Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-05 / 258. szám
□ más pártok támogatói bizonytalanok saját pártja támogatói Horn Torgyán Kuncze ■V. > ■'.‘lli.Vfc.V.'. i.Vfcili Ikalmasnak a nagyobb pártok listave élemény-kutatás a pártok listavezetőiről A Marketing Centrum munkatársai ’95 nyara óta minden hónapban megkérdeznek 1000-1000 embert arról, hogy kit látnának a legszívesebben a miniszterelnöki székben, Az úgynevezett nyitott kérdésre rendre 55-60 név szokott elhangzani, noha a megkérdezettek 38-43 százaléka egyáltalán nem tud vagy nem akar válaszolni a kérdésre. Két százalékosnál nagyobb gyakorisággal (ez 20-nál több említést jelent) viszont mindössze 5-6 név szokott szerepelni. ’95 nyarától ’97 nyaráig Németh Miklós neve hangzott el a leggyakrabban: 12-14 százalékos gyakorisággal. Azt, hogy immár 7 éve nem tekinthető aktív közszereplőnek a rendszerváltás előtti utolsó, mindössze az mutatja, hogy 98 százalékról 82 százalékra csökkent azok aránya, akiknek ismerősen cseng a neve. A jelenlegi kormányfő említési gyakorisága valamivel hullámzóbb, mint Németh Miklósé: 7 és 14 százalék között ingadozott, annak függvényében, hogy éppen mennyire volt népszerű Horn Gyula. A miniszterelnök bizalom-indexe idén áprilisban került a mélypontra, 30 ponttal. Ekkor mindössze a megkérdezettek 7 százaléka látta volna út a legszívesebben a miniszterelnöki székben. Jelenleg 43 pont a bizalomindexe és 14 százalék szeretné továbbra is őt látni a kabinet élén. Orbán Viktor említési gyakorisága most került először 10 százalék fölé. ’95 nyarán a Fidesz elnöke még mindössze a megkérdezettek 4 százaléka számára jelentette az ideális miniszterelnök-jelöltet, azóta viszont - ha tizedszázalékokkal is, de folyamatosan növekedett az említési gyakorisága. Leginkább Kuncze Gábor rovására, akinek említési gyakorisága időközben 9 százalékról 4-5 százalékra esett. Torgyán József a megkérdezettek 8-12 százaléka számára jelenti az ideális miniszterelnök-jelöltet. A kisgazdapárt elnökét egyébként nem csak az FKGP hívei szokták emlegetni, hanem például a Fidesz és a MIEP támogatói közül is néhányan. Ez a többi pártelnökre is igaz, így például Orbán Viktort néhány SZDSZ támogatói is szívesen látná a miniszterelnöki székben, mint ahogy néhány Fi- desz-támogató is inkább Kuncze Gáborra bízná az ország irányítását, mint kedvenc pártjának elnökére. Mindez egyrészt azt mutatja, hogy a választók jelentős részének meglehetősen laza a kötődése az általa támogatott párthoz, másrészt azt, hogy viszonylag sokan nincsenek teljesen tisztában a pártválasztás igazi tétjével. Fidesz SZDSZ MSZP FKGP nt.nm. átlag Orbán © 50 34 56 38 51 Kuncze 41 © 66 30 35 45 Horn 27 50 © 16 31 38 Torgyán 24 21 7 18 26 Sza¥ó 34 24 24 ........ 3 0 20 28 Kádár 26 29 15 21 18 24 Thürmer 14 13 16 15 11 15 Giczy 16 10 9 25 12 15 Csurka 10 4 5 16 8 10 Ki legyen A választásokon végső soron arról döntünk, hogy négy évig ki legyen az ország miniszterelnöke. Ehhez képest a közvélemény meglehetősen tanácstalan abban a tekintetben, hogy kit szeretne a kormány élén látni. Azt viszont jóval többen tudják, bog}’ kikre nem bíznák az ország irányítását. Elvileg a hét parlamenti párt, valamint a MIEP és a Munkáspárt listavezetője tekinthető miniszterelnök-jelöltnek, persze közülük csak négynek van legalább minimális esélye a poszt elnyerésére, így az sem véletlen, hogy csak Orbán Viktort, Kuncze Gábort, Horn Gyulát és Torgyán Józsefet tekintik számottevően sokan alkalmasnak. a miniszterelnöki feladatok ellátására, derül ki a Marketing Centrum október eleji felméréséből, amely a Világgazdaság megbízásából készült. Arra a kérdésre, hogy kik azok, akiket semmiképpen sem látnának szívesen a miniszterelnöki székben, 15-20 százalékkal többen szoktak válaszolni, mint arra, hogy kit igen. Ráadásul a negatív kérdésnél kevesebb név szokott elhangzani, mint a pozitívnál, noha itt egy válaszadó több politikust is megemlíthet, ha akar-. Igazán sokan csak Torgyán Józsefet, Horn Gyulát és Csurka Istvánt szokták említeni. Október elején munkatársaink megkérték az embereket, mondják meg kilenc párt vezetőjéről, mennyire alkalmasak a miniszterelnöki feladatok ellátására: teljesen, nagyobb részben, kisebb részben vagy egyáltalán nem? (Az adatfelvétel idején az MDF listavezetője még nem volt ismert, így a legvalószínűbbnek tűnő jelöltet, Kádár Bélát szerepeltettük a kérdőíven.) A válaszokat 100 fokú skálára vetítettük a következő szabály szerint: teijesen=100 a kormányfő? Horn(l 4%) TÖBB NEVET IS MONDHATTAK 97.07. 97.08. 97.09. 97.10, Torgyán József 44 43 45 43 Horn Gyula 34 32 31 31 Csurka István 29 31 29 27 Giczy György 11 16 13 11 Thürmer Gyula 7 10 10 10 Kuncze Gábor 6 9 6 5 Orbán Viktor 4 6 6 5 Lezsák Sándor 6 7 6 3 Szekeres Imre 2 5 4 3 Szabó Iván 2 4 4 3 nem tudja, nem mondja 24 24 24 23 nem tudja(39%) Kit látna a legszívesebben a miniszterelnöki székben? Németh (11%) másokjl 0%) pont, nagyobb részben=67 pont, kisebb részben=33 pont, egyáltalán nem=0 pont. A legmagasabb pontszámot Orbán Viktor kapta. A Fidesz elnökét a megkérdezettek 20 százaléka tartja teljesen alkalmasnak a kormányfői feladatok ellátására, 22 százalékuk viszont egyáltalán nem tartja őt alkalmasnak. Hóm Gyulát 15 százalék tartja teljesen alkalmasnak, viszont 35 százalék alkalmatlannak. így aztán Kuncze Gábor alkalmassági indexe magasabb, mint Horn Gyuláé, noha az SZDSZ elnökét csak 13 százalék tartja teljesen alkalmasnak. Végül Torgyán József a megkérdezettek 11 százaléka szerint teljesen alkalmas az ország irányítására, viszont 54 százalékuk szerint tökéletesen alkalmatlan. Az alkalmassági indexeket a 2. táblázatban pártpreferencia szerint is bemutatjuk. (A parlamentbe jutási küszöb alatt teljesítő pártok esetében nem, mert ezek hívei olyan kevesen vannak, hogy az átlagok hibahatára +-12 pont fölött van.) Meglepő módon Torgyán József inTorgyán( T 0%| Üj 1 V V.\| VV\H IvÜ ü HH , jHH H I \ dexe alacsonyabb az FKGP táborában, mint a másik három nagy párt listavezetőjének indexe a saját pártjaik táborában. Az FKGP híveinek mindössze 46 százaléka tartja Torgyán Józsefet teljesen alkalmasnak a miniszterelnöki teendők ellátására, míg Hóm Gyulát MSZP támogatóinak 57 százaléka, Orbán Viktort a Fidesz híveinek 53 százaléka, Kuncze Gábort pedig az SZDSZ szavazóinak 49 százaléka. Másfelől igazán csak Orbán, Kuncze és Horn jelöltsége hozhat hasznot a pártjuk szamara, Íriszen a bizonytalan preferenciájú választók körében az ó mutatóik a legkevésbé alacsonyak. Az indexek egyébként alig függnek a válaszadók pártállásán túl egyéb tényezőktől. Egyedül Orbán Viktor és Torgyán József esetében figyelhetünk meg szocio-demográfiai különbségeket. Orbán Viktort a 18-29 évesek sokkal alkalmasabbnak látják, mint az idősebbek, és gyakorlatilag nincs otyan diplomás, aki Torgyán Józsefet teljesen alkalmasnak látná a miniszterelnöki feladatok ellátására. A jelenlegi kormányfőt teljesen alkalmasnak tartók 67 százaléka MSZP-szavazó, 14 százalékuk bizonytalan pártpreferenciájú, 19 százalékuk pedig nem az MSZP-t támogatja (7 százalékuk a Fidesz híve, 5 százalékuk pedig az SZDSZ támogatója.) Az Orbán Viktort teljesen alkalmasnak tartók 60 százaléka Fidesz-szavazó, tizedük bizonytalan, 30 százalékuk pedig más pártokat támogat (ezek fele az FKGP-t). A. Torgyán Józsefet teljesen alkalmasnak tartók 56 százaléka FKGP szavazó, 12 százalékuk bizonytalan, 32 százalékuk pedig más pártokat támogat (szintén felük a Fideszt). A legfúrcsább adatokat Kuncze Gábornál találtuk. Az SZDSZ elnökét teljesen alkalmasnak tartók mindössze 22 százaléka támogatja az SZDSZ-t, 40 százalékuk az MSZP híve, 12 százalékuk a Fideszé, másik 12 százalékuk egyéb pártoké, 14 százalékuk pedig bizonytalan. Marián Béla A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató Üzletágának munkatársai 1997. október 3. és 7. között 1000 véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen, az ország 100 i pontján. A mintavételi pontok tükrözik az ország telepü- j lésszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt \ a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai vég- j zettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási ada- ! tok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a j KSH 1996-os Mikrocenzusának felhasználásával mate- j matikai módszerrel - úgynevezett többszempontos sú- I lyozással - korrigáltuk. Ä közölt adatok hibahatára a I válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.
