Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-15 / 267. szám

1997. November 15.. Szombat A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Észak-MaoyaborszAo « o KOMMENTÁR Sapka Méhes László /Kivikor a kötelező gépjármű-felelősségbizto­sítás díjszabásának felszabadítását pedzegetni kezdték, az autóstársadalomban felcsillant a remény: igazságosabb lesz a tehermegosztás. Eljön a piac valós értékeit tükröző díjtételek ideje, amely különbséget tesz nemcsak az au­tós életkora, vezetési tapasztalatai, óvatossá­ga, vagy éppen a károkozásban tetten érhető felelőtlensége, hanem egy Trabant és egy Au­di A4-es között is. A biztosítótársaságokat a jövőben várhatóan megosztó szabad verseny­ben pedig végre a járműtulajdonos is nyerhet. Alert valljuk be, könyökünkön jött már ki, hogy a kötelező biztosítás veszteséget terme­lő üzletág. Ha az lenne, nem foglalkozott volna jövőbeli formájának kidolgozásával egyszerre nyolc biztosító is. Tegnap elfoga­dott konstrukcióik vázlatos ismertetése után azonban úgy tűnik: tévedtek, akik a liberali­zálás nyomán - „jó autósként" - azt feltéte­lezték, hogy biztosítási terheik látványosan és azonnal csökkenni fognak. Noha a bal­esetmentes vezetőknek az ezévi díjmegtaka­rításból máris visszaosztó biztosító ötlete ezt sugallta, nyilvánvaló: az ügyfelek megszerzé­séért indított harc első állomására érkeztek a biztosítók. (Úgy hírlik egyébként, az említett elképzeléshez más társaságok is csatlakozná­nak.) Az efféle vevőfogó reklám pedig - már amennyiben zöld utat kap a biztosításfel­ügyelettől - már most közérzetet javít, elfe­ledted a körülményes ügyintézési mechaniz­must, a kárt szenvedettel szembeni bizalmat­lanságot, a valóságot olykor megkérdőjelező értékbecslést, a késedelmes kárrendezést... A kötelező biztosítással nem volt könnyű megbarátkozni, s úgy tűnik, nem lesz könnyebb polgárbarátabbnak mondott formá­jával sem. Már csak azért sem, mert igencsak időigényes a nyolc különböző rendszer sze­rint felépülő konstrukciókról két hét alatt - ennyi adtak a biztosítóválasztásra - elegendő információt összegyűjteni. És nem lesz könnyű elfogadtatni a különféle biztosítási csomagokban szereplő egyes kritériumok álta­li megkülönböztetést, miszerint a leendő biz­tosított nő vagy férfi, öreg, középkorú vagy fia­tal - esetleg: van-e rajta sapka, vagy nincs... Fidesz—FKGP: praktikus szövetség Miskolc (ÉM - BAL) - Nem eszmei, inkább stratégiai az a közeledés, ami napjainkban végbemegy a kisgazdák és a fíataldemokra- ták között - mutatott rá Gyimóthy Géza, a Független Kisgazdapárt alelnöke, aki a párt megyei gyűlésének vendégeként érkezett tegnap Miskolcra, illetve Hejőpapiba. A Maczó-botrányra reagálva Gyimóthy Géza el­mondta: lecsengett, a pártban az ügy. Más a helyzet a földkérdéssel. Bár a kormány bejelentése szerint már nem várható a törvény módosítása a ciklus hátralévő hónapjaiban, amennyiben „a kormány becsapná az ellenzéket, és, mondjuk januárban, mégis a földtörvény megváltoztatását terjesztené elő, a kisgazdák megtalálják a módját, hogy ebben megakadályozzák”. Az FKGP számtalanszor dekla­rálta, hogy a jelenleg hatalmon lévő erőkkel sem­miféle kapcsolatot nem tud elképzelni, a Fidesszel azonban - mely bár ma is tagja a Liberális Intema- cionálénak - egyre közelibb az együttműködés le­hetősége. Bár a két párt eszmerendszere távol áll egymástól, összeköti őket. hogy a kormánypolitiká­étól mindkettő eltér, s közös céljuk a „kommunista­liberális diktatúra” felszámolása - fejtette ki tegna­pi miskolci tájékoztatóján az alelnök. Kapcsolatuk így stratégiai, nem eszmei alapokon nyugszik. A betonból ásták ki Miskolc (ÉM - BAL) - Megtalálták annak a 16 éves lánynak a holttestét, aki idén júniusban tűnt el családja miskolci lakásából (amint arról néhány hete lapunk is beszámolt). Akkor arról lehetett hallani, hogy egy fiatalemberrel létesített kapcso­lata nyomán hagyta ott szüleit. Tegnapra kiderült: immár hiába is várják haza élve. Fekete fóliába csomagolt holttestét a betonból ásták ki a rend­őrök tegnap a Miskolchoz közeli Bedeg-völgyben, egy, a Csattos-dűlőben fekvő telken. A nyomozás folyik, így a megyei rendőr-főkapitányság ügyele­tese tegnap este csak megerősíteni tudta informá­ciónkat, miszerint a bűntett gyanúsítottja ismert, de semmiféle további részlettel az ügyet illetően nem tudott szolgálni. Arról sem, hogyan akadtak a bűnüldözők a jól elrejtett tetem nyomára. Profi rablás az Aranyhídban Hatmilliót érő ékszerrel futott el a miskolci üzletből a ragyás arcú fegyveres Miskolc (ÉM - PT) - „Ez egy fegyveres rablás!” - kiáltotta egy ismeretlen férfi tegnap reggel 9 óra 40 perckor az Aranyhíd Ékszerboltban lévő eladóknak. Kijelentésének nyomatékot adva fegyvert sze­gezett a gyengébb nemhez tar­tozó két alkalmazottra, majd egy nejlonszatyrot kezükbe adva mintegy hatmillió forint értékű arany ékszer összesze- désére és bepakolására kény­szerítette őket. Mindkét nő alaposan megijedt a rájuk irányuló pisztoly csöve lát­tán. De az egyiknek még sikerült megnyomni a riasztóberendezés gombját, ami közvetlenül a mis­kolci rendőrkapitányságon jelzi, hogy valami baj történt. Az üzlet előtt semmi sem utalt arra, hogy bent éppen rablás történt. A riasz­tásra a helyszínre indult a járőr­autó, azonban mire a rendőrök az ékszerüzlethez értek, a két rémült eladón kívül már senkit nem ta­láltak a kirámolt boltban. Az eladók meghallgatása után kiderült, hogy egy kék dzsekit, sö­tétkék farmernadrágot és sálat vi­selő 20 év körüli, 170-175 centimé­ter magas, vékony testalkatú férfi ment be a megfelelő pillanatot ki­választva az Aranyhídba. Álcázás­képpen sötét színű kötött sapkát húzott a fejére, amivel a haját tel­jesen eltakarta. Az arcát egy nagy­méretű napszemüveggel fedte be. Arcbőre enyhén ragyás volt. A bűncselekmény elkövetése után a kirabolt üzlet melletti bol­tok dolgozóit arról kérdeztük, mit tapasztaltak a rablás idején. Többségük semmit nem vett ész­re. Már csak arra figyeltek fel, amikor egyre több rendőr lepte el a környéket. Csupán egyetlen ke­reskedő látta azt az alakot, aki nyilvánvalóan rohanva igyekezett elhagyni a rablás helyszínét. „Ha tudtam volna, hogy az a rabló, ak­kor talán még utána is rohanok” - mondta kérdésünkre. A rendőrség kéri, hogy aki a fantomképen látható személy tar­tózkodási helyéről, illetőleg a bűn- cselekménnyel kapcsolatban in­formációt tud adni, személyesen jelentkezzen a miskolci rendőrka­pitányságon, vagy hívja a 324- 211-es (24-83-es illetve 22-92-es mellék), illetve az éjjel nappal üzemelő 340-527-es telefonos üze­netrögzítőt. De bejelentést lehet tenni bármely rendőri szemlél is. „Nem érvényesül az igazság” A világháború utáni évek áldozataira emlékeztek Miskolc (ÉM - BAL) - A napokban Ró­mában boldoggá avatott Apor Vilmos püspök életútja, majd halála igazolta mindazok áldozatát, akik a II. világ­háború folyamán, illetve azt követő­en az életüket vesztették - fogalma­zott Bolberitz Pál pápai prelátus ab­ban az ünnepi beszédben, amelyet tegnap mondott az 1944-1948 közötti évek mártírjairól való miskolci meg­emlékezésen. A társadalom azóta felnőtt tagjai mit sem tudnak - de legalábbis keveset - azokról a szenvedésekről, amelyen a háború vé­gét követően a magyar lakosság nagy cso­portjai - köztük a hercegkútiak - átmen­tek. Erről Komporday Dénes, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) megyei szerveze­te nevében beszélt azon a megemlékezé­sen, amelyet a Búza téri görög katolikus templomban tartottak tegnap, az 1945-öt követően megtizedelt (sváb) lakosságú Hercegkút mai önkormányzatának véd-1 nökségével. A megyei MVSZ-elnök a rendezvény nyitányaként a keresztény egyház krisz­tusi parancsát idézte: a bűnét megbánó, azt - amennyire lehet - jóvátenni próbáló bűnösnek meg kell bocsátani. „Egyetlen nemzetet sem gyűlölünk - mondta ennek szellemében Komporday Dénes -, hiszen például a szovjet népek is éppoly sokat szenvedtek abban a korban.” Felidézte 1944. november 14-ét, amikor a front el­vonultával megkezdődött a férfilakosság elhurcolása a Kárpátaljáról, majd az or­szág többi részéből. Bosszúhadjárat kez­dődött, mindenekelőtt a német nevűek, ajkúak ellen. „Ma azonban immár béké­ben akarunk élni minden országgal, külö­nösen a szomszédainkkal, de ragaszko­dunk ahhoz, hogy nemzetünk minden tagja, a határainkon kívül is, megmarad­hasson magyarnak” - ért véget a meg­nyitóbeszéd. Az ünnepi beszéd előadója, Bolberitz Pál katolikus egyetemi professzor elsősor­ban is Apor Vilmos életútját idézte fel. A napokban a pápa által boldoggá avatott néhai győri püspök ugyancsak a háború végén, egy katona puskalövésétől kapott halálos sebet Nagypénteken, s halt bele a sérülésbe néhány nap múlva - igazolva mintegy mindazok áldozatát, akik a min­denkori hatalom bűnei révén életüket vesztették abban a vészterhes időszak­ban. A pápai prelátus elmondta: az embe­rekben dúló belső békétlenség az egyház tanítása szerint ennek kirobbanásához, külső békétlenséghez vezet.,Ebben az or­szágban ma sem érvényesül az igazság, s az ebből következő igazságosság; akkor hogyan is beszélhetnénk békéről a család­ban, békéről a társadalomban, követke­zésképpen szeretetről, ami pedig a ke­resztényi gondolkodás alapja volna” - fo­galmazott Bolberitz Pál. Névadó a polgármester Soltész Nagy Kálmán, Miskolc egykori polgár- mestere nevét vette fel tegnap a megyeszék­hely 12. Számú Általános Iskolája. Soltész Nagy Kálmán 1878-tól 1901-ig állt a város élén. Polgármestersége évtizedében a város nagy lendülettel haladt előre a polgárosodás útján. A nagyformátumú közéleti személyiség városáért végzett kimagasló tevékenységét Ko­bold Tamás, Miskolc jelenlegi polgármestere méltatta. Az ünnepség végén Kobold Tamás és Tirpák Endréné iskolaigazgató leplezte le és koszorúzta meg a névadást megörökítő már­ványtáblát. Fotó: Farkas Maya Végre emberi környezetben Patológia: az elhunytakból tanulva az élőknek segíteni Számolnak a közhasznú munkásokkal Halmos: Kistérségi összefogás kell Miskolc (ÉM-SZK)-Tu­dományos üléssel tették emlékezetessé a patoló­giai osztály átadását a B.-A.-Z. Megyei Kórház­ban. A program előadói - Sebők János (Orszá­gos Patológiai Intézet), Mikó Tivadar, a Magyar Patológiai Társaság el­nöke (szegedi klinika) és Minik Károly, a helyi patológia osztályvezető főorvosa -, valamint Ka­tona Zoltán, a kórház fő­igazgató főorvosa az esemény előtt scytótájé- koztatót tartottak. Mint elmondták: a modem orvostudomány éppen a boncolásokkal vette kezde­tét mintegy 150 évvel ez­előtt. Nem véletlen, hogy általában a boncolással azonosítják ezen tudo­mányágat. Pedig azóta a patológia fogalma, tevé­kenységi köre kibővült. Egyre kevesebb boncolást végeznek, részben a bonc­orvosok szükségesnél jóval kevesebb száma miatt, részben pedig azért, mert a hozzátartozók közül egy­re többen kérik, hogy te­kintsenek el tőle. A megyei kórház patoló­giáján minden feltétel adott a kórboncnokok és munkatársaik munkájá­hoz, mely kiterjed az élő szervezetekből kivett szö­vettani anyagok vizsgála­tára, a cytológiai vizsgála­tokra is. Ez az osztály - mely a vendégprofesszorok véleménye szerint is a leg- különb az országban - sa­ját intézménye kiszolgálá­sán túl ellátja a szikszói, a miskolci Szent Ferenc, az edelényi és a kövesdi kór­házak ilyen irányú felada­tait is. Külön érdeme az itt dolgozóknak, hogy az osz­tály tevékenysége az át­építés éveiben is folyama­tos volt. A beruházás 1989-1995-ig tartó első és az idén befejezett második szakaszában címzett tá­mogatásból közel 80 millió forintot, saját forrásból több mint 33 millió forin­tot fordítottak - berende­zések és műszerek nélkül - az épület kialakítására. Tokaj (ÉM - FL) - Me­gyénk kiváltképpen ne­héz foglalkoztatási gondjainak kezelésé­ben 1997-ben jelentős szerepet töltött be a közmunkaprogram. Mi­vel a munkanélküliek arányának látványos csökkenése a következő évben sem várható, ezért különösen nagy érdeklődés kísérte Hal­mos Csaba címzetes ál­lamtitkár, a közmunka- tanács elnöke tegnapi borsodi látogatását Halmos Csaba először Ri- csén szerzett helyszíni ta­pasztalatokat a közmun­kaprogram keretében vég­zett munkáról, majd To­kajban találkozott a zemp­léni térség polgármesterei­vel. Itt Máyer János, a vá­ros polgármestere kollégái nevében jelentette ki: el sem tudjuk képzelni, ho­gyan kezelhetnénk a szoci­ális gondokat a közhasznú munkaprogram nélkül. Gúr Nándor, a megyei munkaügyi központ igazga­tója elmondta, megyénkben „félelmetessé” nőtt a kilá- tástalanság. A kilábalás lassan indul, de eközben is biztosítani kell az életben maradás lehetőségét Halmos Csaba arról számolt be, hogy az 1997- es kedvező tapasztalatok alapján az idei 4 milliárd forint helyett jövőre 5,7 milliárdot fordítanak köz­munkaprogramra. Ezek sorában kiemelt szerepet kap a három evet felölelő erdősítési program. Az ál­lamtitkár kiemelte, hogy a közmunkatanácshoz be­nyújtott pályázatok elbí­rálásakor elsősorban a munkanélküliek arányát és az alkalmazásuk eseté­re kidolgozott fajlagos költségeket veszik figye­lembe. Elsőbbséget kap­nak azok a pályázók, akik a közhasznú munkásokat a munkaügyi központtól kapott támogatás megszű­nése után is alkalmazni kívánják. A címzetes államtitkár szerint Borsod-Abaúj- Zemplén megye az elmúlt évben nem merítette ki - a munkanélküliek szamát és a rendelkezésre álló összegeket tekintve - a le­hetőségeket. Ezért jövőre nagyobb mértékű kistérsé­gi összefogást javasolt a pályázatok elkészítésénél es - Gúr Nándorral együtt - a munkaügyi szervezet fokozottabb támogatását ajánlotta fel. Katona Zoltán a megyei kórház igazgatója (jobbra) és Mikó Tivadar, a Magyar Patológiai Társaság elnö­ke, aki szerint a szegedi klinika patológiája meg sem közelíti a miskolcit.,. Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents