Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-22 / 273. szám

Hadiösvény cím­mel indián kaland­regényt jelentetett meg az ismert éne­kes. A Képzőművé­szeti Főiskolát végzett Cseh Ta­más a könyvet ma­ga illusztrálta. Mint kiderült: nem új alkotások­ról van szó, mert a kötet a rajzokkal I együtt már 1969- ben elkészült. fOl DOMBROVSZKY APÁM Az élményi háttér az, hogy immáron lassan negyven esz­tendeje egy, azóta körülbelül 200 főre becsülhető társaság - ahogy idejük engedi - hetekre kivonul a természetbe, s az in­diánok életét éli. Cseh Tamást először a kezdetről kérdeztük.- 1961-ben érettségiztem, s az „indiánosdi“ ötlete össze­függhet azzal is, hogy falun voltam kisfiú. Biztos, hogy kapcsolatban van 1956 élmé­nyével, és hogy az a világ na­gyon nem tetszett nekünk. De ez a menekülés egyáltalán nem volt tudatos.- Ha ösztönös volt, talán még természetesebb lehetett.- Reflex volt valamire. Hi­szen azóta is csináljuk, lassan negyven éve.- 1961-ben a diktatúra világából menekülni kellett. De Önök ma is ,,indiánoz- nak"...- Ahogy annak idején a korrupció alapja a politika volt, ma ugyanez a helyzet a pénzzel. Ez a világ is alap­vetően rohadt. Ma sincsenek tiszta törvények. Innen is jó elmenekülni az erdőbe, a hegyoldalba, s nézni a ter­mészet szépségét. lü Cseh Tamás- Önnek ismertebb a másik élete. Van-e átjárás a kettő között? Mintha az egyik dalában indián szöve­get is mormolna.- Az erkölcsiség az, amit szeretnék a másik életembe átmenteni. De a közeg miatt nem könnyű. Igen, a két világ alig is­— Milyen értékek vonzották ebbe az álomszerű világba?- A hideg hideg, a meleg meleg, a tűz akkor gyullad meg, ha fát gyűjtünk. Tiszták a törvények. Nem fordul elő, hogy mondanak valamit, és letagadják, hogy ugyanazok ölnek és ölelnek. Voltunk jó néhányan, akik az erdőt vá­lasztottuk. Egy olyan életmó­dot, aminek csak a romantikus oldalát ismertük hajdanában. De az idők során arra is rájöt­tünk, hogy az észak-amerikai indiánok az egyik legkülönö­sebb emberfajta. Olyan mó­don éltek együtt a termé­szettel, ahogyan talán senki más. Ez a közösség kitermelt egy kultúrát, s az emberek egymás közti viszonya is pél­daértékű. A túlélésre, a tisz­taságra, a becsületre épül. meri egymást. Az egyik mé­lyen van bennem, a másik a világ számára inkább látható. De tényleg van dalunk, amely­ben énekelem is: „Indiánok vagyunk, fiúk”. Meg az An­toine és Désiré történelem- könyvében, a Balogh Ádám című dalban van dakotául egy kis passzus. Amikor Géza írta a szöveget, én belebeszéltem ezen a nyelven, s ő mondta, hogy folytassam. Dakota mon­datok jutottak az eszembe, s Gézának annyira megtetszett, hogy benne hagytuk a dalban.- Szándékosan beszélt eddig a nyilvánosság előtt oly keveset az „indiánságáról" ?- Sokáig bújnunk is kellett a politika elől. Mert gyanús mozgásoknak tartották a mi hadijátékunkat. Főleg pedig, mivel nem is olyan messze az egykori hajmáskéri szovjet laktanyától van a mi elvonulá­sunk helyszíne. Emiatt egy­két lapban el is engedtünk ri­portokat, mert a sajtó védett minket. Ha a fiúk fényképen szerepelnek az újságban, ak­kor a helyi rendőrőrs is meg­nyugszik. Pedig hát ennek lényege, hogy nem tartozik a nyilvánosságra. Az ember belül éli meg, nem a külső­ségek a fontosak. Erről nem szeretek lefetyelni, ez illetlen­ség. A társaimat sem szeret­ném elárulni.- Most viszont könyvet jelentetett meg róla. S mint sa­ját maga mondta a kötet be­mutatóján: restelli is egy kicsit.- Ezt valóban nehéz felol­dani önmagámban. Hiszen az indiánok is úgy vélekedtek, hogy „nem lehet eladni azt a földet, amin jár az ember”. S én egy kicsit talán most elad­tam belőle valamennyit...- Ez a könyv egyedi vál­lalkozás, vagy tartogat még írásokat a tarsolyában?- Első és utolsó könyvem volt. 1968-69-ben született. Könnyű volt írni, mert megélt élményeim voltak. Szinte csak átírtam a naplót, amit régeb­ben mindig vezettem. Akkor a Móra Könyvkiadó majdnem ki is adta, de olyan változtatá­sokat kért rajta, hogy például happy end legyen, és én nem mentem bele. Aztán albér­letről albérletbe vándorolt velem, s most egy barátom rávett, hogy adjuk ki.- S mit remél a könyvtől?- Ebben a zaklatott világ­ban talán van olyan koroszály, amelyik elolvassa, s talán merít belőle valamit, ami ro­mantikusabb, mint a mai vi­lág. Ennyit...- S a rajzok? Hiszen maga illusztrálta a kötetet.- Ezek harmincéves rajzok. Egyiket se rajzolnám már így. De már kiesett a toll a kezem­ből. Az énekléssel nem megy együtt. Ahhoz egy másik éle­tet kellene élni.- De az énekes-élete meg­marad?- Igen, az én dolgom, hogy a „fehér ember mutatványos házában” dalokat énekeljek. Gézával tele vagyunk tervek­kel. Most Désiréről és An- toine-ról akarunk írni. Akik ma mennek az utcán. Tájak, múzeumok rejtett tényben Kossuth Lajos születési helyeként vált ismertté a Szerencs mellett fekvő, ma 1900 lakosú, 750 éves település. A Kossuth Lajos utca 18. alatt található szülőházban 1949-ben a szabadságharc bukásának és az államférfi halálának 55. évfordulóján nyílt először kiál­lítás. A házat 1963-ban a Magyar Nemzeti Múzeum intézményévé nyilvánították, ettől kezdve számít a hazai Kossuth-kultusz egyik központjának. Az emlékmúzeum ma is látható kiállítása a nagy szülött halálának 100. évfor­dulóján, 1994-ben nyílt meg. Erre az alkalomra teljesen felújították az épületet. Az 1780-82. között épült ház a 19. század elején Andrássy István gróf tulajdonában volt. A copf stílusú, uradalmi tiszti lakot udvari szárnyépületekkel bővítették. Itt élt a Kossuth család 1903-ig, majd Olaszliszkára, aztán Sátoraljaújhelyre költözött. A hat terem Kossuth életútjával ismerteti meg a látogatót. Az anyagban nagy hangsúlyt kapnak a vi­szonylag kevéssé ismert zempléni, majd a törökországi, egyesült államokbeli, angliai és olaszországi emigrációs évek. A kiállításon sok eredeti tárgy látható: a családi bútorok, használati eszközök és a kormányzóelnöki díszkard. Az emlékmúzeum oldalszárnyában Monok 20. század eleji paraszti lakáskultúráját bemutató kiállítás tekinthető meg. Nyitva: III. l.-X. 31.: 9-17. XI. 1.—II. 28.: bejelentésre. Cím: 3905 Monok, Kossuth L. u. 18. Tel.: (47) 356-039. Monok további látnivalója, a Mono- ky/Monaky család ősi fészke, a később a Thö- kölyek, majd az Andrássyak birtokába került várkastély, illetve az 1750-ben épült Andrássy- kastély. Ez utóbbiban áll Kisfaludy Strobl Zsigmond Kossuthot ábrázoló teljes alakos bronzszobra a következő idézettel: „Monokon születtem, amott a szerencsi hegy tövében, ahol a rege szerint Árpád a honalapítás első áldomásait megülötte. Turin, 1890. II. 12.” É wlm I F# í¥l, ♦♦ O N y W ¥ 0 A S t. '■■ v' • Megjelenik kéthetenként Kiadja a* inform Stúdió Piac* Kft. Felelős szerkesztő: Túri Gábor Postacím: 4001 Oebrecen, Pf.: 72 Telefon: (52) 410-587; Fax: (52) 417-985. E-mail: turi@npisz.iscomp.hu I. . i .... . , . ata. . . A. « Kitekintő Az ünnepi könyvhéten kívül immár évek óta a téli könyvvásárra jelenik meg a legtöbb könyvújdonság. A Perem összeállítása a karácsonyi ajándékozáshoz kíván támpontot adni a jelentősebb kiadók friss köteteiből válogatva. Európa Bohumil Hrabal: Adagio lamentoso (novellák, 750 Ft), John Updike: Konspiráció (regény, 890 Ft), Salmon Rushdie: A mór utolsó sóhaja (regény, 1200 Ft), Mario Vargas Llosa: Mayta története (regény, 950 Ft), Antonia Fraser: Mária, a skótok királynője (törté­nelmi esszé, 1600 Ft), Edvard Radzinszkij: Sztá­lin (történelmi esszé, 1500 Ft), Szent Ágoston: A boldog életről (bölcse­let, 850 Ft). A BoLDQ ei»TRO Q L A szABaD »KaRaTRÓL Falukönyv-Cicero Bernard Malamud: Jozip népe (kisregény, 790 Ft), Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza (meseregény, 1200 Ft), Pamela Jekel: Maugli (ifjúsági regény, 1200 Ft), Jaroslav Hasek: Svejk (regény, 1780 Ft). Felsőmagyarország Csoóri Sándor: Szállá alá pokolba (esszék, 750 Ft), Sarusi Mihály: Szö­kőélet (elmélkedések, 750 Ft), Kántor Lajos: Honos­hontalan (tanulmányok, 650 Ft), Kálnay Adél: Szivárványország (mese­regény, 500 Ft). Helikon Antoine de Saint-Exu- pery: A kis herceg (mese, 1980 Ft), Shakespeare összes művei (7000 Ft), Hankiss Elemér: Az em­beri kaland (társadalmi esszé, 1400 Ft), Korán - A Korán világa (vallás, 2980 Ft), Szigethy Gábor: Tündérkirálynő (Ruttkai Éva élete, 1200 Ft). Magvető' Csáth Géza: Fej a po­hárban (napló, 1290 Ft), Mendoza-Márquez: A guajava illata (interjú, 980 Ft), Johann Peter Hebel: Kincsesládikó (novellák, 1390 Ft), Szomory Dezső: A párizsi regény (regény, 1390 Ft). Kulturtrade Gilles Néret: Dali (mű­vészet, 1795), Jan Gim­pel: Az építészet története (1995 Ft), Jared Dia­mond: Miért élvezet a szex? (esszé, 750 Ft), Szabó Péter: Az erdélyi fejedelemség (törté­nelem, 795 Ft), Torták, sütemények, csemegék (szakácskönyv, 2995 Ft). Park Christopher Payne: A bútor (Sotheby’s Enciklo­pédia, 5900 Ft), Bram Sírokén Drakula (Szem­tanú klasszikusok, 1500 Ft), Peter Hildebrand: Félúton (az öregedés lé­lektana, 690 Ft), Terence Conran: Nagy konyha­könyv (berendezés, 4900 Ft), Képes gyermekenci­klopédia (4900 Ft). Saxum Kertész Iván: Operaka­lauz (zene, 1600 Ft), Tóth Béla: Magyar anekdota- kincs (humor, 980 Ft), J. R- Porter: A Biblia képes kalauza (esszék, 4490 Ft), Világörökségünk (tájak, épületek, 2950 Ft), Diana (fotóalbum, 1990 Ft), Me­linda Coss: A hímzés nagy­könyve (2590 Ft), Her­mann Hesse: Pusztai far­kas (regény, 750 Ft), William Golding: Utódok (regény, 890 Ft), Cyril Abraham: Az Onedin család (regény, 1480 Ft). Mtmofc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents