Észak-Magyarország, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-25 / 249. szám

1997. Októiir 25., Szombat A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Íszak-MaoyaioiszA# 4 I KOMMENTÁR Elvándorlás Marczin Eszter AMegyénk rossz gazdasági mutatói, az ebből következő foglalkoztatási gondok kapcsán gyakran emlegetett tény: a fiatal szakembe­rek elhagyják szőkébb pátriánkat, a főváros­ban vagy az ország más, gazdagabb vidékein keresik boldogulásukat, ott próbálnak meg egzisztenciát teremteni. Mindenki számára ismerős a történet: a Pesten végzett gyerek már Pesten keres állást, és lassan az számít csodabogárnak, aki hazajön. De nemcsak a felsőfokú végzettségűekre érvényes az elván­dorlás. Ki-ki családi körülményeitől, életko­rától, vállalkozó kedvétől, anyagi helyzetétől- és még sorolhatnánk a befolyásoló okokat- függően mérlegeli az itteni kilátásait és dönt a menni vagy maradni kérdésében. Néhány héttel ezelőtt a győri Rába Rt. hu­mánpolitikai vezetői és a helyi munkaügyi központ szakemberei jártak munkaerőtobor- zóban megyénkben. Az a régió ugyanis ab­ban a szerencsés helyzetben van, hogy a munkanélküliségi ráta hat százalék körül mozog - szemben a borsodi tizennyolc fölöt­ti értékkel - és az üres álláshelyek száma to­vább gyarapszik. A vasas szakmában jártas, jól felkészült szakemberek ott már elkeltek, ezért néztek körül Miskolcon és Ózdon, ahol az ilyen végzettségűek jelentős része sajnos hosszabb-rövidebb ideje parkolópályán van. Az érdeklődőket persze csábítja a biztos ál­lás, a jó fizetés, de gond a távolság, a meg­szokott környezet elhagyása. Arra meg csak kevesen gondolhatnak, hogy családjukkal együtt áttelepülnek, mivel tőke nélkül az ott­honcsere elképzelhetetlen. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ha nincs ez az utóbbi, nagyon is kézzelfogható „megtartó erő", bi­zony a megye gazdagabb jövőjébe vetett hit nem nagyon marasztalná az embereket. A Borsod felzárkózásáért tevékenykedőknek érdemes eszükbe vésni a Győrben munka­helynézőben járt 45 éves géplakatos szavait: „Nagyon megkeseredtünk, el kell mennünk!" MIÉP: a népszavazást el akarják sikkasztani Miskolc (ÉM - BAL) - Vasárnap Miskolcon tartja emlékező nagygyűlését a Magyar Igaz­ság és Élet Pártja, a rendezvényen a pártel­nök is részt vesz. Mint a megyei vezetők teg­nap beszámoltak róla: ez alkalommal is a há­rom „nem” választ kívánják népszerűsíteni a NATO-csatlakozás és a földkérdés ügyében. Idén az ünnepi nagygyűlés(eke)t a MIÉP nem a fő­városban tartja, hanem vidéken: öt napon át min­dig más megyei városban; Debrecen, Szeged, Győr és Pécs után a hétvégén Miskolcon. Az Erzsébet téri Kossuth-szobomál vasárnap délután 3 órától az ’56-os megemlékezés mellett aktuálpolitikai kérdések is napirendre kerülnek, a felszólalók - köztük Csurka István pártelnök, Kapronczi Mi­hály országgyűlési képviselő, Schuszter Lóránt rockzenész és Popély Gyula tisztségéből elmozdí­tott szlovákiai volt iskolaigazgató - a NATO- és a földkérdés ügyében is kifejtik a párt véleményét.- Együtt kell feltenni a két kérdést népszava­zásra, mert összefüggenek - fogalmazta meg a MIÉP elvárásait a hétvégi rendezvényt előkészí­tő pénteki tájékoztatón Miklós Árpád megyei el­nök. - Nemet mondunk az észak-atlanti szövet­ségre, és arra szavazunk, hogy idegenek soha ne szerezhessenek nálunk földet. A megyei vezető szerint népszavazás nélkül tör­vényellenes volna mindenfajta földtörvény-módosí­tás, márpedig „a kormány láthatólag el akarja sik­kasztani a népszavazást”. A MIÉP-nél úgy látják: az ország vezetőinek célja, hogy végképp elbizony- talanítsák a lakosságot, mondván: „csinálhattok, ami tetszik, úgyis az lesz, amit mi akarunk...” Ezt bizonyítja, hogy a NATO-csatlakozás már elő van készítve, függetlenül a referendum időpontjától, eredményétől. Koppányi György megyei alelnök hozzátette: a földtulajdon-szerzés ügyében ráadá­sul a társadalom nagy része össze van zavarva, nem is érti, valójában mi múlik-múlhat a vonatko­zó törvényi kitételeken. Idősköszöntő Mezőkövesd (ÉM) - Mintegy ezer idős embert kö­szöntött Mezőkövesd önkormányzata tegnap dél­után a helyi művelődési házban. A hagyományőrző együttesek zenés, táncos ünnepi műsora mellett a jelenlévők az egyházi énekkar előadását is meghall­gathatták. A nyugdíjasok a rendezvényen három­száz forint értékű vásárlási utalványt vehettek át. Üzleti ajánlatok a borkóstolón Távol-keleti országok követei ismerkedtek Hegyalja nektárjával Tokajban Toktg (ÉM - PT) - Muzul­mán vallásunk szerint ugyan nem ihatunk sze­szes italt, de a bor ke­reskedelme és éttermi felszolgálása Malaysiá­ban is lehetséges - mondta Northayateh Mat Din asszony, a ma­láj IC Bank budapesti képviseletének vezetője tegnap késő délután azon a tokaji találkozón, ahol a vietnami, thaiföl­di és a kínai nagykövet társaságában Hegyaljá­val, és annak nektárjá­val ismerkedtek. A Bálint György or­szággyűlési képviselő kísé­retében lévő távol-keleti vendégeket Májer János, Tokaj polgármestere tele­pülése történetével, keres­kedelmi adottságaival is­mertette meg. Kovács Ti­bor, a Hétszőlő Rt. igazga­tója pedig szakmai szem­mel mutatta be a tokajit. A baráti beszélgetésen Tran Xuan Anh vietnami nagy­követ arról szólt, hogy szí­vesen látnák országukban a Hegyalja aranyló italát. Készek arra is, hogy közös vállalatot hozzanak létre a tokaji forgalmazására. Pradap Pihnlsonggram, Thaiföld nagykövete pedig felajánlotta közreműködé­sét országa és a magyar üzletemberek közötti kap­csolatok kialakításának elősegítésében. Chen Guo- yan kínai nagykövet - akit egy évvel ezelőtt már bor­lovaggá avattak Tokajban - megelégedéssel nyugtáz­ta, hogy a Tokaj Kereske- dóház vezetője két héttel ezelőtt Kínában járt, és eredményes üzletet kötött. A távol-keleti követek a Rákóczi pincében történt borkóstolás után egyönte­tűen megállapították: a to­kaji aszúval mielőbb meg kellene ismerkednie saját polgáraiknak is. Bombát találtak a híd alatt SÄ A biztonság érdekében a tűzszerészek megérkezésé­ig elkerítették a robbanószerkezetet Fotó: Vajda J. Miskolc (ÉM) - Minden valószínűséggel egy, a II. világháborúból visszama­radt, nem aktivizált robba­nószerkezetet találtak teg­nap délelőtt Miskolcon. A Csóka utca végében, a Lil­lafüredi Állami Erdei Vas­utak útvonalán, a Szinva patakot átszelő vasúti híd alatt leltek rá az alaposan berozsdásodott szerkezetre. A robbanószerkezet úgy került felszínre, hogy a kö­zelben lévő családi házakat közművesíták, és a szenny­vízcsatorna elvezetéséhez ásták ki a földet a híd alatt. Miután a csatornát lefek­tették, s a kiásott földet el­kezdték visszatemetni ak­kor találták meg a szerke­zetet. Ezután a munkálato­kat azonnal abbahagyták, a helyszínt lezárták és ér­tesítették a tűzszerészeket. A Budapestről érkező ala­kulat „terep átvételéig” rendőrségi erők biztosítják a körülkerített helyszínt Piacismeret is kell Hegyaljai támogatás - a búza rovására lehet Sátoraljaújhely (ÉM - PT) - Az idei szőlőtúlter­melés miatt bekövetke­zett felvásárlási krízis- helyzet sok termelőnek okozott anyagi vesztesé­get. Nagy Frigyes föld­művelésügyi minisztert tegnap Sátoraljaújhe­lyen arról kérdeztük: a tárca első embereként mit tehet a kilátástalan helyzetbe került hegyal­jai szőlősgazdákért? • A megfelelő minőségi bi­zonyítványokkal rendelke­ző szőlőtermelők, akik együttműködtek a hegy­községekkel és a megyei földművelésügyi hivatal­lal, anyagi támogatásban részesülhetnek. Nem en­gedhetjük meg, hogy en­nek a rendkívül jellegzetes és egyedi terméknek a sor­sát bizonytalanság övezze. Minisztériumunk meg te­szi a lehetséges lépéseket. □ Milyen anyagi forrás áll rendelkezésre a támogatás kifizetéséhez? 9 Az anyagi források na­gyon behatároltak. Sok olyan termék van ma Ma­gyarországon, melyet segí­teni kellene. Jelenleg úgy tűnik, hogy a búzatámoga­tásra szánt összegből kell majd egy részt erre a célra átcsoportosítani. □ Hogyan juthatnak támo­gatáshoz a bortermelők? 9 Konkrét megoldási ja­vaslatokat csak az érde­keltek közreműködésével lehet kialakítani. A mi­nisztérium szobáinak fa­lai között ülve ez nem le­hetséges. Ezért várjuk a hegyközségek vélemé­nyét. Üljenek össze, ala­kítsák ki közös ajánlásu­kat, amiről már érdemben is tárgyalhatunk. Minden­esetre a jövőben jobban kellene tanulmányozniuk a piaci lehetőségeket... Rossz szomszédság - „salakátok” A városháza nem volt illetékes - két szakhatóság vizsgálódik a halna dolgában Balogh Attila Miskolc (ÉM) - Amíg kohászat van, addig halna is lesz - a szakemberek számára egyér­telmű az összefüggés. A salak­hegyek mellett élők viszont azt tudják mindenki másnál jobban: a halna folyamatos gondot, zajt, port, rezgést je­lent. A fémhulladékdombok kitermelését több hatóság is vizsgálja, állítólag a tevékeny­ség feltételeinek szigorítása várható. Az viszont bizonyos: a városháza nem volt illetékes a környékbeliek panaszának orvoslásában. Sok-sok éve megkeseríti az itt élők mindennapjait, hogy közvet­len szomszédjuk a halna. Ez a kohászati műszó a vas- és acél­gyártás során keletkező hulla­dékból összeálló salakhegyet je­lenti. Márpedig az LKM - újab­ban DAM - hulladékából mára egész hegység keletkezett a Győ­ri kapui városrész és a Varga­hegy között... A benne található fémmaradvá­nyok - ugyancsak szakkifejezéssel „cipók” és „medvék” - kitermelése gazdaságos és környezetvédelmi- leg hasznos. Nyár óta már nem maga a kohászat végzi, hanem egy cég, amelyik megvette a „kincsesbányát”. A halna aprítása azonban csak „globálisan” üdvözí­tő - lokálisan már kevésbé kelle­mes. A ruhákat sem tudják kite­regetni, akkora a por; a hegy még a napot is eltakarja; a robbantá­sok erejétől repedeznek a közeli lakóházak - panaszkodnak a kör­nyéken élők. S leginkább arra: a rossz szomszédság miatt el sem tudják adni az ingatlanokat, hogy meneküljenek innen.- A robbantásokról megfelelő tájékoztatás, sziréna-jelzés nem érkezik. A robbantások száma nőtt, rendkívül nagy erejűek, a detonáció szemmel látható káro­kat okoz a lakóépületekben - fo­galmazta meg a panaszokat a kör­zet képviselője interpellációjában az önkormányzat legutóbbi ülé­sén. - A környezetszennyezés fo­kozódik azáltal is, hogy elavult technikával, régi gépekkel, vízfüg­göny nélkül rostálják a salakot, a por és vele együtt a nehézfém­származékok a levegőbe kerül­nek... Szeles napokon a környék elviselhetetlenné válik - sorolta Barna István, kérve a városházát az azonnali intézkedésre. A pol­gármesteri hivatalnak azonban Uyen ügyben nincsenek jogosítvá­nyai, veszélyes hulladékkezelés ügyében a szakhatóságok illetéke­sek;, így a problémát továbbították az Észak-magyarországi Környe­zetvédelmi Felügyelőséghez és a Bányakapitánysághoz. Mindkét helyen azt a választ kaptuk: a vizsgálat folyik. A bá­nyahatóság a robbantások szá­mát, erejét, körülményeit fogja el­lenőrizni, a felügyelőség pedig - az ÁNTSZ-t bevonva - a diffiíz légszennyezés mértékét, illetve a zajhatást méri meg. Az utóbbi ha­tóságnál elmondták: a halnakiter- meló cég mindenképp a feltételek szigorítására, az előírások szigorú betartatására számíthat. Kompromisszumoktól az Euro- fém-Halna Kft. sem zárkózik el, tevékenységét viszont elengedhe­tetlenül fontosnak tartja, amivel együtt kell élni.- A gyárat az évtizedek során körbenőtte a város. A kérdés iga­zából az: hogyan lehetséges, hogy az ipari üzemtől néhány méterre lakóházak épülhettek annak ide­jén - kérdez vissza Schweickhardt Gyula ügyvezető igazgató. Majd kifejti: az acélgyártás mindinkább a hulladékok újrafeldolgozására épül, márpedig a halna vastartal­ma átlagosan 8 százalék. Június óta vették át a telepet, azóta való­ban intenzívebb kitermelés folyik; a szükséges engedélyek birtoká­ban - állítja. A robbantások mű­szaki szakértők szerint nincsenek összefüggésben a házak állagával - jelenti ki, azt a panaszt pedig egyértelműen tagadja, hogy éjjel, illetve hétvégén robbantgatná- nak: az engedélyük hétköznap reggel hattól este nyolcig tart. A munka azonban valóban huszon­négy órás - miként a kiszolgált DÁM-nál is; le nem állhatnak.- Tapasztalatom szerint a kör­nyékbelieket két dolog zavaija: a mi munkánk - de méginkább a halna léte - véli Schweickhardt Gyula. - Azon vagyunk, hogy a hegy öt éven belül eltűnjön, bár a halna addig meglesz, amíg a ko­hászat működik. Igyekszünk azért a panaszokat orvosolni, hi­szen részben van alapjuk. Vizsgá­latot kezdeményeztünk a porkibo­csátás mérésére, locsoljuk a sala­kot, szirénát szerelünk fel, hogy a robbantásokra figyelmeztessen: kulturáltabb feldolgozásra törek­szünk. Lássák be: ha csak a gyors nyereség lenne a célunk, már át­törettem volna a hegyet, ami így legalább „leárnyékolja” a zavaró hatásokat a város irányába. Ha viszont nem fogadnánk több sa­laküstöt, leállhatna a kohó is... Pradap Pihnlsonggram, Tran Xuan Anh, Májer János és Kovács Tibor egyaránt a tokaji bor élvezeti és üzleti értékét hangsúlyozta Fotó: Puskár Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents