Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-05 / 207. szám
1997« Szeptember 5., Péntek Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Ki dobja be először a törölközőt? Az üzletláncnak könnyű: a nyereséges eltartja a veszteségest is Épül a negyedik .... Fotó: Szathmári Király Ádámné Rendkívüli ügyfélfogadás Miskolc (ÉM) - A személyi jövedelemadó 1 százalékának közcélú fel- használásáról szóló 1996. évi CXX- VI. törvény értelmében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal APEH szeptember 1-ig értesítette azokat a szervezeteket, amelyek részére az állampolgárok felajánlást tettek. A törvény szerint a kedvezményezetteknek a felajánlott pénzösszeg kiutalásához - a felhívást követő 30 napon belül - igazolniuk kell, hogy a számukra előírt feltételeknek megfelelnek. A szükséges dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatokat a kiküldött adatlappal együtt az illetékes megyei igazgatóságok ügyfélszolgálati osztályára kell eljuttatni postai úton vagy személyesen. A személyesen megjelenő kedvezményezettek részére a szokásos ügyfélszolgálati időn tói - kizárólag a felajánlások jogosultságának igazolása céljából - az iratok átvétele miatt Ozdon, Sátoraljaújhelyen és Miskolcon rendkívüli ügy- félfogadást tart az APEH szeptember 8. és 30. között keddenként és csütörtökönként. Kedden 8 és 13 óra között, csütörtökön 13 és 16 óra között vájják az érintetteket. Az adóhatóság a felajánlott összegeket a szükséges papírok benyújtásától számított 30 napon belül utalja át, ha a kedvezményezett megfelel a törvényi feltételeknek. Igazolás a tartozásmentességről Miskolc (ÉM) - Az utóbbi időben megnövekedett azoknak a száma, akik igazolást kérnek a vámhatóságtól arról, hogy nincs vámtartozásuk. E tartozásmentességi igazolás kiadási rendje 1997 augusztus elsejétől a következők szerint változott meg: A magánszemélyek, illetve a tevékenységüket kezdő vállalkozók számára Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megye területén továbbra is a megyei parancsnokság (Miskolc, Horváth Lajos út 19. 3501, Pf.:28) adja ki a szükséges igazolásokat. Más kérelmezők részére a Vám- és Pénzügyőrség Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Központja (Budapest, Gergely út 10., 1475 Pf. 222.) jogosult igazolni a tartozásmentességet. A gyorsabb ügyintézés érdekében javasoljuk, hogy a kérelmeket a fenti címekre küldjék, egy bármely vámhivatalnál beszerezhető „Igazoláskérő lap” kiállításával. Több turistavaluta fogyott Budapest (MTI) - Júliusban - dollárban számolva — 25 százalékkal több konvertibilis valutát vásárolt a lakosság, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, hogy júliusban 47 millió dollár értékben vásárolt a lakosság konvertibilis valutát külföldi utazásaihoz, és ez 25 százalékos növekedés 1996 júliusához képest (37,1 millió dollár). Ebben az évben hét hónap alatt összesen 248,3 millió dollárt adtak el, míg tavaly 211,8 milliót, ami 17 százalékos növekedésnek felel meg. Míg tavaly 600 ezer vásárlást regisztráltak, az idén 700 ezret. Egy- egy alkalommal átlagosan 283 dollár értékű konvertibilis valutát adtak el külföldi utazáshoz. Nemzetközi konferencia Budapest (MTI) - Míg 1996-ban átlagosan 7,2 százalékkal csökkent a balesetek száma, addig a tehergépkocsik 11,7 százalékkal több balesetet okoztak. Némileg emelkedett az autóbuszok által előidézett közlekedési balesetek száma is - mondta el Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi minisztérium közlekedési államtitkára csütörtökön XIV. Nemzetközi Tehergépjármű Konferencia megnyitóján Budapesten. A kiállítással is egybekötött kétnapos tanácskozásra több mint 250 külföldi és hazai szakember érkezett. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a Hungaroca- mion Rt. által szervezett rendezvény keretében féktechnikai bemutatót is tartanak pénteken a Városligetnél. Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Nekünk jó, mert válogathatunk, hová meiyünk vásárolni. De az biztos, hogy előbb-utóbb valamelyikük bedobja a törölközőt. Lehet, hogy kettő is - véli egy járókelő, aki történetesen maga is dolgozott a kereskedelemben. Kazincbarcikán 500 méteres körzetben hamarosan megnyílik a negyedik élelmiszer nagyáruház. Vajon meddig tart az egészséges versenyhelyzet, be kell-e avatkoznia az önkormányzatnak a kereskedelmi befektetők piaci küzdelmébe? A válasz nem teljesen egyértelmű™ Feketéné Hermann Judit három éve vette, át a Kazincbarcika és Vidéke ÁFÉSZ hosszú évekkel ezelőtt nyitott Márka ABC-jének irányítását, amely sokáig konkurens nélküli üzlet volt a városban. A párszáz méterre, a 26-os főút mellett épült, korábban Márta Füszért, most Julius Meinl C+C közvetve igen nagy hatással volt az üzlet gazdasági helyzetére, mégsem érezték ennek hátrányát annyira, mint most, hogy néhány hónapja felépült a Profi élelmiszeráruház is. A két üzletet gyakorlatilag egy út választja el egymástól. Alig pár méterrel arrébb pedig épül a Penny Market üzletlánc áruháza, ezek környékén pedig úton-útfélen apróbb élelmiszerboltokba, garázs-shopokba bot- lik az ember. A négy nagyobb csatája a vevőkért a Penny nyitása után teljesen nyílt lesz, a kérdés csak az: ki marad talpon? Kicsi a vásárlóerő- Kell az egészséges kohkurencia, hiszen a verseny viszi előre a piacot — állítja Feketéné. - Mi azonban az utóbbi időben sokkal erőteljesebben érzékeljük ennek hátrányait, mint előnyeit. Mivel természetszerűen csökken a forgalom, a bérköltségen kellett mozdítani: 32 dolgozóból 18 maradt. Az árainkban soha nem tarthatunk ott, mint ezek az üzletláncok, hiszen a helyzetük kedvezőbb. 6-8 fővel, fiatal, munkanélküli kereskedőkkel dolgoznak, több bért tudnak fizetni, hosszú időre kötnek le nagymennyiségű árut, s nem függenek senkitől, a gyártó kívánságaitól sem. Jók az akciók, van pénz reklámra. Mégis azt mondom, ez mind nem sokat számít, hiszen az emberek pénztárcájának a legszínvonalasabb, de akár a legolcsóbb bolt is drágább a kelleténél. Nem tudom, volt-e az önkormányzat részéről valamilyen piackutatás, felmérés ai-ról, milyen hatással lesz egymásra ez a sok üzlet együtt? Egyébként sincs túl jelentős vásárlóerő ebben a régióban. Mégsem vagyunk megijedve, dolgozunk, a lényeg, hogy a vevő a piaci harc hátrányait ne érzékelje. A vevő dönt A Profi üzletláncot fenntartó belga cég ugyan nem reklámoz nagy erőkkel, de az üzletvezető-helyettes szerint nem is ez a fontos. A vásárló bemegy, s majd eldönti,, hol szeret vásárolni. A központban bizonyára felmérték a környéket, eldöntötték, jó-e ide települni, vagy sem. A bevezető időszakot átvészelik, ha változó, nem túl látványos is a forgalom, hiszen az üzletláncok előnye, hogy a jólmenő áruházak nyeresége kompenzálja a kezdők veszteségeit. A fiatal hölgy magyarázza: azért van kevesebb áruféleség, hogy az árakat minél lejjebb tudják szorítani, azért van kevesebb - ám univerzális alkalmazott —, hogy a munkájáért több bért kaphasson. Nem azon múlik, hogy hány üzlet van egymás mellett — állítják az itteniek -, hiszen ha a vásárlóerő megvolna, 2-3 bolt egymás mellett is helyt tudna állni. Áldják a versenyt A Julius Meinl i-aktáráruház nagyságrendjében, felkészültségében látszólag könnyedén állja a versenyt. Tófalvi Tamás üzletvezető szívesen elmondaná a véleményét, nem is titkolja: a kazincbarcikai helyzetről volna mit mesélni, ám erre nem kapott engedélyt a budapesti felettesétől. Dózsáné Markiéi Ilona maga sem óhajtott nyilatkozni, s nem is indokolta ezt; ők végzik a dolgukat, más városokban is előfordult, hogy konkurens áruház mellé kerültek. Egyvalami azért bizonyos: ilyen tömegben egy szűk területen még fejlettebb gazdaságú országokban sem épülnek üzletházak, mi több, bizonyos településeken meghatározott távolságon belül nem is épülhetnek, ezt ugyanis szabályozzák az önkormányzatok. S mi a helyzet nálunk? Nyertes a vásárló A polgármesteri hivatalban konkrét kereskedelemfelügyelet már nincs. A barcikai helyzet ráadásul sajátságos: a C+C az épületet a Márta Füszérttól, a Profi a területet az Avantitól vásárolta, az ön- kormányzatnak nem volt beleszólása. Az épülő Penny kifejezetten ezt a területet kérte, a felajánlott távolabbi ingatlan üzletpolitikájának nem felelt meg. Ha nem, nem, ráerőltetni nem illett, a város érdeke mégis azt diktálta, hogy a telek elkeljen. Ha hai-c, legyen harc, győzzön a jobbik. Aki ebben a csatában mindenképpen nyer, az a válogató vásárló lesz. Választás előtt a hegyközség Az Egri vagy a Bükkaljai borvidék - ez a kérdés Szomolyán Szomolya (ÉM - CSKA) - Egerhez tartozzon a szomolyai hegyközség vagy maradjon a Bükkaljai borvidéknél - ez a kérdés foglalkoztatja Szomolya lakosságát már régóta, A hegyközségi tagok egy része nem tudja, „melyik lábára álljon”, melyik döntés előnyösebb számukra? A szomolyai szőlőterületek régen - a 60-as évek közepéig - az egri borvidékhez tartoztak, majd ainikor a környékbeli mezőgazdasági szövetkezetek bogácsi központtal egyesültek, a bükkaljai boi’vidékhez csatolták a szomolyai szőlőket is. Most azonban a gazdák, a hegyközségi tagok egy része szeretne visszakerülni az egri borvidékhez. Aki szerint megérné Az, hogy melyik borvidékhez tartozunk behatárolja, hogy milyen szőlőfajtát telepíthetünk - kezdi a történetet Daragó Lajos, a szomolyai hegyközség vezetőségi tagja. - Nekünk most fehér szőlőfajtáink vannak, s ezáltal fehér bort tudunk előállítani, vagyis általában a pezsgő alapanyagaként használt szőlőfajtákkal foglalkozunk. Erre van ugyanis a Bükkaljai borvidéknek engedélye. Ha viszont Egerhez tartoznánk, akkor kék szőlőt is telepíthetnénk, ami sokkal jobb minőségű - vörös - bort jelentene. Egy szdt- értő megvizsgálta a szomolyai talaj szerkezetét, ami az egriével azonos, sőt helyenként jobb. Tehát mindenképpen megérné nekünk Egerhez csatlakozni — szívesen fogadnának is ott minket de az emberek egy lösze fél a változásoktól. Menni vagy maradni Most nem tudjuk, hogy melyik lábunkra álljunk - mondja lapunknak egy idős asszony, aki aláírta az a gyűjtőívet, amelyet a bükkaljai borvidéknél maradni szándékozók hordtak szét a faluban. Akinek szőlője van, az tulajdonképpen tagja a Hórvölgye Szövetkezetnek is, mint én, s nekünk így semmi gondunk nincs a szőlő megművelésével, permetezésével, s a szövetkezet fel is vásárolta eddig a bornak valót. Évtizedekig ott dolgoztunk, nem akarjuk cserbenhagyni őket. Ha átmegyünk Egerhez, akkor ki műveli meg a szőlőt? Azt is hallani, hogy ott át sem vennék a fehérszőlőt. Mi lesz, ha utána meg a bogácsi szövetkezet sem veszi át, mert már máshová tartozunk? Akkor hol fogjuk értékesíteni?- A szomolyai gazdáktól mindig átvettük a szőlőt - jegyzi meg Papp Ernő, a Hórvölgye termelőszövetkezet elnöke. - Jobb és rosszabb piaci viszonyok között is. Ha most végül Egerhez csatlakoznak, mi magunk sem tudjuk, mi lesz, hiszen mi műveltük a tennőtei-ületeket, az emberek a mi szövetkezetünk tagjai. Hogy a változás előnyöket vagy hátrányokat hordoz-e magában, nem tudom megítélni. Az azonban tény, sokan attól félnek, nem tudják majd értékesíteni a termést.- A kereslet kínálat piacától függ minden - jelentette ki Farkas László, a szomolyai hegyközség vezetője. aki az Egerhez való csatlakozás mellett van. De ettől függetlenül mondhatom, hogy van olyan egri kereskedő, akivel már előzetes tárgyalásokat folytattunk, s aki hajlandó lenne átvenni a teljes mennyiségű fehérszőlőt is. A többség maradna Farkas Attila, a Bükkaljai Hegyközségi Tanács elnöke cáfolta, hogy a borvidéken kizárólag a fehérszőlő termesztésére lenne engedély, annál is inkább, mert jelenleg is 400 hektárnyi kékszőlő terem a Bükkalján.- Már korábban is szó volt arról, hogy Szomolya közigazgatásilag is el akar válni a megyétől, a hegyközség leválási szándéka ennek a törekvésnek a része - vélekedett az elnök. - Szeretném azonban megjegyezni. hogy a jelenleg éi-vényben lévő bortörvény - amely 20 borvidéket nevez meg, és ehhez rendeli az egyes településeket - Szomolyát egyértelműen a Bükkaljaihoz sorolja Ahhoz, hogy ez másként legyen a törvény megváltoztatása szükséges. Az is tény azonban, hogy az új bortörvény ősszel kerül a parlament elé, megítélésem szerint éppen ezért ei-ősödtek fel most az elválás körüli viták. A településen tevékenykedő gazdák nagyobb része egyébként - egészen pontosan 124- en - aláírásukkal is azt erősítették meg, hogy a Bükkaljai borvidék mellett döntenek. * A történet természetesen nem befejezett, hiszen vasárnap bomapot rendeznek a községijén, és sokak szerint ez a téma is szóba kerül majd. De főként a jövő héten pénteken megtartandó hegyközségi közgyűléstől varnak sokat a szomolyaiak. Kamatot csökkent az MNB Budapest (MTI) - A Magyar Nemzeti Bank csökkenti a banki tartalékok után fizetett kamatait. A forintforrások után képzett tartalékra fizetett kamatláb szeptember 16-ától a jelenlegi 13,5 százalékról 13 százalékra mérséklődik, míg a devizaforrások után képzett kamatláb 15-ről 14 százalékra csökken - tájékoztatta a jegybank csütörtökön közleményben az MTI-t. A közlemény szerint a két éve tartó kamatcsökkenési trenddel időben párhuzamosa, de arányában kisebb értékben csökkentette a jegybank a kötelező tartalékok kamatait. A piaci kamatcsökkenési rendtől való elmaradás eredményeként folyamatosan csökkent a bankoknál a kötelező tartalék miatti jövedelemkiesés, mivel folyamatosan nőtt a kompenzáció (tartalékkamatok/forrásköltség) ará- nya. A banki forrásszerzés költségeinek további csökkenése az MNB szerint lehetővé teszi a forint és devizaforrások után képzett tartalékokra fizetett kamatok jelenlegi módosítását. A devizaforrások után elhelyezett kötelező tartalékra fizetett kamat nagyobb arányú csökkentését az indokolja, hogy az MNB fokozatosan egységesíteni kívánja a belföldi deviza-, ületve foiintforrások után elhelyezett tartalékokra fizetett kamatait. Az MNB célja az, hogy a forint-, illetve belföldi devizaforrások utáni tartalékolás jövedelmezőségi feltételei összhangba kerüljenek. ■Árfolyamok Budapest (MTI) - Gyengültek a részvényárak csütörtökön az Értéktőzsdén. A részvények forgalma is gyengült az előző naphoz képest, 5,9 milliárd forintot tett ki Kárpótlási jegy Tőzsde Index szept. 4. 7534,08 - 87,55 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. szeptember 4. VAI l )T A DEVIZA 1 VÉTEL Eladás Középáré. 312,57 329,53 319,93 Angol (out 312,77 327,89 320,33 $ ' 312,17 328,18 320,18 141,24 152,21 146.36 Ausztrál dollár 142,73 150,57 146,65 142.10 150,89 146,50 502,30 538,55 517,84 Belga frank* 503.35 533.39 518.37 §1 502,73 533,83 518,28 27,09 29,19 28,07 Dán korona 27,10 29,10 28,10 27,26 28,94 28,10 34,80 37.50; 36,06 ■ finn mátka .34,85 37,33 36,09 , ; 35,02 : 37,18 36,10 30,76 32,98 31,71 Francia frank 30,83 32,65 31,74 30,86 32,61 31,73 92,00 98,64 94.85 Holland forint 92.19 . 97,69 94,94 92.32 97.54 94.93 : 160,01 172,44 165,81 Japán yen* 161,37 170,09 165,73 160,99 170,94 165,96 136,81 147,44 141.77 Kanadai dollár 138,13 145,75 141,94 137,63 146.14 141,89 104,43 110,10 106,89 Német márka 104,10 109,08 106,99 104,57 109,66 106,98 24.95 26,89 25.86 Norvég korona 24,96 26,72 25,34 25,11 26,66 25,88 106,28 1 13,95 109,57 Olasz líra** 106,71 112,71 109,71 106.81 112,51 109,66 14.84 15,65 15,19 Osztrák schilling 14,79 . 15,61 15,28 14,82 .\ 15*$ § \s -T 5 «28 > 100,50 112,14 105,79 Portugál escudo 102,19 109,61 105,90 102,71 109,06 105,89 Wf ' * . * 122,31 131.82 126,75 Spanyol peseta* 123.23 130,55 126,39 Isi 123.05 130,66 126,85 126,32 133,17 129,29 Svájci frank 125,89 132,99 127,45 126,03 132,76 129,40 23,85 25,71 ' 24.72 Svéd korona 23,93 25.57 24,78 | '4á 2 4,00 25,48 24.74 191,75 202,75 196,26 USA dollár 191,99 200,99 191,49 191,52 201,34 196,43 203.42 ’ 214,23 210.80 ECU 203,97 213,13 211,03 204,65 217.31 210,00 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank- adatai olvashatók
