Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-03 / 205. szám

1997» Szeptember 3,« Szerda Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Vizsgázott az egyszázalékos törvény A pénz kétharmadához nem jelöltek meg támogatottat az adózók Adatfeldolgozás. Az adófizetők egyharmada nyilatkozott arról, hogy mely szervezetnek adja az 1 százalékot. Fotó: Farkas Maya Igazolás a tartozásmentességről Miskolc (ÉM) - Az utóbbi időben megnövekedett azoknak a száma, akik igazolást kérnek a vámható­ságtól arról, hogy nincs vámtartozá­suk. E tartozásmentességi igazolás kiadási rendje 1997 augusztus else­jétől a következők szerint változott meg: A magánszemélyek, illetve a tevékenységüket kezdő vállalkozók számára Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye területén továbbra is a megyei parancsnokság (Miskolc, Horváth Lajos 19.) adja ki a szüksé­ges igazolásokat. Más kérelmezők részére a Vám- és Pénzügyőrség Ugyvitelszervezési és Számítástech­nikai Központja (Budapest, Gergely út 10., 1475 Pf. 22.) jogosult igazolni a tartozásmentességet. A gyorsabb ügyintézés érdekében javasoljuk, hogy a kérelmeket a fenti címekre küldjék, egy bármely vámhivatalnál beszerezhető „Igazoláskérő lap” ki­állításával. Kötvényt bocsát ki a Mól Budapest (MTI) - Tízmilliárd fo­rint össznévértékű részvényt bo­csát ki a Mól Magyar Olaj- és Gázipari Rt. - jelentette be a társaság keddi sajtótájékoztató­ján Mándoki Zoltán vezérigaz­gató. Az értékpapírokat három és ötéves futamidővel dobják pi­acra, öt-öt milliárd forint érték­ben. A hároméves kötvények éves fix kamata 17,25 százalék, míg az ötéveseké 15,5 százalék lesz. A kötvényeket nyilvános aukció útján hozzák forgalomba. Ezen azok vehetnek részt, akik legalább 10 millió forint össz­névértékű kötvényre tesznek ajánlatot. Az aukció szeptember 10-én lesz. Az ajánlattételhez a minimum árat szeptember 9-én hozzák nyilvánosságra. A köt­vénykibocsátásból befolyó pénzt a Mól Rt. hiteleinek kiváltására használja fel. Budapest (MTI - TI) - Az állam­polgárok szabadon, öntevéke­nyen szerveződő társadalmi szervezetei, egyesületei, szö­vetségei - az úgynevezett civil- szervezetek - a demokrácia alapkövei. Az egyesülési tör­vény megadja e szerveződések jogi alapját, emellett az Or­szággyűlés intézményesen is támogatja működésüket. Ezen túl a személyi jövedelemadó egy százalékát maguk az adó­zók is átutalhatják a törvény­ben meghatározott szervezetek részére. A társadalmi szerveze­tek költségvetési támogatását előkészítő parlamenti bizottság elnökétől, Fiiló Pál országgyű­lési képviselőtől egyebek mel­lett az egy százalék sorsáról ér­deklődtünk. □ Milyen szervezetek kaphatnak tá­mogatást a parlamenti keretből? • Talán célszerű azzal kezdenem, hogy mit nem támogathat a bizott­ság: pártokat, szakszervezeteket, alapítványokat és úgynevezett hob­bi szervezeteket. A jelenleg támoga­tott szervezetek öt nagy csoportot alkotnak. Az elsőbe tartoznak az egészségügyi, rehabilitációs és egészségmegőrzési, szociálpolitikai, valamint karitatív társadalmi szer­vezetek. A második kört alkotják az ifjúsági és gyermekvédő társadalmi szervezetek. A következő csoportot a természet és környezetvédő egye­sületek, szervezetek képviselik. A negyedik terület a kulturális és mű­velődési szervezetek egy részét öleli fel és az ötödikbe, a fentiekhez nem sorolható, más közérdekű egyesüle­tek, szövetségek sorolhatók. □ A vidéken működő szervezetek­nek mi jut? • Országos hatósugarú szervezet­nek jár a támogatás, s ezek jó része nem csak Budapesten