Észak-Magyarország, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-03 / 231. szám

•Magyakorszäo 1997. Október 3.. Péntek Ablak Európára Eszenyt Miklós Még emlékszem azokra az időkre, amikor a televí­zión mindössze két csatornát lehetett fogni, ráadá­sul az 1-es is csak délutántól sugárzott este kb. 10- ig, hétfőn pedig egyáltalán nem volt adás. A rádió- állomások terén sem tűnt rózsásabbnak a helyzet, hiszen az egész országban három adó működött, s gimnazistaként (holott ez már a ’80-as évek köze­pe) vasárnap délutánonként a négy óra hosszán keresztül tartó Poptarisznya jelentette a rádiózás csúcspontját. Aztán egycsapásra megváltozott minden: a mű­holdas közvetítések révén rengeteg csatornát fog­hatunk, számos kereskedelmi helyi rádióadás kezdte meg működését, ezért a távirányítógombok nyomogatásának már egész virtuóz módjai alakul­tak ki. így az ügyesebbek akár 2-3 filmet is nézhet­nek egyszerre, sőt, még 1-2 rádióállomás műsorát is hallgathatják mellette. A hazai médiapiac utóbbi években történt látványos átalakulását vizsgálja könyvében Tolvaly Ferenc, az ismert médiakutató, az egyik új kereskedelmi tévécsatornát indító MTM Kommunikációs Rt. elnöke. Tolvaly Ferenc főleg a Médiatörvény (1996) elfogadása utáni helyzetet te­kinti át, összehasonlítva más kelet-közép-európai országok (Lengyelország, Csehország, az egyesült Németország stb.) audiovizuális médiájának viszo­nyaival, valamint az ottani médiatörvényekkel. A szerző soraiból kitűnik, hogy a hazai helyzet bizta­tó, például arányaiban nálunk költenek a legtöbbet ezen országok közül tévéreklámra. Szerinte jók az esélyek arra, hogy Magyarország „Közép-Kelet-Eu- rópa Luxemburgja” lehessen. Mint írja: „Megindulhat egy jelentős médiaipari fejlődés, Ma­gyarország a különböző kommunikációs lehetősé­gek koncentrálódásának központjává válhat. Ez magában foglalja a filmgyártás, a reklám, az audio­vizuális oktatás, a távoktatás, az új technológiák által magasszintű termékek előállításának és nem­zetközi forgalmazásának nagyobb mérvű megindu­lását, amely kiterjedt, új gazdasági ágként rendkí­vül jövedelmező forrása lehet az országnak a keres­kedelmi televíziózás és rádiózás mellett.” (Tolvaly Ferenc: Ablak Európára. Audiovizuális kommunikáció Európában és Közép-Kelet-Európá- ban. - Bp.: Korona Kiadó. - 215 old.) Örökségünk kiállítva Kisgyőr (ÉM) - Megyénk népművészeinek alkotá­saiból nyílik kiállítás október 4-én, szombaton dél­után 5 órakor a kisgyőri Faluházban. A fazekasok, fafaragók, szövők-hímzők, csipkeverők, népi gyer­mekjáték készítők munkáit bemutató - október 10-ig látogatható - tárlatot Grúz Attila, a Faluház vezetője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A mű­sorban közreműködik Szabó Gyula (furulya) és a kisgyőri népdalkor. Versenyben az Avas Miskolc, Nagykálló (ÉM) - Tizennyolcadik al­kalommal rendezik meg a Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei Nagykállóban a Kállai Kettős Nép­táncfesztivált, ahol rangos együttesek mérik ösz- sze tudásukat. A versenyen részt vesz a miskolci Avas Néptáncegyüttes is: ma este 7 órától mu­tatják be műsorukat. A Tokaj-monográfia in. kötetéről tanácskoznak Toka,j (ÉM) - A Tokaj-monográfia III. kötetének tervezetéről tanácskoznak ma, pénteken délelőtt 10 órától a tokaji Polgármesteri Hivatalban. A ké­szülő kötetben - a tervek szerint - többek között a város néprajzáról, a vár történetéről, Tokaj egy­háztörténetéről, jeles egyéniségeiről, közoktatási intézményeiről olvashatnak majd az érdeklődők. Alkotó