Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-18 / 269. szám
T 997. Novemie* T E,f Kedd KULTÚRA - HIRDETÉS Észak-Maotarokszá« 9 TÉKA Két írás G Bodnár Mónika /\ közelmúltban jelent meg Borziné Bócli Irén tollából két munka. Az egyik Szülőföldem Gömörfürge, a másik Deportálásom története címet viseli. Nem történész a szerző, nem hivatásos kutató, mégis igyekezett minél több hiteles forrást, fellelhető irodalmat felhasználva és friss gyűjtési adatok segítségével megírni szülőfaluja történetét. A rövid fejezetekre tagolt munka olvasmányos stílusban íródott. Előbb magát a falut helyezi el a tájban, majd megismertet annak természeti adottságaival, korai és újkori történetével, a falu határában fellelhető földrajzi nevekkel, az egykoron a faluban élt és ma is ott élő nemes és jobbágycsaládokkal, azok történetével, a falu határában élő cigánysággal, a fügeiek gazdálkodásával, a kender feldolgozásával, étkezési szokásaival, építkezésével, a kicsinyek játékaival, a jeles napokhoz kötődő szokásokkal stb. Bár a fejezetek olykor nem logikus sorrendben követik egymást, és átfedések is előfordulnak az egyes fejezetek között, az előforduló helyesírási hibák, és szerény kivitele ellenére is rendkívül értékesnek ítélem a könyvet, hiszen számos nehezen vagy könnyebben hozzáférhető adatot gyűjtött egybe a falura és lakóira vonatkozóan. A könyvecske második része, amely mint az előszóból is kiderül, korábban íródott, mint az első rész, a Bódi család csehországi deportálásának történetét írja le. Gömör- fügéből két szakaszban deportáltak családokat Csehországba. Először 1946. december 16-án hat családot az észak-csehországi jicíni járásba (köztük volt a Bódi család is), majd egy hónappal később, 1947 januárjában négy családot a dél-csehországi Strakonicébe. Először! 991-ben jelent meg Újvári Zoltán Szülőföldön hontalanul (Magyarok deportálása Csehországba) című könyve, amely talán elsőként hívta fel a figyelmet erre a szlovákiai magyarság történetéből mindaddig elhallgatott, szomorú valóságra. Azóta számos hasonló tematikájú írás született. Mégis minden alkalommal megrázó élmény egy-egy ilyen könyv olvasása. Ezen visszaemlékezések sorába illeszkedik Borziné Bódi Irén munkája is, aki 16 évesen került kényszermunkára Csehországba, s közel két és fél év után tudott csak hazatérni szülőföldjére. Jó, ha a közvélemény is ismeri ezeket a történeteket, ha másért nem, hát azért, hogy politikusait tisztességes politizálásra kényszerítse. HIRDETÉS' Összhangban a természettel... A BorsodChem Rt. az első olyan hazai cégek közé tartozik, mely idejekorán felismerte a környezetvédelem fontosságát, s célul tűzte ki annak európai színvonalra történő emelését. Környezetvédelmi filozófiájában a nyíltságot, az őszinteséget, a tenniakarást deklarálta. BorsodChem Rt. A nyomozás sikeres, az előadás kevésbé Az Emii és a detektívek bemutatója a miskolci Kamaraszínházban Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Egy gyermekszínházi előadás akkor mondható igazán sikeresnek, ha a közönségét egy életre a színház, a művészet bűvkörébe vonja. A Miskolci Nemzeti Színház Kamara- színházában, az Emil és a detektívek című ifjúsági regény színpadi adaptációjában színrelépő gyerekszereplők számára minden bizonnyal nagy élmény ez a bemutató. Nekik igen. Ám a kisiskolás nézők nem hatódnak meg kortársaik láttán. A vasárnapi előadáson egyáltalán nem érződött, hogy a gyerekek együtt éltek volna a színpadi eseményekkel. Egy-egy elcsípett félmondatból is úgy tűnt, jó- páran j ólnevelten végigu- natkozták az előadást. Pedig Erich Kästner történetében srácok nyomoznak. A német író arról mesél, hogy a berlini kamaszok hogyan válnak pillanatok alatt profi bűnüldözőkké. S erről kellene szólnia az előadásnak: dinamikusan pergő jeleneteknek, lendületes játéknak, a szervezettséget tükröző mozgásképeknek kellene magával sodornia a nézőt, hogy érezzük az elszántságot, a segíteni akarást, a szomjúságot a kalandra. A szereplőkkel nincs is baj. Korrekt alakítást nyújtanak a felnőttek, a nagymamái aggódást sokszínűén megjelenítő Péva Ibolya, a mamát kedvesen megformáló Kerekes Valéria, a különböző rendőrfigurákat játszó Somló István. S határozottak, magabiztosak a gyerekszereplők is. Precízen végrehajtják a rendezői utasításokat, miközben azért teret kap saját egyéniségük is - ez utóbbit az tapasztalhatja, aki többször is megnézi a produkciót, mivel néhány szerepet kettőzve játszanak: egészen más figurát hoz például Emilként Suta György, illetve Lukács Ákos. Mindenkii Emil és a detektívek találkozása nek van egy-egy hatásos, kedves poénja. Bírják erővel a két- felvonásos játékot. Ám a rendező, Majoros István energiája mintha kimerült volna a gyerekekkel való foglalatoskodásban. A darabra, az előadás egészére már nem tudott odafigyelni. Kästner derűs, szeretetteljes humorát éppúgy nem tudja kibontani, mint ahogy az átdolgozó Mosonyi Aliz - a regény szellemétől ugyan idegen, de a nem túl jó színpadi változat szövegét meghatározó - abszurd dialógtechnikájával sem tud mit kezdeni. S hiába várjuk, hogy mint koreográfus hatásosan jelenítse meg a kis nyomozók sürgő-forgó igyekezetét, megfelelő ritmusban tartsa a játékot. Juhász Katalin díszlete nemigen segíti a tájékozódásban a nézőket. Az egészen apró részlet- kérdés, hogy Emil kisvárosa és Berlin között semmi különbség nincs, mivel ugyanazokat a díszletfalakat tologatják jobbra-bal- ra. Nagyobb baj az a zűrzavar, ami a térhasználatban megnyilvánul. Ilyen nagy díszletapparátus esetében érthetetlen, miért nem oldható meg tisztességesen az egymástól élesen elütő helyszínek, a kint és bent logikus megjelenítése. A bankigazgató előtt megnyílnak a falak, hogy színre léphessen, noha a bank falán van ajtó. Enúl mamájának fodrászata az „utcára került”... Valószínű, a gyerekek is tisztában vannak azzal, hogy a látottakkal ellentétben a nagymama a foteljében nem a hotel előtt, az utcán üldögél. De attól, hogy gyerekeknek készül egy előadás, még elvárható, hogy rend legyen a színpadon. Sőt! Itt várható el igazán, hogy minden részlet tökéletesen a helyén legyen, hiszen egy-egy generáció esztétikai neveléséről van szó! De ugyanilyen fontos az erkölcsi nevelés, a személyiségformálás iß. Nem szabad, hogy a gyerek a rosszal azonosuljon. A miskolci színpadon e tekintetben megengedhetetlen dolgok történnek. Az egyik jelenetben a keménykalapos úr rágyújt a vasúti fülkében, mire a velük utazó hölgy felháborodik, hogyan lehet gyerek jelenlétében dohányozni. Ez eddig rendben is lenne, ha a rendezés nem a hölgyből csinálna komikus figurát! Nosza, kollektiven röhögjük ki a gyerekek védelFotó: Dobos Klára mében szót emelő felnőttet! De jót „nevethetünk” a másik utason, az asztmás öregúron is, aki betegségeiről mesél. (Az előadás általában is hülyének mutatja a felnőtteket, ami nem valamiféle tekintélyelvűség miatt kifogásolható, hanem mert torz, egysíkú és hamis ábrázolás.) Ugyanígy a gyerekek között tapasztalható negatív jelenségek, elítélendő viselkedésük ábrázolása is minősítés, elutasítás nélkül marad. A kíváncsiskodó Petzoldot például rendkívül durván és bántóan záiják ki a nyomozásból, a közös játékból, mire a fiú sírni kezd - a gyerekközönség pedig nevet a megalázott kisfiún... Hol van ez Erich Kästner szelíd emberségétől?! Manapság, amikor mindenhonnan a durvaság árad, amikor generációk egész sora a televízió bárgyú és erőszakot árasztó (rajzifilmjein, krimijein nő fel, a színház maradhatna az utolsó menedék, ahol a legmagasabb esztétikai és erkölcsi minőséget kínálva nevelhetnénk emberségre gyermekeinket. Szomorú, ha egy színház nem érzi át ezt a felelősséget. Páros tárlat Ózd (ÉM) - Mikó Diána szobrászművész és Mikó István ny. rajztanár alkotásaiból nyűik kiállítás az ózdi Általános Művelődési Központban november 19-én, szerdán délután fél 5-kor. A tárlatot Dobrik István művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Közreműködnek: Viszovszki Judit és Hajdú Krisztián, a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola diákjai. Robinson Crusoe Sárospatak (ÉM) - A Robinson Crusoe című, iskolásoknak szóló mesejátékot mutatja be a Szegedi Miniszínpad társulata november 19-én, szerdán délután 2 órától Sárospatakon A Művelődés Házában. Az előadásra belépőjegy 150 forintért váltható. Lévay József emlékére Sajószentpéter (ÉM) - Lévay József költő tiszteletére rendeznek emlékünnepséget ma, kedden Sa- jószentpéteren a Művelődési és Sportközpontban. Délelőtt 10 órakor megkoszorúzzák a költő szülőházát, ünnepi beszédet mond Tóth Péter egyetemi docens. Délután 3 órától a 2. Számú Általános Iskola énekkara ad műsort, majd Vargáné Bányai Aranka könyvtárvezető emlékszik a költőre. Az ünnepség a Lévay JózsefVárosi Könyvtárban tartandó szavalóversennyel folytatódik. Városházi muzsika Miskolc (ÉM) - A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola leánykara ad koncertet november 20-án, csütörtökön este fél 6-tól a Városházi esték hangversenysorozat keretén belül. A szakközépiskola növendékei Pergolesi-, Brahms-, Bartók-, Ko- csár-, Birtalan-, Farkas-, Orbán-, Sorozabel- és Bárdos-műveket adnak elő a miskolci városháza dísztermében. A hangversenyre a belépés díjtalan. Kinyílik a rendőriskola Miskolc (ÉM) - A Miskolci Rendőr Szakközépiskola 18 és 22 év közötti, érettségizett fiataloknak és azoknak, akik 1998. június 30-áig leérettségiznek nyílt napot rendez november 20- én, csütörtökön délelőtt 9 óra és délután 1 óra között. Az érdeklődők tájékoztatást kapnak az iskolába való jelentkezés feltételeiről, a felvételi követelményekről, az elméleti és gyakorlati oktatásról, és a végzettek számára kínálkozó munkalehetőségekről. A nyílt nap során a látogatók az elméleti és a gyakorlati képzést szolgáló foglalkozáson is részt vehetnek. Fontos, hogy az érdeklődők vigyék magukkal a személyazonossági igazolványukat, hiszen anélkül nem mehetnek be az intézménybe. A továbbiakról érdeklődni a Miskolci Rendőr Szakközépiskolában lehet (Szentpéteri kapu 78.),. Múzeum a könyvtárban, könyvtár a múzeumban Edelény (ÉM) - A Ragályi Tamás Fiókkönyvtár - és benne a Bódva-völ- gyi könyv- és könyvtártörténeti gyűjtemény - ünnepélyes megnyitását tartják ma, kedden délután 2 órától Edelényben, a régi borsodi református iskola épületében (Borsodi út 172.). A fiókkönyvtárral egy teremben helyezték el a könyvtártörténeti gyűjteményt, melyet korábban Trízsben, majd Égerszögön láthattak az érdeklődők. Két éve azonban raktárban őrizték az anyagot, és most a Borsodi Református Egyházközség és a Csereháti Településszövetség támogatásával helyezték el Edelény-Borsodon. A gyűjtemény alapítója Slezsák Imre, volt könyvtárigazgató így foglalta össze az új kiállítóhely létrehozásának történetét: „Úgy gondoltuk, hogy miként a különböző korok műemlék könyvtárai őrzik egy-egy korszak könyv- és könyvtári emlékeit, ugyanúgy meg kellene őrizni a kistelepülések könyvtári emlékeit is... A vonzáskörzet könyvtáraiból sok megőrzésre érdemes tárgyat, dokumentumot sikerült összegyűjteni. A legrégibb közöttük egy kisebb és egy nagyobb könyv- szekrény, amelyet még a múlt század végén a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa helyezett ki Ragályba és Rakacára. Ez akkoriban a benne lévő néhány polcnyi könyvvel jelentős gyűjteménynek számított. Van egy példány a II. világháború után a falvakba telepített vándorkönyvtári ládák közül is... Több bútordarab képviseli az 1952 után megszervezett járási könyvtárak típusberendezését is... Maximlámpás diavetítőgép tálja elénk a háború utáni falusi ismeret- terjesztés technikai színvonalát...” Ä mai megnyitón ünnepi beszédet mond Sztankóné Sándor Ibolya tanárnő, a műsorban közreműködnek a Borsodi Általános Iskola tanulói.
