Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-08 / 261. szám

OiszÄk -MagyarorszAg KULTÚRA 1997. Novimbir 8., Szombat Posztdoktorok Miskolc (ÉM) - A Magyar Tudomány Napja alkal­mából tegnap a Miskolci Egyetemen a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjasok számoltak be ku­tatómunkájukról, eredményeikről. (Magyary Zol­tán két évtizeden át, 1910-től 1930-ig a Vallás- és Közoktatási Minisztérium köztisztviselőjeként szol­gálta a magyar tudomány és felsőoktatás ügyét.) A program vendége volt Magyar Bálint minisz­ter, aki délután Magyaiy Zoltán posztdoktori ösz­töndíjakat adott át a következő személyeknek: Horváth Gábor (ELTE Atomfizikai Tanszék); Jánosi Imre (ELTE Atomfizikai Tanszék); Bálint József (BME Szerves Kémia Technológiai Tan­szék); Viskolcz Béla (JGYTF Kémia Tanszék); Solymosi Tamás (BKE Operációkutatás Tanszék); Hévízi László (BME Mikrohullámú Híradástechni­kai Tanszék); Szép Tibor (BGYTF Környezettudo­mányi Tanszék); Király Lóránt (GATE Növényvé- delemtani Tanszék); Tamás Gábor (JATE Össze­hasonlító Élettani Tanszék); Tordai Attila (HETE Molekuláris Biológiai Laboratórium); Máté Zsu­zsanna (JGYTF Magyar Irodalom Tanszék); Mo- hay Tamás (ELTE Művelődéstörténeti Tanszék); M. Tóth Tivadar (JATE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék). Az ösztöndíjak átadása után Magyar Bálint ta­lálkozott az egyetem régi rektorával, Farkas Ottó­val, és az új rektorral, Besenyei Lajossal. PR-nap a kultúráról Miskolc (ÉM - DK) - Harcolni fogok azért, hogy minél több állami és egyéb forrás álljon a kulturális terület rendelkezésére - fejezte be előadását Magyar Bálint tegnap délelőtt, a miskolci Média Centrumban megrendezett PR-napon...- A liberális kultúrpolitika lényege nem az, hogy az állam kivonul a kultúra finanszírozásából, hanem hogy benne marad, de úgy, hogy eközben nem sajá- títja ki a maga számára az értékválasztás szabadsá­gát - hangsúlyozta a kulturális tárca vezetője. Majd a múlttal hasonlította össze a jelent, amikor is az ál­lam jelentős mértékben finanszírozta a kultúrát, cserébe viszont a három „T’ köré rendezte a világot... A kultuszminiszter úgy gondolja, a többcsator­nás finanszírozási rendszerre kell építeni, amely­ben az állam mellett nagy hangsúlyt kapnak az önkormányzatok, a nonprofit szervezetek és a ma­gánszféra egyéb szponzori szervezetei, sőt a közön­ség is, a belépő megvásárlásával. Régebben az állami finanszírozás döntő többsé­ge intézményi jellegű finanszírozás volt, vagyis nem lehetett tudni, hogy a költségvetésből a kultú­rára kiadott pénz ténylegesen kulturális célokra - programokra - fordítódott-e, vagy adott esetben közüzemi díjszámlákat, béreket fizettek belőle. Ezt mindenképpen szeretnék megváltoztatni. A lé­nyeg, hogy a kultúra produkcióinak fel kell kelteni a figyelmet részben a közönség, részben a potenci­ális finanszírozók felé... Beszélt arról is a miniszter, milyen szerepe van a kultúrának az országról más országokban élő kép kialakításában. Hiába van a hangsúly az Európai Unióhoz való csatlakozásnál is a kemény jogi, gazdasági feltételeken, de a csatlakozás lehe­tőségéről mégis csak a befogadó országok közvéle­ménye dönt, ahol viszont már komoly szerepet játszhatnak pszichológiai és kulturális elemek. Hogy az utóbbi években 17 milliárd dollár tőkét fektettek be itt külföldiek, abban is nagy szerepe van a kulturális erőnknek. Fontosnak tartja Ma­gyar Bálint, hogy külföldön ott legyenek a iúagyar irodalom, zeneművészet nagyjai. Éppen ezért a magyar művek fordítását ’99-ig 120-150 millió fo­rinttal támogatja majd a kulturális kormányzat... A PR-nap további részében Kobold Tamás, Mis­kolc polgármestere arról beszélt, hogy a szellemi­ség, a kultúra és a civilizáció milyen erős hatást gyakorol egy város fejlődésére. Szó volt még többek között az egyetem, a színház, a médiák PR-jéről, a mecénási szerepvállalásról.... Beavató Antigoné-bemutató Szophoklész Antigoné című drámáját mutatja be - Müller Péter Sziámi rendezésében - a Miskolci Nemzeti Színház társulata november 11-én, kedden este 7 órától a Játékszínben. A címszerepet Pásztor Edina játssza, Kreont Földi László alakítja. A további szerepekben: Kuna Károly, Matus György, Máhr Ágnes, Láng Zsuzsa, Kulcsár Imre, Reiter Zoltán, Homonai István, Deczki Klára, Kozma Attila, Molnár Sándor Tamás, Ramocsa Emese, Szitás Barbara és Pálmai Zsolt. A díszletet Dávid Attila, a jelmezeket Zeke Edit tervezte. Koreográfus: Kozma Attila. A bemutató előadás előtt - háromnegyed 7-kor - Síró Lajos grafikusművész al­kotásaiból nyílik kiállítás a Játékszínben, amelyet Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház igazga­tója ajánl az érdeklődők figyelmébe. A továbbiakban a beavató színházi előadások délután 3 órakor kez­dődnek. Fotó: Dobos Klára Galériás kapcsolatok Miskolc (ÉM) - Regioná­lis találkozót szervez a Miskolci Galéria a Nem­zeti Kulturális Alap tá­mogatásával azon intéz­mények vezetői és szak­emberei számára, akikkel a szomszédos országok­ban kulturális kapcsola­tokat tart fenn. A találko­zó célja, hogy túl a baráti kötetlen eszmecserén a szakemberek megismer­hessék egymás nemzetkö­zi kapcsolatteremtő mun­káját, jövőbeni terveit, ér­tékeljék az eddigi mun­kát. Ä program november 10-én, hétfőn délelőtt 10 órakor Kobold Tamás Miskolc polgármestere megnyitójával kezdődik. A bevezető előadásokat Kormos Dénes, a Megyei Közgyűlés alelnöke, Sze­pesi Hédi művészettörté­nész és Petneki Áron a Miskolci Egyetem Bölcsé­szettudományi Karának dékánhelyettese tartják. Délután 2 órától korrefe­rátumok következnek, ahol bemutatkoznak a kassai, besztercebányai, szabadkai, újvidéki, ko­lozsvári, uzsgorodi, kato- wicei, leideni és a miskol­ci galériák munkatársai. Másnap, kedden Sárospa­takkal és környékével is­merkednek a résztvevők. Festőművész tárlata Felsőzsolca (ÉM) - Var­ga János festőművész al­kotásaiból nyílik kiállítás november 10-én, hétfőn délután 3 órakor a felső- zsolcai Szent István Álta­lános Iskolában. A tárlatot Kormos Vilmos, a miskolci önkormányzat közoktatási és közművelődési osztályá­nak vezetője ajánlja az ér­deklődők figyelmébe. Körmendi — később Miskolc (ÉM) - A novem­ber 9-ére meghirdetett Körmendi show a miskol­ci Rónai Művelődési Köz­pontban elmarad. Talál­kozhat viszont vele a mis­kolci közönség a novem­ber 15-én, szombaton este 6-órakor kezdődő I. Mis­kolci Viccmesélő Verse­nyen, amelynek díszven­dége lesz a színművész. Ugyancsak ebben a prog­ramban szerepel Bodrogi Gyula színművész, Erdei Sándor humorista és Ba- ráth Valéria színművész. A november 9-re szóló je­gyek visszaválthatók, il­letve érvényesek a no­vember 15-i - szintén a Rónaiban tartandó - programra. Mit érdemel Béres Ferenc? A „diákok" intézményt, a múzeum inkább termet adna az énekesnek Sárospatak (ÉM - DK) - Azt senki nem tagadja, hogy Béres Ferenc sokat tett Sárospatakért. Bizo­nyosan megérdemli, hogy a Bod- rog-parti városban utca, vagy akár valamilyen intézmény őriz­ze a nevét. De - a megyei múze­um igazgatója szerint - nem fel­tétlenül a Sárospataki Képtár! A Pataki Diákok Baráti Köre - Kö- döböcz József elnök javaslatára - azt kérte a város vezetésétől, hogy a Sá­rospataki Képtárat Béres Ferencről nevezzék el. Mivel azonban a kér­désben nem a város, hanem - me­gyei múzeumi intézményről lévén szó - a megyei közgyűlés az illeté­kes, Ködöböcz József véleményt kért Veres Lászlótól, a Herman Ottó Mú­zeum igazgatójától, aki válaszlevelé­ben így ír: „...Béres Ferenc tevékeny­sége egy életen át mégis a zenei mű­veltség, a népzenei anyanyelv ápolá­sához kapcsolódott. A képtár gyűjte­ményének kb. 10 százalékát teszi ki az ő adománya, ami mellett - szám­ban és kvalitásban egyaránt - ki kell hangsúlyozni Andrási Kurta Já­nos vagy Dómján József nevét, sze­repét, nem beszélve a Klinkó-gyűjte- mény szakmai súlyáról. Mi lesz, ha valaki nekik akar emléket állítani? Nem lenne tehát szerencsés talán végleges megoldást teremteni... Nem kaphatná meg Béres Ferenc nevét a képtár egy terme?...” A baráti kör elnöke megkapta a levelet, ám a javaslatot nem fogadja el. Sorolja az érveket:- Először: ha Béres Ferenc nem alapítja meg, akkor Patakon nincs Képtár. Másodszor: Andrási Kurta és Dómján József egyaránt Béres Fe­renc rábeszélésére hozták ide mun­káikat... Mi továbbra is azt szeret­nénk, hogy a képtárat megalapítójá­ról nevezzék el, aki később is sok mű­tárgyat adományozott a galériának, értéke szinte felbecsülhetetlen. Har­madszor: Béres Ferenc nemcsak kép­táralapító- és fejlesztő munkával se­gítette városunkat, hanem más mó­don is. Annak is ő volt az egyik kez­deményezője, hogy 1968-ban Patak visszakapta az 1886-ban elvett váro­si jogállását. Szintén ő kezdeményez­te, szervezte az iskolakertben a Mó­ricz Zsigmond-, Pécsi Sándor- és Eg- ressy Béni-szobor felállítását. Ének­művészetével is nagyon sok szolgála­tot tett Pataknak is. Bármikor meg­kerestük a várossal kapcsolatos ügy­ben, ő mindig szívesen segített Bé­res Ferenc szellemi szülőhazájának tekintette Patakot, mindig hazajött ide. És mikor külföldön járt, Sáros­pataknak is követe volt. Ä nyilvános­ság előtt nagyon sokszor tett bizony­ságot a város iránti szeretetéről és hálájáról. Felvetődött, hogy talán éppen e sokrétű tevékenység okán mégis csak jobb lenne például utcát elne­Béres Ferenc, Patak követe vezni róla... De Ködöböcz József sze­rint utca elnevezésre a közeljövőben nem kerülhet sor. Intézmény elneve­zésre sem valószínű. Javasolták pél­dául, hogy a zeneiskola viselje Béres Ferenc nevét. Csakhogy az iskola jö­vője is bizonytalan... * Lapunkban is beszámoltunk nemrégi­ben arról, hogy a sárospataki közgyű­lés foglalkozott a témával. De ott vé­gül is semmiféle állásfoglalás nem született. Vagyis abban maradtak a városatyák, hogy megvárják a baráti kör reflektálását (akik kérdésünkre megerősítették: ezután is kitartanak szándékuk mellett), és utána továb­bítják az előterjesztést a fenntartóhoz: a véleményektől független megyéhez. • A Kalyi Jag mára, a miskolci Ady Endre Műve­lődési Házba meghirdetett koncertje betegség miatt elmarad. Az előadás új időpontja: december 13. Ä megváltott jegyek érvé­nyesek a későbbi időpont­ban, vagy a vásárlás he­lyén visszaválthatók. Mazsaroff-képek Budapest (ÉM) - A Bul- gárok Magyarországon cí­mű nemzetközi tudomá­nyos ülés alkalmából Ma- zsaroff Miklós, a nemrégi­ben elhunyt miskolci - bulgár származású - festő­művész alkotásaiból nyílik kamarakiállítás ma, szom­baton este fél 6-kor Buda­pesten, a Lónyai u. 41. sz. alatt (IX. kerület). Belgium helyett német turné kassai közvetítéssel Miskolc (ÉM - BG) - Háromhetes pau­za következik a miskolci hangverseny­évadban, ugyanis az ütemterv sze­rint belga turné következett volna a Miskolci Szimfonikus Zenekar prog­ramjában. A vendégszereplés azon­ban október elején áttevődött a jövő év tavaszára. A zenészek így sem ma­radnak munka nélkül, hiszen a mi­nap felkérés érkezett Kassáról egy közel kéthetes németországi hang- versenykörútra. A turné létrejöttéről és előkészületeiről Sir Lászlóval, a Miskolci Szimfonikus Zenekar igaz­gatójával beszélgettünk. □ Távol álljon a bántó szándék, de egy kassai impresszárió miért nem a saját vá­rosának zenészeit ajánlja? • Számomra is rejtély egy kicsit a dolog, hiszen a kassai szervezőiroda vezetője, Juraj Sarissky egyúttal a kassai filhar­monikusok brácsaszólamának a vezetője. Egyértelmű lett volna, hogy erre a turné­ra inkább a saját zenekarát próbálja elő­térbe tolni. Sarissky úr annak idején az akadémián évfolyamtársa volt Iván Klá­rának, aki a gordonkaszólamunk vezető­je. A múlt héten felhívta Klárit, hogy kel­lene neki egy 84 zenészből álló társulat, ami pont olyan mint a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar. Miután rendelkezünk meg­felelő számú profi muzsikussal, az időnk­ből is futja, ráadásul a program és a lehe­tőség egyaránt vonzó, igent mondtunk. □ Összesen hány koncertet ad a zenekari • Hét hangversenyt kötöttek le Erlan- gentől Düsseldorfon át Bielefeldig rendkí­vül változatos műsorral. Hatszor játsszuk majd Richard Strauss Zarathustra című művét, négy alkalommal Chopin 1. zon­goraversenyét és Csajkovszkij Francesca da Rimini című nyitányfantáziáját, há­romszor Sibelius Hegedűversenyét. Két ízben csendül majd fel Prokofjev Rómeó és Júlia szvitje és egyszer adjuk elő Schu­bert Befejezetlen szimfóniáját - termé­szetesen az egyes koncerteken kicsit vari­álva a reperoárt. Két karmester tart majd a zenekarral. Művészeti vezetőnk, Kovács László három koncertet dirigál, míg régi jó ismerősünk, a svéd Mika Eichenholz négy alkalommal vezényli a zenekart. □ A program meglehetősen „anyagerős­nek” tűnik. • Nemcsak annak tűnik, az is. Éppen ezért is bólintottunk hamar igenlően a felkérésre, hiszen manapság már elég rit­ka, hogy ilyen szériára, ilyen programmal egy teljes zenekart hívjanak turnéra Eu­rópában. Ilyen súlyú feladatokkal széria­szereplésünk külföldön a zenekar eddigi történetében még nem volt. Ez olyan le­hetőség az életünkben, amelyen ha jól tu­dunk bemutatkozni, akkor külföldön je­lentősen megemelkedhet a zenekar „ázsiója”. November 13-án lesz az első koncert és 22-én az utolsó, 23-án pedig már Miskolcon játszunk. □ Elég feszített lesz a tempó. • Már a lélegzetkapkodás idejét éljük. Hétfőn még Verdi Requiemjét játszottuk, ezt általában pihenőnep követi. Ehelyett kedden este már volt egy próba, szerdán jótékonykodtunk, csütörtökön az új ifjú­sági sorozatunkat próbáltuk, amelynek a nyitó előadása délután Tiszaújvárosban már meg is tarttatott. Mától keddig pedig a két karmesterrel feszített ütemben pró­báljuk a német turné anyagát, és kint is minden áldott nap „karbantarjuk” a zené­szeket, mert azért azt sem szabad elfeled­nünk, hogy hazaérkezésünk után saját közönségünk előtt is bizonyítanunk keÜ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents