Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-08 / 209. szám
1997» Szeptember 8., Hétfő VÁLLALKOZÁS ÉSZAK-Magyarország 7 □ „Vészhelyzetből” társas vállalkozásba A doki álmában kevesebb a beteg, flottabb az ellátás Orvos és betege. Szelényi Viktor a letelepedés mellett döntött. Fotó: SzKÁ Profit az ÉM vállalkozói oldala Árak a mezőgazdaságban Budapest (MTI) - Összességében 7,2 százalékkal csökkent a mező- gazdasági termelői árszínvonal júliusban az előző hónaphoz képest. A Központi Statisztikai Hivatalnak az MTI-hez pénteken eljuttatott tájékoztatója szerint a gabonafélék együttes árszintje egy hónap alatt 13,1 százalékkal mérséklődött. Kivétel e tendencia alól a kukorica, amelynek átlagára április óta emelkedett, júniusról júliusra 5,4 százalékkal. Tovább nőtt, 40 százalékot meghaladó mértékbe^ nőtt a burgonya átlagára, a gyümölcsök és zöldségek árszintje viszont enyhén, 2,1, illetve 3,9 százalékkal volt alacsonyabb, mint a hatodik hónapban. A vetőmagvak jelentősen, több mint 48 százalékkal olcsóbban keltek el ebben az időszakban. Az élőállatok és állati termékek árszínvonala a megelőző hónaphoz hasonlóan 2 százalékkal nőtt. Az átlagosnál jobban emelkedett a vágósertés és a vágójuh ára. Ezzel szemben a vágóborjúnál 10,7, az egyéb vágóállatoknál pedig 19,5 százalékkal csökkent az átlagár. A mezőgazdasági termelői árak az előző év júliusához képest 7,4 százalékkal növekedtek. A gabonafélék árszínvonala ebben az időszakban 17,9 százalékkal csökkent. =JJZLEX • Elektronikai, indukciós és mechanikai alkatrészeket gyártó üémet vállalatcsoport termékválasztékának bővítése miatt a lemezmegmunkálás, galvanizálás, fröccsöntés, lakkozás, illetve por- Szórásos bevonás területén tevékenykedő, kiváló minőségű termékeket előállító megbízható magyar Egeket keres. Az érdeklődőket ar- m kérik, hogy küldjenek egy rövid ^gismertetőt. Jelentkezés: Mániád Zöllner Elektronische Fabrik, mdustriestrasse 2-12. D 93499 ~andt, Deutschland. Tel.: °0-49/9944-201-359. Bánhorváti (ÉM - SZN) - Szelényi Viktor bevezetésképpen gyorsan leszögezi: a vállalkozó orvos nem igazi vállalkozó a szó klasszikus értelmében. Nem szabhatja meg az elvégzett munkája árát, sőt, azt sem igazán, hogy mennyit dolgozzék. Itt ugyanis tudomásul kell venni, hogy állandó 24 órás műszak, területi ellátási kötelezettség van. A tb annyit fizet, amennyit megállapít, ebből kell kijönni, a körülmények távolról sem ideálisak. Mindez persze olyannyira nem panasz, hogy a 39 éves „doki” már el is döntötte: itt telepszik le a Láz- bérci-tó mellett, a saját házában. Azt vallja, vállalkozni csak társas vállalkozásban szabad, s bár a legjobb volna kft.-ben, egyelőre a bt.-re futja. Budapesten nőtt fel, no, ez az a hely, amiből tökéletesen elege volt. Annak ellenére is, hogy az Országos Traumatológiai Intézetet, ahol dolgozni kezdett, úgy érezte, neki találták ki. Tetszett a nyüzsgés, a számos különböző probléma, az azonnali döntéseket, rátermettséget követelő esetek, a sok és változatos munka. Vészhelyzet magyarban. Csak éppen megélni nem lehet belőle. • Tengizbe mentem négy évre, ott szerettem meg a háziorvosi munkát. Négyezer magyart láttunk el, sokkal több volt a pénz, s talán furcsán hangzik, de szabadabban, füg- getlenebbül éltünk. Ennek az a magyarázata, hogy szervezettebb, békésebb körülmények között gyógyíthattunk. Amikor rendeltem, akkor minden az én feladatom és felelősségem volt, de a szabadidő az tökéletesen szabad, az tabu. Nem volt rohanás, nem kellett hajtani a munkát, hogy a minimális igényeim szerint élhessek, sosem voltam álmos, megviselt. □ Ez úgy hangzik, mintha most az volna... • Bevallom, a barcikai ügyeletek után gyakran annak érzem magam, de vállalom, mert valamiből muszáj élni is. Megint más a helyzet az alberttelepi ügyeletben, ahol nem 40 ezer városi, csak 12 ezer falusi ember tartozik hozzám. Ott olykor még aludni is lehet éjszaka. Ég és fold a két terület. Azt nem mondanám, hogy a falusi ember egészségesebb, mint a városi, de egészségesebben él, okosabb a gyógyszerek szedésében, türelmesebb, megfogadja a tanácsot. Ebben a régióban a munkanélküliség, az életszínvonal miatti mentális gondok igen komolyak, s ezek elóbb- utóbb organikusak lesznek, ráadásul többet dohányoznak, sok alkoholt fogyasztanak, rengeteg a leszázalékolt ember. A dolgozó magyar társadalomra óriási teher nehezedik. Ezt magam akkor tapasztalom, amikor a két alkalmazottam tb-já- rulékát fizetem. Ha ez az 53 százalék jórészt megmaradna, akkor flot- tabbul menne minden, jobb lenne a felszerelés, az ellátás. Nem fiigge- nék az egyébként is szegény falusi önkormányzatok lehetőségeitől, ha a rendelő az enyém volna, felújíttatnám a szigetelést, hogy ne kelljen annyi fűtést fizetnem, higiénikus mellékhelyiséget alakítanék ki, de ezek csak kiemelt példák a sok közül. Ehelyett van, ami van, s megértem, hogy az önkormányzatoknak sem futja több támogatásra. □ És mire futja a vállalkozó orvosnak a tb-től kapott jövedelemből ? • Az ideális körzet létszáma 1800 fő, ez után korosztályi és egyéb tényezők alapján megállapított összeget fizet ki a tb, a további létszámot az úgynevezett degresszív korrekció elve alapján finanszírozza. Végeredményben az összeg nem kevés, de nem is sok, az ideálistól meg fényévnyi távolságra van, ebből kell kijönnie a rendelő fenntartásának, a két asszisztens fizetésének, és ebből kellene elvileg megélni a családommal. A legnagyobb teher a tb - megkapom és jó részét vissza is fizetem -, amit lehet, leírok, minden megmaradó forint után adózom. Az én 2800-as körzetem óriási. Szerettem volna alkalmazni egy kollégát, de több szempontból is kudarcba fulladt a dolog. Viszont a Szívügy Alapítvány révén kedvező hitelre tudtam beszerezni egy fizikoterápiás gépet és egy számítógépet. Erre feltétlenül szükség van, másként meggyűlik az ember baja a követhetetlen gyógyszerfelírási szabályokkal, árakkal. így a receptírás a kolléganők dolga, több időm jut a betegeimre. Ha tehetném, mindenképpen kevesebb beteget vállalnék. De elfogadom, ami van, mert szeretem ezt a környéket és úgy érzem, engem is szeretnek. Ha nem akarnék letelepedni, miért vettem volna itt egy házikót? Megkérdeztük a vállalkozót: A megye gazdasági felzárkózásáról Ránk kerül a sor 'Bízom a térség felzárkózásában. “e azt hiszem ez igazán csak akkor kezdődik el, ha Nyugat-Magyaror- fZi^8 ll8ymond megtelik külföldi befektetőkkel - kezdte Kardos József arnóti műanyag-hegesztő. - Gyak- ran hallja az ember, hogy például a Vállalkozókat érintő hivatali eljárá- ^°k egyszerűsítésével, gyorsításával, es az úthálózat, az infrastruktúra javításával kellene magunkat vonzóbba tenni a külföldi befektetők szeriében. De úgy látom, ehhez éppen az hiányzik ami miatt a nyugati tőkere szükség volna: a pénz. Ezért kondom, hogy türelemmel kell len- nunk, mi'g rán|< keiül a sor. Gondolok itt elsősorban arra, hogy előbb- ut°bb előáll az a helyzet, hogy a ryugati megyék már kevésbé kedvező feltételeket, kevesebb könnyítést ígérnek a külföldieknek. Ekkor a r11 oldalunkra billenhet a mérleg nyelve, ha élve a lehetőséggel ellensúlyozni tudjuk azokat a hátrányokat, amelyeket a távolságból és az elmaradottabb infrastruktúrából eredően kénytelenek a befektetők - és mi magunk is - elszenvedni. Persze addig sem csupán a nyugatban kellene gondolkodni. Az ukrán vagy orosz vállalkozók szemében akár fejlettnek is tűnhetnek a mi régiónk viszonyai. Ha a Nyírségben jár az ember tapasztalhatja, hogy ott a keleti kapcsolatok felélesztése révén már megpezsdült az élet. A vállalkozók tele vannak tervekkel, optimizmussal. Nyíregyházán még az emberek is sokkal mosolygósab- bak. Egyre nagyobb terhek- A mi szakmánkban az úgynevezett Euro l-es és ll-es környezetvédelmi és műszaki normáknak megfelelő kamionok jelentenék a felzárkózást - utalt a Magyarország által nemzetközi szerződésekben is vállalt fejlesztési kötelezettségre Kiss Gyuláné, a nemzetközi fuvarozással foglalkozó Nem-Kiss Bt. egyik beltagja. - Az idén az Euro l-es, jövőre pedig már csak a ll-es besorolású járműveket engedik át a nyugati határokon. Ez egy igen szigorú követelmény. Ebben a régióban szinte lehetetlen teljesíteni. Ügy vélem, ez a szabály nagyon sok fuvarozó vállalkozás végét eredményezi majd. Például a mi cégünk is csak egy osztrák bank segítségével tudta megoldani a járműpark részbeni korszerűsítését. De igen kemény feltételek mellett kaptuk a pénzt. Másrészt pedig nemcsak a távolság, az elmaradottabb úthálózat és az autópálya hiánya rontja az esélyeinket, de tapasztalataim szerint a pénzkihelyezés feltételei is enyhébbek a nyugati országrészben. Es ez a magyar és - az ott egyébként is aktívabb - külföldi bankokra nézve is igaz. Valójában nem is felzárkózásról, hanem a hátrányok szaporodásáról és a lemaradás növekedéséről kellene beszélnünk. Az eleve rosszabb helyzetben csak újabb terheket és további lemaradást eredményez a felzárkózást siettető követelményrendszer. Ezért addig, amíg nem teremtődik meg a fejlesztések komoly pénzügyi háttere nem sok esélyt látok a felzárkózásra. Fizetőképes kereslet kell- Mindenképpen az ország hasznára válhat, ha tagjai leszünk az Európai Uniónak. Igaz, hogy a „szegény rokon" nem mindenki számára vonzó Nyugaton, de nekünk is vannak értékeink, mint például a világszerte elismert szürkeállományunk, amely a közösség hasznára válhat - állítja határozottan Monok Nándor, a Nándi és Társa Kft. ügyvezetője.