amelyek vélhetően szaporodni fognak még a következő időszakban) városi és megyei szinten semmiképp sem tudnak azonosulni. Szemészeti szarka Miskolc (ÉM) - Arany ékszerek, karórák tűntek el a miskolci Semmelweis Kórház szemészeti osztályának műtőtraktusából tegnap. A két károsult: az osztály két orvosa, akik értékeiket a sterilitás érdekében - a közvetlenül a műtőhöz kapcsolódó - „öltözőben” hagyták. Ám egy - vagy több - szemfüles szarka kereket oldott a mintegy 300-350 ezer forintnyi értékkel - tudtuk meg a városi rendőrkapitányság ügyeletén. „Minden a nyakunkba hullik” A helyiek szerint a cementgyár filtere gyakran kikapcsol, így nő a szennyezés Balogh Attila Miskolc (ÉM) - A hejőcsabai cementmű igyekszik „lakosságbarát hozzáállásról” tanú- bizonyságot tenni, ám a környékén élők nem hiszik, hogy a tervezett gumiabroncs-égetés ne szennyezné majd a lakókörnyezetüket - tekintve hogy évtizedek óta saját bőrükön érzik az üzemből származó „környezeti terhelést”. Hejőcsaba és a közeli városrészek, települések lakosságát nyugtalanítja a hír, miszerint a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. új égetési technológiákat akar meghonosítani. A Hejőcsabai Polgári Egyesületben környezetvédelmi csoportot alakítottak, hogy a „laikus” lakossági ellenérzés mögé szakmai érveket tudjanak felsorakoztatni.- A cementgyár technológiája sokat fejlődött, szép eredményeket értek el a környezetvédelem terén: „visszajöttek a piros háztetők”. Most ezek kerültek veszélybe - véli a csoport egyik szakembere, Veres Vilmos. A fő gondot az elektrofilter nevű szűrőberendezés működése okozza - állítja. Eddig is heti rendszerességgel előfordult, hogy a filter „leoldott” valamilyen műszaki okból, ilyenkor a javítás idejére a ká- rosanyag-kibocsátásnak semmi sem szab gátat. Mióta a szénpor-, illetve a gumiabroncségetéssel kísérleteznek az üzemben, ezek a szúróleállások tapasztalatuk szerint megszaporodtak (az égetésnél több szénmonoxid keletkezik, robbanásveszélyt okozva, s a vezérlés leállítja a szűrőt).- Ilyenkor minden a nyakunkba hull. Ami a gumiégetést illeti, ott még azt sem tudjuk, mi az, ami a nyakunkba hull... - mutatott rá Veres Vilmos. A lakosokból szerveződött bizottság a tevékenység ellenőrizetlensége ellen tiltakozik: mint mondják, sem a HCM, sem az illetékes hatóság nem képes mérni azt, hogy az abroncsok megsemmisítésénél mi az, anű visszamarad - és kikerül a levegőbe. A cementmű által kapott ideiglenes hatósági engedélyben feltételként szabták, hogy a porkibocsátás nem lehet nagyobb, mint egyébként, s ezt a cég amúgy is vállalja. Az emberek azonban nem hiszik, hogy ez biztosan így van, illetve lesz-e. A híresztelések szerint (amelyeket a cég cáfol) több vonat- szerelvénnyi abroncs érkezett már Svájcból, Németországból - a lakosok gyanúja szerint egyszerűen a nagy nyereség vágya vezeti a gyárat. Vincze Zoltán környezetvédelmi mérnök, a bizottság másik tagja arra emlékeztet, hogy a „veszélyeshulladék-égetésnél manapság semmi sem jövedelmez jobban...” A kísérleti égetéseket kísérő próbamérések közül tegnap tartották az utolsót, amire elhívták a bizottságot is.- Arra, hogy a környezetvédelmi teljesítményünk nem fog romlani, feltettük, ha úgy tetszik, a becsületünket - bizonygatja a cég környezetvédelmi vezetője, Fehér Károlyné. - Lehetnénk még jobbak, és törekszünk is erre. A jó szándék”, úgy tűnik, nem jut el a lakossághoz: már több ezer aláírás gyűlt össze, népszavazást kezdeményezve a kérdésben. „Mindenki torkig van a cementgyárral” - fogalmaz Megay Róbert csabai ügyvéd. Az íveket a héten átadják az önkormányzatnak. Utóbbi szerint ez ugyan nem szakmai érv, ám nem is hagyható figyelmen kívül. A polgármesteri hivatal illetékes osztályának