Észak-Magyarország, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-17 / 243. szám

1997. Október 17., Pemtík KULTÚRA É$iak-Ma«taroi$zA6 7 Egyesületi díszdoktor Miskolc (ÉM - Hl) - Harmatta János akadémi­kust díszdoktorrá avatta tegnap a Miskolci Böl­csész Egyesület (MBE) vezetősége. A nyelvész, nyelvtörténész-klasszikafilológus munkásságát Hajdú Mihály, a nyelvtudomány doktora, tanszék- vezető tanár ismertette. Harmatta János 1940-ben latin-görög szakos diplomát szerzett Budapesten, még abban az évben doktori vizsgát tett. A Magyar Tudományos Akadémiának 1979 óta rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem állandó pro­fesszora. Tudományos munkásságát méltatva Haj­dú Mihály kiemelte az indoeurópai összehasonlító nyelvtudomány, a görög nyelv őstörténete, a törté­netírás, a régészet, a néprajz, a vallástörténet és az írástörténet területén végzett kutatómunkáját. A magyarok görög forrásokban előforduló elneve­zéseit például az ő kutatásai révén ismerjük. Har­matta János számos egyéb tudományos tevékeny­sége mellett részt vett az egyesület első őstörténeti konferenciáján, a magyar szakosok államvizsgáin elnökségi tisztet vállalt. Díszdoktori oklevelét Szabó Zoltántól, a nyelvtu­dományok doktorától, az egyesületi gyűrűt Végvá­ri Lajos művészettörténész professzortól vette át. Ezt követően A magyar honfoglalás mai szemmel címmel - nagyszámú hallgatóság előtt - megtar­totta székfoglaló előadását. Harmatta János Fotó: Vajda János Református napok Miskolc (ÉM) - A magyarországi protestáns egy­házak ebben az évben október 23. és 31. között rendezik meg az Országos Protestáns Napokat. Az országban mintegy száz nagyrendezvényt tarta­nak, de valamennyi gyülekezet felkészül a refor­máció ünnepére. A diósgyőri református közösség­ben a Krisztus szerette az egyházat és önmagát adta érte című előadással már tegnap este meg­kezdődött az idei rendezvénysorozat. Ma este 6 órától a Táncsics tér 1. sz. alatti gyülekezeti te­remben Hiszek egy egyetemes keresztyén anya- szentegyházat címmel Bartha Árpádné tart elő­adást. Szombaton este 6-tól Kádár Zsolt beszél a hívők közösségéről - mindenki kapott lelki ajándé­kot, amivel építheti a közösséget. Vasárnap dél­előtt 10 órakor kezdődik az összejövetel, amelynek előadója ismét Kádár Zsolt, témája pedig: Az egy­háznak én is élő tagja vagyok és az is maradok. Az előadásokat megbeszélés követi. Kiliános évforduló Miskolc (ÉM) - Ünnepi rendezvényeken emléke­zik meg a miskolci Kilián György Gimnázium eb­ben az évben elődiskolája - a miskolci Magyar Ki­rályi Állami Főreáliskola, később Kassán és Mis­kolcon működő Hunfalvy János Gimnázium - Mis­kolcra településének 80. évfordulójáról. Ebből az alkalomból ma délután fél 3 órától kép­zőművészeti és iskolatörténeti kiállítás nyílik a Ki­lián Gimnáziumban. Kömyey Lászlóné könyvtár- igazgató nyitja meg a diákok, tanárok alkotásait, és az elmúlt 80 év tárgyi, írásos dokumentumait bemutató tárlatot. A megemlékezés-sorozat októ­ber 20-án délelőtt fél 10-től a hunfalvys és kiliános öregdiákok találkozójával folytatódik. A találkozón az iskola történetét és néhány ismert személyiség életútját - gimnáziumi kötődését - ismerhetjük meg. Majd aznap este 6 órától a gimnázium gála­műsort rendez a Miskolci Nemzeti Színházban. Nem iskola, csak utca Miskolc (ÉM) - A kisebbségek oktatásával foglal­kozó pedagógusok és a kisebbségi önkormányzati tisztségviselők részére szervezett konferenciát szerdán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagó­giai és Közművelődési Intézet a miskolci 40. Sz. Általános Iskolában (Hex-man O. u. 2.). A tegnapi lapszámban megjelent tudósításunkban helyszín­ként - tévesen - a Herman Ottó utcai iskola he­lyett a Herman Ottó Általános Iskolát jelöltük meg. Az érintettektől elnézést kérünk. Pajzán históriák, mesés jómadarak Gyulai Líviusz az egykor világhírű könyvgrafikáról, és a mai sarlatánságokról Szabó Nóra Kazincbarcika (ÉM) - Vasárnap lekerülnek a ka­zincbarcikai Városi Kiállítóterem falairól Gyulai Líviusz Munkácsy-díjas, érdemes művész linómet­szetei, litográfiái, rézkarcai. A hazai könyvilluszt­ráció nagymestere által gazdagon díszített mese­könyvek, kalandregények, klasszikus irodalmi al­kotások, pikáns történetek a tárlókból visszaköl­töznek a könyvespolcokra. Az idén 60 éves animá- tor rajzfilmjeit sem lehet látni már a terem televí­ziójában. Ezzel persze nem tűnik el: gyakran jár Borsodba, hálás azért, hogy a képzőművészetek legmostohább gyermekének, a grafikának Kazinc­barcikán egy egész évadot, Miskolcon több kiállí­tást és az ország legrangosabb biennáléját szánják. □ A Barcikán bemutatott képek zömének témája, hangulata a pikáns ba­rokk korát, idézi. Közel áll önhöz az erotika ? - kérdez­tük Gyulai Liviuszt. • Amilyen közel egy egész­séges féi-fiemberhez csak állhat. Ezek a témák - a Pajzán históriák vagy a Dekameron - véletlenül kerültek hozzám, de na­gyon szeretem őket, és az illusztrációs sorozatokon kívül az önálló képeken is gyakran használok ilyen motívumokat. Amikor a Balzac-megbízást kaptam, azokat az időket éltük, amikor éppen ki lehetett törni a hosszú évtizedek ál­szent prűdségéből, és ezt ki is használtuk. A kiadók jó­voltából az ilyen témák ké­sőbb is megtaláltak engem. □ Harcolt a könyves mun­kákért, vagy a folyóiratok, újságok számára készült rajzok hozták a kiadói megbízásokat? • Mindig tudtam mit csi­nálni. A legjobb kezdő írók­kal, költőkkel dolgoztam, a mi generációnkat a munka lehetősége hozta össze. Ott volt Lázár Ervin, Nagy László. Sokszor véxfagyasz- tó volt: már nem maradt időm elolvasni a novellát a nyomdába adásig, ei-re va­laki odatelefonált, és diktál­ta a tartalmat. Másnap, mint az őrült, téptem fel az újságot, hogy miféle marha­ságot követtem el. Ugyan­akkor í-engeteg igényes könyv jött ki. A kiadók ál­landóan foglalkoztattak beixnünket. Már tudták, ki­nek mi a stílusa, mit szere­tünk, mi a műfajunk. Ne­kem több mint 200 könyv jutott - mesekönyvektől a pikáns történeteken át a Verne-regényekig. De a többiekkel is mindig tartot­tuk a kapcsolatot. Lenkey Zoli, Barczi Pali jó baráta­im voltak. Remek társaság. □ Mára nagyon sok végzett grafikus hagyta el a pályát, vagy kuncsorog moziplaká­tokért, hogy megéljen. • Ez a társadalmi változá­sok ára. Én mégsem va­gyok pesszimista, remélem, kialakul egy értékes réteg, akik túlélik. Az én korosz­tályom még búja anyagiak­kal. De sokszor elgondolko­dom, miből élnek a fiatalok. Én is azért mentem bele az animációba: keresnem kel­lett. Csakhogy ma más a helyzet, utálok könyves­boltba menni, mert undon­Gyulai Líviusz a kazincbarcikai kiállításon Fotó: Marx Laura tó, giccses, ízléstelen kiad­ványokkal van tele. Pedig régen is volt Disney, de ez már túlzás. A Móra Kiadó­nál rengeteget dolgoztam. Elfogultság nélkül mondha­tom, a nagyvilág elismerte a magyar grafikát, és nem csak egymás vállát vereget­tük. A mai ömlesztett, non­figuratív művészet renge­teg sarlatánt termel. Bohó­cokat, akiknek semmi kö­zük a mesterséghez. □ Az ön munkái bejárták a világot, a lipcsei biennálé arany- és ezüstérmese volt, ezüstgalamb-díjas, kiállí­tási nívódíjas, Amszter­dam, Firenze... • Nos, Fix-enzében, mint ahogy más, komoly képtá­rakban, korábban nem volt helye a grafikának, a legkisebb szériáknak, egyedi daraboknak sem. Megjegyzem, ma is a leg­jobb esetben a ruhatárba kerül ez a képzőművészeti ágazat. Viszont amikor ’71-ben biennálét nyertem, kivételesen elhelyeztek bent a képet, mert a ha­gyományok szerint a nyer­tes alkotásokat a képtár megtartja és kiállítja. □ Talán kacérkodnia kelle­ne a festészettel. • Festettem és festek ma is, de főleg kikapcsolódás­képpen. Nagy munka egy metszet. Mire elkészül, már rég nem olyan, mint ahogy az elején képzeltem. Min­dig van egyszeiTe 10-15 fél­kész munkám, majd ha kedvem lesz, folytatom. □ Közben pedig gyermek­verseket ír színművésznő felesége műsorához. • így van, nálam össze­fonódik az irodalom és a képzőmxxvészet. Minden darabomnak egy könyvél­mény volt a „papája”, és az illusztrációk általában önállóan is megállják a helyüket. Az animációs filmjeim forgatókönyveit is én írtam. Egyszerűen fontosnak találtam azt a munkát, a történetek na­gyon is igaziak voltak, va­lós alapokkal. □ Kezdte a Delfiniával. Az Új lakókkal pedig a kairói filmfesztivál arany Nofre­tete-díját nyerte... • Az Új lakók egy régi, Lenin körúti bérházban játszódik, ahol a Tinti ka­landjai is kezdődtek. Na­gyon szerettem a kis ken­taurt. A Jónxadarak-soro- zat egy évig ment a tévé­ben. Véi'esen komoly me­sék felnőtteknek. Most pe­dig a Jónás az iij kedven­cem, aminek tulajdonkép­pen csak távolról van köze a bibliai történethez. □ Szóval mindig az a ked­ves, amelyik éppen születik. • Persze. De ha nagyon akai'ja, elárulom, hogy az Oxf-féle Camxina Buranát és az öreg Casanovát nem adnám semmiért. Na és ott a diplomamunkám, a Nenxlétezö lovag. Lassan mamutkorban leszek, már nem is tudom szá- nxontartani őket. M3-as múzeum nincs, kiállítás van Régészek - ásatás után, kiállítás előtt Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Maga a minisz­terelnök javasolta miskolci lá­togatásakor az M3-as múzeum létrehozását. Hogyne lelkesí­tette volna Horn Gyula ötlete a muzeológusokat: el is készí­tették a tervet, leírták mit és hogyan szeretnének. Csak­hogy ez százmilliós nagyság- rendű beruházás lenne. Úgyhogy a múzeumról mosta­nában nem sok szó esik... De ez nem jelenti azt, hogy az ásatás során előkerült tárgya­kat elzárják a nagyközönség elől. Éppen ma délután 2 óra­kor nyílik az M3-as anyagból kiállítás - Utak a múltba cím­mel - a miskolci Herman Ottó Múzeumban.- Attól félek, az önálló M3-as mú­zeumból nem lesz semmi - kezdi Koós Judit, a Herman Ottó Múze­um egyik régésze. - Az az érzé­sem, manapság már nem szabad üresen álló, ám lei nem talált célú épületeket múzeummá alakítani. Egy új múzeum építése viszont nagyon sokba kerülne. Meg len­nék lepve, ha lenne, aki finanszí­rozná. A modem kiállítási techni­ka nagyon drága. Gondolok példá­ul a tolható üvegfaka, ami nagyon praktikus: látványos, könnyen ke­zelhető, biztonságos, csak éppen iszonyatosan drága. A régész szerint a helyszín ki­választását sem szabad elkapkod­ni, nagyon át kell gondolni, hiszen múzeumot csak olyan helyen sza­bad építeni, ahol forgalom van.- WC, csapolt sör, gyümölcs­árusítóhely, képeslap, benzinkút... akkor lehet, hogy bemennek az emberek a múzeumba is. De ha csak magában áll, nincs sok esé­lye a látogatottságra... Az biztos, hogy van mit bemutatni. De ha nem lehetünk nagyvonalúak és elegánsak, kicsinyesen, pénz nél­kül inkább ne kezdjünk hozzá... Utak a múltba A négy megyében (Borsod-Abaúj- Zemplén; Heves, Szabolcs-Szat- már-Bereg; Hajdú-Bihar) 33 ré­gész vett részt az 1993-97 között végzett mxmkában. Százhetvenöt kilométer volt a teljes hossz, amit át kellett vizsgálniuk. Megyénkre ebből 80 kilométer jutott. És itt volt a legtöbb lelőhely is... A ma­gyar régészet soha nem látott le­hetőségekhez jutott az óriási felü­leteken folyó, jelentős pénzügyi támogatást élvező ásatásokkal. A régészettudomány ezáltal jelentő­sen gazdagodott. (Az új miskolci régészeti raktár, a Tímár-malom már tele van az ásatás során elő­került tárgyakkal!)- Mindenki, aki részt vett a munkában, összeteheti a kezét - állítják a Herman Ottó Mxízeum munkatársai. Hiszen mind­annyian rátaláltak legalább egy olyan különlegességre, amely szakmailag is nagy sikert jelent­het számxxkra... Ráadásul - főként - az Autópálya Igazgatóságtól ka­pott pénzből korszerű felszerelést is vásárolhattak, terepjárók, lakó­kocsik segítették a kemény mun­kát. Ezek a tárgyak most a me­gyei önkormányzat közgyűlése ál­tal létx-ehozott Archeológiái Kxxltu- rális Közalapítvány tulajdonába kerültek át. Az alapítványt azzal a céllal hozták létre, hogy' az M3- as autópálya és a hozzá kapcsoló­dó M35-ÖS bekötő út megyei sza­kaszának feltárása soi'án előke- xnilt régészeti anyag szakmai, tu­dományos feldolgozását, restaux'á- lását, nxúkincsi ixyilváixtartását és közreadását, továbbá a térség ku­tatásait támogassa. Az alaptőke 250 ezer forint. Az alapítvány nyílt, ahhoz bárki csatlakozhat. Ä kuratóinunx a kiállítás megnyitó­jának napján taxája első ülését. Öttonnás tárlat Sok nép élt ezen a vidékén: szkí­ták, kelták, szax-maták, gepidák, hunok, avarok tárgyaira találtak a régészek. Mindent természete­sen nem lehet bemutatni, csak a legszebb, legreprezentatívabb le­letek kerülnek a tárlókba. Szám­szerűen nem is tudják megmon­dani, hány tárgy lesz a tárlaton, a mennyiségről tréfásan csak any- nyit mondanak: öt tomia. Látható lesz például ujkőkori „kentaur" szobrocska, az emődi anyagból olyan koponya, amelynek alsó ha­todik foga helyén vadkanagyar látható, a Műhibán előkerült öt­száz éves kút eredeti szelete... Ha minden igaz (nem merik biztosra mondani, nehogy elki­abálják), ’97-ben folytatódnak a munkák. Sőt, ahogy Pusztai Ta­más megjegyzi, most jön a java. Ugyanis eddig csak a nyomvona­lakban ástak, 70 méter szélesség­ben. Ám az autópályának töltést is kell építeni, ehhez a környező dombokról viszik majd a földet. A fóldnyeróhelyek pedig potenciális lelőhelyek. Nem lesz könnyű dol­guk a régészeknek, hiszen alig „egy lépéssel” haladhatnak a szál­lítók előtt...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents