Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-27 / 277. szám
I L*J1TTT! wBBaBSBBBBBBBBsBm-Magyarország háttér 'V ,M ' * <f >'’í ( 1997. Novimbir 27.. Csütörtök □ Sikeres népszavazás, erősödő SZDSZ Az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményének a NATO-csatlakozásról szóló referendumot tartották az emberek. November 6. és 11. között gyakorlatilag mindenki tudta, hogy november 16-án ügydöntő népszavazás lesz a kérdésről. A népszavazást kísérő kampánynak komoly belpolitikai hatásai is voltak. Elsősorban az, hogy 55 százalékról 63 százalékra növekedett azok aránya, akik biztosan elmennének szavazni egy „most vasárnapi” parlamenti választáson, de a pártpolitikai erőtér is jelentősen módosult. A legtöbbet az SZDSZ - mint afféle népszavazós párt - profitált a NATO-csatlakozás melletti kampányból: ’96 szeptembere óta nem voltak annyira támogatottak, mint most, derül ki a Marketing Centrum legutóbbi felméréséből, melyre a Világgazdaság és a Magyar Narancs adott megbízást. A kormány megítélése {sxázfokú skálára vetítve) Pártok támogatottsága a lakosság körében 1 a „biztos” pártválasztók körében 1 1 1 „biztos” szavazód 33% • 15 11 g .. . 4 4 Ül Ül 2 2 1 1 mmmm T 1 FKGP SZDSZ MDF KDNP Munkáspárt miép MDNP 34A z október hazánk NATO-csatlakozásának jegyében telt el. November elején a megkérdezettek 68 százaléka mondott valamit a Marketing Centrum munkatársainak arra a kérdésére, hogy mik voltak az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményei. A válaszadók 73 százaléka megemlítette valamilyen formában a referendumot, illetve a NATO-t, és ez azt jelzi, hogy a csatlakozás beszédtéma volt az emberek között. Ezt mutatja az is, hogy a megkérdezettek 97 százaléka tudott arról, hogy november 16-án ügydöntő népszavazás lesz a kérdésről. Ez 13 százalékos növekedést jelent október óta. A múlt havi adatfelvétel idején még csak a megkérdezettek 55 százaléka mondott egy vagy több belpolitikai eseményt, de a vezető téma már akkor is a NATO-csatlakozás volt. Ugyanakkor a földkérdést legalább annyian említették, mint a NATO-tagságot. Novemberre a földtörvény körüli vita háttérbe szorult, most mindössze a válaszadók 26 százaléka emlékezett meg erről (is). A METÉSZ engedély nélküli, feloszlatott demonstrációját a válaszadók 12 százaléka tartotta említésre méltónak, azt pedig, hogy az ügy folyamányaként Maczó Ágnest kizárták a kisgazdapártból 7 százalékuk. A történtek végül is alaposan átszabták a pártpolitikai erőteret, és a változások nyertese ez alkalommal az SZDSZ volt. Talán annak jutalmaként, hogy egyedül ők álltak ki plakátokkal is a NATO-csatlakozás mellett. Ráadásul az euro-atlanti integráció eszméje jobban harmonizál az SZDSZ arculatával, mint mondjuk a kisgazdapárt imágójával. A kisebbik kormánypárt lakossági támogatottsága 6 százalékról 9 százalékra növekedett, és az SZDSZ híveinek nagyon megjött a szavazókedve is, így a biztos pártválasztók körében megduplázódott a támogatottságuk. Az SZDSZ elsősorban korábban elbizonytalanodott híveit tudta ismét maga felé fordítani. Ezt többek között onnan tudjuk, hogy a politika iránt nagyon vagy közepesen érdeklődőek körében nem változott a szabad demokraták támogatottsága, a politika iránt egyáltalán nem érdeklődőek körében viszont 8 százalékkal növekedett. A nőket általában kevésbé érdekli a politika, mint a férfiakat, így aztán az SZDSZ jelenleg lényegesen népszerűbb a hölgyek körében, mint a férfiak között. A népszavazás körüli kampány legfontosabb közvetlen belpolitikai hozadékának egyébként az tekinthető, hogy 55 százalékról 63 százalékra növekedett azok aránya, akik biztosra ígérik részvételüket „egy most vasárnapi” parlamenti választáson. Ez elsősorban abból adódott, hogy a kampány a politika iránt kevéssé érdeklődő polgárok figyelmét is ráirányította a választások gondolatára. Egy közvélemény-kutatás kérdezési szituációjában, a fotelben hátra dőlve persze könnyebb azt mondani, hogy elmegyünk majd szavazni, mint tényleg kimenni a hideg utcára és elballagni a szavazóhelyiségig. így aztán a megkérdezettek egy része nem tartotta be a népszavazási részvételre tett ígéretét. Mint tudjuk, november 16-án - felfelé kerekítve - 50 százalékos volt a tényleges részvételi arány, miközben november 6. és 11. között a megkérdezettek 62 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmegy. Az adatok alapján egyébként 57 százalékos részvételt és 87 százalékos igent jeleztünk volna előre, ha erre a kampánycsend megsértése nélkül lehetőségünk lett volna. Azokról a „biztos” szavazókról, akik nem tudták, hogyan válaszoljanak a nép- szavazási kérdésre ugyanis joggal feltételezhettük, végül is nem fognak elmenni. (Ugyanebből a megfontolásból az október eleji adatok alapján 47 százalékos részvételt és 81 százalék „igent” jeleztük előre.) Mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy ’98-ban 63 százaléknál kevesebben fognak az urnákhoz járulni. Ezt onnan sejthetjük, hogy ’93 végén mindössze a megkérdezettek 52-54 százaléka ígérte „biztosra” részvételét, viszont a legutóbbi voksoláson a választó- polgárok 69 százaléka szavazott. Az SZDSZ támogatóin kívül az MDF és a KDNP híveinek is jelentősen növekedett a szavazókedve, ám még így is csak 4 százalék körüli eredményre számíthatnának egy „most vasárnapi” parlamenti választáson. Végül is támogatottság szerint jelenleg négy féle párt van. A választások megnyeréséért a Fidesz-MPP és az MSZP küzdhet meg egymással. A jelen helyzet szerint az első fordulót ismét a szocialisták nyernék, a ’94-es győzelmükhöz hasonló eredménnyel, ám a második fordulóban lényegesen jobbak a Fidesz jelöltjeinek az esélyei. Olyannyira, hogy azokban a körzetekben, ahol nem szereznek legalább tíz százalékos előnyt a szocialista jelöltek, szinte biztosan a Fideszes lesz az egyéni befutó. A harmadik helyért az SZDSZ és az FKGP küzd egymással. A kisgazdák jelenleg még valamivel tá- mogatottabbak, ám szinte semmi esélyük sincs egyéni mandátumok szerzésére. Az SZDSZ-nek viszont juthat néhány hely, főleg a nagyobb városokban, és akkor, ha visszalép a javukra az MSZP harmadik helyre kerülő jelöltje. Az MDF-nek és a KDNP-nek a parlamentbe kerülésért kell harcolnia. Az nagyon valószínűtlen, hogy ez mindkét pártnak sikerülni fog, hiszen mindketten ugyanazon választói kör kegyeiért kampányolhatnak a siker reményével. Az MDF esélyeit növelheti viszonylag jó jelöltállító képessége és szervezeti kiépítettsége, a KDNP-nek pedig az FKGP háta jelenthet reményt, hiszen Torgyán József azt ígérte: be fogja vinni őket a parlamentbe. Mindez azt jelenti, hogy csak 4, esetleg 5 párt képviselőiből fog felállni a következő országgyűlés, ugyanis a MIEP-nek, a Munkáspártnak és az MDNP-nek továbbra sincs esélye az ötszázalékos küszöb átlépésére. Október elejéig a földkérdés körüli huzavona volt a politikai élet vezető témája. Ez a kormány megítélése szempontjából kifejezetten hátrányosnak bizonyult. Az Alkotmánybíróság döntése után viszont tisztán a NATO-csatlakozásról szólt a történet, és ez kifejezetten jót tett a koalíciónak. A NATO-csatlakozás kapcsán volt pozitív üzenete a kormánynak (biztonság), és ennek hatása elsősorban abban mutatkozott meg, hogy valameny- nyi közintézmény és miniszter bizalomindexe növekedett. A legjobban a kormányé (+5 pont) és Kovács Lászlóé (+6 pont), de Magyar Bálint, Lotz Károly, Medgyessy Péter és Horn Gyula megítélése is jelentősen javult. Az elmúlt hónap második legfontosabb eseménye a METÉSZ-demonstráció és a G. Nagyné Maczó Ágnes körüli cirkusz volt. Persze ennek a jelentősége lényegesen elmarad a NATO népszavazásétól, de azért az ügy egyáltalán nem tett jót sem a kisgazdapártnak, sem a volt alelnöknőnek. Az FKGP lakossági támogatottsága ugyan csak 2 százalékkal (azaz a hibahatáron belül) esett, ám a biztos pártválasztók körében már négyszázalékos a veszteségük. így aztán könnyen lecsúszhatnak a harmadik helyről, ami azt eredményezheti, hogy nem marad esélyük egyéni mandátum szerzésére. Maczó Ágnesnek bőven volt alkalma kifejteni a legfontosabb hírműsorokban a visszahívása kapcsán támadt gondolatait, amivel valószínűleg ő is hozzájárult az SZDSZ népszerűsítéséhez, hiszen mindenért a szabaddemokratákat okolta, és szerinte még Torgyán József is liberális befolyás alá került. A nyilvános kisgazda perpatvar azonban a menesztett alelnök asszonynak ártott a legjobban, hiszen bizalomindexe 39 pontról 31 pontra zuhant, míg Torgyán József csak 2 pontot veszített. Marián Béla A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató Üzletágának munkatársai 1997. november 6. és 11. között 1000 véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen, az ország 100 pontján. A mintavételi pontok tükrözik az ország település-szerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-es mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett több- szempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék. Mely pártoknál tartja elképzelhetőnek, hogy rá szavazzon '98-ban? Melyek azok a pártok, amelyekre semmiképpen sem szavazna? ; «fl ví,>í< •/ ( “< \ '' r, V#* 1 í •» 1 í ' r í üti ' - ' . < semmiképpen sem választaná Fidesz MSZP FKGP SZDSZ MDF KDNP M.párt MDNP miép esetleg választaná : , ' ■ . , ^1 fog Ki ‘ v " .....•: i 4 0 30 20 10 10 20 30 40 50 Az értékek százalékban értendők
