Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-06 / 259. szám
$0fMI Magyarország • Nyelvtörvényt tanulmányoz a küiügy. A Külügyminisztérium még tanulmányozza a szlovák nyelvhasználati törvényt helyettesítő kisebbségi emlékeztetőt, melyet kedden tettek közzé Pozsonyban. A kisebbségi nyelvtörvény ügye továbbra is nyitott kérdés a magyar-szlovák kapcsolatokban, bár szlovák hivatalos körök korábban több ízben határozott ígéretet tettek annak meghozatalára - mondta tájékoztatóján Horváth Gábor külügyi szóvivő. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a kormányzaton és az állami vezetésen belül még folynak az egyeztetések arról, ki képviselje Magyarországot Apor Vilmos püspök boldoggá avatási ünnepségén november 9-én Rómában. / • Átlagkeresetek. Az idén januártól szeptemberig tartó időszakban 57 550 forint volt a versenyszférában dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ami 21,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A versenyszférában szellemi munkát végző dolgozók havi átlagkeresete ennél nagyobb mértékben - 24,6 százalékkal - haladta meg a tavalyit, és elérte a bruttó 88 690 forintot. A fizikai dolgozók havi keresete 19,6 százalékos növekedés mellett bruttó 42 940 forintra emelkedett. Ózdi vásár: minden eddigitől nagyobb Sok gondot okoz az év ezen szakában a tűzoltóknak a száraz fű és egyéb mezőgazdasági-kerti hulladékok égetése. Nap mint nap tucatnyi tűz keletkezik emiatt. Riportunk az 5. oldalon, Fotó: Bujdos Tibor Az egykori kohász- és bányászváros történetének legnagyobb vásárát nyitották meg tegnap az Általános Művelődési Központban. Száz - helyi, fővárosi, dél- és nyugat-magyarországi - cég, vállalkozás mutatta be termékeit - a térségben rejlő lehetőségek feltérképezése és megtalálása reményében. A szervezőket többek között az a cél vezérelte - közölte a megnyitón Szabó János vásárigazgató -, hogy a város és a régió érdekében felhasználják a vásár gazdaságot élénkítő, kereskedelmet fejlesztő hatását. T. Asztalos Ildikó (felvételünkön), az ipari tárca államtitkára megnyitó beszédében kiemelte: azért tartja fontosnak a termékbemutatót, mert itt a vállalkozók információt kapnak saját magukról, felmérhetik hogyan is állnak versenyképesség dolgában, és megismerhetik a piacot, ahová el szeretnének jutni. Tudósításunk a 3. oldalon. Fotó: Bujdos Tibor Esőre, hóra várva Népszavazási konferencia Budapest (MTI) - A népszavazás intézményére szükség van, mert védi a politikai rendszert az eliti- zálódástól a politikai elit társadalomtól való elidegenedésétől. A problémát az egyensúly, az összhang és az együttműködés feltételeinek megteremtése jelenti a közvetlen demokrácia eszköze, a népszavazás és a képviseleti demokrácia intézménye, az Országgyűlés között - jelentette ki Kukorelli István tanszékvezető egyetemi tanár jelentette ki a népszavazásról szóló konferencián, amelyet a Friedrich Ebert Alapítvány, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete által szervezett rendezvény- sorozat keretében tartottak szerdán. Halmai Gábor egyetemi tanár a népszavazás jogi szabályozásának ellentmondásosságát két alkotmánybírósági határozatok összevetésével illusztrálta. Az 1993-as alkotmánybírósági határozat szerint a népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a képviseleti demokrácia, ugyanakkor az 1997-es alkotmánybírósági döntés szerint a közvetlen demokrácia kivételes, ám kivételes megvalósulása esetén a képviseleti demokrácia fölött álló forma. Az előadó hozzátette: az Alkotmány- bíróság a népszavazással kapcsolatos legutóbbi döntése során jogállamban ismeretlen nagyságú hatáskört vont magához. Ugyanakkor a népszavazásra bocsátandó kérdések előzetes kontrolljára szükség van. Utoljára szeptember közepén hullott eső megyénk területén, de akkor is csak kevés. Az ősz végi mezőgazdasági munkákat - a szántást, a vetést és a betakarítást is - nehezíti az ilyenkor szükséges csapadék hiánya. A nagy szárazság a szakemberek szerint jelentős károkat okozhat az amúgy is nehézségekkel küzdő mezőgazdaságnak. Mezőgazdasági körképünk a 6. oldalon. Fotó: Bujdos Tibor Köteles?^ 1997. NOVEMBER é. CSÜTÖRTÖK 53. évfolyam, 259. sxám A Volkswagennek terveznek Miskolcon Miskolc (ÉM-Hl)-Fejlesztési-tervezési irodát nyitott tegnap Miskolcon a Volkswagen konszern berlini fejlesztési üzemének megbízásából az autógyár 50 százalékos tulajdonában lévő német IAV GmbH. a Miskolci Egyetemmel (ME) közösen. Cselényi József, az ME Gépészmérnöki Karának dékánja elmondta: egyelőre 15, Miskolcon végzett fiatal géptervező mérnököt foglalkoztat az iroda, de később várhatóan mintegy háromszáz kutató, fejlesztő szakember dolgozhat itt. Az iroda Miskolcra települését alapvetően a ME szellemi bázisa és támogatása indokolta. A későbbiekben az egyetem is végez számukra fejlesztési, tervezési feladatokat. Elképzelhető, hogy az így meginduló munka folytatásaként autóösszeszerelő-, illetve gyártóüzemek jöhetnek, létre Miskolcon, illetve Eszak-Magyarországon - nyilatkozta Cselényi József. Ennek lehetőségét az iroda megnyitóján jelenlévő német szakemberek is kilátásba helyezték. Az irodában foglalkoztatott tervezők egyelőre a Volkswagen különböző típusaihoz fejlesztenek karosszéria segédelemeket, futóműveket, de később az Audi és a Mercedes megrendelésére is dolgoznak majd. Az irodaavatón részt vett Hegyháti József, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes államtitkára, aki hangsúlyozta: örvendetes, hogy a magyar szellemi tőke itthon, méginkább, hogy Észak-Magyarországon hasznosul. Bizottsági látogatók Tokajban lehetne a Kárpátok Eurorégió központja Tokajban tartotta első kihelyezett ülését tegnap a parlament külügyi bizottsága. A honatyák a román szenátus és képviselőház külpolitikai bizottságának delegációjával érkeztek a Tisza-parti városba. Útjuknak az adott különös jelentőséget, hogy keleti szomszédaink öt megyéje is csatlakozott a Kárpátok Eurorégió Tanácsához. A külügyi bizottság támogatja, hogy Tokajba kerüljön a Kárpátok Eurorégió Tanács központja - mondta Szent-lványi István (képünkön balra) bizottsági elnök a testület ülését követően. Bővebben a 3. oldalon. Fotó: Puskái Tibor Magyar NATO-költség: 800 milliárd Budapest (MTI) - Az elkövetkező 10-12 esztendőben összesen mintegy 800 milliárd forintot kell a hadsereg fejlesztésére költeni. Az összeg felét űj vadászgépek beszerzése teszi ki. Erről Keleti György honvédelmi miniszter beszélt szerdán egy budapesti NATO-fóramon. A honvédelmi tárca vezetője elismerte, hogy ez valóban hatalmas összeg, de akkor is a hadseregre kellene költeni, ha netán nem csatlakoznánk a NATO-hoz. Elmondta, hogy az elkövetkezendő időszakban a honvédelmi költségvetés 25 százalékát kell fejlesztésre fordítani, mert a hadsereg legtöbb technikai eszköze már nagyon elhasználódott. A vadászgépek beszerzéséről azonban csak azt követően lesz döntés, ha bizonyossá válik NATO-felvételünk, azaz hivatalosan is a szervezet tagja leszünk. Keleti György kérdésekre válaszolva közölte, hogy a honvédség csökkenő létszám- igénye miatt az ezredforduló után már nem hívnak be minden sorköteles fiatalt. Ezt valószínűleg úgy valósítják meg, hogy megszigorítják az egészségügyi követelményeket, és csak a legegészségesebb fiatalok vonulnak be sorkatonának. A 9 hónapos szolgálati időt viszont nem lehet már tovább csökkenteni, mert ez az idő épp hogy elég a megfelelő kiképzéshez. • Dél-Borsodi ittHon oldalunkon olvashatnak egy útról, amelyre kerítés épült; a régió hírei mellett szólunk a mezőcsáti világháborús emlékmű turuljáról és Mezőkövesd kitüntetettjeiről is. 4. oldal • Dzsekszon - távol Afrikától. Állítólag minden városban van ilyen ember. Miskolcon úgy hívják: Dzsekszon. Mit gondol a világról és az emberekről? Mik a vágyai? Valóban ő a város bolondja? 5. oldal A fuégetők felelőssége