- Nekem szerencsém volt azzal, hogy a Hegyalja néptáncegyüttessel már akkor többször járhattam nyugati országokban, amikor ez még nem volt általános Magyarországon. Útjaink során mindig nyitva tartottam a szemem, és sok tapasztalatot szereztem, főleg a vendéglátás terén. A hazai kereskedők és vendéglátók semmivel nem rosszabbak, mint a nyugatiak. Képesek lennének arra, hogy európai norma feltételrendszere között dolgozzanak. Egyelőre azonban az anyagi feltételek hiányoznak ahhoz, hogy technikai bázisunkat magasabb nívóra emeljük. Az osztrák, vagy német vállalkozók ötévenként újra cserélik berendezéseiket, nálunk azonban erre nincs meg a fedezet. Ehhez először az kellene, hogy a fizetőképes kereslet is elérje az európai szintet, itt a megyében is. Akkor lenne annyi bevételünk, amelyből folyamatosan magas szinten tarthatnánk vállalkozásunkat. Én mindenesetre az EU mellett teszem le a voksot. ^Határidőnapló Szeptember 10. Társasági adó: a külföldi szervezettől levont adó befizetése Szeptember 12. Személyi jövedelemadó: az előző havi kifizetésekből a munkáltató által levont adóelőleg befizetése Kamarai Hírek KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA • Az Európa Nap Zemplén ’97 rendezvény- sorozat keretében Kül- és belkereskedelem az EU-ban címmel előadást rendez szeptember 16-án 14 órai kezdettel a B.-A.-Z. megyei Kereskedelmi és Iparkamara szerencsi képviselete, valamint az abaújszántói önkormányzat. Az előadások témái: élelmiszer minőségi követelmények az EU-ban, a kamara szerepe a kereskedelem felkészítésében az EU-hoz történő csatlakozás felkészülési időszakában, a vámtörvények alakulása és kapcsolódásuk az EU-törvényekhez. Az előadások ideje alatt kóstolóval egybekötött kiállítás lesz, ahol bemutatkoznak a Zemplénben található, élelmiszertermeléssel és feldolgozással foglalkozó vállalkozások. További információt Jolsvay János képviseletvezető ad a 47/364-00l-es telefonszámon. • A kereskedelmi és iparkamara kazincbarcikai képviseletének szervezésében szeptember 9-én 9 órai kezdettel a vállalkozói feladatok, kötelezettségek a munkavédelmi törvény és a biztonsági szabályzatok, valamint a bűzvédelmi törvény és szabályzat témakörében tart előadást Géczy János munkavédelmi, műszaki szakértő a kazincbarcikai ÁFÉSZ-székház tanácstermében (Fő tér 39.) Információt Szatmáriné Szabó Erzsébet képviseletvezetö ad a 48/312-549-es telefonszámon. • Magyar cégvezetők képzése Németországban. Tizenöt hazai cég vezetője vehet részt - elsősorban az Észak-Rajna-Vesztfáliá- ban érdekeltséggel rendelkezők - azon a szakmai továbbképző programon, amelyet a magyar Kereskedelmi és Iparkamara pályázat útján hirdetett meg. A pályázatokról részletes tájékoztatást a MKLK nemzetközi osztálya ad. Tel.: 1/302-5204. • A Magyar Távolkeleti Üzleti Szövetség soron következő hazai és külföldi üzleti programjai:- Találkozó a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács delegációjával 1997. szeptember 22., Budapest Vegyépszer Rt. székháza (Hungária krt. 179-187.)- Kantoni Kereskedelmi és Iparkamara delegációjának érkezése 1997. szeptember 29. Budapest, Vegyépszer Rt. székháza.- Piacbővítő üzleti utazás Szíriába és Jordániába, 1997. október 24-tól november 2-ig. A találkozókon részt vevő delegációk összetétele, tevékenységi területük és az utazás részletes programja megtekinthető a BÖKIK nemzetközi kapcsolatok osztályán. Az üzleti utazásra jelentkezési lap igényelhető. Jelentkezési határidő: szeptember 15. INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a 46/411-425-ös telefonszámon! INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS
