Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-18 / 269. szám

Magyarország 1997. November 18., Kiad VÁROSHÁZI HÍREK Hely kellett az adásnak Edelény (ÉM - PTA) - Havi száztíz forinttal emelik Edelényben a kábel­tévé előfizetési díját - határozott leg­utóbb a képviselő-testület. Minderre azért volt szükség, hogy a nemrég megjelent új televíziós csatornákat is nézhessék az előfizetők. A döntés az idei év hátralévő két hónapjára vo­natkozik, a jövő évi díjakat, és csatorna-elosztáso­kat a következőkben határozza meg a város veze­tése. A műholdról fogható Szív TV, MTV2 és Spektrum TV.adása már hetek óta látható minden tévéképernyőn, az RTL Klub azonban csak néhány hetes késedelem után indult be. Mint Szilágyi Adolf polgármestertől megtudtuk: ennek oka az, hogy időbe teltek a kábelüzemeltetővel folytatott tárgyalások, és az, amíg eldőlt, melyik jelenlegi műsor helyére tehető az RTL Klub programja. Januártól gyermekrendelő Szendrő (ÉM) - A gyermekorvosi állásra kiírt pályázatot Szántai Kiss Gabriella nyerte el. Munkája megfelelő szintű ellátásához egy meglévő önkormányzati tulajdonú helyiségben alakít ki új gyermekor­vosi rendelőt a városvezetés. így hosszú idő után a felnőttek mellett a gyerekek is szakszerű ellátást kapnak, amely kiegészíti a vé­dőnői szolgálatot. A berendezésre 2 millió forin­tot nyert az önkormányzat a népjóléti tárca pá­lyázatán. Ugyancsak január 1-jén kezdi meg munkáját a városi Szociális Szolgáltató Központ, amely összefogja az idősgondozást és a családse­gítő tevékenységet - döntött legutóbbi ülésén a képviselő-testület. Újabb „címzett” kísérlet Kazincbarcika (ÉM) - Újra megigényelte a Városi Kórház rekonstrukciójának címzett tá­mogatását az önkormányzat. Az első pályázatot még 1992- ben elfogadott határozata alapján nyújtotta be az akkori városvezetés és bár az eltelt évek során a pályáza­tot mindig megújították, Kazincbarcika nem ka­pott rekonstrukciós segítséget. A mintegy másfél milliárd forint összegű beruházáshoz az önkor­mányzat saját forrást nem tud biztosítani. Az ép test és igazságos Mátyás „B" mint Beatrix, induló-ősbemutató, zöld kendő és egy kőhajításnyi sport Sajószentpéter (ÉM - SZN) - Ötletekben nem volt hiány, a péteri 4. Számú Általános Iskola nevelőtestülete és tanu­lói ontották az izgalmas elképzeléseket, amikor úgy döntöttek: méltó­képpen ünnepük meg intézményük 20. szüle­tésnapját. És bár a suü számjele az ő számukra márkanév volt, mégis névadó pályázatot írtak ki, amelynek értékelé­sekor Vörösmarty igaz­ságos Mátyással vetél­kedett, de Szepesi Gusztáv focista-olimpi­konunk is komolyan labdába rúgott. A múlt héten aztán lön négy­napos keresztelő. Csütörtökön délelőtt nagy a jövés-menés az immár Hunyadi Mátyás Általános Iskolában. Éppen véget ér­tek a műveltségi verse­nyek: az öt péteri iskola ta­nulói a Mátyás-kori törté­nelem, a balladák és mon­dák előadása, valamint a kódexfestészet területén mérték össze tudásukat, tehetségüket. Az utóbbi versenyszám értékelésekor Kőfalvi Etelka szobrász- művész, a Paál László Képzőművészeti Kör veze­tője lelkendezve szemléli a legújabb versenyző alkotá­sát, s nem bírja megállni, hogy ne adjon érte külön­díjat: a színes virágok ko­szorújában ábrázolt kódex­oldalon Beatrix királyné nevének díszes iniciáléjá­ból egy amolyan gyermeki királykisasszony nézelődik kifelé. Jól felismerhetőek a teremben a hunyadisok: a lányoknak zöld kendő, a fi­úknak zöld nyakkendő a nyakukban, a sárga (arany) Mátyás-címerrel. Gyönyörűek az oklevelek és az emlékjelvények, az új iskolazászló, minden Bacsó István pedagógus tervei alapján készült. Ez persze csak egyetlen szelete az egész szülinapi tortána. Több hónapi elő­készület és négy napi ese­mény közepette egy órányi benyomás: pedagógus és diák egyaránt boldog és büszke, hogy részese lehet.- Sokat töprengtünk, „neves” iskola legyünk-e. Számunkra, azt hiszem, a számjelzés is márkanév volt eleddig, de mégiscsak sivárnak hatott - meséli a testnevelés tagozatos isko­la igazgatója, Csáki Ká­roly. - Pályázatot írtunk ki, a gyerekek a legkülön­bözőbb nevekkel rukkoltak elő, Vörösmarty, Mátyás és Szepesi Gusztáv, a sajó- szentpéteri születésű focis­ta-olimpikon került végül a szűk kalapba. Szepesiről lemondtunk a sportlétesít­mény javára, így esett Má­tyás királyunkra a válasz­tás. Már uralkodása idején felismerte, hogy a fejlett Nyugat-Európával csak akkor lehetünk egyenran­gúak, ha a kultúrában és az oktatásban is élen já­runk. Róla az igazságos­ság, az elnyomottak fel­emelése jut a gyerekek eszébe. Az sem lehet kér­déses, hogy az iskola jel­szava: ép testben ép lélek. Csak a fizikailag erős, edzett emberek tudják szellemi kapacitásuk ma­ximumát adni. Fitt és mű­velt állampolgárokat kell nevelni - Mátyás király szellemében. A négy nap alatt nálunk a műveltségi vetélkedőkön, a képzőmű­vészeti kiállításon és a re­neszánsz gálaesten kívül Mátyás-kupa labdarúgó verseny is zajlik Parasz- nya és Sajóbábony bevoná­sával, szombaton pedig lo­vagi torna bemutató és ut­cai futóverseny, valamint - malomkőhajítás helyett sajnos csak - súlylökő ver­seny erősíti a programot. Áz iskola labdarúgásban és atlétikában indít speciá­lis osztályokat, kétségtele­nül ez utóbbi sportág után­pótlás korú bajnokainak sorát nevelte ki. Távgya­loglásban, sprintfutásban, magasugrásban, de akár gerelyhajításban is tud or­szágelsőt említeni az intéz­ményvezető. Gondolhatunk Farkas Katalinra, Újházi Viktorra, Erdélyi Zsuzsára, vagy a legtehetségesebb, világkupa-győztes Varga Zsoltra. De a mostani tanu­lók közül is már élsportoló­nak számít Csabai Judit, Koleszár Tibor, vagy Do- moszlai András. Hogy öregbítik-e a „már­kanevet” felnőtten is, még nem tudni. A nevezett fia­talok a „név nélküli” peda­gógusoktól viszont csak jó példát kapnak ehhez: óriá­si, kollektív energiára volt szükség akár a mostani, színvonalas rendezvényso­rozathoz is. Amikor fel­csendül a tantestület által írt és a kalákás Huzella Péter által megzenésített új iskolainduló, valószínű­leg ez jut eszükbe. A Paál- körös festőművészek ezért hozták el szülinapi aján­dékként festményeiket. Kő­falvi Etelka frissen avatott, feketemárványba vésett Mátyása ezt látja minden nap az aula faláról... EZT LÁTNI KELL! A református kisebbség nagy büszkesége Szalonna (ÉM - SZN) - A világ minden tájáról járnak az érdeklődők a szalon­nái református templom és harangláb megcsodálására. Pedig kívülről eset­leg csak sejthető a sok évszázados