Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-27 / 277. szám

tvffffTW MátmokSiAo KULTÚRA 1997. November 27., Csütörtök Tanirodai tanácskozás Ózd (ÉM - Hl) - Országos tanirodai konferenciát tartanak ma Ozdon a Széchenyi István Közgazda- sági Szakközépiskolában a Nemzeti Szakképzési Intézet szervezésében. A konferencián mintegy 90, az ország különböző részéről érkezett szakember vesz részt, hogy megismerkedjék a középiskolában évek óta folyó képzéssel és a korszerű, öthelyiséges tanirodában folyó oktatómunkával. Az 1996-ban átadott tanirodában az iskola diák­jai a gyakorlatban ismerhetik meg a cégek műkö­dését. Ismereteket szerezhetnek a titkári, a szám­viteli, a pénzügyi részleg tevékenységéről, de arról is, mi történik a tárgyalóban és az elnöki szobá­ban. A legkisebbek először azt tanulják meg, ho­gyan kell leültetni a vendéget, hogyan kell kávét szervírozni, a nagyok pedig konkrét üzletkötése­ket, és a cég teljes ügymenetét is szimulálják igazi vállalatokkal együttműködve - mondta Benkóné Fehér Éva, az iskola igazgatója. Gyakorlat a tanirodában Fotó: Vajda János Helytörténészek Ózd (ÉM) - Az ózdi helytörténeti kutatókat bemu­tató sorozat következő találkozóját november 28-án, pénteken délután 3 órától tartják a Városi Könyv­tárban (Petőfi tér 1.). A Partiumtól Palócföldig című program vendége Soltész József nyugalmazott isko­laigazgató, aki így ír önéletrajzában: „Mindig csak azzal foglalkozom, amire éppen kíváncsi vagyok. Szeretem mások figyelmét is felhívni olyan esemé­nyekre, tárgyakra, amelyeket az igazi szakember tudományos alapossággal feldolgozhat. Ilyen volt például az osfyasütők esete, melynek során két ré­gész, egy országos hírű néprajzkutató és egy nagy­hírű címertan-tudós derítette fel ezeknek a tárgyak­nak az eredetét. Az a pár sor dedikáció többet ér minden rangnál, elismerésénél, amelyet a heraldi- kus professzor írt a Nemzeti Múzeum Annalesében megjelent tudományos feldolgozásának első oldalá­ra: A Soltész családnak, e kutatásaim lelkes megin­dítóinak őszinte nagyrabecsüléssel és szívélyes üd­vözlettel: Nagybákay Péter...’’ Népmesemondók Ónod (ÉM) - Az ónodi Lorántfiy Zsuzsanna Álta­lános Iskola immár negyedik alkalommal rendezi meg területi népmese- és népmondamondó verse­nyét, melyre az idén is 16 iskola jelezte részvételi szándékát. A gyerekek'november 28-án, pénteken délelőtt 10 órától három korcsoportban mérik ösz- sze tudásukat. A rendezvényt a helyi önkormány­zat és a Magyar Úttörők Szövetsége támogatja.' Nyelvvizsgázóknak Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetemen legköze­lebb jövő év február 2. és 14. között lesz nyelvvizs­ga. Jelentkezni lehet angol, német, francia és orosz nyelvből alap-, közép és felsőfokon. Jelentkezési határidő: december 15. Bővebb felvilágosítást a 46/360-155-ös telefonszámon lehet kérni. Téka-koncert Lemezbemutató Téka-koncert, azt követően pedig táncház lesz november 29-én, szomba­ton este 6 órától a felsőzsolcai művelődési házban Fotó: Dobos Klára NAT után, helyi tantervek előtt Hétpárti vitával zárult a háromnapos lillafüredi közoktatási konferencia Miskolc (ÉM - HI) - A tegnap befejeződött NAT után, helyi tanter­vek előtt címmel Lilla­füreden rendezett or­szágos közoktatási kon­ferencián a parlamenti pártok oktatási szakér­tői mondták el vélemé­nyüket a Nemzeti alap- tantervról (NAT). A hét párt képviselői lényegé­ben egyetértenek a NAT bevezetésének szükségességével, de fontosnak tartanának bizonyos módosítá­sokat. POKORNI ZOLTÁN (FI­DE SZ-MPP) hangsúlyoz­ta, egyetért a NAT 1998. szeptember 1-jei bevezeté­sével, de bizonyos módosí­tásokat feltétlenül szüksé­gesnek tart. Elismerte, hogy kikerülhetetlen a tankötelezettség 18 évre való emelése, de felhívta a figyelmet, hogy a halmo­zottan hátrányos helyzetű gyermekek és az őket taní­tó pedagógusok egy része már most büntetésnek érzi a 16 éves korig kötelező oktatást. Nem tudja, ho­gyan integrálódnak majd a marginalizálódott társa­dalom gyermekei a 18 évig tartó oktatási rendszerbe. A tanárképzésen kellene változtatni, hogy ne csak a tudomány átadását érez­zék fontosnak a pedagógu­sok, hanem magát a gye­reket is, mondta. Kiemel­te: szükségesnek tartja ke- rettantervek létrehozását, mivel ezzel kordában le­hetne tartani az iskola- rendszer szerkezetváltá­sát. Szerinte ugyanis a gyermekek nagy részére károsan hat, ha túl korán kerülnek gimnáziumba. A műveltségi területek elmé­letét elfogadja, de vélemé­nye szerint a gyakorlat szintjén mégis tantárgyi struktúrában kell gondol­kodni. Végül kiemelte, a minisztériumnak el kellett volna végeznie a tanárto­vábbképzést vállaló kurzu­sok akkreditálását, mert enélkül az erre a célra szánt 3,4 milliárd forint egy része kárba vész. HORN GÁBOR (SZDSZ) arról szólt, hogy az iskola ügye nemcsak a pedagógu­sok, hanem elsősorban a helyi társadalom ügye. Ezért az iskoláknak és a fenntartóknak egyenrangú partnerként kell dönteni­ük a pedagógiai program­ról. Áz iskola feladata, hogy meghatározza: mit akar és hogyan akarja csi­nálni, valamint azt, hogy ehhez milyen anyagi forrá­sokra van szüksége. Ez egy alku, amelyet ha meg­kötnek, mind az intéz­ménynek, mind a fenntar­tónak garanciákat jelent. Elismerte, hogy a minőség és a tárgyi feltételek bizto­sításában a kormánynak szerepet kell vállalnia, mint azt most is teszi a ki­egészítő normatívák segít­ségével. A kerettantervet érintve elmondta: vélemé­nye szerint annak léte megkérdőjelezné az iskola és a pedagógusok autonó­miáját. Hangsúlyozta: nem kerettantervekkel kell elérni az átjárhatósá­got, hanem azzal lehet, hogy 18 éves korig min­denki egységesen részt vesz az oktatásban, és a minimumkövetelményeket mindenki elsajátítja. BÍRÓ IBOLYA (MSZP) elismerte, hogy nem sike­rült a pedagógusok mél­tánytalan bérezési rend­szerén változtatniuk. Pozi­tívumként emelte azonban ki: a NAT bevezetésével le­hetőséget kap a tanár, hogy kreatív értelmiségi­ként kikényszerítse a mo­dernizáció feltételeit. Kifej­tette, hogy az alaptanterv nem politikai, hanem szak­mai kérdés. Hiszen, mint mondta, egyetlen egy tan­terv sem úgy valósult meg, ahogy az le volt írva, ha­nem a tanári gyakorlatban alakult. Úgy vélte, erősíte­ni kellene a nyolcosztályos általános iskolák helyze­tét, mert ezzel lehetne ele­jét venni az esélyegyenlőt­lenségek kialakulásának. SZABOLCSI ELEK (FKGP) elmondta, tiszte­letben tartják a tényeket, belátják, hogy a közokta­tás modernizációra szorul, így ha kormányra kerül­nének, csak óvatosan avatkoznának bele a folya­matokba. De a vadhajtáso­kat le kell vágni, fogalma­zott. Elsősorban megszün­tetnék a NAT körüli csatá­rozásokat. Ezt úgy érnék el, hogy nem tennék köte­lezővé a bevezetését. Szük­ségesnek tartja a keret- tanterveket. Aid a NAT-ot kívánná választani, meg­tehetné, aki pedig nem, az egységes kerettantervet követhetné. Ezzel a vá­lasztási lehetőséggel véle­ménye szerint a sokszínű pedagógiát támogatnák. BÁTSI ATTILÁNÉ (MDF) kifejtette: ha egy ország gazdasági gondban van, az oktatást kell erősítenie. A NAT-tal kapcsolatos fenn­tartásainak hangot adva elmondta: szerinte az nem tartalmaz nevelési célokat. Pedig, mint mondta, a tu­dás átadása nem pótolhat­ja a nevelést. Kiemelte, hogy az alaptanterv köve­telményrendszere alulsza­bályozott, és nem illeszke­dik a felsőoktatás követel­ményrendszeréhez. Példá­ul az egyetemek többségén egy vagy két nyelvvizsgá­hoz kötik a diplomát, míg az alaptantervben csak heti néhány órát szánnak nyelvoktatásra. VARGÁNÉ HÁNCSOK ÉVA (KDNP) elmondta, szerinte az iskolát az mi­nősíti, hogy milyen ember­képet alakít ki. Ezért fon­tosnak tartja a közoktatás módosítását, de úgy véli nem teremtették meg a változtatás feltételrend­szerét. A pedagóguskép­zésnek harmonizálnia kel­lene a közoktatás igényei­vel, ez azonban még nem így van. így a gombhoz ké­szül a kabát, fogalmazott. Arra is kitért, hogy szabá­lyozni kellene a szerteága­zó tankönyvpiacot, mert ez is egyik gerjesztője az esélyegyenlőtlenség kiala­kulásának. Annak is han­got adott, hogy a közokta­tási törvény nem fogal­mazza meg egyértelműen a pedagógus-szakvizsga követelményeit, így a mi­nőségi bérezés elveit sem. KULIN FERENC (MDNP) kiemelte: a pedagógusbé­rezés és az esélyegyenlő­ség problematikája nem oktatáspolitikai kérdés. Szerinte az oktatásügy kulcsfigurája a pedagógus. Ha nem jó a tanár, egyet­len tanterv sem működik jól. Ha viszont jó, mind­egy, milyen a tanterv, hangsúlyozta. Ezért elsőd­leges kérdés a tanárkép­zés, és a tanártovábbkép­zés. A pedagógiai progra­mok készítését érintve ar­ról beszélt: nem helyes az önkormányzatok oktatás­ügyben nem kompetens tagjait olyan helyzetbe hozni, hogy döntsenek ok­tatásügyi kérdésekről. Vándordiákok Európában A külföldi ösztöndíjak célja a felsőoktatás fejlesztése Miskolc (ÉM - NyZ) - A külföl­dön eltöltött három hónap elég ahhoz, hogy a hallgatók megtanuljanak döntéseket hozni, a kommunikációs kész­ségük fejlődjék, és hogy jó munkát találjanak - emelte ki a külföldi ösztöndíjak hasz­nosságát a Tempus Közalapít­vány tegnapi tájékoztatóján Tóth László, a Miskolci Egye­tem tanára. Az ország egyetemi városaiban a külföldi ösztöndíjakról rendezett előadássorozat keretén belül ér­keztek tegnap a .Tempus Közala­pítvány munkatársai a Miskolci Egyetemre.- Ennek az országos rendez­vénysorozatnak az a célja, hogy a nemzetközi együttműködési prog­ram által kínált lehetőségeket megismertesse az érdeklődő hall­gatókkal és oktatókkal. A Tem­pus-, a Ceepus- és az Erasmus- program biztosítja azt, hogy a fel­sőoktatásban tanuló diákok kül­földön szerezzenek szakmai és élettapasztalatokat. A hallgatók az egyetemeken működő Tempus- irodákban kaphatnak a pályázati lehetőségekről részletes tájékozta­tást - foglalta össze Ispánki György, a Tempus Magyarországi Iroda munkatársa.- A Miskolci Egyetemről 1990- től folyamatosan pályáznak a hallgatók és a diákok - tudtuk meg Tóth Lászlótól, a Miskolci Egyetem oktatójától. - Közel hat­ezer hallgató és négy-ötezer okta­tó jutott már ki ilyen módon kül­földre. Eltöltenek három hónapot egy idegen országban, tökéletese­dik a nyelvtudásuk, szakmai ta­pasztalatokat szereznek... És ez a három hónap elég ahhoz, hogy megtanuljanak döntéseket hozni, a kommunikációs kézségük fejlőd­jék, és hogy jó munkát találjanak. Áz Európai Unió kezdeménye­zésére 1990-ben elindult Tempus- program a közép-kelet-európai or­szágok felsőoktatásának fejleszté­sére, szerkezeti átalakítására irá­nyult. Valamint célul tűzte ki azt is, hogy a közép-kelet-európai tér­ség felsőoktatását egységbe hozza az Európai Unió országainak felső- oktatásával. A Tempus-programo- kat az Európai Unió finanszírozza. Az 1995-ben indult Ceepus célja pe­dig, hogy a közép-európai térségben lévő országok felsőoktatási intéz­ményei számára lehetővé tegyen oktatói- és diákcseréket, szakmai kurzusokat. Ezt a programot a Cee- pus-országok - tehát a közép-euró­pai országok - kormányai finanszí­rozzák. Az Erasmus program a Socrates-keretprogram része, mely nemcsak a hallgatói és az oktatói ösztöndíjakat támogatja, hanem az intézmények tantervfejlesztési, nyelvoktatási tevékenységeit is.- A nemzetközi együttműködé­sek első szakaszában az intézmé­nyek eszközeit igyekezetünk fej­leszteni, majd az oktatói-hallgatói kiutazások és a közös tananyagok kidolgozása következett. A jelenle­gi szakaszban az intézményi me­nedzsment fejlesztését tartjuk fontosnak - mondta Ispán ki György.- A Miskolci Egyetem is a fel­zárkózás szakaszában tart - tette hozzá Tóth László. - A Miskolci Egyetemen megvan a lehetőség arra, hogy különböző tudományte­rületeket egymással összekap­csolva oktassunk, hiszen hat kü­lönböző kar működik nálunk. A karok közötti tudományos együtt­működés már megindult, de ki kell alakítanunk és el kell indíta­nunk új képzési irányokat. A pá­lyázatok ebben segítenek. Kinyílik az egyetem Miskolc (ÉM) - Nyílt napot . rendez a Miskolci Egyetem december 3-án, szerdán. A Bánya-, Kohó- és Gépész- mérnöki Kar iránt érdeklő­dők délelőtt háromnegyed 9- töi gyülekezhetnek a Mis­kolci Egyetem aulájában. Előbb a rektorhelyettes kö­szönti a megjelenteket, tájé­koztatja az érdeklődőket az ösztöndíjakról, a tandíjak­ról, a kollégiumi lehetősé­gekről, majd az egyes karok vezetői adnak rövid ismerte­tést a karokról és a választ­ható szakokról. Az Állam- és Jogtudományi, a Gazdaság- tudományi és a Bölcsészet­tudományi Kar iránt érdek­lődők délelőtt háromnegyed 12-től gyülekezhetnek az egyetem aulájában. Az álta­lános ismertető délben kez­dődik, majd a különböző ka­rok kínálta lehetőségek be­mutatásával folytatódik a nyílt nap. Az Egyetemi Könyvtárat, a műszaki léte­sítményeket csoportosan le­het majd megtekinteni. A nyílt napra rendezett tájé­koztató kiállítás pedig dél­előtt fél 9-től látható a Mis­kolci Egyetem aulájában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents