Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-29 / 279. szám

1997. November 29., Szombat A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Észak* Mag yakorszAo KOMMENTÁR Álruhában Balogh Attila Mi is ombudsmanok vagyunk egy kicsit, a magunk területén - vetette fel kollégái nevé­ben egy jegyző az országgyűlési biztosok miskolci látogatásakor tartott tanácskozáson. Az önkormányzati tisztségviselő arra gondol­hatott, hogy a megye településein tevékeny­kedő társaival együtt „ösztönös" feladatának tekintheti az állampolgári jogok felett való őrködést, a közigazgatás és igazságszolgálta­tás különböző fórumainak működése elleni panaszok orvoslását. Persze, nem ez szigorúan véve egy jegyző feladata. Miként az újságíróé sem, mégis: ombudsmannak érzi magát az újságíró is egy picit. Nem véletlen, hogy a napilapok telefon­ügyeletet tartanak fenn az olvasóik számára, hogy azok panaszai utat találjanak oda, ahol végre meghallgatják. Egy alkalmi ombuds­man azonban ritkán talál(hat) megoldást a problémák többségére. Nem egészen úgy van az - mondja rendszerint a megkeresett illetékes, ha a lakossági panaszban foglalt visszássággal szembesítik. Dehogyis, kérem - reagál az udvarias vezető, értesülve „egy olvasónk levelének" tartalmáról, de ugyanezt a tagadást durvábban is megfogalmazhatja. Panasznak, csak jószándékkal felvértezve, érvényt szerezni? - szinte lehetetlen próbál­kozás. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának mindenesetre ez a nemes feladat jutott (hiszen csak ajánlásokat tehet), s a ma­ga módján meg is próbál érvényt szerezni a segítségre szorulók igazának. És annak is vannak különböző módjai, hogy megtudja, ki szorul rá. Például álruhába bújik - árult el egy részletet módszereikről miskolci látoga­tásán az országgyűlési biztos. Munkatársai rendszeresen eljátszák, hogy „egyszerű ál­lampolgárok", akik „csak" ügyes-bajos dol­gaikat intéz(tet)ni érkeztek egy adott közhi­vatalba. Maszkot kell ölteniük, hogy az - olykor rideg, ritkábban megnyugtató - való­ságot lássák meg, nem csak a közjogi méltó­ság látogatásának szóló vezetői kulisszát. Ál­talában egy darabig adják az „ártatlant", majd felfedik kilétüket az illetékesek előtt — és ilyenkor már nehezebb megmagyarázni, milyen jól is bánnak az ügyfelekkel, ha a biztosi ellenőrök a saját bőrükön-idegrend- szerükön érezhették az ellenkezőjét. /\lruhás vizsgálódás - ez a technika a törté­nelemben egyszer már bevált. Talán a valami­kori, jövőbeli mondák már egy „igazságosztó ombudsman"-ról fognak szólni... Igazság min­denesetre ma is van, már csak tényleg arra van szükség, aki egyenlő arányban kiosztja. Választási lista, meghívásos alapon Miskolc (ÉM - BA) - Négy szervezet jelöltjei­nek ajánl helyeket a jövő évi választások al­kalmával megyei listáján az MSZP. Az egyi­kük a Szakszervezetek Együttműködési Fó­ruma (SZÉF), melynek megyei koordináció­jával tegnap kötött megállapodást a Magyar Szocialista Párt megyei szövetsége. Jóllehet a választásokkal kapcsolatos pontokat is tartalmaz a tegnap aláírt dokumentum, ez mégsem választási megállapodás - állította Szabó György, a szocialisták megyei elnöke, aki szerint pártja hosz- szú távra szóló, rendszerezett együttműködésre tö­rekszik a munkavállalói érdekképviseletekkel. Ezek közül megyénkben is a második legnagyobb­nak számít az oktatás- és egészségügyi dolgozókat, közalkalmazottakat, köztisztviselőket, művészeket és adóügyeseket tömörítő SZÉF. Az együttműkö­déstől azt remélik, hogy a munkavállalói érdekek markánsan megjelennek a politikában. A megálla­podással az érdekvédők elismerték, hogy ezen érde­kek politikai képviseletére az MSZP-t tartják a leg­alkalmasabbnak -jelentette ki Szabó György. A SZÉF megyei elnökétől, Simon istvánnétól megtudtuk: más párt nem kereste meg őket az együttműködés szándékával. A szociáldemokrácia elvét valló szakszervezeti tömörülés nem zárkózik el a további kapcsolatok felvétele elől sem, amennyiben ez a nézeteikkel összhangban van. Ami a jövő évi választásokat illeti, lapunk kérdé­sére elhangzott: az MSZP két helyet ajánlott fel a SZEF-nek a párt megyei listáján (amelyen 33 név szerepel majd, s amely lajstrom várhatóan jövőre, talán februárban nyeri el végső formáját). A szak- szervezetiek még nem döntöttek: élnek-e a lehető­séggel, s ha igen, kit indítanak a választáson. Az MSZP a SZEF-en kívül a Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövetsége, a Baloldali Iíjűsági Társulás és az Agrárszövetség megyei szervezeteit hívta meg a listájára Borsod-Abaúj-Zemplénben. Comeniusszal az Európai Unióba A nemzetközi oktatási programokról - Sárospatakon Sárospatak (ÉM - Hl) - Brüsszeli vizs­gálat szerint a magyarországi oktatá­si szféra érett az EU-csatlakozásra. A kérdés az, mennyire kész az ország arra, hogy kihasználja az Unió kínál­ta lehetőségeket, előnyöket - mondta Halász Gábor, az Országos Közokta­tási Intézet Kutatási Központjának igazgatója a tegnap kezdődött Come­niusszal az Európai Unióba címet vi­selő sárospataki konferencián. Arra kell törekedni, hogy az uniós oktatási programokba minél hatékonyabban be tudjunk kapcsolódni. Ahhoz, hogy támoga­tásban részesüljünk, olyan fejlesztési prio­ritásokat kell megfogalmaznunk, amelyek számunkra is fontosak, és egyben ÉU- kompatibilisek. Ilyen például a leszakadó, hátrányos helyzetű, kisebbségi csoportok felzárkóztatása, az idegen nyelv oktatása, vagy a gazdaság és az oktatás kapcsolatá­nak erősítése - foglalta össze Halász Gá­bor. Mint mondta, az oktatásfejlesztést a szűk ágazati fejlesztésen túllépve integrál­ni kell a területfejlesztés stratégiájába. Az Európai Unió Socrates oktatási prog­ramjának eredményeit Horváth Béla, a Socrates Nemzeti Iroda igazgatója ismer­tette. A Magyar Nemzeti Iroda másfél éve alakult meg. Most november 1-ig, a pályá­zatok beadási határidejéig több mint 700 pályázatot kaptak. A beadványok főként a fővárosból és környékéről érkeztek. Az eu­rópai eredményeket ismertetve többek kö­zött arról szólt, hogy az erre a célra fordí­tott 850 millió ECU-ből mintegy 2700 egyetemek közötti együttműködés jött lét­re, valamint 300 ezer hallgató és 26 ezer tanár vett részt csereprogramokon. A kamara ünnepén A B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara IV. Kül­döttgyűlése november 29-ét a „Kamara napjává" nyil­vánította. Ez alkalomból a köztestület vezetői és Mis­kolc város polgármestere (Kobold Tamás képünkön Bihall Tamás elnökkel látható) tegnap koszorút helye­zett el Szentpáli István - egykori kamarai titkár emlék­táblájánál. A kereskedelmi és iparkamaráról szóló összeállításunk a 7. oldalon olvasható. Fotó: Farkas M. • Harmadfokú égési sérüléseket szenvedett az arcán, kezén az a 49 éves tiszaújvárosi férfi, aki tegnap délután egy 11,5 kilós palackból próbált gázt áttölteni egy kem­pingpalackba az udvari melléképületben. A veszélyes anyag azonban belobbant-berobbant. A 8-szor 3 méteres helyiség falai megrepedtek, a cseréptető megrongálódott - 200 ezer forintos anyagi kár is keletkezett. FKGP-fónwn Ózd (ÉM) - Lakossági fó­rumot tartott tegnap Ozdon az FKGP megyei szerveze­te. Horváth Béla, az orszá­gos elnöki kabinet főnöke, Boross Imre, a pénzügyi kabinet vezetője, és Osztro- ha Bertalan, a szervezet megyei elnöke számolt be a párt tevékenységéről, vá­lasztási stratégiájáról. Mindhárman leszögezték: ha a választás második for­dulójában sikerül prakti­kus szövetségeket kötniük, úgy a nemzeti oldal pártjai akár a voksok közel 60 szá­zalékát is megszerezhetik Magyarország a listavezető Tiszaújvárosban járt Gál Zoltán házelnök Tiszaújváros (EM - SZK) - Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke - és mint hangsúlyozta: szo­cialista párti politikus - Tiszaújvárosba látoga­tott tegnap. A lakossági fórum előtt találkozott a város vezetőivel, nutjd a megyei sajtó képviselőivel. Az első kérdés a NATO- szavazás értékelésére vo­natkozott. A házelnök el­mondta, 16-dika óta több külügyminiszterrel találko­zott, s valamennyien nagy­ra értékelték a népszava­zás eredményét. Hangsú­lyozták ezzel sikerült nem­csak Magyarországot, de a többi középkelet-európai országot is az integráció fe­lé lendítem. Jóllehet az is kitűnt a beszélgetésekből, hogy Nyugaton Magyaror­szágot tartják a „toplistave­zetőnek” Kávássy Sándor parla­menti alelnökségéről szól­va Gál Zoltán elmondta: örül annak, hogy az 1990- ben kialakított országgyű­lési rendtől nem tértek el ebben az esetben sem. (Mint ismert: a kisgazda politikus G. Nagyné Ma- czó Ágnest váltotta fel a törvényhozás alelnöki szé­kében. Kávássy megvá­lasztását az SZDSZ heve­sen ellenezte, mert szerin­tük a képviselő egyes saj­tónyilatkozatai külföldön magyarellenes támadások­ra adhatnak okot.) Jóma­ga kifejezetten hasznos­nak, a demokrácia meg­nyilvánulásának tartja, hogy egyes kérdésekben - mint az az alelnöki jelölés­kor is megnyilvánult - hosszú huzavona előzi meg a döntéseket. Kijelen­tette: nem fenyeget az a veszély (minthogy a ház­szabály szerint az ellenzé­ki párti alelnök jogköre ki­zárólag az ülések levezeté­sére korlátozódik), hogy Kávássy nézetei magyar politikai nézetként jelenné­nek meg a külpolitikában. Bős-Nagymaros kap­csán arról szólt az or­szággyűlés elnöke, hogy jó lenne, ha mindenki helye­sen értelmezné a hágai ítéletet, aminek lényege a felek megállapodásának kikényszerítése. Ez pedig nem megy kompro­misszumok nélkül. Sajná­latosnak taiija, hogy mind a szlovák kormány, mind pedig egyes magyar kör­nyezetvédők a saját győ­zelmükként értékelik a hágai döntést. Ez ugyanis hátráltatja a kompro­misszumos megoldást. Ez pedig eszmei és anyagi kárral jár. Olcsóbb lehetne az energia Barcikán Kazincbarcika (ÉM - SZN) - A ve­gyészvárosban járt tegnap W. G. McEwen kanadai konzul, hogy az In- terPower Corporation (IPC) kanadai szakmai befektetőtársaság által létre­hozandó kapcsolt hő- és villamosérő- mű-beruházásban érdekelt felekkel, a BorsodChem Rt.