diákok, figyelem! Szerencs (ÉM) - Képzőművészeti alkotópályáza­tot hirdet október 23-a tiszteletére a szerencsi Vá­rosi Kulturális Központ Könyvtára. Szerencsi és a környező településeken lakó tanulók pályázhat­nak. Az alsó tagozatos gyerekek szüreti életképe­ket készíthetnek termésekből, gyurmából, papír­hajtogatással. A felsősök Hegyalja várait jeleníthe­tik meg papírból, gyurmából, agyagból, fából, ka­vicsból készített makettekkel. A középiskolás diá­kok karton és fólia, vagy rajzlap és fólia felhaszná­lásával létrehozott ablaktervvel jelentkezhetnek. Az alkotások beküldési határideje: október 20. Az eredményhirdetés és a beérkezett munkákból ren­dezett kiállítás megnyitója október 22-én délután 2 órakor lesz. A munkákat a következő címre lehet beküldeni: Városi Kulturális Központ Könyvtára, Szerencs, Rákóczi-vár. Egy „legendás” lopás tanulságai Guiácsy Lajos ellopott fiatal lánya sokat tehet a műtárgyvédelem javításáért A teremőröknek állandóan figyelniük keli a kiállítást Fotó: Bujdos Tibor Dobos Klára Miskolc, Sárospatak, Tiszaűjváros (ÉM) - A miskolci Herman Ottó Múzeumból ellopott Gu- lácsy-kép még nem ke­rült elő, a nyomozás fo­lyamatban. A „legenda” szerint (ahogy egy te­remőr mesélte) maga az egykori tulajdonos, Pet- ró Sándor pecsételte meg a fiatal lány arcké­pének sorsát, amikor va­lamelyik kiállításon - ahová kölcsönadta a mű­vet - egyszerűen csak le­akasztotta a falról. Per­sze, ő szólt az őröknek, hogy ne is keressék, ha­zavitte a képét«.- A műtárgylopás sajnos ma eléggé jellemző ha­zánkban. Nem annyira a közgyűjteményekből, mint inkább a magángyűjtemé­nyekből, illetve egyházi tu­lajdonból visznek el alko­tásokat, hiszen azokat ke­vésbé tartják nyilván, ne­hezebb a tárgyak nyomon- követése - tudtuk meg Mi­hály Máriától, a Művelő­dési és Közoktatási Mi­nisztérium múzeumi osz­tályának munkatársától. - De újabban egyre gyako­ribbak a múzeumokból történő lopások is. Több, magyar mester által készí­tett, kisméretű tárgyat el­vittek már. A minisztéri­um egyik osztálya kifeje­zetten a műtárgyak biz­tonságával foglalkozik, és bár vannak eredmények, de mégis csak könnyebb múzeumból lopni, mint például bankból. Ráadásul a múzeumi tárgyak könnyen szállítható, érték­őrző, értéküket növelő „árucikkek”. Nyilvántartás A minisztérium munka­társa szerint a megoldás kulcsa a jó nyilvántartás -, amellett persze, hogy biztonságba is kell helyez­ni a tárgyakat. A lényeg, hogy mindenről készüljön elégséges és jó minőségű dokumentum, fotó, így könnyebb a körözés, a visszakövetelés. A muzeo­lógusok ezt a munkát nem igazán szeretik, inkább a tudományos kutatást he­lyezik előtérbe, pedig erre nagyon oda kellene figyel­ni. Hiszen ha köztudott egy tárgyról, hogy köny- nyen követhető, már nem lesz olyan kelendő. Tökéletes megoldás per­sze soha nem lesz. Leg­alábbis ez a véleménye Váradi László restaurátor­nak, a sárospataki Rákóczi Múzeum munkatársának. Úgy véli, igaz az a köz­hely, hogy a ferde utat vá­lasztók mindig egy lépés­sel előrébb járnak...- Egy vidéki múzeum­ban köztudottan nem őriz­nek olyan kincseket, mint a Nemzetiben vagy az Iparművészetiben, noha nyilván vannak itt is sze­mezgetni valók. Nálunk már évek óta létezik jó ri­asztóberendezés: nyitásér­zékelők, mozgásérzékelők, hőmérsékletváltozás-érzé- kelők. Van éjszakai ügye­let, dupla őrség, telefonvo­nal a rendőrség felé, ez az, amit tehetünk. Egyes da­rabokat külön riasztóval nem tudunk ellátni, az na­gyon drága lenne. Persze van páncélszekrényünk, az éppen nem kiállított, legértékesebb tárgyakat abban tartjuk. De a riasz­tórendszer folyamatos el­lenőrzés és fejlesztés alatt áll, ezen nem spórolunk. Kertek alatt **• Dobrik István a Miskolci Galéria igazgatója szerint régi gondja az intézmé­nyeknek, hogy kevés pénzt tudnak a biztonságra szánni.