munkatársától, Sass Tibortól megtudtuk: az önkormányzat mint szakhatóság elsősorban a mérési adatok alapján nyilvánít majd véleményt, de ha az „igen” lenne, akkor politikai kérdéssé válik, hogy mi legyen a nagy arányú lakossági tiltakozással. A keddi cementgyári látogatás után a környezetvédelmi bizottság szakemberei úgy nyilatkoztak: megerősítve látják - de legalábbis meg nem cáfolva - a fenti aggodalmaikat. Az is kiderült, hogy a szénporégetéssel egyelőre leállt az üzem, műszaki gondok miatt: vita is támadt a beruházást tervező külföldi céggel. Ezzel és a gumiégetéssel kapcsolatban is ellentmondásos, hogy nem egy még kiépített technológia működtetéséhez kér hatósági hozzájárulást a HCM, hanem csak a végleges engedély birtokában akaiják majd a beruházást teljes valójában megvalósítani. A környékbeliek nevében azonban Megay Róbert épp arra hívná fel a figyelmüket, hogy „az emberi környezetet még kísérleti céllal sem volna szabad veszélynek kitenni”. Szótlan tévéző, szószátyár szónok Csoóri Sándor új esszékötetének bemutatóján Csoóri Sándor a nyelv és gondolat védelmében, mellette Görömbei András Fotó: Bujdos Tibor Templomgyújtogató: depresszió „gyanúja” Miskolc (EM-FG)-A tévé előtt ülő családtagok alig szólnak egymáshoz. Pedig az elszegényedő szókincs visszahat a gondolatokra is. Ugyanakkor a szólásszabadság jegyében sokan felelőtlenül szaporítják a szót. Többek között erről beszélt Csoóri Sándor író, a Magyarok Világszövetségének elnöke tegnapi miskolci könyvbemutatóján. Csoóri Sándor legújabb esszégyűjteményét, a Szállá alá poklokra című kötetet a miskolci Felsőmagyar- ország Kiadó jelentette meg, ezért itt, a Tiszánin- neni Református Egyház- kerület székházában tartották az első vidéki könyv- bemutatót. Bevezető előadásában Görömbei András irodalomtörténész kiemelte a kötet irodalmi, nyelvi erényeit, hiszen ezek az írások arról tanúskodnak, hogy nem mondhatunk le anyanyelvűnk védelméről, gazdagításának szándékáról, mert azzal lemondanánk az önálló gondolatról is. A nagy változások idejéről szóló esszékben kifejeződik a szerző nemzetért, a magyarságért érzett felelőssége is. Megfogalmazza azt a követelményt, hogy a történelmi változások idején közösségként kell megnyilvánulnunk. Amikor tehát az európai csatlakozásról beszélünk, nem feledkezhetünk el a kisebbségben élő magyarokról. A bevezető után Csoóri Sándor többek között az egyén, a morális ember felelősségéről beszélt. Arra figyelmeztetett: nem veszíthetjük el egyéniségünket, tartásunkat, mert aki elveszíti önmagát, azzal minden megtörténhet. Szólt arról a veszélyről is, hogy a szabadságot sokan úgy értelmezik, mondhat bárki bármit. Pedig a szabadság azt jelenti, hogy egy probléma kapcsán minden megoldást végiggondolunk, és csak utána szólunk. A televíziózás káros hatásáról szólva elhangzott, leszoktat a beszélgetésről, az önálló gondolkodásról, az olvasásról. Nem az a baj, hogy sok tévécsatorna van, sokkal inkább az, hogy a sok-sok igénytelen műsor egy „legyengített szervezetre” hat. Legnagyobb tragédiánknak azt nevezte, hogy tudjuk, tehetségesek vagyunk, mégsem tudunk ezzel élni, tudjuk, hogy változtatnunk kellene, még- sincs erőnk a cselekvésre. Miskolc (ÉM - PT) - A deszkatemplom felgyújtójával folytatott többórás beszélgetés alapján úgy vélem, hogy védencem mániákus depresszióban szenved - tájékoztatott Bi8tey Attila hivatalból kirendelt védőügyvéd, aki a 28 éves fiatalember képviseletét valószínűleg az ítélethozatalig látja el. Eddig végzett munkájával elégedettek az ügyfelek Bistey Attila érdeklődésünkre elmondta, hogy a gyanúsított állandóan egy zöld bibliát tart magánál, melyben piros tintával az ókereszténységre utaló sorokat húzott alá, és saját bejegyzéseket is hozzáírt. Főleg a „minden ember egyenlő és testvér” filozófiai felfogása, valamint a szegénységi fogadalom betartása foglalkoztatja. A gyújtogató következetesen kitart rögeszméje mellett, a beszélgetések során nem mutatott zavarodottságot. Az azonban felháborodást keltett benne, hogy a templom mellett gyakran várakoztak drága autócsodák. A gyanúsítottról eddig szerzett benyomások alapján mániákus depresszióra utaló hajlamot gyanít a védő. A jogi képviselő szerint a bíróság megalapozott döntést hozott, amikor hétfőn elrendelte védence előzetes letartóztatását. Bistey Attila kijelentette: az igazságügyi elmeszakértő álláspontja perdöntő lehet annak eldöntésében, hogy a féifi a törvény előtt teljes felelősséggel elítélhető lesz-e vagy sem. Az elmeszakértői megfigyelésre és vizsgálatra várhatóan Budapesten kerül majd sor, és ennek az időtartama legalább egy hónapot vesz igénybe. Ä védőtől azt is megtudtuk, hogy a gyanúsított részletes beismerő vallomása és a hatóssággal történt legnagyobb együttműködési készségének kinyilvánítása ellenére a rendőrség minden tárgyi bizonyítékot feltár a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban, ami önmagában is bizonyító erejű lehet. • Munkaügyi tanácsülés. A megyei foglalkoztatási alaprész időarányos felhasználásáról, a jövő éri decentralizált foglalkoztatási alaprész támogatási elveiről, előirányzatairól tárgyalt tegnap a Megyei Munkaügyi Tanács. Az ülésen részt vettek az ózdi és a miskolci roma kisebbségi önkormányzat képviselői is. Szennyezett üzemanyag, foszforsav, talajcsere Nemcsak a felelőst keresik, de azt sem tudni, kinek kell majd „takarítani" Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Még mindig döntésre vár, hogy ki fogja a tavasszal kirobbant olajbotrány után még mindig a helyszínen lévő több mint száznegyvenezer liter szennyezett üzemanyagot elszállítani és ártalmatlanítani, majd a talajcserét elvégezni a kö- vesdi úgynevezett K-te- lepen. Az ügyben csütörtökön tartanak helyszíni szemlét az érintettek bevonásával, mivel a budapesti környezetvédelmi felügyelőség a megyei hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A kövesdi K-telep körül kialakult olajbotrányban (olajszőkítés gyanúja miatt indított eljárást a Vám- és Pénzügyőrség) még vizsgálódnak a hivatalos szervek. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek kell a talajszennyezést felszámolnia, a talajcserét elvégeznie a több mint 144 ezer liter veszélyes hulladéknak minősülő szennyezett üzemanyagot, és tizenegy darab hatvanliteres ballonban lévő szeny- nyezett foszforsavat elszállítani és ártalmatlanítani. A környezetvédelmi felügyelőségen nem tudtak pontos adattal szolgálni arról, hogy milyen nagyságú területen kell a talajcserét elvégezni, de, csak a szennyezett üzemanyag elszállítása és ártalmatlanítása hat-tízmillió forintra rúghat - derült ki. Az ügyben az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségnek (ÉKF) már született egy határozata, amiben a bérleti szerződéssel rendelkező Soltészék Kft.-t is kötelezték az ártalmatlanítási munkálatok elvégzésére, de ők ezt megfellebbezték, mivel egy másik cég - a Benefit 2001 Kft. - volt az ingatlan bérleti szerződés szerinti használója. A budapesti felügyelőség az elsőfokú határozatot megsemmisítette, mivel szerintük az elsőfokú hatóság nem tisztázta kellő körültekintéssel a tényállást, és nem vonta be a közegészségügyi hatóságot sem. így, a megyei környezetvédőket új eljárás lefolytatására kötelezte. Csütörtökön, helyszíni szemlével egybekötött tényállást feltáró tárgyalást tartanak az érintettek bevonásával, melyen az önkormányzat képviselői is jelen lesznek, mivel őket illeti majd a környezetvédelmi bírság egy része.
