Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-20 / 271. szám

1997. Novimrir 20., Csütörtök GAZDASÁG Észak-MagyarorszAg i Megvehető statisztikák Miskolc (ÉM) - Megjelent Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1996. évi Statisztikai Évkönyve. A könyv el­ső két fejezete néhány fontosabb országos indexet tartalmaz, például a fogyasztói árindex alakulását. Az összehasonlító adatok bemutatják megyénk az országban és a régióban elfoglalt helyét, szerepé­nek változását, nyomon követi a gazdasági, társa­dalmi helyzetet jellemző főbb mutatószámok alaku­lását. az évkönyv bemutatja a népesedési, a beru­házási, a gazdasági szervezetekre és a foglalkozta­tásra, valamint a gazdaságra vonatkozó adatokat, illetve a megye infrastrukturális ellátottságát. A kistérségi fejezet megyénk 11 kisebb régiójá­nak fontosabb adatait közli, míg a településhálóza­ti fejezet tartalmazza a városok és a községek főbb népmozgalmi, infrastrukturális, egészségügyi, ok­tatási adatai, valamint a gazdasági szervezeteinek számát. Újdonság a „Microcenzus 1996” című feje­zet. A függelék tartalmazza a megye polgármesteri hivatalainak címeit, a, polgármesterek és jegyzők neveit, valamint a TEAOR besorolásokat. A könyv megrendelhető 2000 forintos áron a Központi Sta­tisztikai Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságán. Cím: 3501 Miskolc, Pf.: 115. Tele­fon: 46/328-411. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - Tegnap a részvényekkel 8,7 milliárd forint értékben kereskedtek, az állampa­pírokra pedig 4,2 milliárd forintnyi üzlet született. Kiemelkedő forgalmat bonyolítottak a kárpótlási jegyekkel, 936 millió forint értékben forogtak a je­gyek a börzén. A határidős index elszámolóárai 14-151 ponttal nőttek, a legtávolabbi lejárat azon­ban 11 ponttal alacsonyabban zárt. Kárpótlási jegy Tó'zsde Index nov. 19.: 6561,34 +56,44 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. november 19. VALUTA Dl VIZA VÉTEL Eladás Középárf. 322,79 340,30 330,39 Angol font 323,73 340,01 331,87 324,06 340,68 332,37 130,60 140,75 135,34 Ausztrál dollár 131,82 140,04 135,93 131,98 140,14 136,06 530,29 568,56 546,69 Belga frank* 532,67 565,49 549,08 533,39 566,39 5*9,89 28,57 30,79 , 29,61 Dán korona 28,06 30,64 29,75 28,90 30,68 29,79 Finn márka 36,09 38,90 37,40 36,43 38,71 37,58 36,51 38,77 37,64 32,67 35,03 33,68 Francia frank 32,02 34,54 33,03 32,95 34,81 33,88 97,01 104,01 100,01 Holland forint 97,48 103,48 100,48 97,85 103,39 100,62 148,38 159,91 153,76 Japán yen* 149,49 159,23 154,36 150,02 159,30 154,66 133,03 ‘ 143,36 137,85 Kanadai dollár 134,29 142,61 138,43 .134,49 142,81 138,65 110,1 2 116,09 112,71 Német márka 110,42 116,06 113,24 1 10,85 116,23. 113,40 Norvég korona 26,71 28,79 27,68 27,01 28,67 27,84 27,04 28,71 27,87 1 1 1,65 1 19,70 I 15,10 Olasz líra** 112,16 119,06 115,51 112,77 118,79 115,78 Osztrák schilling 15,65 16,50 16,02 15,69 16,49 16,09 1:5,71 16,51 16,11 Portugál escudo 104,96 1 17,11 110,48 107,64 114,28 110,96 107,79 1 14,46 111,13 Spanyol peseta* 128,91 138,93 133,59 130,16 (138,18 134,17 130,34 l 38,40 134.37 Svájci frank 135,73 143,10 138,93 1-35,43 143,73 139,58 136,15 143,42 139,79 Svéd korona 24,86 26,72 25,76 26,26 26,44 25,86 ' 25,13 26,68 25,90 USA dollár 190,56 200,90 195,05 191,02 200,78 195,98 » . . . 191,29 201,10 196,19 215,89 232,67 223,72 ECU 218,03 2:31,37 224,70 218,28 231,78 225,03 A megadott számok egy egységben értendők, forinlban : 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Kölcsönfortéllyal „klónozott” cégek A franchise előnye, hogy egy kipróbált céget indíthat a vállalkozó Az arculati kézikönyv az árcédulától a berendezésig minden rész­letre kiterjed Fotó: Vajda János Nagy Dezső Miskolc (ÉM) - Franchise sze­mináriumot és börzét tartott hétfőn a Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Franchise Szövetség (MFSZ). A rendezvényen rendszeris­mertető előadásokat, bemuta­tókat, partnerkereső akciót szervezetek az érdeklődőknek és a megjelent vállalkozók­nak. Aki pedig eddig csak „hallomásból” ismerte a rend­szert, az most részletesebben is tájékozódhatott. Az első lépés a mintacég Azok az érdeklődők, akik eljöttek a rendezvényre, Kiss Lászlónak, az MFSZ elnökének előadásából megtudhatták: mi is a franchise rendszer. A franchise - a benn­fentesek magyarosítása szerint „kölcsönfortély” - lényege, hogy egy cég eladja a kidolgozott üzleti tervének, imázsának, nevének és minden, a céggel kapcsolatos in­formációjának használatát. Az üz­let a franchise rendszergazda és az átvevő között jön létre egy szer­ződés értelmében. A szerződésben benne foglaltatik minden apró részlet, így a cégek szinte „klónozzák” önmagukat. Az egyik legsikeresebb franchise rendszert az amerikai McDonald’s alkotta. Azok, a már működő cégek, amelyek szeretnének franchise rendszerben teijeszkedni, először létrehoznak egy mintacéget, és a licencet eladják a vevőknek. A kis- és középvállalkozók is be­levághatnak egy-egy licenc meg­vásárlásába. Azon túl, hogy jó, ha a vevő cég profilja megegyezik a rendszergazda tevékenységi köré­vel, a belépésnek néhány alapkö­vetelménye is van: be kell fizetni a belépési díjat (az ár 5 ezer fo­rinttól több százezerig változhat), vannak cégek akik forgalmi juta­lékot kémek (ezt royaltinak neve­zik és általában nem több 10 szá­zaléknál), illetve egy minimális reklámköltség hozzájárulással is számolni kell (általában ez maxi­mum 10 százalék). Persze a rend­szergazdák megkövetelnek egy bi­zonyos kezdőtőkét. Ez a cég nagy­ságától függ. Általában 5 millió és 20 millió közötti összegekért lehet egy-egy vállalkozást beindítani. Franchise-biblia A franchise előnye, hogy egy ki­próbált, eredményesen működő céget indíthat a vállalkozó, illetve, hogy komplex, teljesen kidolgozott (akár logisztikai háttérrel is bíró) rendszert vehet át a vevő. Mivel az eredeti cég is érdekelt lehet az új üzletben, így valószínűleg segí­tik az új „testvért” a vállalkozás­ban. A szerződés, melyet megköt­nek több részből áll. Az átvevő megkapja a „franchise-bibliát”, azaz a működési kézikönyvet (benne a teljes know-how-val), egy arculati kézikönyvet (az imázs ap­rólékos leírásával), a rendszergaz­da vállalja a betanítást, biztosítja az árat, a berendezést (ez utóbbit általában bérelni is lehet). Az ál­talában 3-5 évre kötött szerződés ugyanakkor rendelkezik a műkö­désről, a védjegy biztosításáról, a területi és működési kizárólagos­ságról. A szerződéseket általában 3-5 évre kötik, a felmondásáról is részletesen rendelkeznek. Mivel kormányszintű jogszabály még nincs a franchise-ról, így egy eti­kai kódex alapján tájékozódhat­nak az érintettek. Hitellel is lehet Azok a vállalkozók, akik belevág­nának az üzletbe, de nincs elég tő­kéjük hitelt is felvehetnek. A jól „helyezkedő” bankok, már fran- chise-hitelt is adnak. A kis- és kö­zépvállalkozókat segíti a Regionális Vállalkozói Központ mikro-hitelcso- magja, amely egymillió forintot, 18 százalékos kamatot és 3 éves fu­tamidőt ajánl. Az üzleti terven mú­lik, hogy ki kapja meg a forintokat. Egérirtás és oktatás Rengeteg külföldi cég szeretné eladni a mester-licencét hazánk­ban, ám a magas árak sok vállal­kozót visszariasztanak az üzlettől. Egy-két példa: egy amerikai cég a Magyar Posta riválisaként szeret­né meghódítani hazánkat, míg egy ausztrál vállalkozás a BÁV Rt. egyeduralmát szeretné meg­törni, de az egérirtástól kezdve a „számítógép oktatás 4 éves kortól" kategóriáig szinte minden megta­lálható a palettán. Az Egyesült Államokból indult rendszer az anyaországban már annyira elter­jedt, hogy ott az üzletek 35 száza­léka (becslések szerint közel 100 ezer cég) ilyen rendszerben műkö­dik (ma hazánkban ez az arány 3-4 százalék), és több mint nyolc- millióan dolgoznak benne - be­szállítók nélkül. Az európai fran- chise-bajnokok az angolok, a né­metek és a franciák. Partner kell... A mostani miskolci börzén az üz­letemberek mellett akadtak ér­deklődők is. Ilyen Csík Sándomé, aki - mint fogalmazott - kény­szervállalkozóként nyitotta meg cipőkereskedését 1994-ben. Ám az üzlet egyre kevésbé jövedelmező, mert a jól menő cégekkel nagyon nehéz felvenni a versenyt. A fran­chise rendszerről már sokat hal­lott, szeretné megismerni.- A profilváltás talán segíthet - mondta a kisvállalkozó. - Most épp egy műanyagokkal foglalkozó cég keltette fel az érdeklődésemet. Ha túladok a bolton, talán bele tu­dok vágni... A franchise-partnerkeresók kö­zött egy kávéház-lánc is szeretné megvetni lábát Miskolcon. Mérik Gyulától a cég ügyvezető igazga­tójától megtudtuk: két éve vágtak bele az üzletbe és egyedi hangula­tú kávéházakat üzemeltetnek, na­gyon igényes kivitelben. A fran­chise rendszert idén januárban vezették be cégüknél, mivel gyors és valamelyest radikális fejlődést szerettek volna elérni. Ez be is jött, idén már a negyedik, fran- chise-rendszerben üzemeltetett kávéházukat nyitják meg. A tár­gyalásaik alapján jövőre ugyan­ennyit nyitnak az országban, egyet lehetőleg itt, Miskolcon. Most már csak partner kell... A siker a tagságon is múlik Ma tartja tisztújító küldöttgyűlését az agrárkamara Gáspár László Miskolc (ÉM) - Ma tart­ják a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Agrár­kamara tisztújító kül­döttgyűlését Miskolcon, az ITC-székház tanács­termében. Mészáros Pé­terrel, a kamara titká­rával ebből az apropó­ból beszélgettünk. □ A tisztújítás alkalom a számvetésre is. • Nagy utat tettünk meg az agrárkamara indulása óta. Pár négyzetméteres helyiségben kezdtük a szervezést 1994-ben, ma pedig 8 területi alközpon­tunk működik a megyé­ben, és valamennyi a mis­kolcihoz hasonló szintű szolgáltatást nyújt. De lé­nyegesebb, hogy az elmúlt 3 év alatt megteremtőd­tek a gazdasági önkor­mányzat alapjai. Az első időszak kihívását az álla­mi feladatok átvállalása jelentette. Ennek a lehe­tőségekhez mérten megfe­leltünk, bár még nem ér­tünk a folyamat végére. Az állam nehezen adja át a jogköröket, akárcsak a pénzeszközöket, amelyek e munkát fedezik. De még nehezebben válik meg a támogatások és pályáza­tok forrásainak kezelésé­től és odaítélésétől. □ A kamara, hogyan vest részt a megye mezőgazda­ságának szervezésében? • Tevékenységünk legfon­tosabb jellemzője a kétirá- nyúság. Nincs más szerve­zet, amely jelenleg a gaz­dálkodók és az állam közt az információkat közvetí­tené. A gazdajegyzők és a területi alközpontok köz­reműködésével napi kap­csolatot tartunk a tagok­kal. Igyekszünk meg­könnyíteni a munkájukat,, naprakész tájékoztatást adni a pályázatokról. De ez csak az egyik oldal. Cé­lunk, hogy minél nagyobb hatást gyakoroljunk a me­zőgazdasági döntések elő­készítésére. Arra törek­szünk, hogy az aktuális in­formáció a kellő időben, a megfelelő helyen legyen, és hogy a tagság is érezze: ez a tevékenység csak oda- vissza alapon lehet sikeres. □ Mit tehetnek a gazdákért helyi szinten? • Képviseljük érdekeiket a megyei területfejlesztési tanács elnökségében és a szakmai bizottságokban. Elértük, hogy pályázat a kamara nélkül nem bírál­ható el. Előkészítői, szak­értői és szervező munkát biztosítunk hozzá. □ A megtartott osztály­ülések során történtek sze­mélyi változások? • Á bizottsági és osztály ülések már lezajlottak, ennek során mintegy 15 százalékban történtek személyi változások. A mai küldöttgyűlésen pe­dig eldől az elnökség összetétele. A jelölőbizott­ságok megtették javasla­taikat, a többi a tagság választásán múlik. □ Melyek a következő idő­szak legfontosabb céljai? • Az információs rend­szer további fejlesztése az egyik legfontosabb fel­adat. El kell érnünk, hogy a pénzügyi támoga­tások rendszerének áta­lakításában és működte­tésében nagyobb szere­pet kapjon a kamara, akárcsak a jogszabály előkészítésben. Töreked­nünk kell arra, hogy sem országos, sem helyi szin­ten ne szülessenek olyan döntések, amelyek hát­ráltatják a mezőgazda­ság fejlődését vagy lehe­tetlenné teszik az egyes gazdálkodók munkáját. Aktívabban kell bekap­csolódnunk az uniós csatlakozás előkészítésé­be. A szakképzés, és a szakmai tanácsadás ügye rendkívül fontos még. Beszállítói célprogram Pécs (MTI) - A kormány gazdaságpolitikájába il­leszkedik az ipari tárca által indított beszállítói célprogram, melynek célja a kis- és középvállalko­zói kör támogatása és bővítése - hangsúlyozta az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztéri­um politikai államtitkára egy Pécsett tartott szer­dai beszállítói konferencián. T. Asztalos Ildikó ar­ra is felhívta a figyelmet, hogy a beszállítói cél­program - mint a kormány iparösztönzési rend­szere - az EU-csatlakozás után is tartósan mű­ködtethető. A pályázati úton nyújtott támogatás egyebek között a minőségbiztosítási rendszerek bevezetését - mint a beszálhtóvá válás többnyire legfontosabb követelményét -, a menedzsment to­vábbképzését, az infrastrukturális és technológiai beruházásokat segíti. Az utóbbi forrásainak összegét jövőre növelni szeretnék, hogy emelhes­sék a kamattámogatás mértékét. Az államtitkár bejelentette, hogy elkészült a célprogram informá­ciós csomagja: a CD-n tárolt adatok tartalmazzák a beszállítói ajánlatokat, de azoknak a nagy cé­geknek a beszállítási igényeit is, amelyek jelentős magyarországi befektetéseket valósítottak meg az elmúlt években. Öt év, negyvenmilliárd Győr (MTI) - Az ipari park jelentősen átformálta Győr város arculatát; a beruházások egynegyede itt történt az utóbbi fél évtizedben - mondta el Ba­logh József polgármester azon a nemzetközi sajtó- tájékoztatón, amelyet szerdán tartottak a létesít­mény fennállásának ötéves évfordulóján. A polgár- mester cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint azt mondta volna, hogy Győrött a befekte­tők előtt kitették a megtelt táblát. Az oszt­rák-magyar vegyes vállalat tulajdonában lévő parkban hat országból tíz cég telepedett le mosta­náig. A folyamatban lévő fejlesztések megvalósulá­sa után a foglalkoztatottak száma megközelíti a háromezret, s beruházások összértéke pedig a 35-40 milliárd forintot.

Next

/
Thumbnails
Contents