-vel, illetve a város önkormányzati vezetőivel tárgyaljon. Az üzem- és városlátogatás után a konzul hangoztatta, hogy bár először jár az or­szágnak ebben a régiójában, a kanadai kormány, illetve különböző kanadai cé­gek jelentős magyarországi vállalkozáso­kat hoztak létre és kívánnak megvalósí­tani ezután is. Az IPC a miskolci DAM Rt.-vel folytatott előrehaladott tárgyalá­sokhoz hasonlóan a BorsodChem Rt.-re mint a megye legnagyobb energiafelhasz­náló vállalatára számítva Kazincbarcikán is szeretne gáz alapú kogenerációs erő­műveket építeni. A kapcsolt hő- és villa- mosenergia-termelés legnagyobb előnye, hogy akár 90 százalékos hatásfok is elér­hető vele, míg a hagyományos széntüzelé­sű erőműnél ez az arány 35-40 százalék, így az energia előállítási költsége lénye­gesen kisebb volna. A projekt megvalósí­tása döntő részben kanadai kormányhi­teiből valósulna meg. A mintegy 20 szá­zalékos önrészt pedig a tárgyalófél bizto­sítaná saját üzleti kockázataként, majd hosszú távú közös üzemeltetésre lehet számítani a kanadai szakemberek, illetve az immár kazincbarcikai tulajdonosok ré­széről - mondták el az IPC képviselői. Fodor Pál a BorsodChem szakértője le­szögezte, a vállalat legfontosabb célja, hogy az előállított energiát a legolcsóbban szerezhesse meg, éppen ezért több befek­tetővel vette fel a kapcsolatot, közülük az egyik a kanadai IPC. A BC legkésőbb jövő év szeptemberéig döntésre viszi a kérdést. Több gond, kevesebb panasz Háromnapos miskolci látogatását értékelte az országgyűlési biztos Balogh Attila Miskolc (ÉM) - A héten három nap alatt tucatnyi miskolci in­tézményt látogattak meg. Kö­zel félszáz panaszossal szemé­lyesen beszélgettek. Ez az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosa vezette csoport megyei látogatásának mérlege. Gön- czöl Katalint - aki ombuds- mantársa, Polt Péter társasá­gában vizsgálódott a régióban- a sokrétű ellenőrzés végezté­vel tapasztalatairól kérdeztük. O Miskolc, illetve Borsod-Abaúj- Zemplén megye a negyedik hely­szín, amelyet vidéki látogatásaik sorában felkeresnek. Miért van ezekre a kör utakra szükség? • A biztosi hivatal a fővárosban ta­lálható, ahova az ország különböző szegleteiben élők nemigen tudnak eljutni személyesen. Velük, pana­szaikkal akkor találkozhatunk, ha mi keressük fel őket a lakóhelyü­kön. Az ideérkezésünk előtt egy hó­nappal a megye több pontján kitett panaszládákba több mint másfél száz levelet dobtak be az emberek, a legkülönbözőbb gondjaikat felvet­ve; ittjártunkat kihasználva pedig- az általunk meghívott 14 pana­szoson kívül - további 27-en keres­tek meg, hogy személyesen számol­hassanak be problémáikról. A kér­dés másik oldala is fontos: az om­budsmannak sem közömbös, hogy végre kimozdulhat az irodájából, mielőtt az afféle elefántcsontto­ronnyá válna, ahonnan esetleg nem is látja a valós képet. HA gyakorlat igazolta az ötletet? • Úgy vélem, hatékony volt ez a miskolci látogatás, akár a koráb­biak, s a sorozatot vélhetően to­vább folytatjuk. A három nap alatt több tucatnyi új üggyel gaz- dagodtuhk, s legalább négy külön­böző, átfogó vizsgálathoz kaptunk késztetést: például az egészségbiz­tosítónál tapasztaltak nyomán, il­letve az egyetemi diákjogok terén. □ Láttak-e olyan gondokat, ame­lyek kimondottan a mi megyénkre jellemzőek, de legalábbis nem ta­lálkoztak hasotúókkal eddig, or­szágos vizsgálataik alatt? • Igen. Nem is a lakossági pana­szok, hanem az intézményekben végzett ellenőrzéseink során. Hogy konkrétan hol, és nűk volnának ezek, hadd maradjon még titok. Általánosságban azonban elmond­hatom, hogy a legtöbb helyen olyan problémákkal szembesül­tünk, amelyekkel korábban más városokban is. Az előbbire példa az egyik miskolci kórház: épp azo­kat a jelenségeket találtuk itt is, mint bármelyik egészségügyi in­tézményben. Helyi problémának tűnik az is, hogy - ajánlásunk el­lenére - a mai napig nem sikerült megnyugtató módon rendezni a kirendelt védőkkel kapcsolatos gyakorlatot: a városi rendőrségen találtunk olyan fiatalkorú fogva- tartottat, aki tíz napja van bent, de még nem találkozott ügyvéddel, enélkül vettek tőle vallomást, enélkül kezdték meg a nyomo­zást... A megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőségen viszont éppen olyan tapasztalatot szereztünk - hogy bár a fogyasztóvédelmi bír­ságból befolyt összeg 60 százaléka tájékoztatásra fordítandó, de ezek a pénzek nem is érkeznek vissza a pesti főfelügyelőségről -, amely, fé­lő, általános jelenségre utalnak. □ Milyen panaszokkal fordultak önhöz, és kollégáihoz a helybeliek? • A kihelyezett ládákból 99 bead­vány került elő, postán érkezett 56; mindezek közül 37 a helyi önkor­mányzatok munkáját érinti. A to­vábbi leggyakoribb témák a mun­kaügy, a nyugdíj, a szociális ellátás, a közüzemi szolgáltatások mono­polhelyzete, OTP-s gondok, rendőr­ségi, kárpótlási és lakásügyek. Nagyreszt ugyanazok, mint bárhol máshol. Figyelemre méltó azonban, hogy ebből a megyéből a lélekszá­múhoz viszonyítva valamivel keve­sebb megkeresés érkezett a hiva­talhoz, műit az országos átlag. Ez nem jelenti azt, hogy kevesebb okuk lenne panaszkodni, mint máshol - sőt... ám láthatóan ke­vésbé „panaszkodós fajták”. Az alábbi szervek miskolci hivatalaiban, illetve intézményekben a munkacsoport tapasztalatai röviden így foglalhatók össze: Adóhatóság; <\z úgytelszolgalaton rend, szakszerű kiszolgálás Fogyasztóvédelmi felügyelőség: nincs felvilágosítás, rossz a kiszolgálás Nyugdíjbiztosító: zsúfoltság, tumultuózus jelenetek Egészségbiztosító: nincs ügyfélszolgálat, csoda, hogy a körülmények dacára az ügye­ket el tudják intézni Környezetvédelmi felügyelőség: nem kellő hatásfokú a határozatok végrehajtása, tiltá- sok-korlatozások érvényre futtatása Máltái Szeretetszolgálat hajléktalanszállása: példaértékű Gyermekváros: jó úton halad az átalakulás, ám a fűtés és a világítás korlátozott Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézel: szakemberhiány. elképesztő nyersanyagnormák Vám- és pcnzügvőrSegf egyre tölti munka, de nagy korrupciós veszély Diósgyőri Kórház: elmaradt orvosi ügyeleti díjak, túllépett gyógyszerellátást keretek Egyetem: kétséges a diákönkormányzatok beleszólási joga, rosszak a hallgatók szoci­ális körülményei Forrás: a/ ombudsman miskolci .suttátájtámztatoM

Next

/
Thumbnails
Contents