tör­ténelem és a páratlan belső, a külön­leges freskómaradványok szépsége. Az útikönyvek általában nem felejtik el megemlíteni ezt a templomot, erősíti meg Deme József, bár rengeteg érdekes és fon­tos történelmi momentum még számára is ismeretlen, hiszen mindössze három éve lelkipásztora a kisebbségben lévő - a lakosság mintegy 35 százalékát kitevő - református hitközségnek (a többség görög és római katolikus). Annyi bizonyos, hogy a templom egy ré­szét, egy kápolnát az Őrsúr nemzetséghez tartozó földesúr már a XI. század második felében felépíttette. 1562-ben a fiileki bég lovasai felégették a falut, de a templom 1598-ban már újra állt, a református egy­ház birtokában - úja Cseke László észak­magyarországi útikönyvében. Deme József információi szerint 1973 és 1975 között ál­lították helyre mostani formájába a mű­emléket. Az értékes, XI-XII-XIII. századi freskómaradványok közül a Szent Margit megáldoztatásáról készült kép maradt meg a legjobb állapotban, a diadalíven sze­replő képsorozat pedig Szepesi István fal­képfestő mester munkája 1426-ból. Ä bádogtetőt a fallal körülvett udvaron álló, 1765-től való haranglábon is fazsin­delyre cserélték. Ma már semmi sem mu­tatja, hogy a korabeli hagyományoknak megfelelően itt temetkeztek a község la­kói. Szerencsére a harangot is csak isten- tiszteletre hívó jelül használják, vihar- és tűzvészjelzőként nincs rá szükség. Fotó: Dobos Klára DÉDESTAPOLCSÁNY Veszik a tapolcsányi házakat ­Pályázati segítséggel elkészült egy 730 méter hosszú aszfaltozott út a község tapolcsányi részén. Lukács László polgármester reményei sze­rint így ez a terület is rohamos fejlő­désnek indul, hiszen bekötötték a közműveket, megszüntették az épí­tési tilalmat és közel van a Lázbérci- tó is. A jelek szerint egyelőre sajnos nem jelentkeznek az építési telkeket igénylők, ám örvendetes, hogy egyre többen vásárolnak régi, felújítandó parasztportákat nem dédesi lakosok. efóSVAFŐ Fejlesztik a földprogramot - A megyei területfejlesztési tanácsnál nyert támogatásból, 1,2 millió forint­ból és félmillió forint önrészből terve­zik bővíteni a szociális fóldprogramot. Az erről szóló helyi rendelet értelmé­ben „nadrágszíj-parcellákat” kapnak az arra érdemesek, valamint a község vezetése biztosíija a vetőmagot, a gépi művelést és a termény elszállítását is. A rendelkezésre álló pénzből - ennek pályázati hányadát egyelőre még nem utalták át - négykerekű kínai gyárt­mányú traktort vásárolnának a hoz­závaló tartozékokkal együtt. Kevés iskolás, jelentős támogatás- Az önkormányzat támogatta a gö- mörszőlősi lakhelyű diákokat iskola- kezdéskor. A felsőoktatási intézmény tanulója 15 ezer, a felsőtagozatosok 6 ezer, az alsósok pedig 4 ezer forint be­iskolázási segélyt kaptak. Összesen 11 diákról van szó, akik közül az álta­lános iskolások önkormányzati meg­állapodás alapján a kelemért és a put- noki iskolákban tanulnak. SAJÓKÁPOLNA Falugyűlésen a tervekről - Egye­bek között a társulási formában megvalósuló vízhálózat-útépítés- -csapadékvíz-elvezetési programról, valamint az önerőből megvalósuló pincesori világításról is szó lesz a no­vember 21-én, pénteken délután 5 órakor tartandó falugyűlésen. Sán­dor József polgármester beszámol a lakosságnak az idei első három ne­gyedév gazdasági eredményéről és ’98-as költségvetési koncepcióról is. IZSÓFALVA Sulinet a modelüskolában - Az idén 3 millió forintot nyert különböző pályázatokon bázisiskolai programja­ira az Izsó Miklós Általános Iskola. A szakmai szolgáltató központként elis­mert modellintézmény a Soros Ala­pítvány önfejlesztő iskoláknak kiírt pályázatának segítségével a környék 25 oktatási intézménye számára szervezett neves szakértők meghívá­sával előadásokat, valamint e hónap végére ugyancsak e támogatás révén a belső számítógéprendszere is kibő­vül. Mind a rendszertelepítés, mind pedig az előadássorozat, amelyben a NAT-tal, az oktatási minőségellenőr­zéssel és a programok, valamint tan­tervek készítésével kapcsolatos ta­pasztalatokat adták át a többi isko­láknak, e hónapban befejeződik. ALACSKA S® Nevet kap az iskola - Miklósvári Miidós Ödön, a századelő nagy befo­lyású helyi földbirtokosa és nemzet­közileg is elismert gazdasági szakem­bere nevét veszi fel az alacskai általá­nos iskola. Az ünnepséget november 22-én tartják az iskolának és a kul- túrháznak is otthont nyújtó Miklós kastélyban. A megemlékezésen Fara­gó Péter országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet, majd az óvo­dások és iskolások adnak műsort. A jeles nap alkalmából megnyitják Töl- czéki Ferenc festőművész kiállítását is. Zefi néni száz éve Hét (ÉM - UM) - Özv. Deme Lászlóné, szüle­tett Orbán Zsófia 1897. november 5-én látta meg a napvilágot Zá- dorfalván. Most Héten él fiával és menyével. Zefin néni - akinek két fia, négy unokája és ki­lenc dédunokája született- századik születésnapján örömmel mesélt életéről.- Nagyon kedvesek voltak a szüleim, dolgoz­ni se hagytak. De az ételt odatettem. Krumplit pu­coltam, ezt csináltam, azt csináltam. Szóval ügyes voltam. Kijárta az elemi iskolát- ma is el tudja mondani az egyik, még első osz­tályban tanult verset. Ti­zenhat évesen, egy imolai bálban pedig megismerte a férjét. Erről így mesél. „Szép ismeretségünk volt. Egy zádori fiú udva­rolt, de idős volt. Hát azt mondtam, hogy csak nem megyek apámhoz. Az imolai bálban, ahogy tán­coltunk, ott volt egy isme­rős lány, vele az uram táncolt. Amikor elhagyta a cigány, összecsókolóz- tunk a lánnyal. Azt mondja az a fiú, aki ve­lem táncolt: no de gyávák vagyunk, mi nem kapunk. Én meg nagy hírrel, mert bátor voltam: miért nem vagytok ügyesek? Akkor az én uram rám nézett, azt mondja, hogy egyem meg én magát! Ennyi volt. Hazakísért a bálból, a mi szekerünkön. Amikor le­kelt a kocsma előtt Zádor- ban, kezet csókolt. Hát en­gem ez úgy meghatott, hogy de jó érzésű fiú ez. Húsz voltam, mikor meg­esküdtünk.” Betegségei közül csak a gyerekkori „verességet” említi. A doktor akkor azt mondta neki, hogy bort igyon, az „kilökdösi” a Zefi néni egy dédunoká­jával Fotó: Ujváry Mária himlőt. Azóta is issza - amíg jólesik. Mikor tu­dott, varrogatott, olva­sott, levelezett a menyé­vel és a keresztlányával. Szeret tévét nézni is.- Szeretnék én élni, ha nem fájna mindenem. Sokat elesek. 93 éves ko­romban combnyaktöré­sem volt, azután eltörött a karom is. De sok szépet éltem, és az a fő. Választott névadójuk: Mátyás fekete márványba vésve

Next

/
Thumbnails
Contents