Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-03 / 205. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Itt-Hon 1997» Szeptember 3., Szerda „Városházi Hírek Egyéni kérelemre támogatnak Sárospatak (ÉM) - Mégis kaphatnak beiskolázási segélyt a pataki diákok. János- deák Gábor polgármester arról tájékoztatott, hogy bár az idén nem jut minden tanulónak pénzbeni támogatás az iskolaév indításához, de a szociálisan rászorulók kérvényt nyújthatnak be szeptemberben a polgármesteri hivatalhoz, mellékelve az iskolalátogatási bizonyítványt és a kereseti igazolásokat. Minden kérelmet egyedileg bírálnak el. Szüreti napot támogat az UK1M Tokaj (ÉM) - Kétszázezer forintot nyert el a Tokaji Művelődési Ház az Idegen- forgalmi és Kereskedelmi Minisztérium (IKIM) idegenforgalmi rendezvényeket segítő pályázatán. Ifjú Déváid István, a közművelődési intézmény igazgatója elmondta: a pénzt az idei szüreti napok propaganda anyagának színvonalasabbá tételére, valamint a szüreti felvonulás attraktívabbá varázsolására használják fel. Megőrzött pénzügyi egyensúly Sátoraljaújhely (ÉM) - A szigorú takarékossági elvek betartásával az önkormányzat megőrizte pénzügyi egyensúlyát ’97 első felében. Likviditási gondjai nem keletkeztek a városnak. A település intézményei folyó bevételeikkel és az egyéb - pályázaton nyert - összegekkel jól sáfárkodtak, ezért az idei módosított költségvetés bevételei hat hónap után 5,5 százalék pozitívumot mutattak. Sátoraljaújhely - forráshiányának pótlására - benyújtott pályázatát elbírálták, ami szerint a település év végéig szóló pénzügyi tervét szeptemberben módosítania kell a képviselő-testületnek. Tanfolyam nyelvtanároknak Szerencs (ÉM) - Az Eszter- házy Károly Tanárképző Főiskola körzeti konzultációs központjaként — Szerencs, Sátoraljaújhely, Sárospatak és Encs, valamint a vonzáskörzetükben dolgozó pedagógusok számára - szeptember második felében alapdiplomát adó új szakok (angol, német), továbbá felsőfokú szakképesítést nyújtó tanfolyamok indulnak Szerencsen. A posztgraduális képzésre szeptember 15-ig lehet jelentkezni A felvételihez szükséges nyomtatványt a szerencsi polgármesteri hivatal művelődési osztályán kérhetik az érdeklődők. „Heti Vásár • A sátoraljaújhelyi Coop-ABC-ben 1 kg Vegetát + konyharuhát 948; 250 grammos Delikát ételízesítőt 169; 20 grammos szalicilt 35; 25 grammos zselatint 55 forintért kínálnak. 25 gramm őrölt fahéjért 37; Podrav- ka levesporért 59; 2 liter Hey-hó rostos almaitalért 178; 250 gramm Don Alvaro kávéért 329; a 12 tekercses Crepto eü. papírért 259 forintot kémek. Híreket várunk! Itt-Hon mellékletünk hasábjain szeretnénk bemutatkozási, megnyilatkozási lehetőséget biztosítani a régiónk településein élők, s mellettük természetesen a helyben működő egyesületek, civil szervezetek számára. Várjuk a nagyközönség érdeklődésére számot tartó információikat szűkebb pátriájuk életéről, a helyi rendezvényekről, eseményekről! Címünk: Észak-Magyarország Szerkesztősége - Itt-Hon; Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Telefon: 46/341-611. Amiért nagyobb figyelmet érdemelnek A Kőmunkák Erdőbényén című könyvben a bényei ember jelenik meg előttünk Fabagó Lajos Erdőbénye (ÉM) - Egy mondás szerint: „Ha valaki Erdőbényén egy fát elhajint, az vagy kádárt üt, vagy kőfaragót.” Ebben az évben Kőmunkák Erdőbényén címmel a kőfaragókról jelent meg könyv Fehér József - Szakáll Sándor - Viga Gyula muzeológusok munkája nyomán a község önkormányzatának kiadásában. Megpróbálva bemutatni, megértetni: miért, miként lett Erdőbénye olyanná, amilyen. A település polgármestere, Bajnok Imréné szerint Erdőbénye nem szerepel jelentőségéhez mérten a Tokaj-Hegyaljáról, vagy Dél-Zemplén- ről megjelenő írásokban. Pedig a község geológiai, tájképi és különösen változatos népességi karaktere már régen megérdemelte volna azt a figyelmet, amit most a három múzeumi szakember tanúsított művük közreadásával. Erdőbénye kőiparát - geológiai, földrajzi és gazdasági-társadalmi szempontból egyaránt - szerencsés adottságúnak nevezhetjük. Többféle kőanyagát, termékeit - Szakáll Sándor szerint - Tokaj-Hegyalja gazdasága és sajátos paraszt- polgári népessége helyben is sok irányúan hasznosította, s a közlekedésföldrajzi feltételek lehetővé tették azok eljutását más tájak népességéhez is. Elsősorban az andezit fordul elő a község nyugati és déli határában, a keleti és déli részeken riolit és riolittufa található. A neolitikum embere legkorábban a linokvarcitot és az obszi- diánt használta fel eszközkészítésre. Valószínűleg a középkor óta hasznosítják építkezési és kő- faragási célokra a riolittufa különböző változatait. A községtől Keletre található kőbányák a hagyomány és az írott források szerint már a múlt században is működtek. Erdőbénye legrégebbi és legértékesebb kőfaragó emléke a római katolikus templom - ezt már Fehér József írja Az erdőbényei kőfaragó mesterség története című fejezetben. Aztán sorolja, hogy a helyi kastélyok, kúriák és a református templom falaiban is megtalálhatók a „Ezt Látni Kell! ________ h elyben bányászott anyagok. Sőt, az egész Hegyalján, és még a mai Szlovákiában fellelhető építmények némelyikében is. Kőkapuk, kőhidak, kőemlékek, síremlékek. A Magyarországon meglévő csúcsíves kőhidak közül mindössze négyet ismerünk az országban, ebből hármat a Hegyalján, Szegilong, Olaszliszka és Bodrogolaszi területén. Helyi mesterek alkotása a későbbi legnagyobb fehérkőbányától nem messze álló, az 1831-es kolerajárvány emlékezetét őrző koleraoszlop is, mely szerint a betegség „...E=BÉNYE VÁROSSÁ- BÓL 203 HALANDÓKAT TETT ALDOZATTYÁVÁ.” Feltehetően Kazinczy Ferenc széphalmi síremlékoszlopát is erdőbényei kőfaragó készítette. Az anyakönyvek tanúsága szerint az 1870-es években szaporodik fel a Erdőbényén a kőfaragó mesterek száma, akik között a cseh- és morvaföldről származók mellett az olaszok vannak a legtöbben. Az 1870-es évektől kezdődően feltűnnek a már erdőbényei születésű kőfaragócsaládok, -dinasztiák. Az Osztrovics család, a Jassó família és a kőfaragás századforduló „virágkorának” legnevesebb, s máig legemlékezetesebb mestere Skodik Cyrill. Viga Gyula, Az erdőbényei kőipar néprajzi vonatkozásai című fejezetben a kőfejtés technikájáról ír, számba veszi a kőtechnika produktumait és bemutatja a kőfaragók társadalmi helyzetét. Az erdőbényei mesterek keze nyomát őrzik a lakóházak falai, pincék, gazdasági épületek, a 20. században megjelent kapuoszlopok, kerítések, útmenti keresztek Bodrogkisfaludon, Rakamazon, Gadnán. Megkülönböztetett helyet Rácz Andor kőfaragó 1996. Fotó: Viga Gyula foglalnak el a sírkövek, amelyekért a két világháború között időszakban még 100-150 kilométerről is eljöttek. Különösen érdekes a bényeiek megjelenése a kassai dóm felújítási munkálatainál, ez Jassó István és sógora, Kassai István tevékenységéhez kapcsolódott. Bajnik Imréné polgármester ajánlása szerint azokról az erdőbényeiekről szólnak az írások, akiknek életében meghatározó szerepe volt a kőnek. Azokról, akik saját súlyuknak a tízszeresét meghaladó sziklákat téptek, szakítottak ki, hogy a kőből valami szépet formálhassanak. A kőmunkások emlékét ma már nemcsak a helybeliek visszaemlékezése, nemcsak egy szépen faragott sírkő őrzi, hanem a Kőmunkák Erdőbényén című könyv is. Köszönhetően a jó ügyet falkaroló, anyagilag támogató képviselő-testületnek, amelyik a következő évben a településen élt, élő famunkások tevékenységét tervezi hasonló formában megörökíteni. Szennyvíztisztító - négy község összefogásával A szennyvíztisztítóban a utolsó munkálatokat végzik Fotó: Bujdos Tibor Olaszliszka (ÉM - FL) - Négy község összefogásával, céltámogatás és pályázaton elnyert pénz felhasználásával hamarosan átadják Olaszliszka határában a szennyvíztisztító I. ütemét. A szippantó kocsik ezt követően már nem a messzebb lévő tisztítókba szállítják, rosz- szabb esetben nem a települések melletti akácosokban és bányákban ürítik ki szállítmányukat, hanem a korszerű telepen, ahol megfelelő kezelést biztosítanak. Olaszliszka, Tolcsva, Erdőbénye és Vámosújfalu községekben mintegy 6000 ember él. A négy önkormányzat közösen döntött a lakások melletti aknákban, derítőkben folyamatosan gyűlő szennyvíz közeli elhelyezésének megoldásáról. A szippantó kocsiknak előírás szerint eddig a sárospataki vagy a tokaji tisztítókba kellett (volna) szállítani rakományukat, ennek ellenére a lakosságot gyakran a közeli bányákban, erdőszéleken „vágta mellbe” a szennyvíz orrfacsaró, betegséget terjesztő bűze. Mint Fekete Gyulától, Olaszliszka polgármesterétől megtudtuk, az önkormányzatok először 1993-ban nyertek pályázat útján pénzt a tisztító építésére és a következő évben el már el is kezdték a konkrét munkát. Az I. ütem megvalósításához a négy település összesen 10 millió forijnt önerőt biztosított. Cél- támogatásként központi keretből 19 milliót kaptak és a megyei ön- kormányzathoz benyújtott pályázaton is nyertek 2,6 milliót. A második ütem megvalósításához még további 20,4 millió forintra van szükség, amelynek 50 százalékát a környezetvédelmi alapból remélik megkapni, a másik felét önerőből biztosítják. A szennyvíztisztító I. ütemének műszaki átadására a napokban kerül sor, de már a második ütem megvalósításhoz is megkezdték az előkészületeket - mondta Fekete Gyula polgármester. „Faluról Falura. erdobenye Református szeretetotthon Huszonhat 80-90 éves hölgy él a reformátusok erdőbényei szeretetotthonában. A Rákócziak egykori vadászkastélyában működő intézményt elsősorban az egyház tarja fenn, de újabban megkapják az állami normatív támogatást is. A hatalmas, szép kert csendet, nyugalmat biztosít, ugyanakkor az otthon lakói közreműködésével gazdálkodnak is, megtermelik a konyhára való egy részét. Tanévkezdési támogatás - A kistelepülés hatvan általános iskolás tanulója részére teljesen ingyenesen biztosítja az önkormányzat a tanszereket és a tankönyveket. A közép- és felsőoktatási intézményekben tanuló helyi diákok támogatásáról az iskola- látogatási bizonyítványok beadását követően dönt a testület. A tanulószám és a rendelkezésre álló összeg ismeretében döntenek arról, hogy egységesen milyen mértékű támogatást tudnak nyújtani. TAKTASZADA Búzából szép, napraforgóból gyenge termés - Az Új Barázda Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben elsősorban növénytermesztéssel és sertéstenyésztéssel foglalkoznak. A mintegy 150 magánember tulajdonában lévő 1000 hektárnyi földterület integrált művelését végzik szolgáltatásként. Búzából 46 mázsát takarítottak be hektáronként, napraforgóból viszont csak 1-3-at - a tavalyi 30-cal szemben - az esőzések miatt bekövetkezett szár- és tányérrothadás miatt. Évente 4000 hízósertést értékesítenek. Állományuk felújítása és gyarapítása érdekében legutóbb 105 tenyészko- cát vásároltak. TISZATARDOS Irtják a parlagfüvet - Négy munkást közhasznú, hatot pedig környezetvédelmi célra alkalmaz a település önkormányzata. Leginkább a Tisza-parton elszaporodott parlagfüvet irtják, de ugyancsak az ő feladatuk a parkok és a temető rendben tartása. Vonzó faluképet alakítanak ki, hiszen a 307 főt számláló kisközséget szerencsére nagyon sok idegen is felkeresi. Tavaly egy utcát már portalanítottak, ebben az évben hármat szeretnének. A 8,5 millió forintos beruházás megvalósításához pályázatukat már benyújtották. Református szeretetotthon Erdőbénye ** Huszonhat 80-90 éves hölgy él a reformátusok érdőbé- nyéi szeretetotthonában. A Rákócziak egykori vadászkastélyában működő intézményt elsősorban az egyház tarja fenn, de újabban megkapják az állami normatív támogatást is. A hatalmas, szép kert csendet, nyugalmat biztosit, ugyanakkor az otthon lakói közreműködésével gazdálkodnak is, megtermelik a konyhára való egy részét. Képünkön az otthon lakói éppen a Dallast nézik a televízióban. Fotó: Bujdos Tibor
