Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-27 / 226. szám

2 Ésiak-MagyarorsiAo ______________ ORSZÁGBAN-VILÁCBAN 1997. Szeptember 27., Szombat C ivil emberi jogok Budapest (MTI) - Az emberi jogokról sokat be­szélnek minden fórumon, de az egyes emberek ke­veset tudnak róla. Néhány jogi fogalommal tisztá­ban vannak, de bővebb tartalmát még a fejlettebb országokban élők sem ismerik. A civil szektornak ezen a téren is nagy szerepe lehet. Erről Javier Pé­rez de Cuellar, az ENSZ volt főtitkára, a Kultúra és Fejlődés Világbizottságának elnöke beszélt nemzetközi sajtótájékoztatóján, amelyet a Civicus II. közgyűlésének zárónapján a fővárosban. A civil szektor szerepéről, lehetőségeiről szólva leszögezte; a társadalmi igazságtalanságokra a civil szektornak békésen kell reagálnia, mert ha erőszakkal lépnek fel, ördögi körbe kerül a társadalom. NATO-meglepetések London (MTI) - A NATO főtitkára „magáncsator­nákon” kérte a magyar kormányt, hogy az lehető­leg november vége előtt szánja el magát a döntésre a csatlakozási referendum ügyében, a budapesti parlament azonban nem tud kikeveredni abból a vitából, amely arról folyik, hogy egyáltalán milyen kérdéseket kell feltenni a népszavazáson - írta a legnagyobb nyugat-európai stratégiai kutatómű­hely, a londoni Jane’s külpolitikai elemző szakfo­lyóirata. Az összefoglaló szerint minél tovább hú­zódik a magyar népszavazás ügye, annál nagyobb lesz a nyomás a cseh kormányra hasonló referen­dum érdekében. A NATO-központban azonban ag­gasztónak tartják a cseh pacifista mozgalmak erősségét. Az elemzők arra a következtetésre jutot­tak, hogy a NATO-bővítési folyamat következő hó­napjai „nem lesznek mentesek a meglepetésektől”. „Magyar népi politika” Debrecen (MTI) - G. Nagyné Maczó Ágnes felszó­lította az ellenzéki pártokat, hogy az FKGP, a KDNP, az MDF és a MIÉP részvételével alakítsák meg a nemzeti választási szövetséget. A Független Kisgazdapárt alelnöke pénteken Debrecenben pártja polgári tagozatának nagygyűlésén hangoz­tatta; e pártok által együttesen hatalomra jut­hatna végre az egyetemes magyar népi politika. Észak-Magyarország Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettes: Filip Gabriella Szerkesztők: Csörnök Mariann, Méhes László Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport), Szabados Tamás (tördelés) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. E-maii: eszak@esznw.iscomp.hu Telefonok: Titkárság (fax is): 341-888,341-630 Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport:'341-700, fotó: 341-866. Központ: 341-611. Hírügynökség: Magyar Távirati Iroda (MTI), Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Ügyvezető igazgató: Josef Kogler Felelős kiadó: Görömbölyi László Hirdetési vezető: Oszterman Ferenc Terjesztési és marketingvezető: Szabó Miklós A kiadó címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon/fax: 341-817 Hirdetés: (tel/fax): 411 -425,412-162, telefon: 412-164 Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Telefon: (46) 412-162 Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés­ellenőrzési Szövetség (MATESZ). Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 599 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 26 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 29 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Hatpárti tárgyalás a Duna sorsáról Az ad hoc bizottság vezetője nemzeti konszenzust remél a kérdés rendezésében Budapest (MTI) - Hatpárti ad hoc bizottság létrehozásáról egyeztek meg a parlamenti pártok vezetői a Horn Gyula miniszterelnök által összehí­vott pénteki tanácskozáson. A megbeszélés tárgya a Bős- Nagymaros ügyében született hágai döntés nyomán kiala­kult helyzet kezelése volt. A megbeszélést követően Nem­csók János politikai államtitkár, a Szlovákiával tárgyaló magyar de­legáció vezetője elmondta: a meg­beszélés célja az volt, hogy ellen­zék és a kormánypártok együtt munkálkodjanak a lehető legjobb magyar pozíciók eléréséért. Üdvö­zölte, hogy a jelenlevők egyetér­tettek abban: tárgyalni kell a szlo­vák féllel, és - a hágai bíróság döntése alapján, a lehetőségek függvényében - megállapodásra kell jutni. Nemcsók János remé­nyét fejezte ki, hogy a folyamatos egyeztetések eredményeképpen úgy ülhet tárgyalóasztalhoz, hogy teljes nemzeti konszenzust érez maga mögött. Szent-Iványi István, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetője örven­detesnek ítélte, hogy valamennyi párt jelezte: mindenképpen törek­szenek az ésszerű megállapodás kialakítására. Az SZDSZ-es politi­kus esélyt lát arra, hogy a rendel­kezésre álló hat hónapon belül si­kerül közös megoldást találni a rendezésre. Pokomi Zoltán, a Fidesz parla­menti frakcióvezetője elmondta, hogy az eszmecserén pártja is a miniszterelnökéhez hasonló indít­ványt tett az országgyűlési ad hoc bizottság felállítására. Véleménye szerint ma nem annak a feszege- tésével kell foglalkozni, hogy ki a felelős a kialakult helyzetért. Ab­ból kell kiindulni, hogy Magyaror­szágnak tiszteletben kell tartania a hágai döntést. Ezért haladékta­lanul el kell kezdeni a tárgyaláso­kat a szlovákokkal, s nem kor­mánykeretek között, hanem a le­endő parlamenti bizottság által kijelölt elvek alapján. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke, parlamenti frakcióvezetője elmondta, hogy a kisgazdák támogatják a hágai bí­róság ítéletének végrehajtását még akkor is, ha szerintük a tes­tület, számunkra kedvezőtlen döntése meghozatalánál jelentős tényeket nem vett figyelembe. Az FKGP együttműködésre törekszik a szlovák féllel való megállapo­dást illetően. Fontosnak tartják annak feltárását, hogy Bős-Nagy­maros eddig hány száz milliárd forint kiadást okozott a magyar államnak és ezután mennyibe ke­rül majd a rendezés. Demeter Ervin (MDF) úgy ítél­te meg: egyértelműen kedvező Magyarország számára, hogy a hágai bíróság elmarasztalta Szlo­vákiát a Duna elterelése miatt. - A kérdés több előző kormány és a jövőbeni kormányok működését is érinti, ezért fontos, hogy a dönté­sek széles körű egyetértéssel szü­lessenek meg. Első lépésként a bi­zottság feladata az lesz, hogy a je­lenleg érvényes országgyűlési ha­tározat helyett, amely beszűkítet­te a kormány tárgyalási lehetősé­geit, olyan javaslatot készítsen elő, ami nagyobb mozgásteret biz­tosít a kabinetnek. Szabó Iván (MDNP) arról szá­molt be: javasolták, hogy jöjjön létre a pártok saját szakértőiből álló csapat is, amely az akadémiai bizottságban fejthetné ki tevé­kenységét. Egy politikai különvé­lemény meggyengítheti tárgyalási pozíciónkat. Itt pedig hat hónapon belül megegyezésre kell jutni, kü­lönben újra Hágához kell fordul­nunk, ahol ekkor már az lesz rosszabb helyzetben, aki miatt a megállapodás meghiúsult. Az egyetlen uránbánya - volt Francia követek Zemplénben Paul Poudade nagykövet a magyar kapcsolatokról Paul Poudade Fotó: Puskár Tibor Bortó (ÉM - FG) - Paul Poudade, a magyaror­szági francia nagykövet négy hónapja érkezett Magyarországra. Me­gyénkben először a zempléni Európa Nap rendezvényeinek kö­szönhetően járt. A bor­tói záróünnepségen ar­ról is beszélgettünk a nagykövettel, hogy a francia üzletemberek­nek köszönhetően ezt a vidéket már korábban megismerte, mielőtt ide jött volna. • Elsősorban azoktól az üzletemberektől hallot­tam erről a vidékről, akik a környékre jöttek. Á köl­csönös beruházásokon, és az ezeket vezető embere­ken keresztül ismertem meg a környéket. A borá­szat területén nagyon sok kapcsolatunk van a ma­gyar termelőkkel, más­részt pedig élelmiszeripa­ri beruházások is történ­tek a térségben, így pél­dául Szerencsen, Bodrog- keresztúrban. Körülbelül 50 millió dollár a kör­nyékre beruházott fran­cia tóke mennyisége. Azt hiszem, ezek a számok magukért mesélnek. De ne felejtsük el, hogy Mis­kolcon is van az Alliance Francaise Intézetnek egy jól működő központja, ami ugyancsak fontos számunkra. □ Franciaországból meny­nyire és milyennek látszik Magyarországi Mit tud ró­lunk egy ott élő franciái • Tíz évvel ezelőttig na­gyon szerények voltak a kapcsolataink Magyaror­szággal. Viszont ez az idő­szak, ami azóta eltelt, hihe­tetlen megmutatkozási le­hetőséget nyújtott Magyar- országnak, hiszen a franci­ák szemében ez az átmene­ti periódus nem más, mint az ’56-os fellendülési idő­szaknak az újraélése, fel­idézése, folytatása. □ Megmutatkozási lehető­ség Magyarországnak, de Franciaországnak is... • Magyarország volt az el­ső olyan ország, amely megértette, mindenkép­pen privatizálni kell. En­nek következtében nagyon sok francia befektető érke­zett Magyarországra. Csak néhány számot sze­retnék említeni. A kelet- és közép-európai francia befektetések 40 százaléka Magyarországra érkezett. Tíz év alatt a megnégysze­reződött a két ország kö­zötti kereskedelem, 240 milliárd forint a két ország export-import forgalma. Ami pedig a kulturális ol­dalt illeti, hihetetlen mó­don fejlődik a francia nyelv tanulása, de beszél­nünk kell a franciaországi magyar kulturális rendez­vényekről is. Hogy egy pél­dát mondjak, a Perigordi Fesztiválon tizenkét mű­vész részvételével modem magyar szobrászati kiállí­tást rendeztek. És ami még nagyon fontos: 2001 Párizsban a magyar kultú­ra éve lesz. Pécs (MTI) - Hazánk egyetlen uránbányájá­ban pénteken, az utolsó csille napszintre hozá­sával befejeződött az érctermelés. A mecseki uránbánya be­zárásáról 1989-ben döntött először a magyar kor­mány, de ezt egy év múlva visszavonta azzal a felté­tellel, hogy állami támoga­tás nélkül tovább működ­het a paksi atomerőmű szükségleteinek kielégíté­sére, ha az ércdúsítmány kilogrammját legfeljebb hatvan dolláros költséggel képes kitermelni. Az 1992- ben végrehajtott átszerve­zések gazdaságosabbá tet­ték ugyan a bányászatot, de a költségeket nem sike­rült a megadott szint alá szorítani, ezért a kormány 1994 decemberében úgy határozott, hogy ezen az áron stratégiailag nem éri meg folytatni a termelést, az atomerőműnek olcsóbb a huszonnyolc dolláros orosz urán. Kocsis István, a cégtu­lajdonos ÁPV Rt. vezér­igazgató-helyettese hang­súlyozta, hogy a bányabe­zárásra és a rekultivációra öt évre előirányzott tizen­nyolc milliárd forintos rá­fordítás az ország egyetlen olyan beruházási prog­ramja, amelynek költség- vetését nem kell évről évre a parlament elé terjeszte­ni. A 2002-ig tartó munká­latok az uránbányából el­bocsátandó háromszáz bá­nyásznak is munkalehető­séget kínálnak másfél-két­éves, határozott idejű szer­ződés keretében. • A felsőoktatásban 14,7 százalékos, a közokta­tásban 13,7 százalékos lesz a támogatási többlet a tavalyi évhez képest, míg a felsőoktatási intézmé­nyek hallgatói számára 5000 forintos normatíva- emelést irányoz elő a kormány, így a támogatás személyenként 70 ezer forintra növekszik. • A Magyar Demokrata Néppárt arra készül, hogy egyedül indul az 1998-as országgyűlési választáso­kon, s a szavazatok ismerete nélkül semmiféle ko­alíciós konzultációba nem bocsátkozik - nyilatkoz­ta Szabó Iván elnök. • A Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetsége kezdeményezi, hogy a kormány is tegyen határozott lépeseket az elhúzó­dó munkaügyi konfliktusok megszüntetésére; véle­ményük szerint ez nem veszélyeztetné a további tőkebefektetéseket, de világos üzenet lenne, hogy Magyarországon mindenkinek be kell tartania a hatályos munkaügyi törvényeket. Húszezer forint volt a „fejpénz” Szocpol-ügy: kihallgatták a romákat beszervező férfit Bogács (EM - CSKA) - Sike­rült előbbre lépniük a kö- vesdi rendőröknek a bogá­csi romák szocpol-ügyében. Megtalálták azt a gyöngyösi férfit, aki beszervezte a csa­ládokat a lakásépítési támo­gatás megszerzéséért. Bár az érintett tagadja, hogy mindegyik ügyben ő lett volna a közvetítő, annyi már kiderült; egy-egy roma család irataiért húszezer fo­rint fejpénzt kapott. Mint arról már beszámoltunk, több bogácsi roma családot jelen­tettek be Isaszegre és Gyöngyös­re lakosként, majd felvetették velük a gyerekekre járó szociál­politikai támogatást - amiből a bogácsiak is kaptak egy kevés pénzt -, és az épülő ház megte­kintése után egy idővel minden­kivel közölték: lakás nincs a tu­lajdonukban. A bogácsi romák többnyire egy gyöngyösi férfit emlegettek, akivel kapcsolatban álltak: őt csütörtökön este már sikerült kihallgatniuk a rendőröknek. Mi is válthattunk vele pár szót. Az illető kérte: a nevét ne említ­sük, mivel a kapitányságon val­lomást tett az ügy további sze­replőire, és fél a retorziótól. A férfi távoli rokonságban áll az egyik bogácsi családdal, ame­lyik saját szocpol felvételével került az ügybe, utána szerve­zett be másokat.- Én tudtam előre, hogy ne­kem soha nem lesz házam - mondta nekünk is -, de ha nem egyezkedem a „főnökökkel”, másként esélyem se lett volna arra, hogy felvegyem a gyere­kekre járó támogatást, s abból pénzem legyen. En is aláírtam a papírokat, ami szerint épül a há­zam, és ötszázezer forintot kap­tam a kétmillió-kétszázezerből. Papíron volt valami ház a neve­men, amit állítólag eladtam egy­millióért. Ez úgy volt, hogy jött egy gyöngyösi ügyvédtől egy le­vél: menjek be, írjam alá a szer­ződést. Aláírtam, de természete­sen a nem létező házam eladási árát, az egymillió forintot nem is láttam. Aztán mikor Bogácson jártam, úgy gondoltam, miért ne segítsek az ott élőkön is. Én kez­dettől tudtam: házuk nem lesz, de akkor is üti egy kis pénz a markukat. Húszezer forintot kaptam a főnöktől egy bogácsi család beszervezéséért. A gyöngyösi férfi szavaiból kiderül: egy idő után már a bo­gácsi romák is tudták, hogy az a ház, amit megnéztek, soha nem lesz az övéké, marad az a kis pénz, amit kaptak a szoc- polból. A rendőrségen tett vallomá­sában pontos neveket, címeket nem tudott a nyomozóknak mondani a főnökökről, fő szer­vezőkről, de telefonszámot azt igen. Mivel a szám titkosított, így a rendőrség kénytelen hiva­talos úton megkérni a távközlé­si vállalattól a telefon tulajdo­nosának nevét és címét. Azt azért még megtudtuk: egy gyöngyösi ügyvédet és a Heves­ben lévő város, egyik leggazda­gabb roma családját is szeret­nék meghallgatni az ügyben, de a nyomozást hátráltatná, ha er­ről még bármi is nyilvánosság­ra kerülne.

Next

/
Thumbnails
Contents