Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-29 / 279. szám

1997« Novimbkr 29«. Szombat GAZDASÁG Észak-MaotarobszAo Li Alapítványi díjak a környezetvédelemért Budapest, Miskolc (MTI, ND) - Öt miskolci egyetemista és egy, a Miskolci Egyetemen tanító docens is díjat nyert az „Ipar a Környezetért Ala­pítvány” (IKA) és az „Ipar Műszaki Fejlesztésért Alapítvány” (IMFA) közösen meghirdetett, „Az ipar környezetvédelmi fejlesztéséért” című pályá­zaton. A díjakat és elismeréseket csütörtökön ad­ták át a Budapest Szállóban. A Miskolci egyetem öt diákja - Boróczki Beáta (bányamérnöki kar), Báder Enikő (kohómérnöki kar), és Somló Edina (kohómémöki kar) első, míg Bőhm Balázs (bányamémöki kar) illetve Szokol Il­dikó (kohómémöki kar) harmadik díjat - nyert a pályázaton. A kuratórium díjjal ismerte el Raisz Iván, a Miskolci Egyetem docensének munkáját is, aki évek óta eredményesen készíti fel hallgatóit. Az ünnepségen többek között Fekete-Nagyné Török Juditnak, a BorsodChem Rt. környezetvé­delmi főosztályvezetőjének tevékenységét jutal­mazta különdíjjal az alapítvány. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A részvények forgalma 5,87 milliárd forint volt, a tőzsde összforgalma 16,3 milliárd forintot tett ki. A részvények közül 38 forgott. Emelkedett 17, csökkent 15, nem változott hat részvény ára. A Matáv már nyitás után gyors emelkedésbe kez­dett; a 780 forintos magasság jelentett új kiindulá­si pontot, ahonnan zárásra 790 forintig jutott árfo­lyama. Az elmúlt napok visszafogott forgalmát élén- kebb kereskedés váltotta fel. Kárpótlási jegy Tőzsde Index nov. 28.: 6652,84 +88,54 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. november 28. VALUTA _________DEVIZA VÉTEL Eladás Középárf. 326,43 344,13 . 334,11 Angol font 326,46 342,74 334,60 325,83 342,54 334,16 131,30 141,50 136,06 Ausztrál dollár 132,02 140,24 136,13 131,89 140,05 135,97 W vs; ' ' 532,96 ■ 571.42 549,44 Belga frank* 533,73 566,55 • 550,14 533,04 566,02 549,53 28,69 30,92 29,73 Dán korona 28,89 30,67 29,78 28,84 30,62 29,73 36,14 . 38,95 , 37,45 Finn márka 36,39 38.65 37,52 36,34 38,59 37,46 32,81 35,17 33,82 Francia frank 32,86 34,88 33,87 32,90 34,76 33,83 97,45 ' 104,48 100,46 Holland forint 97,58 103,58 100,50 t-' - > 97,91 103,23 100,47 151,82 163,62 157,33 Japán yen* 152,59 162,33 157,46 152,59 162,03 15?,31 • 135,24 • 145,76 ' 140,15 Kanadai dollár 136,18 144,50 140,34 135,97 144,38 140,18 110,58 116,58 113,18 Német márka 110,49 116,13 113,31 110,64 116,01 113,18 26,73 28,81 ' . 27,70 Norvég korona 26.92 28,58 27,75 ; ... 26,88 : 28,54 27,71 112,11 120,20 115,58 Olasz líra** 112,28 119,18 115,73 112,59 118,60 115,60 15.71 ' 16,56 ‘ 16,08 Osztrák schilling 15,70- 16,50 16,10 15,68 16,48 16,08 105,45 117,6b 111,00 Portugál escudo 107,82 114,46 111,14 107,68 1 14,34 111,01 129.16 139,19 133,84 Spanyol peseta* 130.00 138.02 134,01 129,84 137,87 133,66 137,36 144,81 140,59 Svájci frank 136,61 144,91 140,76 136,93 144,24 140,58 y' ■ ■ a 24,88 • 26,81 25,78 Svéd korona 25,03 26,59 25,81 > , * " ‘ . 25,01 26,56 ' 25,78 195,19 205,77 199,78 USA dollár 195,15 204,91 200,03 194,82 204,81 199,81 216,79 233,64 224,65 ECU 218.27 231,61 224,94 217,95 231,43 224,69 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Valóság és gazdasági racionalitás Tömöri: A multik megjelenése nem elégséges, de szükséges feltétel Tömöri: Nem szerencsés, hogy a gazdaság adóterhei ennyire magasak Fotó: Bujdos Tibor Marczin Eszter Miskolc (ÉM) - A gazdaságban nincsenek évtizedekre kibé­relt pozíciók. Ha ugyanis a szereplők nem tesznek meg mindent azért, hogy megőriz­zék vagy bővítsék meglévő le­hetőségeiket, akkor egy dolog­ban egészen biztosak lehet­nek: elveszítik a versenyt. A véleményt Tömöri Zoltántól, a kereskedelmi és iparkamara megyei alelnökétől hallottuk, akivel a vállalkozások helyze­téről, a multinacionális cégek szerepéről, a köztestület lehe­tőségeiről beszélgettünk. □ Magyarország a kis- és közepes vállalkozások országa. Ez a meg­állapítás egy, a napokban niegtar- tott konferencián hangzott el. Ta­lán nem túlzás, ha ehhez hozzátesz- szük: „és a kényszervállalkozáso­ké”. Ön szerint elértünk-e már ad­dig, hogy a piaci verseny következ­tében tisztult a kép, és a ma műkö­dő vállalkozások hosszabb távon is képesek megmaradni? • Még biztos, hogy nem tartunk itt. Arra nehéz lenne tippet monda­ni, hogy milyen az arány a stabil és kevésbé biztos lábakon álló vállal­kozások között, de az tény, hogy a megmaradásért folytatott verseny rendkívül éles. Elég arra a draszti­kus változásra utalni, ami a keres­kedelemben bekövetkezett a Metro megjelenésével. És továbbra is szá­mítani kell arra, hogy a multinacio­nális cégek „beköltözése” hasonló következményekkel jár, legalábbis, ami a piac szerkezetének átalaku­lását illeti. Élesedő versenyben mindig a nagyobb tőke, a nagyobb piaci befolyás az, ami a saját érde­keket érvényre tudja juttatni. Per­sze nyilvánvaló, hogy folyamatosan újabb társaságok is megjelennek, hiszen az egész gazdaság arról szól, hogy nincsenek évtizedekre kibé­relt pozíciók. Ha a piac szereplői nem tesznek meg mindent, hogy megőrizzék vagy bővítsék meglévő lehetőségeiket, akkor egy dologban egészen biztosak lehetnek: elveszí­tik a versenyt. □ De a megmaradáshoz komoly stratégiák szükségesek, amelyeket szinte kizár a jelenlegi „túlélésre játszás”. • A kényszerből született, nehéz helyzetben lévő kis- és középvál­lalkozásoknál a stratégia említé­sekor maximum túlélési stratégi­áról beszélhetünk. De valamilyen módon az is igyekszik választ ad­ni a hogyan tovább kérdésére. Persze, vannak olyan vállalkozá­sok is, amelyeknek hiányzik a szükséges tőkéje, forgóalapja, te­hát nemhogy a jövőkép felvázolá­sához, de még a konszolidált mű­ködéshez sem adottak a feltételek. □ A bajok okát sokan többek kö­zött abban látják, hogy térségünk­ből hiányoznak a multinacionális cégek, amelyek tevékenységükhöz több kisebb vállalkozás működését igényelnék. • Ezzel a vélekedéssel én nem igazán értek egyet. A logika abból a szempontból igaz, hogy a multik többsége nem maga gyárt min­dent -, beszállítókkal dolgoztat. Csakhogy az egyáltalán nem tör­vényszerű, hogy egy multinak Borsod-Abaúj-Zemplénbe kell köl­töznie ahhoz, hogy a beszállítóit innen válassza. Mára a földrajzi távolságok „lecsökkentek”, a szál­lítás, a logisztika elég fejlett ah­hoz, hogy ne a kilométerek, sok­kal inkább a minőség, a megbíz­hatóság legyen a perdöntő a part­ner kiválasztásában. □ Tehát számottevő változást nem jelentene egy multinacionális vál­lalat megjelenése? • Ezt nem mondtam, csak nem kizárólagos feltétele egy jobb gazdasági helyzet eléré­sének. □ Az elmúlt hónapok gazdasági mutatóiról nyilvánosságra hozott adatok elmozdulásról, javulásról adnak számot. A mi megyénkre is igaz ez a kedvező változás? • Az elmúlt évekhez képest igen. Hiszen a hatalmas elbocsátási hullámon már túl vagyunk. De a másik oldalon az is igaz: nincs mit dicsekednünk a munkanélküliségi mutatóinkkal. Ugyanakkor a pet­rolkémiai ipar két megyei cégének eredményei vitathatatlanok, amit a piac és a tőzsde is visszaigazolt. Fellendülő termelésük a beszállí­tóikra is jó hatást gyakorolt. Ugyanilyen jelentőségű, hogy megszületett az autópálya-építés menetrendje. A másik pedig a gép­ipar megerősödése. Ha semmi mást nem teszünk, csak megnéz­zük a gazdaság különböző ágaza­tainak statisztikáit, világosan lát­szik, a gépipar messze megelőzi a többi ágazatot. Az export bővülése például háromszorosa volt a ma­gyar átlagnak. □ Azt, hogy a gazdaság nem a megfelelő, vagy inkább a tőle el­várható mértékben fejlődik, sokan az irreálisan magas adóterheknek tulajdonítják. • Nem szerencsés, hogy a gazda­ság adóterhei enynyire magasak. Önmagában a gazdaság logikája nem indokolja ezt. A probléma az, hogy nem történt meg az állam­háztartás valódi reformja. A nagy állami elosztórendszerek szinte változatlanul, mintegy kövületként megvannak. Amíg ez így működik, addig technikai képtelenség az adóreform végrehajtása. Addig pe­dig marad az, hogy hellyel-közzel a szükséges bevételekhez igazítják a kiszabandó adókat. □ Meddig vállalhatja ezt a gaz­daság? • Ezt ma nem a gazdasági racio­nalitás működteti, hanem a poli­tikai akarat. A gazdaság szerep­lőit tömörítő köztestületeknek ebben a kérdésben ma nincs iga­zi érdekérvényesítő képességük. Az pedig, hogy a politikai akarat erre mikor érik meg, nagy kér­dés. De az biztos, hogy a válasz­tások előtt nem. A legfiatalabb kamarai osztály Székely László Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM) - A Bor- sod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara legfiata­labb osztálya a pénz­ügyi és gazdasági tevé­kenységet segítő szol­gáltatásoké. Székely Lászlót, az osztály veze­tőjét feladataikról, ter­veikről kérdeztük.- Alapvetően amiatt ala­kult a többi osztályhoz ké­pest „késve” a miénk, mert azon cégek többsége, amely hozzánk tartozik budapesti központtal mű­ködik - kezdte Székely László. - Ezért egyeztetés­re volt szükség ahhoz, hogy például a biztosító- társaságok megyei irodái, kirendeltségei a helyi ka­mara tagjai legyenek. Ez már csak a tagdíjak szem­pontjából sem volt mind­egy. Az egyezség végül megszületett, így az év ele­jén létrejöhetett a pénzin­tézeteket, a biztosító tár­saságokat, az ingatlanke­zelő szervezeteket, a köny­velőket, könyvvizsgálókat, a kutatási-fejlesztési tevé­kenységet végzőket, a biz­tonsági feladatokat ellátó­kat és a marketing, PR-te- vékenységet folytatókat tömörítő osztály. Ez az osztály éppen ab­ból kiindulva, hogy több mint 2000 tagjuk tevé­kenysége kapcsolatba hoz­ható valamennyi kamarai tag munkájával igen sajá­tos helyzetben van, tehát sajátos funkciókat kell fel­vállalniuk - tájékoztatott Székely László. Meg kell kísérelni integrálni a többi kamarai osztály ez irányú szakmai tevékenységét. Vagyis részben saját tagja­ik munkáját kell segíteni­ük, másrészt a többi vál­lalkozó információhoz ju­tását is szem előtt kell tar­taniuk.- Erre a tájékoztatásra jó példa a marketing és PR alosztályunk közelmúlt­ban tartott rendez­vénye, amelyen az új reklámtörvény szabályaival is­merkedhettek meg az érdeklődők, de ugyanide sorolható a minőségről, a ku­tatás-fejlesztésről a napokban meg­tartott program is. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit tehet a kama­ra a vállalkozók hitelhez jutása ér­dekében az osztály vezetője kifejtette: lényeges, hogy a hitel és a támoga­tás között különb­séget tegyünk. A piaci hitel funkció­ja ugyanis az, hogy egy jól működő vállalkozás fejlesz­téséhez, hatékonyságának növeléséhez segítséget ad­jon. Ez vitathatatlanul drága pénzeszköz. A támo­gatás - mint például a te­rületfejlesztési tanács ál­tal nyújtott, pályázatokon elnyerhető pénzek - ked­vezőbb feltételekkel vehető igénybe. Nekünk az a cé­lunk, hogy ezekről a lehe­tőségekről pontos tájékoz­tatást adjunk és segítsük a tagokat a rendelkezé­sünkre álló információkkal a pályázatok elkészítésé­ben és természetesen el­nyerésében. KAMARATÖRTÉNET. ... a múlt század A kereskedelmi és iparkamarák, mint szakmai és egyben érdekképviseleti szervezetek a XIX. szá­zad elején, közepén alakultak ki Magyarországon. Egy-egy nagyobb térség vagy több vármegye ke­reskedői, iparosai tartoztak ebbe a körbe. 1850- ben az osztrák kamarai törvény alapján 11 kama­rai kerület alakult, ezek között környékünkön Debrecenben és Kassán. A kiegyezést követően 1868-ban megszületett a magyar kamarai tör­vény, amely a régiek mellett új kamarákat alakí­tott, új kamarai székhelyeket hozott létre. A Mis­kolci Kereskedelmi és Iparkamara 1880-ban kezd­te meg működését, területe Borsod, Gömör és Kis­hont megyék járásaira, falvaira, az itt dolgozó ke­reskedők és iparosok tevékenységének összefogá­sára, érdekképviseletére teijedt ki. 1891-tól a mis­kolci kamarához csatolták Heves megyét néhány nógrádi településsel és egy mai Szolnok megyei já­rással. ...és napjaink A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az 1994. évi XVI. törvénynek megfele­lő jogi és tartalmi előírások szerint 1994. novem­ber 29-én alakult. 1995 végén született döntés a területi irodák megalakításáról, így a miskolci köz­ponton kívül hét képviseleti iroda jött létre Mező­kövesden,.Tiszaújvárosban, kazincbarcikán, Sze­rencsen, Ózdon, Sátoraljaújhelyen és Encsen. A képviseleti irodák egyre nagyobb súllyal vesznek részt a helyi gazdasági élet alakításában. A köztestületnek több mint 20 ezer tagja van, ezek 12 szakmai osztályhoz tartoznak. Idén a szakmai osztályok véleményezési jogosít­ványt kaptak a területfejlesztési pénzek odaítélé­sében. A köztestület úgynevezett ügyintéző appa­rátusa a területfejlesztés, az informatika, a szak­képzés, a szolgáltatás, a pénzügy, a nemzetközi kapcsolatok és a kereskedelemfejlesztés területén látja el feladatát.

Next

/
Thumbnails
Contents