tevékenyke­dik. Ötvenkét olyan szervezet ka­pott mintegy 22 millió forint érték­ben támogatást, amely az ország különböző pontján található, de je­lentősége túlnő a székhelyén. És több olyan egyesületet, szövetséget támogattunk, amelynek munkája kifejezetten a vidék felé irányul. □ Mi a tapasztalat a személyi jöve­delemadó egy százalékának átuta­lásáról? • Ez a törvény ebben az évben vizsgázik, ám az máris megállapít­ható, hogy az állampolgárok jórészt a helyi szervezeteknek utalták át az egy százalékos támogatást, gya­korta a lakóhelyükön működő egye­sületeknek, a gyermekük iskolájá­nak juttatták. Másik leginkább jel­lemző sajátosság, hogy e pénzeket a közismert, sokak által támogatott nagy országos szervezeteknek ad­ták, a kevésbé ismert, ugyanakkor közhasznú tevékenységet folytató szervezeteket mellőzték. □ Mi várható a jövőben? • Össze! a Parlament elé kerül a nonprofit szervezetekre vonatkozó törvényjavaslat. A törvény, minden bizonnyal hosszú távon megoldja majd a civilszervezetek működésé­nek gondját, többek között bizonyos adókedvezmények és más előnyök nyújtásával. Valamint várhatóan azzal a lépéssel, hogy azokból a befi­zetésekből, amelyeknél az adófize­tők nem jelöltek meg konkrét szer­vezetet, bizonyos összeg a társadal­mi szervezetekhez. Ez az összeg igen jelentős, ebben az évben az adófizetőknek csupán egyharmada nyilatkozott arról, hogy mely szer­vezetnek adja a pénzét. A kéthar­mad - mintegy kétmillió állampol­gár, mivel nem rendelkezett az ösz- szeg sorsa felől, gyakorlatilag a költségvetésnek adta a támogatá­sát, így az eredeti célt az nem érte el. A jövőben célszerű leime függet­lenül a parlamenti erőviszonyoktól, pártsemleges, a civilszervezetek ál­tal delegált, kuratóriumra bízni a támogatások elosztását. Mindenki csicskása az önkéntes rabszolga A hajléktalanok a pincei fekhelyért vállalják a napi tizenkét órás munkát is Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Egy darab kenyérért, egy doboz ci­garettáért, és a pincei fekhe­lyért a hajléktalanok mindenre képesek, amit „gazdáik” paran­csolnak nekik. „Rabszolga va­gyok, de önként vállalt rabság ®z. Itt legalább van egy lyuk, ahol meghúzhatom magam, tttég ha mindenki belém törli a csizmáját, akkor is” - mondja egyikük. Régóta beszélik a városban: né­hány család hajléktalanokat foga­dott be. A gondolat nemes. Az em­berek kapnak szállást, (többnyire) ennivalót, s ezért adnak is valamit: napi tíz-tizenkét óra kemény mun­kát, építkezéseknél, vállalkozások­nál. S ha kell, a családi tűzhelynél 's segédkeznek. A hajléktalan há­lós, hiszen van hol lehunynia a szé­niét, másrészt viszont panaszko­dik: mindenki csicskása. Hallgatás, kikötések Ezekről az emberekről sokan tud­nak a városban, mégis hosszú idő­be telt, mire kapcsolatba léphet­tünk egyikükkel, akit nagy nehe- 2en sikerült csak szóra bírni. Hogy 'niért a hallgatás? Félnek: elvesz­tik „állásukat”. Mint az a férfi, aki végülis elmondta történetét, bár s°k kikötése volt a beszélgetés ®|őtt: nem írhatjuk le nevét, nem fényképezhetjük le (csak egy ruhá­ja van, és felismerné a „gazdája”), s üe keressük meg a családot, aki »befogadta”. Az utóbbi kérés miatt, niás forrásból ellenőriztük a törté­net hitelességét. 'Adnak-vesznek” " Régóta élek Kövesden, elég sok enibert szolgáltam már - kezdte a ücgyvenhárom éves férfi. - Nem jnondom, börtönben is volt részem, (0Pások miatt. Most a város egyik 'synert családjának vagyok a csics­kása, évek óta. Először az apánál faltam, majd a fiainál, később a vő­hoz kerültem. Oda adtak mindig, ahol munka volt, úgy mint régen a Rabszolgákat. Reggeltől késő estig dolgozunk, mert nem egyedül ne- kém jut ám ez a sors ebben a vá­rosban. Jövedelmem nincs, itt meg kapok szállást és pokrócot a pincé­ben, és enni. Na nem mondom, né­ha megfeledkeznek a kajáról, cigi is ritkán akad, de az is előfordul, hogy adnak egy százast fröccsre. Mit csinálok mindezért? Amit kell. Ha nem ezt tenném, akkor nem maradhatnék tovább. Építkezések­nél dolgozom, seprűt kötök, takarí­tok - ami előfordul. Persze tudom, ha segédmunkást hívnak, az meg­kapja a pénzét, én nem. De nem lá­zadok: van hol álomra hajtani a fe­jem, még ha adnak-vesznek is né­ha, mint egy rongyot - legyint a de- resedő hajú ember, aki húsz évvel öregebbnek néz ki koránál. - S ha a gazdám megfeledkezik az enniva­lóról, akkor mindig van valaki, aki megszán... „Jót teszünk velük” A férfinak önbecsülése, önérzete - nincs. Ennek ellenére foggal kö­römmel ragaszkodik befogadóihoz, hiszen ha dolgozik, megtűrik, s né­ha vetnek neki valamit, mint a ku­tyának. Arra, hogy ezzel a munká­val bárhol meg tudna élni, csak le­gyint.- Az élet más - mondja -, isme­rem a többieket, akik vállalkozók­nál dolgoznak. Ők se kapnak pénzt, néhol még enni se. Nekünk nincs más. A gazdag ember, a vál­lalkozó befogad minket, ad szállást, egy darab kenyeret, s nem kell ne­ki jó pénzért munkást foglalkoztat­nia. Mi elvégezzük az alja munkát is. Ez van, ide jutottam... A „modern rabszolgaságról” a Családsegítő Központban hivatalo­san nem tudnak, ezért a rendőrsé­gen érdeklődtünk. A kövesdi kapi­tányságon ismerik nyilatkozónkat, s a többi hasonló módon tengődő hajléktalan embert is. Történetün­ket megerősítik. Tisztában vannak azzal, hogy ezt az embert adják-ve- szik, hogy miként bánnak vele, de amíg a hajléktalan ez ellen nem tesz panaszt, s önként vállalja mindezt - nem tehetnek semmit. Tudják: ezek az emberek vállalko­zóknál, magánembereknél dolgoz­nak a semmiért, hiszen enni se kapnak néha, s ha nem dolgoznak, akkor mehetnek amerre látnak. A hajléktalanok viszont dolgoznak és maradnak. Ezek az újfajta rabszol­gák - halljuk -, a mi társadalmunk „termelte ki” őket... Egy helybéli vállalkozó - aki maga is „foglalkoztat” hajléktala­nokat - nem lát ebben kivetnivalót. Az illetők saját akaratukból állnak kötélnek, s befogadóik jót tesznek velük. Jön a hideg idő, hová is mennének, ha nem lenne fedél a fe­jük fölött... A hivatal nem tud róla- A feketefoglalkoztatásról ka­punk közvetett bejelentéseket, maguktól az érintettektől azonban nem - válaszolja érdeklődésünkre Mitró Sándornétól, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Me­gyei Igazgatóságának munkatár­sa. Ezeket a bejelentéseket mindig kivizsgálják, de az esetek döntő többségében nagyon nehéz a bizo­nyítás, mert sem a munkaadók, sem az ily módon foglalkoztatot­tak nem partnerek ebben. A szó­ban forgó „rabszolgajellegű” mun­káról azonban nincs információja az adóhatóságnak. Peijési Zsoltnak, a Borsod-Aba­új-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Munkabiztonsági és Mun­kaügyi Felügyelősége vezetőjének - a sajtóból szerzett információkon kívül - sincs konkrét tudomása ha­sonló esetről. Hozzáteszi: ha bizo­nyított, hogy a lakhatásért rend­szeresen dolgoztatnak embereket, az már foglalkoztatásnak minősül, és A munka törvénykönyve szerint kell eljárnia a munkát adónak. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás idejének arányában kell fizetnie a minimálbért, aminek csak húsz százaléka lehet természetbeni jut­tatás. A vezető megerősítette, amennyiben konkrétumokkal alá­támasztott, hivatalos bejelentés ér­kezik a „rabszolga jellegű” foglal­koztatásról, akkor természetesen vizsgálatot kezdeményeznek. „Hajléktalanszállás." Csupán a pad és a pince között választhatnak? Fotó: Bujdos Tibor Növényvédelmi tanácskozás Miskolc-Görömböly (ÉM - NZ) - Ötödször rendez regionális növényvédelmi tanácsko­zást a B.orsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nö­vényegészségügyi, és Talajvédelmi Állomás (NTA), a Bükkaljai Borvidék Hegyközségi Ta­nácsa, a Kertészek és Kertbarátok Megyei Szövetsége, valamint 15 nagy, nemzetközi nö­vényvédelmi szereket előállító és forgalmazó cég. A tanácskozást szeptember 5-én és 9-én rendezik meg Görömbölyön, a művelődési házban (Szolártsik tér 4.). Mindkét napon Farkas Attila, a Bükkaljai Hegyközségi ta­nács elnöke mond megnyitót. Ezt követően 5-én Szalma Árpád karantén-főfelügyelő .Aktuális növényvédelmi kérdések a szőlő- és gyümölcstermesztésben” címmel, 9-én pedig Csete Sándor, az NTA főelőadója ugyancsak ebben a témában tart előadást, amelyet a nö­vényvédelmi cégek bemutatói, szaktanács- adás és konzultáció követ. A szervezők célja az, hogy különösen ilyen szélsőséges időjárás közepette - ’95-ben a peronoszpóra az ország szőlőtermésének 35-40 százalékát tette tönk­re, ’96-ban a szürkerothadás a szőlő 20 száza­lékát vitte el, ’97-ben a csapadékos időjárás ismét kedvezett a peronoszpórának - felérté­kelődjön a növényvédelem. A cégek most a legkorszerűbb környezetkímélő növényvédő szereket ajánlják a termelőknek. Árfolyamok Budapest (MTI) - Erőteljesen emelkedtek kedden a részvényárak a Budapesti Értéktőzs­dén. A részvényforgalom meghaladta a 7,6 mil­liárd forintot, az állampapírokkal pedig 1,5 milliárd forint értékben kereskedtek. Kárpótlási jegy Tőzsde Index szept. 2. 7405,20 +156,71 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. szeptember 2. VALUTA DEVIZA Vétel Eladás Középáré. 312,57 329,53 319,93 Angol font 312,77 327,89 320,33 312,17 328,18 320,18 141,24 152,21 146,36 Ausztrál dollár 142,73 150,57 146,65 142,10 150,89 146,50 502,30 538,55 517,84 Belga frank* 503,35 533,39 518,37 502,73 533,83 518,28 27,09 29,19 28,07 Dán korona 27,10 29,10 28.10 27,26 28,94 28,10 34,80 37,50 36,06 Finn márka 34,85 37,33 36,09 35,02 37,18 36,10 30,76 32,98 31,71 Francia frank 30,83 32,65 31,74 30,86 32,61 31,73 92,00 98,64 94,85 Holland forint 92,19 97,69 94,94 92,32 97,54 94,93 160,01 172,44 165,81 Japán yen* 161,37 170,09 165,73 160,99 170,94 165,96 136,81 147,44 141,77 Kanadai dollár 138,13 145,75 141,94 137,63 146,14 141,89 104,43 110,10 106,89 Német márka 104,10 109,08 106,99 104,57 109,66 106,98 24,95 26,89 25,86 Norvég korona 24,96 26,72 25,34 25,11 26,66 25,88 106,28 113,95 109,57 Olasz líra** 106,71 112,71 109,71 106,81 112,51 109,66 14,84 15,65 15,19 Osztrák schilling 14,79 15,61 15,28 14,82 15,58 15,20 100,50 112,14 105,79 Portugál escudo 102,19 109,61 105,90 102,71 109,06 105,89 122,31 131,82 126,75 Spanyol peseta* 123,23 130,55 126,39 123,05 130,66 126,85 126,32 133,17 129,29 Svájci frank 125,89 132,99 127,45 126,03 132,76 129,40 23,85 25,71 24,72 Svéd korona 23,93 25,57 24,78 24,00 25,48 24,74 191,75 202,75 196,26 USA dollár 191,99 200,99 191,49 191,52 201,34 196,43 203,42 219,23 210,80 ECU 203,97 213,13 211,03 204,65 217,31 210,00 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitel­bank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók ................

Next

/
Thumbnails
Contents