Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-28 / 278. szám

ÉSXAK-MA&YAROlfcSSÁ* TÉKA Történelmi közlemények Historickej Zvesti Brackó István A duplázó cím azt jelenti, hogy kétnyelvű kiadvány­ról van szó. Magyar és szlovák nyelven olvashatóak a históriák, Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjá­ból. Ez az Új Folyam (Novy Rocnik) első száma egy korábbi próbamutatványról. Az előzményekről az előszóval (Predslov) kérdőjelezve a jövőt. A szerkesz­tők, Rémiás Tibor és Szaüpszki Péter az alábbiakat közük: „Folyóiratunk mutatványszáma, amely válo­gatást tartalmazott az 1910-től 1918-ig megjelent történelmi anyagából, 1994 decemberében jelent meg. A tudományos szokást meghaladva ebben kö­zöltük két nyelven a 8. évfolyam teljes bibliográfiáját is. Az volt a szándékunk, hogy lehetővé tegyük a tá­jékozódást a területünk történetével foglalkozó szlo­vák kutatók számára is... Azt reméltük, hogy kezde­ményezésünk kedvezőbb szlovákiai visszhangra ta­lál, hogy szlovák oldalon is lesz egy, az Abaúji Múze­um Baráti Köréhez hasonló egyesület, amely megje­lenteti folyóiratunk folytatását... Az eltelt hosszú időben nem akadt egyetlen szlovákiai intézmény vagy szervezet sem, amely felvállalta volna a ki­adást... Célunk változatlanul az, hogy érintkeztes- sük a régióra vonatkozó magyar és szlovák történeti kutatást... ” A lényeg: túl a napi politikai aktualitáson, a magyar-szlovák alapszerződésen, a bősi vízvitán, a kétnyelvű bizonyítványok botrányán, az a tény, hogy ez a terület földrajzi, történelmi, családi kap­csolatok révén összeköttetnek és összetartoznak. Példaként Kazinczyra hivatkozunk, aki „Húszéves korában 1779 szeptemberében került intenzív kap­csolatba Kassával. Jogi gyakornokként lépett Mi- lecz Sámuel szolgálatába, aki mint agglegény Kas­sán lakott ugyan, de egyrészt Abaúj-Torna várme­gye táblabírája, másrészt a Keglevicsék sztropkói, valamint tornai birtokainak fiskálisa volt... Az ilyen nagylelkű úri ember mellett Kazinczy napjai nagyon kellemesen teltek...” Havel Salamon tanul­mánya a romák itteni helyzetét térképezte föl. ,A felvilágosodott uralkodók, Mária Terézia és II. Jó­zsef sok figyelmet szenteltek a cigányoknak. Cél­juk az összes cigány letelepedése volt, és az, hogy a produktív gazdasági munkába bekapcsolódjanak, hogy így aztán képesek legyenek nemcsak a földes- úrnak rentát fizetni, de megyei és állami adót is.” Abaúj-Torna Vármegye 18. századvégi katonai leírása másfajta tanulsággal szolgál. „Talán a leg­nagyobb hangsúlyt az utak leírása kapja, amit a hadsereg felvonulásához nélkülözhetetlen infor­mációk szüksége magyaráz. Megkülönböztetnek országutat, postautat, mezei, erdei utat, ösvényt, leírják, honnan, hová, milyen domborzati, termé­szeti viszonyok között vezetnek, milyen időszakok­ban, mivel, hogyan járható.” A képekkel illusztrált, s még mindig bizonytalan jövőjű forrói, miskolci kiadvány készítői szükséges­nek ítélték megemlíteni a támogatókat, s azokat is, akik az előzetes ígéret ellenére egy forintot, egy dol­lárt, egy koronát sem pengettek le. Az első névsor­ban az amúgy is anyagi gondokkal küszködő önkor­mányzatok szerepelnek. A másodikban puccos és gazdag alapítványok Sorosan egymást követik. A BAK Stúdió tárlata Bodrogkeresztúr (ÉM) - A BAK Stúdió (BAK - Borsodi Amatőr Képzőművészek) alkotásaiból nyí­lik kiállítás a bodrogkeresztúri Faluház emeleti ga­lériáján december l-jén, hétfőn délután 5 órakor. A tárlatot Májer József polgármester ajánlja az ér­deklődők figyelmébe. A megnyitón közreműködnek a Humán Stúdió Kulturális Egyesület tagjai. Minden másság problémát jelent A különleges képességű gyermek nevelése különleges szakmai felelősséget igényel „Mindenki rendelkezik valamilyen képességgel, amely intenzív fejlesztéssel magas szintre emelhető" Fotó: Vajda János Halmos Ildikó Miskolc (ÉM) - A különleges képességű gyermekek majd­nem ugyanolyan gondot jelen­tenek az oktatás számára, mint a lemaradók, a bukdá­csolók. Jelenlétük az iskolá­ban, mint minden másságé, problémahelyzetet eredmé­nyez. Két dolog történhet: megpróbálják bevonni őket a normál „ügymenetbe”, jobb esetben megkeresik a különle­ges bánásmód lehetőségeit - foglalta össze a tehetséggon­dozás lehetőségeit Mihály Ot­tó, a Miskolci Egyetem Neve­léstudományi Tanszékének vezetője. □ Az iskolákban működő felzár­kóztató csoportok, foglalkozások lé­te megszokott. Bár működnek fa­kultációk, emelt szintű osztályok, az igazán különleges képességű ta­nulókról, - mondjuk úgy - a zse­nikről kevés szó esik. Ok hogyan il­leszthetők be az iskolarendszerbe? • Az iskola alapvetően nem a ki- emelkedőek számára működő in­tézmény. Ma a közoktatásban az „aki nem lép egyszerre...’’-elve ér­vényesül. Ebben a rendszerben mind az elmaradás, mind a nagy teljesítmény zavaró, tehát, a többi mássághoz hasonlóan a különle­ges képesség felbukkanása is problémahelyzetet eredményez. Bár ez függ attól, milyen jellegű a különleges képesség. A speciáli­sak, mint például a zenei tehet­ség, vagy bizonyos, mozgással összefüggő képességek megjelené­sét már egészen korán maga a környezet is felismeri. Az ilyen te­hetségek számára működnek pél­dául az alapfokú művészeti isko­lák. Ők könnyebb helyzetben van­nak, mivel a velük való foglalko­zásra van szervezeti megoldás. A másik csoportba tartoznak azok, akiknek az általános képességei fejlettek. Például az intelligenciá­juk. A nem szakember számára ez csak később derül ki, és nem is olyan egyszerűen értelmezhető. Velük az iskolában két dolog tör­ténhet: vagy megpróbálják őket berendezni a normál ügymenetbe, vagy megkeresik a különleges bá­násmód lehetőségeit. □ Mik ezek a lehetőségek? • Ide kellene sorolni a tagozatos osztályokat, de azokba nem annyira a képességek, mint in­kább a teljesítmény szerint válo­gatják a gyerekeket. Ide kapcso­lódnak az órarenden kívüli tevé­kenységek, szakkörök, kiscsopor­tos foglalkozások, de számukra ez sem a legideálisabb megoldás. A modern tanulásszervezési eljárá­sok segíthetnek. Például ha cso­portmunkában szervezik az okta­tást. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy egy osztályon belül az eltérő képességű tanulók ne egy haladá­si ütemben dolgozzanak, és hogy tárgyi szempontból is mást tanul­janak. De az igazán magas képes­ségű gyermek számára az iskola adta lehetőségek egyike sem töké­letes. Sokan ezért magántanulók lesznek. Megvan rá a törvényes lehetőség, hogy sajátosan egyéni program szerint haladjanak, eset­leg több osztályt végezzenek egy iskolaév alatt. □ A törvény megadja a lehetőséget, de a szakma is? • A lehetőség adott, a többi a pe­dagógusokon múlik. Nagyon fon­tos a szakmai felelősség. Ahol fel­fedeznek egy ilyen gyermeket, az iskolának, a tanárnak segítenie kell, fel kell vállalnia a vele való foglalkozást. De ez sem ilyen egyértelmű. Az sem biztos, hogy az egyén előnyére válik, ha végig­szalad egy rendszeren, vágyás az átlagnál kevesebb év alatt végzi el az általános iskolát. A személyi­ségfejlődés szempontjait is figye­lembe kell venni. Ezek nem min­dig esnek egybe a különös képes­ség fejlesztésének szempontjaival. □ Mi a véleménye Polgár László elméletéről, amely szerint min­denkiben benne rejlik a különös tehetség? • Abban igaza van, hogy min­denki rendelkezik valamilyen képességgel, amely intenzív fej­lesztéssel magas szintre emelhe­tő. Az más kérdés, hogy ez tö­megméretekben lehetséges-e, és hogy érdemes-e? A kérdés első részére a válasz: nem. Az iskola- rendszer erre képtelen. És hogy érdemes-e? Mindig azt kell meg­vizsgálni, az életút szempontjá­ból mi lenne ennek a haszna az egyén és a társadalom számára. Mivel mindenki számára meg­határozott mennyiségű idő ada­tott. Például az tény, hogy min­denkinek magasabb szintre fej­leszthető a hallása és a rajz­készsége, mint amilyet most az iskolarendszer produkál. De megfontolandó, mennyi időre és egyéb forrásra lenne szükség mindehhez, és mire lenne jó? És közben elvennénk az időt attól, hogy más képességek is kibon­takozhassanak. Döntés kérdése, hogy a szülő és a gyerek mire akarja az idejét fordítani. De alapvetően a pedagógus felelős­sége, hogy fel tudja-e ismerni a különleges képességet. Ha ez megtörtént, akkor pedig szak­mai felelőssége, hogy egyrészt a szülő felé közvetítsen, másrészt pedig próbálja meg az iskolán belül megtalálni a legoptimáli­sabb megoldásokat. A Nemzeti alaptanterv - mint a szabályo­zás eszköze - a pedagógusok szakmai önállóságának biztosí­tásával megoldhatóbbá teszi a problémát, ebből a szempontból is korszerűbb, mint az előző alaptanterv. A normatív támo­gatási rendszer bizonyos plusz­feladatokra pénzt is biztosít. De be kell látni, bár a különös te­hetségekkel való érdemi foglal­kozás nagyon fontos, ma még­sem ez a legfontosabb oktatási kérdés Magyarországon. Díszdoktoravato es „vásár” Miskolc (EM) - László Gyula régész pro­fesszort fogadja díszdoktorrá a Miskolci Bölcsész Egyesület december 2-án, ked­den délben az MBE oktatási épülete 306- os termében. A professzor székfoglaló elő­adását a kettős honfoglalásról és a hun­magyar rokonságról tartja. László Gyula életművét Bakay Kornél magyar óstörté- nész, a Miskolci Bölcsész Egyesület Őstör­téneti Tanszékének vezetője mutatja be. Baráti köszöntőt mond Kiss Dénes író. Ezen a napon délelőtt fél 10-től ün­nepi ülést tart az egyesület az oktatási épületében azon egyesületi tanárok közreműködésével, akiket a Magyarok Világszövetsége Százak Tanácsának tagjai közé választottak. Közben a 309- es teremben népművészek árulják por­tékáikat, és az egyesület népzenészei muzsikálnak Mészáros Béla vezető ta­nár, a népművészet mestere közremű­ködésével. Hobo; Kövek az útról Miskolc (ÉM) - „Egyszerűen és pofátlanul azt állítom, hogyha a Hairt vagy a Macskákat lefordíthatták, altkor a Stones-t miért ne lehetne? Sokkal inkább benne van az utolsó ötven év, vagy a rock and roll harmincöt éve, mint bármi másban” - úja önfelmentésként és előszóként Ho­bo a Kövek az útról című, Rolling Stones-dalokat feldol­gozó albumához. Ezt a lemezt mutatja be most ősszel Ho­bo barátaival az egész országban. A miskolci Hobo-koncert ma, pénteken a miskolci If­júsági és Szabadidő Házban (Győri kapu 27.) este 7 óra­kor kezdődik. Jön a Mikulás A miskolci Ifjúsági és Szabad­idő Ház minden évben meg­rendezi a Nagy Mikulás Ün­nepet. Az idei rendezvény ér­dekessége, hogy a műsort a Magyar Cirkusz és Varieté művészei adják. Eötvös Györgytől, az előadás szerve­zőjétől megtudtuk, hogy négy évvel ezelőtt rendezték az első gálát. Azóta rendszeresen jár­ják - ilyenkor Mikulás-nap és karácsony tájékán a vidéki vá­rosokat. Most először - decem­ber 3-án, szerdán délután 5 órától -szerepelnek Miskolcon. A Városi Sportközpontba mint Mikulások érkeznek meg az akrobaták, a zsonglőrök, a bo­hócok, az állatidomárok. A nagyszabású felvonulás után pedig elkezdődik a műsor. A szokásos - bár sok újdonságot ígérő - cirkuszi produkciókat követően játékos vetélkedők lesznek, majd az is kiderül: mi van a puttonyban. A legkisebbek, három év alattiak számára a belépés ingyenes, a három és tizen­négy év közöttiek számára 100 forintért váltható belépő, az idősebbek pedig 250 forin­tért vehetnek jegyet - Miskol­con az Ifjúsági és Szabadidő Házban (Győri kapu 27.), a sportcsarnokban, a DUM­DUM Discben és a Kazinczy Könyvesboltban. Karácsony az OREX miskolci boltjában. Certina karórák kibővített választékával várja vásárlóit az OREX Miskolc, Széchenyi út 3-9. alatti szaküzlete. Hirdetés

Next

/
Thumbnails
Contents