Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-25 / 275. szám
B RR7. Nqv/gmbek 25.» RCioo KULTÚRA I&iak-Ma&varqrszAo A védőszent és a vírusok Miskolc (ÉM - DK) - Egész napos Vírus-konferenciát rendeznek ma, kedden délelőtt 10 órától a Miskolci Egyetem E/6-os kollégiumának színháztermében. De nem orvosokat, hanem bölcsészeket várnak a rendezvényre. A téma olyan észrevétlenül jött, ahogy az egy „rendes” vírustól elvárható.- Nem is tudom, kinek az ötlete volt, hogy a vírusokról rendezzünk konferenciát. Egyszer csak itt volt a téma - mondja Lengyel Tóth Krisztina, a szervező Áfium Helyett Kör tagja. - Az előadások a társadalmi, művészeti, irodalmi vírusokról szólnak majd. Az előadók részben PhD- hallgatók, részben egyetemünk oktatói, és egy-két külsős. Olyan embereket kértünk fel, akikről tudtuk, hogy hajlandók ilyesmiről gondolkodni. És jelentkeztek is sokan... A tavalyi rendezvényük is sikeres volt, amelynek a Fiktív honfoglalás címet adták. Az előadások meg is jelentek az Új Holnap című folyóirat egyik régebbi számában. Hogy megjelennek, arra most is ígéretük van Kabdebó Lóránt professzortól, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánjától.- Hacsak nagyon rossz nem lesz - egészíti ki a professzor. (A címekből még nem nagyon lehet tudni, miről is szólnak majd az előadások: A D-ví- rus; Állatorvosi lovak; Generation next; Álomkór és vírusmutáció; Megy kacsa virgácsér stb...) - De ismerve a szereplőket, az előadókat, biztosan érdekes előadásokat hallgathatunk majd. Egyébként az Áfium Helyett Kör minden évben megkap egy számot az Új Holnapból... * Ez a bölcsészek második Katalin-napi konferenciája. Hagyománnyá szeretnék tenni a programot, amelyet azért tartanak november 25-én, mert Katalin a bölcsészek védőszentje.- Alexandriai Szent Katalin napja a középkori Sorbonne egyetemen alkotói szünnap volt - meséli a bölcsészprofesszor. - Olyankor a hallgatók színjátékkal, vitaelőadásokkal ünnepeltek... A bölcsészhimnusz is a Szent Katalin-himnusz a Carmina Buranaból. Azonban ma az emberek nem nagyon tudnak gregoriánt énekelni, ezért Selmeczi György az eredeti merodiaemlék fel- használásával, zenekari kísérettel elkészítette az új himnuszunkat. A szöveg maradt a Szent Katalin-himnusz, aminek magyar fordítását Petneki Áron készítette. Ennek „bemutatója” a közeljövőben lesz a szalagavatón. • OTKA - helyesen. Lapunk szombati, Perem című mellékletében technikai hiba miatt tévesen jelent meg az 1996-os OTKA-támogatás egyik adata. A számsor helyesen: Borsod: 31 572 000 Ft, Hajdú: 128 682 000 Ft, Szabolcs: 5 717 000 Ft. A hibáért olvasóink elnézését kéijük. Hirdetésaz Eszak-Magyarország szerkesztősége számítógépes tördelőt keres, aki színvonalas munkával képes hozzájárulni a lap igényes tipográfiai és grafikai megjelenéséhez. Elsősorban olyan (iatalok jelentkezését várjuk, akik ezen a területen már rendelkeznek bizonyos alapismeretekkel, és szívesen vállalják tudásuk fejlesztését a lap igényei szerint. Azok pályázhatnak, akik rendelkeznek- legalább érettségivel,- alapfokú általános számítástechnikai ismeretekkel,- legalább alapfokú jártassággal a kiadványszerkesztésben. A pályázatok elbírálásánál előnyt jelent- Macintosh-ísmeret,- a QuarkXPress, a Photoshop, a FreeHand és az Adobe Illustrator szoftverek ismerete,- alapfokú angol nyelvismeret. A nyertes pályázót teljes munkaidőben, határozott idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatjuk. Fizetés megállapodás szerint. A pályázatokat (szakmai önéletrajz; iskolai, tanfolyami bizonyítványok másolata; esetleg az eddigi munkákból összeállított kollekció) levélben kell benyújtani, legkésőbb 1997. december 1-ig. Postacím: Észak-Magyarország szerkesztősége, 3501 Miskolc, Pf. 351. Az anyagok személyesen is leadhatók a szerkesztőség titkárságán: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15., II. em. 202. szoba. A borítékra, kérjük, írják rá: „Tördelő". Emberére talált Tevje, a tejesember A Hegedűs a háztetőn című musical bemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színház bemutatójára készült színlapok, plakátok, meghívók is bizonyítják, hogy a - Sólem Aléchem jiddis író könyve alapján született - Hegedűs a háztetőn című musical amerikai jogtulajdonosai figyelemmel kísérik, mi történik az 1964-es New York-i ősbemutató óta a népszerű színpadi művel. Ha arra is kiterjed az engedélyezők figyelme, hogy mennyire tér el az újabb rendezés az eredetitől, nyugtázhatják: semmi különösebb újítás, átigazítás, újraértelmezés nem történt. És azt is örömmel állapíthatják meg: emberére talált Tevje, a tejesember. Szegedi Dezső sem „írja” újra a szerepet, „csak” megmutatja a benne rejlő emberi gazdagságot, mélységet, tisztaságot. Horváth Péter rendező semmi egyebet nem tett, mint színpadra állította a Hegedűs a háztetőn című musicalt. Nem formálta saját képére a történetet. Nem kódolt titkos üzeneteket a megváltoztatott hangsúlyokba. Nem akart meghökkenteni. Nem használt idézőjeleket. Nem kell azon törnünk a fejünket, hogy mit is akart mondani a rendező. De ha mégis felismernénk valami rá jellemző üzenetet, akkor ez az alázat - a szerzők, a színészek, a színpad alázatos szolgálata. Ha Tevje után szabadon meggondoljuk: ez az egyszerűbb. Elég jól megírt, többszörösen kipróbált darab ez ahhoz, hogy biztos legyen a siker. Másrészt persze, nem bújhat amögé senki: „én így gondolom...”, „az én értelmezésemben.. „számomra azt üzeni...” Viszont, ha az elődök nyomdokain halad, kiteszi magát az összehasonlítgatásnak. Mindazonáltal be kell látnunk - ha láttuk - ez az előadás őrzi ugyan a hagyományokat, mégis újként hat, eredeti élményt ad. A főszerep Szegedi Dezsőé. Nem azért, mert ráosztották a tejesember szerepét, hanem mert olyan színész, aki úgy beszél, mintha a saját mondatait mondaná a színpadon, úgy énekel, mintha a saját keserűsége, öröme, derűje hozná ki belőle a dalt. Ö Tevje, aki tudja, mit jelent szegényen is becsületesen élni, a megaláztatások ellenére is felemelt fővel járni, a sok csúfság között is meglátni a szépet... Persze, Teyjét is csak a környezetével együtt ismerjük meg igazán, és Szegedi Dezső sincs egyedül a színpadon. A közvetlen „családtagok” társak is. Seres Ildikó Goldéje - bár valóságban fiatal még erre a szerepre - nagyon jó anya, és nagyon jó feleség. Az öt lányuk közül férjet találó három legnagyobb három különböző karakter. Cejtel (Zborovszky Andrea), a huncut moso- lyú legidősebb lány - jegyesével együtt (Motel - Kardos Róbert) szelíden kéri apja engedélyét ahhoz, hogy azzal élhessen, akit szeret. Hódéi (Kovács Vanda) már önérzetesebb, választottjához illő (Peresik - Vida Péter) határozottsággal áll ki döntésük mellett. A legzárkózottabb Chava (Major Melinda) engedély és áldás nélkül, szökve hagyja el a szülői házat, hogy az orosz fiú (Fegyka - Hevér Gábor) felesége lehessen. A falu, a zsidó közösség jellegzetes figurái: Jente, a Középen a családra áldást kérő Golde (Seres Ildikó) és Tevje (Szegedi Dezső) Fotó: Dobos Klára házasságszerző (Horváth Zsuzsa) és a rabbi (Csapó János) is jól felismerhető egyéniségek. Idesorolhatnánk a mészárost is, csak Puskás Tivadar szándéka, tehetsége ellenére sem tud olyan öreg, olyan visszataszító lenni, mint ahogy a szerepe megkívánná. Ugyanígy a Varga Gyula által megformált csendbiztostól sem riadunk meg. Egyáltalán nem érezni azt a fenyegetettséget, amiben ez a zsidó közösség élhet. Az első összetűzéskor, amikor a kocsmai jelenetben szembe keiül egymással a két nép, szám szerint is lényegesen többen vannak azok, aldk a kisebbséget képviselik. A hagyományaikhoz olyan nagyon ragaszkodó anatevkaiakat úgy öltöztette fel Zeke Edit jelmeztervező, ahogy a zsidó szokás megkívánja. Nem esett túlzásokba, nem árasztotta el a színpadot fekete kalapos, fekete kabátos, hosszú paje- szes férfiakkal, de ha nem is így jelenik meg mindenki, a legfontosabb attribútumokat viselik. Ugyanígy a kellékek is igazodnak a hagyományhoz. Az esküvőt természetesen sátor alatt tartják, menórát kapnak ajándékba a fiatal házasok. Az ünnepi asztalon .meggyújtják á gyertyát. Égnek a gyertyák! Bizonyos dolgok valóságosak, más esetekben viszont - nem tudni miért - csak úgy tesznek, mintha... Üres üvegeket szolgálnak fel a kocsmában. A vödörben sincs víz. Ez önmagában nem lenne zavaró, hiszen a színész képes úgy kitölteni a semmit, mintha bor lenne. Tud inni az üres vödörből, ki is tudja loccsintani a fölösleget, de ez a víz nem loccsan. A díszletektől sem várható el a teljes megfelelés, de az igen, hogy célszerű legyen. Zeke Edit forgószínpadra épített helyszínei kissé bonyolultnak, áttekinthetetlennek tűnnek. Időnként a szereplők arra kényszerülnek, hogy' oldalazva keriilgessék a díszleteket. A színpadi mozgást, a váltásokat persze megkönnyíti a zene. A színház zenekarát Szarka György, illetve Rácz Márton vezényli. A zenészek, a karmesterek odafigyelnek mindarra, ami a színpadon történik, szépén szolgálják az előadást. Bár egy-egy gyengébb, bizonytalanabb hangú színésznek többet segíthetnének, olyankor „elnyomhatnák” egy kicsit az éneket. Mindazonáltal - visszatérve Tevje furfangos okoskodásaihoz - nem olyan könnyű a háztetőn hegedülni. Lássuk be: elég veszélyes vállalkozás. Ha tegyük fel, minden simán menne, észre sem vennék, hogy ez az egész milyen nehéz - és milyen szép. Béres-képtár vagy Béres-terem? Sárospatak (ÉM) - Ismét téma lesz a sárospataki közgyűlésen, hogy elnevez- zék-e Béres Ferencről a Sárospataki Képtárat, vagy sem. A város képviselőtestülete már szeptember végi ülésén is foglalkozott a kérdéssel. Ám döntés akkor sem született - ahogy néni születhet ma sem, hiszen a képtár megyei kezelésben lévő intézmény, Sárospataknak csak javaslattevő joga van. Ködöböcz József, a Pataki Diákok Sárospataki Baráti Körének elnöke kérte a város vezetőit, javasolják a megyei közgyűlésnek, hogy a Sárospataki Képtár „Béres Ferenc Képtár” legyen. A képviselő-testülethez írott levelében hosszan indokolja is, miért. (Nemrégiben lapunkban is közreadtuk az érveket.) Ezzel a véleménnyel szemben áll Veres László, a Herman Ottó Múzeum igazgatójának javaslata, aki viszont - bár elismeri az énekművész pataki kötődését, önzetlen városszeretetét - úgy gondolja, legyen a képtárnak egy terme, amely Béres-terem elnevezéssel Béres Ferenc emlékét őrzi. Színes grafikák Putnok (ÉM) - Doniján Józsefet (1907-1994) úgy értékeli a nemzetközi szakirodalom, mint a színes grafika technikájának megújítóját. Amint Végvári Lajos művészettörténész írta róla: „Kérlelhetetlen pontosság, céltudatos kivitelezés és sokfelé irányuló gazdag képzelet jellemzik a világhírűvé lett mester tevékenységét. Nemcsak művészetére jellemző a többféle megközelítés, hanem egész életútjára, regénybe illő, eseményekben gazdag életére, amelynek során az emberi lét sokféle státusát, lehetőségét valósította meg.” A putnoki Holló László Galériában november 26- án, szerdán délután fél 5- kor nyíló Domján-kiállí- tást is Végvári professzor ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón közreműködnek: Balogh Anita és Balogh Rita. Nyílt napok Miskolc (ÉM) - A Zrínyi Ilona Gimnázium nyílt napot tart a vidéki általános iskolások 8. osztályos tanulói részére november 26-án, szerdán reggel fél 8-tól, a miskolci általános iskolások részére november 27-én, csütörtökön reggel fél 8-tól. Az iskola igazgatója november 27-én délután 5 órától részletes felvilágosítást ad az érdeklődő szülőknek. * Nyílt napokra váiják az érdeklődő középiskolásokat a Miskolci Bölcsész Egyesületben (Vasgyári út 18.) november 24. és december 1. között. A diákok megismerkedhetnek a különböző szakokkal, a tanárokkal, az egyesület pedagógiai irányelveivel. Bővebb információ a (46) 401-511/702-es tele- íbnszámon kérhető. Költözne a kiállítás Miskolc (ÉM) - A lillafüredi Palotaszálló történetét feldolgozó kiállítás december 15-ig látható Miskolcon a Kós- házban. Az anyag összeállítója, Balogh Sándor, a bükki üveghuták múzeumának vezetője felajánlja gyűjteményét azon érdeklődők részére, akik bemutatóhelyet tudnak biztosítani a tárlatnak. Balogh Sándor a (46) 372- 134-es telefonszámon váija az érdeklődők jelentkezését. A gálára a zsűri „kéri fel” a táncosokat Miskolc (ÉM - Hl) - Miért nem léphettek fel a miskolci Lazúr KTSE két kategóriában is második helyezést elért csapatai a XXIII. Nemzetközi Formáciős Táncfesztivál gáláján? - kérdezte tegnap számos olvasónk. Többen úgy vélték, ennek az az oka, hogy a szervező, az Ifjúsági és Szabadidő Ház (ISZH) saját csapatának, a Köd- mönnek nem akar konkurenciát, ezért mellőzték a másik miskolci tánccsoportot. Lengyel Emese, az ISZH munkatársa elmondta, erről szó sincs, és nem is lehet, mivel a gálaműsor előre elkészített forgatókönyv szerint áll össze, a fellépő csoportokat nem ök, hanem a zsűri tagjai jelölik ki. A Lazúr KTSE társasági táncok kategóriájában és junior kategóriában is második helyezést ért el. A gálaműsor kifüggesztett programjában azonban hiába keresték magukat, nem szerepeltek a fellépők között. Ott voltak viszont olyan csoportok, akik harmadik, negyedik helyen végeztek - mondta Szabó Emőke, a Lazúr KTSE elnöke. Mint mondta, sem számukra, sem a szülök, sem a tánccsoportért szurkolók számara nem volt egyértelmű, mi alapján állították össze a műsort. Ügy érezték, méltánytalan, hogy csapatuk nem mutathatta meg magát a gála nézőközönségének. A gálaműsor összeállításában nem vettek, es nem is vehettek figyelembe semmiféle személyes jellegű szempontot, szögezte le Lengyel Emese, az ISZH munkatársa, a verseny miskolci szervezője. Mint mondta, a gálán a kategóriánkénti bajnok- csapatok és a meghívott vendégek mellett a különdíjasok lépnek fel. A forgatókönyvben előre feltüntetik a kategóriákat és a kiilöndíjakat. A csapatok nevét természetesen csak a zsűri döntése után tudják beírni. A különdíjakról is a zsűri dönt, nem a szervezők, hangsúlyozta. A gálaműsorba tehát úgy került be harmadik-és negyedik helyezett csapat, hogy produkciójukkal különdijat nyertek.
