Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-27 / 226. szám

Hektor, az én kutyám Bihaei Judit Ez az írás egy tizennégy éves miskolci lány tollából származik. Bihari Judit a Földes Ferenc Gimnázi­umban tanul. Természetismeret tanára, Szentesi Csilla ösztönzésére jelentkezett az Ember és Állat Együttélését Kutató Intézet (EMÁLKJ) „Mancsok és tappancsok” pályázatára. A verseny célja olyan tör­ténetek megismerése volt, amelyek jól példázzák a felelősségteljes állattartás alapelveit. Bihari Judit írása sikerült a legjobban a megyéből a bírálók sze­rint. A pályamunka némileg rövidített változatát adjuk most közre. A kutyámat Hektornak hívják. Okos sötétbarna gombszemei vannak és sárgás-vöröses szőre. Nem fajtiszta: dán dog és németjuhász keverék lehet. Az is elég érdekes, hogy miként került hozzánk. Apu­kám munkatársnője sétált az utcán és két gyerek odament hozzá. Az mondták:- Néni, tessék megfogni egy kicsit ezt a kutyát! - azzal otthagyták a jószágot és elszaladtak. Az a ta­nárnő nem tudott mit csinálni vele, bevitte az isko­lába, és odaadta egy osztálynak. De a diákok sem tudták hazavinni, ezért apukámnak ajándékozták, mivel apa tanította őket. így került hozzánk Hek­tón Mivel nem volt kinek továbbajándékozni, és tél volt, esett a hó, útjára engedni végképp nem lehe­tett a védtelen kölyökkutyát. Biztosan elpusztult volna. így megtartottuk. Nagyon örültem ennek: már régóta szerettem volna egy kiskutyát. De társasházban lakunk, és délelőtt sosem vagyunk otthon. így egy délután alatt be kellett látnunk, hogy az együttélés a ku­tyának nem lesz jó. Szerencsére, nagymamámék Diósgyőrben kertes házban laknak. Nagy udvaruk van. Mivel szeretik az állatokat, beleegyeztek, hogy Hektar náluk lak­jon. Azóta már nagyon a szívükbe lopta magát; ahányszor kirándulni visszük, alig várják, hogy visszahozzuk. Azóta a picike kutyusból hatalmas eb lett, aki nagyon hűséges, és az egész család ked­vence. A kutyámnak köszönhetem, hogy megírhatom ezt a fogalmazást. Lehet, hogy nem is élnék, ha nem ment meg minket. Ez úgy történt, hogy egy­szer a család - apa, anya, az öcsém és én - kirán­dulni ment Hektorral. A túránkon a jelzés egy elég­gé elhagyott erdőbe vezetett. Egy helyen kétfelé vált az út. Mi a lejtő felé akartunk menni, de a ku­tya nem volt hajlandó arra indulni. Hiába hívtuk, húztuk, meg se mozdult, inkább az ellenkező irányt választotta. Végül úgy döntöttünk, hogy arra foly­tatjuk a túrát, amerre a kutya mutatja. Alig men­tünk tíz lépést, hatalmas recsegés, ropogás, majd egy nagy dörrenés hallatszott a lejtő felől. Egy óriá­si fa dőlt pont arra az útra, amerre előzőleg menni akartunk. Ha Hektar nem ráncigái minket másfelé, a hatalmas fa pont ránk zuhant volna. Nagyon meglepődtem, hogy a kutya hogyan érezhette meg a veszélyt, s hogy megmentett egy egész családot. Amióta kutyám van, a kutyákat nagyon okos ál­latoknak tartom. Ha megyünk nagyiékhoz, már egy negyedórával az érkezésünk előtt kiül a kapu­ba, és vár minket. Tudja, hogy menni fogunk. Érde­kes, hogy mennyi mindent ki tud fejezni. Ha be akar jönni, odamegy az autóhoz és a mellső man­csával kalimpál. Van egy műanyag kutyus, Hektar a szájába fogja és odamegy ahhoz, akivel játszani akar, és incselkedik vele. Viszont nagy megtisztel­tetést jelent az, ha a szájába veszi a játékkutyát, odaviszi valakihez és leteszi előtte, tehát megengedi annak a személynek, hogy játsszon az ő legnagyobb kincsé­vel, a kedvencével. Nagyon szeret minket, majd’ kiugrik a bőréből, amikor meglát, szupersebességgel rohangál körü­löttünk, és közben ugrál is össze­vissza. Ezt nem annyira szere­tem, mert olyan hatalmas és ilyenkor néha tényleg megijedek, hogy fölborít. Már megesett, hogy feldöntött. Szófogadó. Ha valamire azt mondjuk, hogy nem szabad, azt nem csinálja. Ha rossz embert lát, torka szakadtából ugat, mo­rog. Ezért szájkosár és póráz nél­kül csak olyan helyen engedjük el, ahol nem nagyon járkálnak idegenek. Mert mindig meg akar védeni minket. Nagyon kedvelem Hektort, senkivel nem cserélném el, senki­nek nem adnám oda. Szerintem ő a legaranyosabb és leghűségesebb kutya a világon. Bár gondolom, ha valaki szereti a kutyáját, pont ugyanezt gondolja róla. Bihari Judit és az írás tárgya, a hűséges és játékos Hektor Fotó: Farkas Maya Játékállat - állatjáték Balogh Attila „Különböző' viselkedéssorok gyűjtőneve, amelyek fontos szerepet játsza­nak az egyedfejlődésben, a készségek kifejlődésében (például tanulás), de nincs közvetlen gyakorlati céljuk" - írja a játék címszó alatt az Etoló­giái kislexikon. Kutya, macska, aranyhörcsög „egyedeink" egészséges fej­lődése érdekében tehát játéklehetőséget kell biztosítanunk számukra - már csak azért is, hogy később, ha ne adj isten, megharapnak valakit, ne védekezhessenek úgy: nehéz gyerekkoruk volt... Evés-ivás, tisztálkodás, egészség - ezek, amiket a kisállattartásra vállalkozók szem előtt tartanak. Ennek megfelelően ma nemhogy a „díszhal és madár” üzletekbe, de minden nagyobb élelmiszerbolt­ban, áruházban hozzá lehet jutni a számtalan típusban gyártott ku­tya- és macskaeledelekhez, almok­hoz, vitaminokhoz. Allatjáték azonban az utóbbi helyeken nem vásárolható: csak a szakboltok kí­nálatában szerepel. A miskolci belváros pet-shop- jait végignézve kiderült: cicalab­da és műpapagáj jószerével min­denhol kapható. A gurigatnivalók rendszerint gumiból vannak, az áruk - nagyságtól, színtől, „csör- gőtartalomtól” függően - 60 és 700 forint közötti. Az állatoknak szánt labdák egy csoportjára már rá sem lehet ismerni: ezek gumi­sünt mintáznak, öklömnyi méret­ben, rikító színű, ám kiválóan ha- rapdálható gumitüskékkel. A ku­tyák számára műcsonttal szolgál­nak a kereskedők, kismillió nagy­ságban és formában, ugyancsak néhány száz forintos áron (180-600). Az eledelekhez, almokhoz képest kicsi irántuk a kereslet - vallják be az eladók. Hogy játék­tárgy nélkül sivár-e egy háziállat élete - kérdez vissza egyikük —; gazda nélkül biztosan. Szeretet és gondoskodás mellett még mes­terséges játékra esetleg a hobbi­célból, panelban tartott, illetve a fiatalkorú állatoknak lehet szük­sége - véli. A díszmadár- és rág­csálótartók körében természete­sebb, hogy a kedvenc mellé mind­járt valamilyen vicces izgő-mozgó eszközt is vesznek: papagáj kalit­kába műpapagájt (120-180 fo­rint), tükröt, csengőt (50-100), míg aranyhörcsögöknek, tengeri­malacnak - ritkábban mókusnak - 150 forint körüli összegért mó­kuskereket: hadd szaladjanak...! ,A játék a felnőtt életre készít fel - ez az elmélet helyesen alkal­mazható a kölyökkutyák, a kisci- cák és az embergyerekek egyes társasjátékaira, de értelmetlen­ség arra gondolnunk, hogy a klubjaikban bridzseló urak így készülnek fel a túlvilági életre” - olvasható Susanna Millar: Já­tékpszichológia című könyvében. „Az első játékelméletek (a XIX. századtól) egyszerű választ ad­tak: a játék célja a munka ellen- súlyozása...), a kimerülőben lévő erőforrásokat táplálja újra..., a já­ték a munkával és a tétlenséggel áll szemben, a tevékeny pihenés frissítő. Pihentet egy futballmér­kőzés, a célba dobás, akár a kert- kapu festegetése is. Ez a tétel azonban nem áll a fiatal szerve­Macskajáték az egérrel Fotó: Bujdos Tibor zetek játékára. Semmilyen fá­rasztó munka nem előzi meg azt a játékot, amelyben a kiscica a gombolyagra veti magát. A kö­lyökkutyák addig pedig kergetőz- nek, amíg el nem fáradnak - az­után elölről kezdik az egészet...” Mi a szerepe tehát a játéknak ku­tyáink, macskáink életében? A gondos gazdi számára is fon­tos kérdésre Csányi Vilmos etoló- gustól kértünk választ. _ - Miért játszanak az állatok? Őszintén szólva nem tudjuk. Két elmélet van, az egyik szerint a felnőttkorban hasznos fogásokat gyakorolják, a másik szerint fölös energiájukat vezetik le ily’ módon - egyik sem teljesen igaz. Az biz­tos, hogy minél intelligensebb egy állat, annál többet játszik. A macska és a kutya esetében a do- mesztikáció (háziasodás) során kölyöktulajdonságok kerültek át a felnőttkorba, így ők méginkább játékosak. A kiscicák minden után rohannak, ami mozog, mivel a vadászat elemeit gyakorolják. Az ebeknél bonyolultabb, ők a társas, szabályos játékokat ked­velik. Ezekhez elsősorban a gaz­dára van szükség, nem pedig mesterséges tárgyakra. Nem mondom, hogy haszontalanok, de egy fadarabbal éppen olyan jól el lehet szórakozni, mint egy bolt­ban vett játékkal. Inkább arra kell figyelmet fordítani, hogy ne túl sokáig játszadozzunk a kisku­tyával, mert hamar, 15-20 perc után kifárad. Ha viszont sohasem tesszük, rászólunk, ha játszik, le is lehet „szoktatni” a játékról. Ez azonban mindenképp az állat ká­rára válik, komor, életkedv nél­küli élőlény lesz belőle. Béla tanár úr számol Kiss Gergely rajza Üzenet a Kuckóból Könyvajánló Ezt az összeállítást minden szombaton nektek, gyerekeknek szánjuk. Küldünk találós kérdéseket, érdekességeket a természet világából, de mindezek mellett feladatokat is adunk. Játsszatok velünk! Ezen a héten a Magyar Könyvklub gondozásában megjelent Jean Webster-könyvet sorsoljuk, ki azok között, akik meg tudják számolni, hogy hány háromszög található a Kiss Gergely által készí­tett Béla tanái- számol című rajzon (Cím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. A borítékra ír­játok rá: „Kuckó”). Beküldési határidő: október 2. A héten beküldött recepteket még nem tudtuk kipróbálni,, de a leírások alapján mindegyik madártej nagyon finom lehet! így a véletlen döntött. Szerencsés nyertesünk: Maksa Hedvig, miskblci olvasónk. Nyereményét, a Magyar Könyvklub Elveszett nyár című kötetét szerkesztőségünk titkárságán veheti át (Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. II. emelet). Tudod-e? Föl lehet-e ébreszteni téli álm a medvét? Igen, akárcsak más, télen „hibernálódó” állatot. De a fölébresztést ne értelmezzük „fölrázásnak”. Arról van szó, hogy aki már mindenáron szeretne fölkelteni egy alvó barnamedvét, az fecskendez­zen pajzsmirigyhormont az állat testébe. Mivel viszont az ilyenfajta serkentő hatás gyors és tartós lehet, az injek­ció beadása után ajánlatos mihamarább a legközelebbi magas fenyőfa tetején oltal­mat keresnünk. Nagyon is éber kéregető fekete medve ; JEAN WEBSTER Nyakigláb Apó Kedves Ellenségem! „Ebben a percben éppen Ophelia va­gyok - és micsoda körültekintő Op­helia! Azon iparko­dom, hogy Iiamle tét szórakozta8 sam, kényeztes sem, dédelgessem És gyengéd kezek kel meleg kendőbe pólyázzam a nya­kát, amikor éppen meghűlt. Teljesen kigyógyítottam melankóliájából. A király és a király­né meghalt - sze­rencsétlenül jártak a tengeren, teme­tés se szükséges, és így Hamlet és én zavartalanul és bé­késen uralkodunk Dániában...” (Részlet az ifjúsági irodalom egyik legkedvesebb örök­zöldjéből, Jean Webster Nyakigláb Apó című könyvéből) Találós kérdések- Két kezemmel füled fogom, s ott csücsülök az orrodon. (Sanniuazg)- Melyik kör lehet szögletes? ('joijnt y)- Vízben síkos, kézben habos, piszkos kezet tisztára mos. Mi az? (-imddvzs)- Simogatja arcod, kezed mindennap, s jóságáért csak egy kevés vizet kap. cgzoi/jnjoj,)

Next

/
Thumbnails
Contents