Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-25 / 224. szám
1997. SxiPTiMBiR 25., Csütörtök A MEGYÉBŐL JELENTJÜK ms& KOMMENTÁR Törvénykezés Marczin Eszter Már a beterjesztést követően világossá vált: hosszas vita várható az agrártörvény ügyében. A földművelésügyi tárca vezetője tegnapi expozéjában a mezőgazdasági átalakulás mérföldkövének nevezte a törvény megalkotását, amely alapjaiban szabályozza majd az agrártermelők és az állam gazdálkodási viszonyát. Az ellenzéki padsorokból - ahogy az ilyenkor természetes - másfajta vélemények fogalmazódtak meg, így végül a törvény további tárgyalását a jövő hétre elhalasztották. A híreket figyelő embert azonban elgondolkodtatja a törvénytervezet benyújtásának időpontja. Mert az már mindenki előtt világos, hogy a '94-es földtörvény módosításáról, konkrétan a külföldiek földtulajdon szerzéséről népszavazás dönt majd, a birtoktörvényt a tervek szerint jövőre tárgyalja a parlament, a Nemzeti Agrárprogram - amely az agrárpolitika alapjait teremti meg - még további egyeztetés előtt áll. Ezek után felvetődik: ilyen alapvető kérdések tisztázása előtt - mint például a tulajdoni viszonyok rendezése - nem korai-e máris az agrártörvényről tárgyalni? Igaz, és ezt a miniszter is hangsúlyozta: „kerettörvényről van szó, mivel a magyar mezőgazdaság jelenlegi viszonyai között nincs lehetőség az átfogó, részletekbe menő szabályozásra". A nemzetközi agrárjogban járatos szakemberek is megerősítik, a tőlünk fejlettebb országokban is kerettörvények szabályozzák a mezőgazdaság viszonyait. Ám azt is hozzáteszik: ezek a viszonyok merőben eltérnek a nálunk jelenleg tapasztalható- tól. És mindaddig, amíg az ágazattal kapcsolatos résztörvények, mint például a földtörvény - ami a stabil gazdálkodás alapja -r nem jut nyugvópontra -, amíg egyebek mellett az erdőtörvény, az élelmiszertörvény körül nincs rend, félő, hogy egy agrártörvény a meglévő ellentmondásokat konzerválja. Néhány héten belül eldől, a parlament milyen formában fogadja el az új jogszabályt. Áhhoz viszont hosszabb időnek kell eltelnie, hogy kiderüljön: valóban a falu, a vidék érdekét szolgálja-e? Megfenyegetik az orvosokat Sátoraljaújhely (ÉM - PT) - A Sátoraljaújhelyi Közbiztonsági Tanács (KT) tegnap délutáni ülésén Magyar János alpolgármester, a KT vezetője kijelentette: az orvosi ügyeletek ellátóit egyre gyakrabban megfenyegetik azok, akikhez segítségnyújtásként hívták őket. így sokszor szidalmazások közepette kell ellátniuk a beteget vagy sérültet, egy- egy gyertya világította viskóban is. Az orvosok valamilyen - a személyes biztonságérzetüket garantáló - intézkedést megtételét szorgalmazzák az erre illetékes hatóságnál. Hajózni pedig kell - a Tiszán is Kétnapos konferencia kezdődött a kikötőfejlesztésről Tiszaújvárosban Tiszaújváros (ÉM - KI) - Tiszai kikötőfejlesztési konferencia kezdődött tegnap a Közlekedéstudományi Intézet Rt. szervezésében Tiszaújvárosban. A kétnapos rendezvény célja az érdekeltek és érintettek bevonásával a tiszai vízi út, valamint a tiszai kikötők, rakodók fejlesztési lehetőségeinek a megvitatása. Farkas Zoltán, Tiszaújváros polgármestere szerint a városnak elsőrangú érdeke, hogy kihasználja kedvező földrajzi adottságait. - Olyan makrogazdasági programokhoz kívánunk kapcsolódni - mondta a polgármester mint amilyen a tiszai víziút fejlesztése, ennek része a teherhajó kikötő létesítése is. A közút-vasút és vízi kapcsolatot megteremtő áruforgalmi-logisztikai központ elősegítné a kombinált szállítás fejlődését, mely mérsékli a környezet- szennyezést. Tervezzük ipari park létrehozását is. Valkár István, a közlekedési tárca hajózási önálló osztályának főosztályvezető-helyettese előadásában kifejtette: - A Tisza medencéjében és a Szlovákiába is átnyúló borsodi iparvidéken nagy súllyal jelentkeznek a tömegárat kibocsátó és fogadó, erősen export és importorientált nemzetgazdasági ágazatok. A mezőgazdaság, a petrolkémia, a cellulóz- és papíripar, de a vegyipar és Farkas Zoltán polgármester és Pál Ernő, a Közlekedéstudományi Intézet osztályvezetője Fotó: Vajda J. a kohászat számára is a piaci pozíciók megőrzését és javítását jelentené a vízi szállítás lehetőségeinek a biztosítása. Valkár István kiemelte: - A fenti igényekkel szemben a tiszai hajózás jelenlegi szolgáltatási kínálata - a térségben működő vállalkozók erőfeszítései ellenére is - elégtelenek. Ehhez korszerűsíteni kell a meglévő Tisza- egyezményeket az érintett országokkal, valamint be kell vonni a folyót a dunai nemzetközi forgalomba. A finanszírozásról szólva hangsúlyozta: az állam feladata a folyamszabályozások költségeinek fedezése, a kikötői összberuházások- nak azonban mintegy 50- 80 százalékát vállalkozói forrásból kell fedezni. „Mindig népszavazást akartunk” Szekeres Imre: Balsors vagy felemelkedés Miskolc (ÉM - BAL) - A kormány kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy a NATO-csatlakozás kérdésében - akárcsak majdan az Európai Unióhoz való kapcsolódásról - népszavazást kell tartani - hangsúlyozta Szekeres Imre szocialista parlamenti frakcióvezető, aki tegnap Miskolcon járt az egyetem politológia-szakos hallgatóinak meghívására.- Jó, hogy megépül az autópálya, mert az ideút borzalmas volt... - jegyezte meg az MSZP-s politikus annak a beszélgetésnek a kezdetén, amit miskolci látogatása alkalmából helyi újságírókkal folytatott (valaki mindjárt visszakérdezett: miért, lesz autópálya...?). Úgy folytatta: az észak-ke- let-magyarországi régió szempontjából különösen fontos lehet, tulajdonképpen „a balsorsot vagy a felemelkedést választja el az a döntés, amit a novemberi népszavazáson hoznak majd a voksolók”. Utalt rá, hogy a kormányzati elgondolás szerint a hazai gazdaságnak a NATO-ra mondott igen biztosíthat fejlődést. Mint kiemelte, a szocialista párt kormányra kerülését megelőzően is amellett érvelt, hogy egy ilyen fontos kérdésben referendum útján nyilvánítson véleményt a társadalom, s ezt ültették át a kormányprogramba.- Tudomásul vesszük azt is, hogy a földkérdés ügye is népszavazásba fordult át - folytatta -, bár ebben „sima” ország- gyűlési döntést terveztünk. A feltett kérdés egyébként pontosan az lesz novemberben, amit az ellenzéki pártok kezdeményeztek, csak némileg pontosítva. Egyúttal elmondta: amikor az EU-csat- lakozás is realitássá válik, az MSZP ugyancsak népszavazás révén kívánja a társadalom helyeslését megszerezni. Talán ma már nyit a gyógyszertár Mezőkövesd (ÉM CSKA) - A héten elkezdődött a leltár Mezőkövesden a rendelőintézeti patikában, és Herkely György polgármester információi szerint nagy esély van arra, hogy már a mai nap folyamán kinyit a város legnagyobb gyógyszertára. A patika már hosszú hetek óta nem üzemel a privatizációból adódó jogvita miatt. A tegnapi képviselőtestületi ülésen több városatya hangoztatta: tarthatatlanná vált a gyógyszer- tár ügye a városban, és ennek a betegek isszák meg a levét. Úgy foglaltak állást: az önkormányzat kérje írásban a Lábra Rt.-t, hogy azonnal kezdje meg a kényszerüzemeltetést. Mint az Herkely György polgármester válaszából kiderült, erre már nincs szükség. Az augusztusi eredménytelen - egyeztető tárgyalás után nemrég újra leültek az érintett felekkel az üzemeltetés tárgyában, minek eredményeként hétfőn megkezdték a leltárt, s információi szerint - átmeneti megoldásként - már ma megnyit a gyógyszertár. Az üzemeltető a Libra Rt. lesz, a kényszerüzemeltetés, feltehetően a privatizációs jogvita lezárásáig tart. EU-konform gyermekvédelem Miskolc (ÉM - ND) - A finn törekvések arra irányulnak, hogy felszámolják a hagyományos, nagy otthonokat és helyettük új, kislétszámú családias intézményeket hozzanak létre. Erről a Miskolcon járt finn gyermekvédelmi delegáció képviselője nyilatkozott lapunknak. A Miskolci Gyermekvárosba tegnap megérkezett finn gyermekvédelmi delegáció az új gyermekvédelmi és a gyámhivatalokról szóló törvény helyi végrehajtásának előkészítését tanulmányozza, hogy ösz- szevessék a finn gyermek- védelmi tapasztalatokkal. A hatfős küldöttség egyik tagja, Kari Matela, a finn Oulu város családon kívüli neveléssel és ifjúságvédelemmel foglalkozó osztályának vezetője hangsúlyozta: az új törvényünk ÉU-konform. Érvényesülnek benne az alapelvek: szociális helyzete miatt senki sem vehető ki a családból; a gyermekkel és a családdal együtt, egy egészként foglalkoznak; a megelőzésre fektetnek hangsúlyt, s nem teljesen problémaorientált rendszert. alkalmaznak. A finn rendszerből talán az átfogó szemléletet vehetik át a magyarok, ám mindenképpen alapvető fontosságú, hogy szakképzett emberek foglalkozzanak a gyerekekkel és nyitottak legyenek. Az otthonokat a finnek kisebbekre cserélik Fotó: V. j. Éhbérért eladták a milliókat Cs. Kelemen Andrea Bogács (ÉM) - Cigány embereket Jelentettek be különböző településekre azzal, hogy ott házat építelek nekik. A romák aláírták a félig ismeretlenek által az orruk alá dugott papírokat, kölcsönözték iratokat a szociálpolitikai támogatás felvételéhez, megnézték a házat, Oni az otthonuk lesz. Most már agy tűnik: minden család ugyanazt az épülő házat vallhatta magáénak. Aztán közölték velük: a fel- epült otthont eladták, nincs ott ke- fesnivalójuk. A vállalkozó építke- á ~ a ren(lőrség szerint bűnban- öáról van szó - becslések szerint aúlliókat szerezhettek az üzleten. Sötétben bukdácsolunk a bogácsi jtegyoldalon a Szitái család otthona fe- , A háznál egy kis előtér van, villany flelkül, s csak a szobában gyullad fény. fön laknak a pár négyzetméteres he- y^égben, ami nem is az övék. Hallgatni kell ~ Azt mondták, építenek nekünk házat — mondja a többgyermekes anya Vándorló háztető A rendőrség hét bogácsi roma családot gyűjtött be néhány óra alatt: valamennyien felültek a csak írjuk alá a papírokat, meg adjuk oda a személyi igazolványt, és a gyerekek születési anyakönyvi kivonatát. Bejelentettek minket Isaszegre, megnéztük az épülő otthonunkat is. Felvetették velünk a gyerekekre járó szociálpolitikai kedvezményt, amit elvettek tőlünk. Mikor az utolsó részletet kifizette a pénzintézet, azt mondták: a ház el van adva, hallgassunk, mert kaptunk pénzt, és baj lesz, ha a rendőrségre megyünk. Mit adtak nekünk? Háromszázötvenezer forintot, s abból is visszavettek kétszázat, hogy kell a telekre... - tárja szét kezét az asszony. A mozdulatra riadtan ül fel az alváshoz készülődő, paplan alatt búvó, fürtös négyéves kislány. - A pénz már odavan - legyint az asz- szony - egy tévét vettünk belőle, meg felruháztuk a családot. Hogy mi lesz velünk télen? - erre a kérdésre már a kinti sötétben álló családfő is felmordul, aki nem volt ott a megkötött üzletnél: „kellett neked ház’?! A Szitái családnál. Háromszázötvenezerből kettőt visszavettek tőlük. Fotó: Gál Péter házépítő gyöngyösieknek, s a rendőrség értelmezése szerint valójában maguk is csalókká váltak. A beetetés a hatóság szerint valóban úgy történt, ahogy Szitaiék is mesélték: a gyöngyösiek megígérték a bogácsi romáknak, hogy házat építenek nekik, csak néhány papírt kell aláírniuk. A nincstelenek nemcsak az okmányokra kanya- rították oda a nevüket, hanem minden szükséges iratot átadtak, majd elmentek háztűznézőbe. A gyöngyösiek felvették a szociálpolitikai kedvezményt, s adtak a bogácsiaknak egy kis pénzt. Van aki háromszázezret kapott, van aki csak százötvenet, vagy húszat, némelyik ingyen írt alá. Egy idő után az „építők” közölték: a ház már el vannak adva. Eleinte minden családnak bemutatták az épülő lakást, de a leírások alapján erős a gyanú, hogy mindenki ugyanazt a félig kész házat nézte meg, csak egyszer fenn volt a tető, máskor lenn. Azok a kárvallottak, akikkel beszélgettünk, állítják: nemcsak a bogácsiakat verték át, hanem Kövesdről és a környékről is gyűjtöttek iratokat a hevesi építkezők. Ügyvéd előtt hangot se Pusomai Edit négy apró gyermekről gondoskodik. Húszezret kapott az aláírásáért. A gyöngyösi férfi elvitte őt egy ügyvédhez, hogy újon alá, de előre kikötötte: ott meg se szólaljon. Mit írt alá? A mai napig sem tudja. Szitái Ibolyának rögtön elvitték az iratait Bogácsról, másnapra ígérték, hogy visszaviszik. Mivel ez nem történt meg, elment Gyöngyösre a dokumentumokért, ahol meglepve látta: az aláírását több okmányra odahamisították. A szintén négygyermekes anya megnézte a házat mint leendő otthonát, de pénzt nem kapott azért a szocpolért, amit hamis aláírással felvettek helyette. Azóta várja, hogy értesítsék: mikor költözhet. Csalásra gyanakszanak A rendőrök számolnak: eddig hét család, átlagosan három-négy gyerekkel. Ez azt jelenti: közel tizenötmillió forint, amit az érintett gyöngyösi férfi pár százezer forintért zsebre tett. Úgy vélik: nem egy ember áll a háttérben, hiszen a romákat bejelentették isasze- gi, gyöngyösi lakásokba, ehhez pedig strómanok is kellettek. Az ügyben csalás gyanújával indult meg a nyomozás, de nemcsak az építkezők, hanem a bogácsi romák ellen is, hiszen a rendőrök feltételezik: a cigány emberek, lehet, előre tudták, hogy soha nem lesz házuk, pusztán eladták a szocpolt, a gyerekek iratait fillérekért. Ezt ők tagadják. A rendőrök cikkünk nyomdába adásáig nem találták meg az ügyben érintett vállalkozót.