- Hál’ Istennek, a Mis­kolci Galériának aránylag új intézményei vannak, és korszerű biztonsági rend­szert is terveztek ide. A Rákóczi-házban például igen komoly, szakaszolt számítógépes biztonsági berendezés működik. Ám, mint ahogy a Herman Ot­tó Múzeumban is, ezek a rendszerek az emberi oda­figyelést helyettesítik. Fő­leg amikor a kiállítás nyit­va van. Természetesen megijesztett minket is ez a lopás, hiszen mondják, kertek alatt jár a farkas. Az eset másnapján én is a fokozott odafigyelésről szó­ló igazgatói utasítást ad­tam ki. Figyelmeztető, hogy a képzőművészet is kurrens, eladható cikké vált, és a bűnözésnek ez a fajtája Miskolcot is elérte, hiszen eddig inkább csak a Dunántúlon volt „divat”. Egy galéria azért más jellegű, mint a múzeum. Az időszakos kiállításokon általában kortárs művé­szek munkáit mutatják be, ezek iránt kisebb a „műkereskedők” érdeklő­dése. De azért az a biztos, ha az installálásnál is ne­hezítő megoldásokat alkal­maznak a rendezők. Sok kis / ötletes apróság „kényszerítheti” maradás­ra a tárgyakat: több szög, egy kis kötéldarab, hogy minél babrásabb legyen a „munka”. Az alkotásokat külön bebiztosítani ugyan­is a biztosítók szabta hor­ribilis összeg miatt képte­lenség. A különféle kiállítóter­mekbe is ritkán érkeznek biztosított tárgyak. A ti- szaújvárosi Városi Kiállí­tóterembe ha különlege­sen értékes anyag kerül, akkor a beépített riasztó- berendezés és a teremőr „mellé” biztonsági őröket is hív Czikora János igaz­gató. De úgy gondolja, a teremőrei jól felkészültek, és ha valaki gyanús, nagy táskával érkezik, már tár­csáz is, és pillanatok alatt kiér a rendőrség. Szeren­csére még nem kellett ki­próbálni... „Visító” tárgyak Azt megint Dobrik István meséli, hogy mikor far­mert vásárolt, és kivitte az ajtóhoz, hogy megnéz­ze a színét, hát bizony a nadrág elkezdett visítani. Talán nem volna nehéz a nagyértékű alkotásokat ilyen leszedhetetlen bil­loggal ellátni, amit a foto­cella érzékel, és riaszt, ha ki akarják vinni a terem­ből. Erre mindenképpen kellene áldoznia a megyé­nek és a városnak egy-, aránt, hiszen a Petró- gyűjtemény a város tulaj­dona, amit a megye kezel. Közös érdek tehát, hogy ezeket az értékes darabo­kat megfelelő körülmé­nyek között tudják kiállí­tani, mert az ördög nem alszik...- A rendőrségi meghall­gatásokon kiderült, hogy a lopás napján volt némi szaladgálás a Papszeren egy tolókocsis férfi miatt. Mindenki próbált segíteni, felvinni a kocsit. Persze, nem akarunk senkit gya­núsítani, csak ez hozzátar­tozik a történethez - me­séli Veres László múzeum­igazgató. - Sajnos, nem ál­lunk túl jól a műtárgyvé­delemmel. Erre minden évben fel is hívom az ön- kormányzat figyelmét. Bí­zom benne, lesz végre elő­relépés... Félmillió az egy százalékokból Nemzetközi színjátszó fesztiválra készül az Egressy Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Tovább­ra is kiemelt szerepet kapnak az Eg­ressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár új évadjában a magas szín­vonalú kulturális programok, a bér­letes sorozatok, a tehetséggondozás, -kutatás, az 1848-as jubileum méltó megünneplése, valamint a soron kö­vetkező Dj. Horváth István Nemzet­közi Amatőr Szíqjátszó Fesztivál, A népszerű programoknak köszönhető­en nyáron sem pihen a közművelődés, de ezt meg is hálálják a polgárok: a sze­mélyi jövedelemadóból átutalható 1 szá­zalékokból több mint félmillió forinthoz jutott hozzá a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár. Ezt az összeget kizárólag fejlesztésre fordítják. A lakosságnak erre a „visszajelzésére” a legbüszkébb a műve­lődési ház „csapata”. Az Egressy Kazincbarcika és környé­ke decentrumaként, mintaintézmény­ként működik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet támogatásával, ezt a közművelő­dési társulási formát szeretnék követni a megye számos pontján. Ugyancsak megyei bázisintézmény, szakmai mód­szertani központ lett a művelődési köz­ponthoz tartozó Gyermekek Háza. Mindezt munkájuk nagy elismeréseként értékelte Sajó Attila igazgató az évadnyi­tás alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Visszatekintésül a vezető utalt arra, hogy a kísérleti jelleggel két évvel ez­előtt beindított tavaszi-nyári rendezvé­nyek közül a nagy sikerre és látoga­tottságra való tekintettel immár ha­gyományosnak tartják a tavaszi diák­napokat és a Sajóvölgyi Folklórfeszti­vált. Előzetesként viszont két jelentős programsorozatról szólt: a korábbiak­nál is nagyobb odafigyeléssel készül­nek a március 15-i, jubileumi ünnepség eseményeire, s október 1-jén felállt a következő évi Ifj. Horváth István Nem­zetközi Amatőr Színjátszó Fesztivál szervező bizottsága, a rendezvényt a város önkormányzata az éves közműve­lődési költségvetési kereten túl 1,8 mil­lió forinttal támogatja. Sajó Attila elismeréssel szólt a Kazinc­barcikai Könyvtárpártoló Közalapítvány technikai fejlesztés érdekében végzett munkájáról. Noha a könyvállomány nem gyarapodott számottevően, az idén befeje­ződik a vonalkódozás, s a könyvtár Inter­net vonala nemcsak fogadó, hanem szol­gáltató is lesz hamarosan. Kiderült to­vábbá: ugrásszerűen megnőtt a mozi láto­gatottsága, ami azt jelzi, hogy a filmek kedvelői túl vannak a hazai műholdas-vi­deós korszakon, s visszatérnek a vetítővá­szon varázsához. Összefogás a könyvtárakért Miskolc (ÉM) - Az Összefogás a könyvtá­rakért című országos rendezvénysorozat ke­retében a miskolci Vá­rosi Könyvtár fiók- könyvtáraiban október 6-tól kedvezményes be­iratkozási lehetőséggel, és számos programmal várják az érdeklődőket. A Szabó Lőrinc Fiók- könyvtárban október 6- án, hétfőn délután 5 órá­tól Könyvtárak a,sajtó­ban címmel az Észak- Magyarországban megje­lent fotókból nyílik kiállí­tás. Október 8-án, szer­dán délelőtt 10 órától a könyvtári számítógépes program, a Tinlib újdon­ságait mutatják be, októ­ber 16-án, csütörtökön délután 4 órától pedig hangszerbemutatót ren­deznek, amelyen közre­működnek a Miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetének hallgatói. A József Attila Fiók- könyvtárban október 7­én, kedden délután 3 órakor Laczkó Józsefné agyagszobraiból rende­zett tárlatot nyitják meg. Október 9-én, csü­törtökön délután 4 órá­tól Hatvani Dániel Tila­lomfák árnyékában cí­mű kötetét mutatják be, majd Hatvani Dáni- elné Égy könyvtáros emlékei címmel tart előadást. Október 13- án, hétfőn délután 5 órától Somossy Katalin Nyoma hagyott homok című verseskötetével is­merkedhetnek meg az olvasók. Október 16-án, csütörtökön délután 3 órától Vályi-Nagy Ibo­lya mentálpszichológus az önismeretről beszél. A Petőfi Sándor Fiók- könyvtárban október 10- én, pénteken repülőmo- dell-bemutató és könyv­kiállítás nyílik, október 15-én, szerdán délután 3 órakor pedig Miskolci sé­ták címmel fotókiállítást nyitnak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents