Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-24 / 223. szám

1997. Szeptember 24., Szerda A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Ésiak-MagyarorszAg J KOMMENTÁR Civil Vélemény Szalóczi Katalin Néhány napig Budapest lesz a civil világ központja: tegnap nyílt a II. Nonprofit Expo, mely a hazai szerveződések számára nyújt bemutatkozási lehetőséget, s szintén tegnap kezdődött a CIVICUS, vagyis a civil világszö­vetség közgyűlése, tekintélyes külföldi ven­dégek részvételével. Nonprofit és civil. Napjainkban egyre töb­bet hallani e fogalmakat. Éppen napjainkban, mikor életünk legfontosabb szereplőjévé vált a pénz és az ettől cseppet sem független po­litikai1 Vásár, üzleti haszon nélkül? Igen. Léteznek ugyanis olyan „árufajták", amelyekre leg­alább annyira szükségük van az emberek­nek, mint élelemre, energiára vagy mondjuk autóra, lakásra. Ilyenek például a környezet- védelem, a kultúra, a lelki segély, a szabad­idő, a tudomány, a sport, a szociális és egészségügyi ellátás, az oktatás, a hagyo­mányőrzés, az érdekvédelem - hogy csak néhányat említsünk. S hogy mennyire szük­ség van rájuk, mutatják az egyre-másra sza­porodó legkülönfélébb civil szerveződések. Csak megyénkben több mint száz kört, egye­sületet, klubot tartanak nyilván, melyek kö­zött éppúgy megtalálhatók az egészségkáro­sodottak tömörülései, mint amelyek legfőbb célul a kulturális, művészeti tevékenységet, vagy egy-egy település, településrész fejlesz­tését és védelmét tűzték maguk elé. Mert a „civilek", tehát a polgárok természet­szerűleg érzik: a pénzen túl oly sok dologra van szükség, amelyek együtt az egész embe­riséget érintik. Ami nem jelenti azt, hogy ne lenne szükségük anyagi támogatásra, s hogy ne kellene megtalálni helyüket a politikai szférában. De a fordítottja is igaz: gazdaság és politika sem létezik a civilek nélkül. Sőt, a legtöbb fejlett országban a civil szektor adja a nemzeti jövedelem több mint öt százalé­kát. Ez pedig érv kell legyen azok számára is, akiket még mindig egyedül a számok bűvö­letében élnek. Nappal, pisztollyal Miskolc (ÉM) - Fegyvernek látszó tárggyal kény- 8zerített egy ismeretlen férfi aznapi bevételének átadására egy, káipótlási jegyek adásvételével fog­lalkozó magánszemélyt Kazinczy utcai irodájában tegnap kora délután Miskolcon. Az álarcot nem, ám napszemüveget viselő támadó a helyiségben egyedül tartózkodó áldozatát a földre hasaltatta, azzal: ha ellenkezik, agyonlövi. A már fekvő férfi kezét, lábát összekötözte, majd a zsebéből magá­hoz vette a 400 ezer forintos bevételt. A gyalogo­san távozó elkövetőről adott személyleírásból ki­derül: 180-185 centiméter magas, kövér testalka­tú, kék baseball-sapkája alól fekete, középhosszú haj lógott ki, bajusza, szakálla nem volt, kopott farmernadrágot és -dzsekit hordott. A kárvallott testvére este megkereste szerkesz­tőségünket, kérve, adjuk hírül: 50 ezer forintot ajánl fel - a rendőrséggel történt egyeztetés után - annak, aki az elkövető nyomára vezet. Lakásszövetkezetek kritikus ponton Miskolc (ÉM - BAL) - Ma még a lakásszövet­kezetek igen kis része jutott csődbe, vagy csődközeli állapotba, a helyzet azonban há­rom-öt éven belül kritikussá válhat. A La­kásszövetkezetek Országos Szövetsége (LÖSZ) igyekszik felhívni a figyelmet a ve­szélyre, a kormányzat azonban szerintük ki­zárólag pénzügyi, s nem szakmai szempont­ból áll a kérdéshez. Ma Magyarországon mintegy 1300 lakásszövetke­zet létezik, közülük kettőnek fejeződött be a felszá­molása, és újabb ötnek kezdődött meg. Megyénk­ben közel félszáz szövetkezet van, s a miskolci Avasi Lakásszövetkezet az egyetlen válságos álla­potú: két éve tart a felszámolási eljárás, ám a fel­számoló „kénytelen” tovább működtetni, hiszen több ezer lakás és lakói sorsáról van szó. Az LÖSZ úgy látja: ma még nem kritikus a hely­zet, de három-öt éven belül azzá válhat. A szövet­kezetek nagy részénél tapasztalhatók kisebb-na- gyobb gazdálkodási gondok - tájékoztatott Farkas Tamás, a LÖSZ tegnap Miskolcon járt elnöke -, hi­szen a költségek egyre nőnek, míg a lakók mind nagyobb tömege marad el a fizetéssel, s ha ehhez a vezetésen belüli viták, bizalmatlanság társul, az valóban csődhöz vezethet. Kölcsön elindulásra, befejezésre Az első lakásukhoz jutók között évente 100 milliót osztanak szét Miskolc (ÉM - ND) - Az első la­kásukhoz jutók önkormányza­ti támogatását már több mint 10 éve igénybe lehet venni Miskolcon. Igaz, a kezdet kez­detén, 1985-ben két frgta támo­gatás létezett: az egyiket visz- sza kellett fizetni a tanácsnak, míg a másikat nem. Hét éve módosult a rendelet: 1991-től kamatmentesen, 10 év alatt kell visszafizetni a támoga­tást. A mindenkori összeg a gyermekek számától és attól függ, hogy mire használják a forintokat. A közgyűlés évente megvizsgálja, és ha szükséges, módosítja az első lakáshozjutók támogatásáról szó­ló rendeletet: hozzáigazítja az inf­lációhoz. 1991-ben a 60 millió fo­rintot jutott erre a célra. Négy éve azonban nem változott a hi­vatal által erre a célra elkülöní­tett kerete, azaz azóta 100 millió forintot osztanak szét 200 pályá­zó között. Évente mintegy 1200 pályázat érkezik be a polgármes­teri hivatalhoz. A pályázás feltételekhez kötött: csak azok a 20-35 év közöttiek kaphatnak támogatást, akiknek még nem volt, illetve nincs laká­suk, állandó miskolci lakosok (há­zaspárok esetében mindketten 5 éve itt élnek vagy egyikük leg­alább 10 éve, a gyermeküket egyedül nevelőknél szintén 5 éves állandó lakcím szükséges, az egyedülállóknál a kikötés 15 évre bővül). Az sem részesedhet a pénzből, akinek a nevén kétmillió forintnál nagyobb értékű üdülő, zártkert vagy más ingatlan van (de szántóföld lehet). Kizáró té­nyező, ha valakinek 5 évnél fiata­labb a gépkocsija; a mozgáskorlá­tozottaknál pedig a 2 millió forin­tot vagy annál többet érő gépkocsi jelenti a határt. A megnyert összeget többféle módon lehet fel­használni: akár a felvett pénzinté­zeti kölcsön törlesztésére, építke­zésre, lakásvásárlásra, esetleg te­tőtér-beépítésre. A támogatás összege azonban nem lehet több, mint a vételár, vagy a lakásépítési költség 70 százaléka. Ebben az éveben 1224-en pá­lyáztak - tudtuk meg Szél Lajos­tól, a szervezési és közigazgatási osztály munkatársától. - A túlje­lentkezés mostanában általában 5-6-szoros, négy évvel ezelőtt még lakásigénylés is kellett a pályázat­hoz, akkoriban kevesebben jelent­keztek. A pályázatokat egy bizott­ság rangsorolja, és meghatározza az elosztási szempontokat. Előnyt élveznek például a többgyereke­sek, vagy a 34 évesek (mivel ők már jövőre nem pályázhatnak). A kiválasztott mintegy 200 pá­lyázóról döntenek a közgyűlésen, majd kiértesítik őket. Tavaly a ké­relmezők 40 százaléka mondta vissza a kölcsönt - az így vissza­maradó összeget a rangsorolt tar­talékok kapják. A pénzt fél éven belül fel kell használni, ám előtte még a szükséges dokumentumo­kat - a személyes, illetve a ház vagy lakás vásárlásához, az épít­kezéshez is szükséges iratokat - be kell nyújtani. Az összeget min­dig az illetékes OTP-fiókban kap­hatja meg a pályázó, de ha vásá­rolni szeretne, akkor az eladónak fizet a bank. Tavalyi pályázók mondták A támogatással szerzett forintokat Kótai Sámuel lakásépítésre hasz­nálta fel. Mint mondta: 600 ezeret kapott, amelyből mindössze a nyí­lászárókat tudta megvenni az új házához, a teljes építési költség 10 százalékáért. Soltész Györgyök építkezésénél nagy segítség volt a pályázaton nyert 500 ezer forint. Mint megtudtuk: ha ez nem lett volna, akkor ta­lán abba is marad az építkezés. A teljes költség mintegy 5 százalékát kitevő összegből faanyagot és téglát vásároltak. > A háromgyerekes Kosztyó család kapott volna ugyan 600 ezer forintot, ám mégsem éltek a lehetőséggel. A családfő elmondta: nagyobb lakásra szerették volna cserélni a jelenlegit, ám a szociál­politikai támogatással együtt sem lett volna annyi pénzük, hogy megvegyék a megfelelőt, így elálltak a pénz felvételétől. Szinte ugyanez a helyzet a Tisza családnál. A négy gyermeket neve­lő fiatal pár a szülői házban lakik. Új lakás építéséhez vehettek volna fel 700 ezer forintot, vagy cseréhez 600 ezret. Ám a költségek többi ré­szét nem tudták előteremteni, így ők sem vették fel a támogatást. A családfő még gondolkozik azon, hogy újra pályáznak-e. Elkészült a BB-ügy vádirata A miskolci fiók egykori vezetői is a vádlottak között Miskolc (ÉM - BAL) - Különösen nagy értékű csalás, illetve annak kí­sérlete a vád Dávid Csaba és társai, köztük a Budapest Bank mis­kolci fiókjának egykori vezetői: Miklós Imre és Pozsgai László ellen. (Folytatás az 1. oldalról) Dávid Csaba és Porkoláb Zsolt a nyomozás megálla­pításai szerint 1993 végén, 1994 elején kezdtek akció­jukba. Az előbbi üzletem­ber különféle cégei nevé­ben hamis hitelkérelmek­kel fordult a Budapest Bank miskolci fiókjához. Mivel a vádirat szerint pénzintézet két helyi veze­tője, Miklós Imre és Pozs­gai László is a kezükre ját­szott, megtévesztették az ügyintézőket, s a bank ha­marosan folyósítani kezdte számukra a hiteleket. 424 millió forintot vettek fel jogtalanul, sót, Porkoláb Zsolt segítségével, hasonló módszerekkel, mások is „megcsapolták” a Buda­pest Bankot, például nyír­egyházi és fővárosi vállal­kozók, ugyancsak több tíz­millió forint erejéig. Ezzel párhuzamosan az említett cégek, a vádlottak egy másik csoportja közre­működésével - a valójában különálló ügyek némelyi­két csak az első számú vádlott személye köti ösz- sze - 250 milliós értékben próbáltak áfát visszaigé­nyelni, sikertelenül. Az utóbbiak ellen így „csak” különösen nagy kárt okozó csalás kísérlete a vád. A főszereplő a nyomozás ideje alatt, 1996 februárjá­tól előzetes letartóztatás­ban volt a megyei rendőr- kapitányságon, ahonnan csak a múlt hét péntekén szabadult, miután a vizs­gálat lezárult, s a bíróság­hoz került az anyag. Az igazságszolgáltatási szerv úgy ítélte meg: immár nem kell tartani attól, hogy Dávid Csaba meg­szökne. (A fényekhez tar­tozik, hogy annak idején Németországból kellett visszahozatnia a rendőr­ségnek.) A megyei bíróság várha­tóan a jövő év elején tudja megkezdeni az ügy tárgya­lását. Díszdoktorrá fogadták Díszdoktorrá avatta Huszti Vilmos nyelvész* klasszikafilológust tegnap a Miskolci Bölcsész Egye­sület vezetése. A díszdoktor a Miskolci Bölcsész Egyesületnek megalakulása óta tanára, valamint ok­tat és tudományos tevékenységet folytat a Miskolci Egyetem Jogi Intézetében. Számos nemzetközi tudo­mányos kongresszuson vesz részt, tart előadásokat. Kutatásait főként Trierben, Milánóban, Rómában végzi. Fotó: Végh Csaba Kelet-esten a költővel Körmendi Lajos József Attila-díjas költő, író volt a Kelet-est vendége tegnap este Miskolcon a TIT Ka- zinczy-klubjában. Fotó: Végh Csaba Belehalt... Sajószentpéter (ÉM ­SZK) - Halált okozó testi sértés gyanújával indított nyomozást a megyei rend­őr-főkapitányság vizsgála­ti osztálya egy 57 éves sa- jószentpéteri rokkant- nyugdíjas ellen. Az eddigi adatok szerint a férfi fo­lyamatosan bántalmazta 54 esztendős élettársát, akit tegnap reggelre hol­tan talált a sajószentpéteri lakásában. Minthogy az orvosi okiratok szerint a férfi tudathasadásos elme­beteg, a vizsgálat végeztéig a megyei kórház pszichiát­riai osztályán kezelik. Lakossági fórum a bűnözésről Edelény (ÉM - PTA) - Közbiztonsági fórumot tartottak tegnap az edelényi rendezvények házában, amelyen a város közrendjéről és az igazságszol­gáltatás folyamatáról tehettek fel kérdéseket a lakosok. Szilágyi Adolf polgármester bevezetés­képp elmondta: a fórum megrendezését a közbiztonság romlását, a megélhetési bű­nözés gyakoribbá válását nehezményező lakossági panaszok indokolták. A jelzések szerint a városban mindennapossá váltak a lopások, a betörések. A megjelentek kö­zül többen kifogásolták az igazságszolgál­tatás enyheségét, s hogy épp a jog mögé bújva élik világukat zavartalanul a bűnö­zők. Értve ezalatt, hogy sokan közülük pontosan tudják: néhány ezer forint alatt a lopás a megélhetési bűnözés kategóriá­jába tartozik, s így gyakorlatilag megúsz- szák büntetés nélkül. A lakossági kérdésekre Lóczi István edelényi rendőrkapitány és Sárközy Fe­renc megyei főkapitány-helyettes vála­szolt. A rendőrkapitány a lakosságköz- pontúbb rendőrség létrehozását tartja szükségesnek, amely egy újjászervező­dött polgárőrséggel karöltve eredménye­sebben léphetne fel az említett kisebb fajsúlyú bűncselekmények elkövetőivel szemben is. A NATO-ról Ózdon Ózd (ÉM - BTGY) - A NATO-csatlakozásról kicsit másképpen cím­mel lakossági fórumot tartott tegnap délután Ózdon Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. A politikus a NATO-csat- lakozás ellen szóló érveit szedte csokorba vitaindító előadásában. Mint azt töb­bek között kifejtette a csatlakozás mind politikai mind gazdasági szempont­ból hátrányos lenne az or­szág számára. Magyaror­szág NATO-tagságára ugyanis közvetlen szom­szédaink további magyar- ellenes intézkedésekkel re­agálnának, a haderőfej­lesztés költségei pedig a már most is kritikán aluli szociálpolitikától vonná­nak el jelentős erőforráso­kat. A NATO-csatlakozás ügyében - hangoztatta vé­gezetül Thürmer Gyula - a kabinet, a parlament, a koalíciót alkotó pártok szándékosan félretájékoz­tatják az ország közvéle­ményét. A polgárok igenlő válasza esetén a honvédel­mi kiadások csökkentését ígérik, holott független szakértők kimutatták, hogy NATO-tagság esetén az ország védelmi kiadásai a jelenlegi ráfordítás há­romszorosára növekedné­nek. A Bükk Művelődési és Vendéglátóházban meg­tartott fórum résztvevői többségükben a novemberi népszavazás esélyeit fir­tatták. Jó néhány hozzá­szóló azonban eltért az eszmecsere eredeti témá­jától, és a jövő évi válasz­tás kilátásaúól, a munka- nélküliség csökkentésével kapcsolatos elképzelések­ről faggatta a Munkáspárt elnökét.- Az önmagát szociáli­san érzékenynek minősítő magyar parlamentből hi­ányzik a munkásérdekek képviselete. Többek között Ózd polgárain is múlik, hogy ezen a lehetetlen ál­lapoton változtassanak - jelentette ki válaszában Thürmer Gyula.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents