Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-24 / 223. szám

■I IsZAK-MAGYA«ORSZAG ITT-HON mm®. 1997. SZKPTIMHR 24.. SZKRDA VÁROSHÁZI HÍREK Megfiatalodik a Tengerszem-----j. Sárospatak (EM) - A Kömyezet­védelmi és Területfejlesztési Mi- Bflifel nisztériumtól erre az évre elnyert több mint tízmillió forintból az ön- KwHÍ kormányzat elkészíttette az ide- * 4genforgalmi látványosságként is vonzó Tengerszem-tó rekonstruk­ciós tervét. Az egykori bányamélyedésben keletke­zett tavacskához vezető sétautat, a vízpartot meg- tisztíttatja a város. így a jövő évi turistaszezonban már gondozott környezettel fogadja a természet, a tiszta víz és a levegő, valamint az ásványok szerel­meseit a Sárospatak melletti Megyer-hegyen talál­ható Tengerszem. Megtisztítják a temetőket Szerencs (ÉM) - A halottak nap­ja előtt a Városellátó Szervezet (VESZ) díjmentesen szállítja el a város temetőiből a síroknál feles­legessé vált elszáradt virágokat, koszorúkat, hulladékot. Hegedűs György, a VESZ igazgatója arra kéri a szerencsi polgárokat, hogy a római, és görög katolikus, valamint a református temetőben kelet­kezett hulladékot a kijelölt helyre rakják le, vagy vigyék ki a sorok végére, ahová már a szállítójár­művek is be tudnak állni. A szervezet munkatár­sai folyamatosan szállítják el az összegyűjtött sze­metet. Szövetségre lépnek a borvárosok Tokaj (ÉM) - Soproni kezdemé­nyezésre október 14-én és 15-én Tokajban létrehozzák a Magyar Szőlő- és Borvárosok Szövetségét. A hazai 15 borvidék képviselői azért döntöttek az érdekvédelmi szervezet megalakítása mellett, hogy közös kereskedelmi-marketing stratégiával még hatékonyabban szervezhessék meg a magyar bor elismertetését és piacra juttatásának körülmé­nyeit bel- és külföldön. Az ombudsman véleményéről Sátoraljaújhely (ÉM) - Pénte­ken tartja ülését a sátoraljaújhe­lyi képviselő-testület. A grémium ekkor tárgyal az ombudsmani je­lentésről. Mint ismert: a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosa az alkot­mánnyal ellenkezőnek találta azt az újhelyi határozatot, amelyben a helyi képvise­lők a közrend megszilárdításának törvényes lehe­tőségeit keresték. Az említett határozatot Ricséről Újhelyre települt cigány embereknek a helyi kö­zösséget zaklató cselekedetei nyomán hozták HETI VÁSÁR • A Tokaj és Vidéke Áfész üzleteiben a sütő­port, vanília cukrot 6,50, a sárgabarack ízt 134, a Zeusz citromlét 84, a Glóbusz mustárt 33, a Gló­busz sertésmájkrémet 23 forintért értékesítik. A Marina alma, narancs és őszi lé 128, a 25 gr-os Karaván kávé 289, a Hypo 27, a 9 tekercses Crep- to eü. papír 189 forintért kapható. • A Tokaj 1. sz. Diszkontboltban a lédig cukor kilogrammonként 105 forintért vásárolható. • A sátoraljaújhelyi Sátorhegy Coop-ABC-ben a kristálycukrot 111, az 1 kg-os karcagi ,A” rizst 129 forintért, a „B” rizst 124 forintért árulják ki­logrammonként. Az 500 g-os Liga margarin 115, a 250 g-os Family kávé 289, a 600 gr-os Tomi kris­tály 188, a 3,6 kg-os Tomi Kristály 829, a 10 db-os papírzsebkendő 11 forintba kerül. A 65 gr-os ser­tésmájkrémet 23, a 250 gr-os Karaván kávét 289, kínálják. A 21-es Hey-hó almaital 129, a 370 ml-es sűrített paradicsomital 123 forintért kapható. Szeretetben az otthonban Az állami támogatás mellett pótolhatatlan a gyülekezetek segítsége Amikor a televízióban sorozat megy, benépesül a társalgó Fotó: Bujdos Tibor Faragó Lajos Erdőbénye (ÉM) - Há­rom idős hölgy sütkére­zett az ősz eleji nap­fényben, amikor csen­gettünk az erdőbényei református szeretetott­hon kapujánál. Egyikük felpattant, és gyors lép­tekkel tipegett felénk. - Te vagy, kisfiam? - kér­dezte lelkendezve, már nagyon vártalak! A ka­puhoz érve csalódottan állapította meg: nem régvárt gyermeke érke­zett hozzá látogatóba, csak idegenek jöttek. Az erdőbényei késő barokk Szirmay-kastély a 18. szá­zad második feléről szár­mazik. A műemlék jellegű épületben református sze­retetotthon működik, egy éve Csikó Katalin lelkész­intézetvezető irányításával.- Huszonhat, 80-90 év közötti hölgy él otthonunk­ban. Reformátusok, akik magukra maradtak. Zö­mében a megyéből, de Bu­dapestről, sőt a Dunántúl­ról is érkeztek hozzánk. Egészségi állapotuk ko­rukból következik, de van­nak, akik nemcsak a bor­só- és a babfejtésbe, ha­nem még a kertészkedésbe is besegítenek - kezdte a bemutatást Csikó Katalin. A szeretetotthon lakói ellátásuk költségeihez nyugdíjuk 80 százalékával járulnak hozzá. Van, akit a gyülekezeti életben kifej­tett tevékenysége elisme­réseként és nyugdíjjogo­sultság hiányában ingye­nesen gondoznak. Az in­tézmény fenntartásához megkapják az állami tá­mogatást, mellette viszont nagyon sokat jelentenek az egyéb segítségek. A sá­rospataki székhelyű Bar- tha-alapítványtól például kórházi hidraulikus ágy­emelőket és egyéb gyógyá­szati segédeszközöket kap­tak. A gyülekezetek ter­mészetbeni adományokkal segítik működésüket.- Felejthetetlen örömet vált ki lakóink életében - folytatja a lelkész-intézet­vezető -, amikor látogatók érkeznek hozzánk. Van ugyanis, akit egyáltalán nem vagy csak nagyon rit­kán keresnek meg hozzá­tartozói. A szerencsi, a sá­rospataki református gyü­lekezet, különösen a nő­szövetség tagjai járnak hozzánk rendszeresen. A Hejőpapiról származó Baranyi Gyuláné, Mariska néni éjjeli szekrényén egy családi fénykép, ágya má­sik oldalán a biblia és az énekeskönyv van a fő he­lyen. - Most novemberben lesz hat éve, hogy özvegyen maradtam. Korábban is nagyon rosszul láttam, de az utóbbi években teljesen elvesztettem a szemem vi­lágát - meséli. - Zsuzsa lá­nyom Németországban, a másik itthon él, fiam gyak­rabban meglátogat. Ott­hon, Hejőpapin kétszer vol­tam. Nem kívánkozok ha­zamenni, nem akarom, hogy sajnálkozzanak raj­tam. Hálás vagyok a jó Is­tennek, itt minden kényel­mem megvan - mondja. Szobatársával, az Erdő- bényéről bekerült Kovács Andrásnéval, Irma nénivel jól megértik egymást. - Nyolcvanéves elmúltam és egy tanyán éltem le az éle­temet - kezdi a bemutat­kozást. - Nincs senkim, és átestem két szívinfarktu­son. Kénytelen voltam be­jönni, pedig engem bottal sem lehetett kiverni a kertből. Egy gazszálat sem találhattak nálam, a szép káposztámat, ribizlit, mál­nát máig emlegetik a falu­ban. Itt, Marikával kettes­ben jól megvagyunk. Néha jót sütünk, főzünk, elmé­letben és felemlegetjük életünk szépségeit. Az otthonban tíz dolgo­zó, ápolók, szakács, fűtő, karbantartó, orvos, asszisz­tens segíti a lakókat, akik szívesen kiülnek a parkba, sétálnak, beszélgetnek, de amikor a televízióban soro­zat megy, például a Dallas, akkor benépesül a társal­gó. Mert figyelni kell a kin­ti élet alakulását is. EZT LÁTNI KELL! A mádi zsinagóga és a zsidó temető Mád (ÉM - FL) - Az „Ott van, ahol a mádi zsidó” szólásmondás arról a zsidó borkereskedőről szól, aki borát szekéren szállította, de útközben nagyon elnyomta a buz- góság. Annyira, hogy lovai dolga- végezetlenül vitték vissza Mádra. Mikor, hogyan kerültek Zemplén­be, Mádra a zsidók? Kárpáti Lász­ló A Műemlékek Borsod-Abaúj- Zemplén megyében című könyvé­ben így ír erről: A XVIII. század­ban a Cseh-, Morva- és Lengyelor­szág felől érkező zsidók telepedtek meg a Hegyalja liberálisabb szel­lemű, és kereskedelmi konjunktú­rára áhítozó bortermelő mezőváro­saiban. A húsz családot meghala­dó közösségek hamar hozzáláttak a hitközség megalapításához, ima­ház, rituális fürdő (mikve), rabbi­ház, vágóhíd, alsó és felsőfokú is­kolák építéséhez. Zemplén vármegye területén a XVIII. század harmadik negyedé­ben a források szerint már két zsi­dó templom létezett: az egyik Bod- rogkeresztúron, a másik Mádon. A mádi zsinagóga déli bejárati ajta­jának kerete copf kőfaragó munka, míg a fölötte tengelyben elhelyez­kedő rokokó kántus és annak szé­pen metszett archaikus héber kvadrát betűi minden bizonnyal zsidó kőfaragó mester munkája, ugyanez az együttes figyelhető meg a zsinagóga belsejében is. A templomot kívül felújították, de belseje renoválásra vár. A falu határában található Hegyalja leg­nagyobb, kőkerítéssel körülvett zsidótemetője (képünkön), amely hosszú éveken keresztül elhanya­golt volt. Ma gondozott állapotban megtekinthető egyháztörténeti lát­ványosság. Fotó: Puskár Tibor FALURÓL FALURA TÁLLYA Vigyázzák a szőlőt - A tolvajlá- sok megakadályozására a Tállyai Rendőrőrs kezdeményezésére Mád, Rátka, Tállya és Golop köz­ségek polgármesteri hivatalai, a polgárőrségek és a hegyközségek gondoskodnak a termés őrzéséről. A Szerencs és Térsége Hegyközség felkérésére a Szerencsi Rendőrka­pitányság munkatársai fogtak ösz- sze a helyi szervekkel a Szerencs, Bekecs, Legyesbénye és Szerencs- Ond települések határában lévő szőlők védelmében. TISZACSERMELY, T1SZAKARÁD Szennyvízcsatornát szeretné­nek - Hét, vissza nem térítendő állami támogatásból létesítendő lakásra adtak ki 1996-ban építési engedélyt Tiszacsermelyen. Hár­mat már használatba vehettek a tulajdonosok, négy még csak ké­szülőben van a kivitelező vállalko­zók késlekedése miatt. Az idén to­vábbi négy lakás építésére kértek engedélyt. Tiszakarád gesztorsá­gával elkészíttették a két települé­sen megépítendő szennyvízcsator­na tervét. A bekerülési költséget 200 millió forintra becsülik, döntő részét céltámogatás formájában szeretnék megkapni. TISZATARDOS Más rév a nagyobbaknak ­Nyáron naponta 200-300 személy- gépkocsit és 10-20 teherautót is szállított Tiszalökre illetve vissza az egymást váltó három révész. Most már csökkent a forgalom, vége az idegenforgalmi szezon­nak. Gondot jelent, hogy a régeb­bi, 25 tonna teherbírású kompju­kat javítani vitték és helyette csak egy 15 tonnást kaptak. Ezért azt tanácsolják a nagyobb rako­mánnyal közlekedő teherautók vezetőinek, hogy más átkelési he­lyet válasszanak. A tornacsarnok acélszerkezete- A patikaprivatizációból befolyt bevételből egy 27x12 méteres tor­nacsarnok acélszerkezetét vásárol­ta meg a település önkormányza­ta. Ha a bodrogközi gázberuházás­hoz felvett hiteleket a kormány elengedi, akkor 1998. októberére megépíthetik a 10-12 millió forint­ba kerülő tornatermet. Kedvezőt­len döntés esetén a faluban élő, gyermekeiket a helyi iskolában ta­nító mestereket, a szülőket kérik fel arra, hogy az acélszerkezet szakszerű beemelését követően együtt építsék meg a létesítményt. CSOBAJ Osztályösszevonás nélkül ­Kilencven gyermek jár a helyi ál­talános iskolába, de a kis létszám ellenére az idén sem vonták össze az osztályokat. Az önkormányzat­tól a tanulónk személyenként 3000 forint egyszeri, év eleji segít­séget kaptak. A 13 tanerős iskolá­ban ideális körülmények között, 10-13 fős osztályonkénti létszám­ban tanulnak a gyerekek. Mozgáskorlátozotton is munkálkodva A legutóbbi zempléni Itt- Hon oldalon technikai okok miatt nem a megfelelő fotót közöltük az olaszliszkai Bor­kúti Andrásnéról írottak mellett, amiért az érintett és olvasóink elnézését kérjük. Mint megírtuk, Borkúti And- rásné azért is örvend nagy tiszteletnek Olaszliszkán, mert rokkant létére, beteg férje mellett tartja rendben a házat, a kertet. Mindemel­lett aktív résztvevője a Moz­gáskorlátozottak Sárospataki és Zempléni Egyesületének és vezetője a helyi, a liszkai csoportnak. Fotó; Bujdos T,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents