Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-18 / 218. szám

g-gffWÜ •Magyarország 1997. Szírtimbir 18«, Csütörtök VÁROSHÁZI HÍREK Egészségügyi szövetségben a város Tiszaújváros (ÉM) - Belépett a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Egészségszövetségbe Ti­szaújváros is. Az augusz­tus 30-án megtartott képviselő-testületi ülé­sen a város vezetői Far­kas Zoltán polgármes­tert jelölték a település részéről képviselőként a megyei egészségügyi szervezet testületébe. Új bizottsági tag f Felsőzsolca (ÉM) - Felsőzsolcán új külsős tagja lett az önkormány­zat oktatási, művelődési, sport és ifjúsági bizott­ságának. Az előző külsős lemondása miatt a kép­viselő-testület Sándor Lászlót, a Megyei Pedagógiai Intézet munkatár­sát választotta a megüresedett helyre. Útjavítás a gáz után Mezőcsát (ÉM) - Közel 30 földes utca javítását végezték el Mezőcsáton. A gázvezeték beszerelés miatt felbontott utakat most kaviccsal szórták fel, illetve elhordták a ki­termelt földet. Ezután hozzákezdenek a Széche­nyi utca kátyúzásához, melyet a Bethlen utcában folytatnak. A munka a városgondnokság emberei­nek és a közhasznú munkásoknak a dolga, a kátyú­zásra 500 ezer forintot szán az önkormányzat Kirándultak a gyerekek Mezőkövesd (ÉM) - A mezőkövesdi Karitász 54 olyan gyermeket vitt el kirándulni nemrégiben, akiknek anyagi helyzete, családi körülményei nem tették ezt lehetővé a nyá­ron. A gyerekeket Szil­vásváradra vitték - az utaztatásba a Máltai Szeretetszolgálat is besegí­tett egy mikrobusszal -, és a bográcsozás mellett ügyességi vetélkedőket is szerveztek a nebulók­nak. Emellett Szilvásváradról kisvasúttal mentek a Szalajka-völgybe, majd megnézték az erdei mú-. zeumot, és pisztrángos tavat. A gyermekek élmé­nyekkel eltelve érkezett haza, az immár hagyo­mánnyá váló kirándulásról. Tájképek az iskolában A napokban zárul Novák János bükkábrányi amatőr festőművész kiállítása a helyi általános iskolában. A tárlatot a bányásznap alkalmából nyitották meg. Az alkotó gyermekkorától rabja az ecsetnek, ami a színekkel és fényekkel ját­szó tájképein érezhető is. A ma már csak a művészetnek hódoló alkotó első önálló kiállí­tásán az elmúlt egy év „termését" mutatta be. Nemcsak reumára, virágra is jó a forrás Tervek kézültek az ötven éve kihasználatlan körömi termálvíz hasznosítására Köröm (EM -?SKA) - Már több miit ötven éve szeretnék {körömi­ek „kiaknázni”» terüle­tükön lévő, kiencven- hat fokos hőfcrrás elő­nyeit. Igaz, logy az utóbbi évekbei sok vál­lalkozó megforlult a fa­luban e célból, le eddig mégsem volt n lehető­ség. Most az önkor­mányzat a szomszédos településekkel össze­fogva alapítottjgy gaz­dasági társasáét, hogy a gyógyhatáá vizet hasznosítani t dják. A beruházáshoz termé­szetesen pénz is kell, amit a területfjlesztési tanács pályáztán sze­retnének elnyerni, s amihez az önrő már biztosítva van.- Még 1953-ban egy kő­olajkutató cég fiíásai nyo­mán tört fel a Hencven- hat fokos termáh'z, ami­nek gyógyhatásáól legen­dák szólnak a fiúban — mondja Tóth Tibr polgár- mester. - Nem eak reu­mával, hanem beső szervi bajaikkal is elfogattak ide az emberek, aik a víz­től meggyógyulta'. Ám az évtizedek a fórrá; kihasz­nálása nélkül teltek el. Ez szomorú, hiszen ezzel a természeti kinccsel kap­csolatban nemcsak az ide­genforgalom fellendítésé­ről lehetett volna, és lehet­ne szó, hanem munkahely- teremtésről is. A munka- nélküliség kérdésének megoldása a községben az elmúlt években egyre ége­tőbbé vált, mivel az aktív lakosság nyolcvan százalé­ka munkanélküli. Mint a polgármester fel­világosít: eleinte nem az önkormányzat tulajdoná­ban volt az a terület, ahol a forrás található, hanem csak később vásárolták meg, több szomszédos tele­püléssel karöltve.- Jöttek ide vállalkozók, akartak itt sok mindent. Szóba került még a gomba­telepítés is, de valahogy so­ha nem jött össze semmi - idézi a közelmúltat Tóth Tibor. - Ezért döntött úgy a településekből megala­kult Körömi Hőforráshasz- nosító Építő és Üzemeltető Kft., hogy saját magunk vesszük kézbe a forrás ügyét. A Berekalja Szolgál­tató Gazdasági Bt. szakmai apparátusának segítségé­vel elkészítettük pályáza­tunkat, ami nemcsak a mi Tóth Tibor: Gazdája van a hőforrásnak Fotók: Gál P. községünknek, régiónknak, hanem véleményünk sze­rint az egész megyének fontos lehetne. Hiszen ha megépülne itt az az infra­struktúra, amit szeret­nénk, akkor - úgy vélem - nem csupán munkahelye­ket teremtenénk, hanem hozzájárulnánk az idegen- forgalom fellendüléséhez is. A tervek - amit Bocs, Köröm, Tiszalúc, Girincs, Sajólád, Berzék és Ónod összefogásával készültek el - több lépcsősek. Első­ként magát a kutat szeret­nék rendbe tenni, hiszen arra évtizedek óta nem fordítottak pénzt. Erre nyújtották be pályázatu­kat a területfejlesztési ta­nácshoz, miután az előírt önerő rendelkezésükre áll. A kúttisztítás mellett többek között haltenyész­tés szerepel a jövő tervei között: az Aqva Kultúra Kft. - a külföldi piacokon igen keresett - üvegangol­na tenyésztésbe szeretne fogni a hőforrás kihaszná­lásával. A Rozmaring Szö­vetkezet kertészlerakatot szeretne kialakítani a te­rületen, ahol vágott és cse­repes virágokkal foglalkoz­nának. Utána jönne a köz­művesítés, a forrás vizé­nek palackozása. Az emlí­tett gazdaság társaságok­ra építve szeretnének vál­lalkozói övezetet kialakíta­ni a területen. De nem fe­ledkeznének meg a gyógy- turizmusról sem. Mindeb­ből nemcsak Köröm polgá­rainak, hanem a környező településeknek is haszna származna, hiszen több mint kétszáz új munka­hely megteremtését hozná ez magával. Tóth Tibor, Köröm pol­gármestere bízik abban, hogy a percenként hatszáz liter vizet adó, kilencven­hat fokos termálvíz ötven év után végre hasznosítha­tó lesz, mert mái- van igazi gazdája a forrásnak és a területnek. Ha pozitívan bírálják el a területfejlesz­tési tanácshoz beadott pá­lyázatukat, akkor abban a pillanatban megkezdik a forrás rendbetételét, és az üvegangolnák telepítését, ami azt jelentené, hogy a többszörösen hátrányos helyzetű településen ha­marosan csökkenne a munkanélküliek száma. EZT LÁTNI KELL! Bútorozásra váró barlanglakások Szomolya (ÉM - CSKA) - Jövő­re talán már a bebútorozott táj­házban, jobban mondva barlang- lakásban ismerkedhetnek meg az érdeklődők azzal, hogyan él­tek a szomolyai ősök évszáza­dokkal, de még néhány évtized­del ezelőtt is. A szomolyai bar­langlakás - amelyet néhány éve vásárolt meg az önkonnányzat - jellegzetes példája az egykori életvitelnek. Az emberek a hegyoldalba vájták be az üreget, amit aztán szobává, konyhává alakítottak. Az önkormányzat tájházát két éve újították fel, s a munkához anyagi segítséget a műemlékvédelemtől kaptak. A két, egymás mellett lévő bar­langlakásban néhány éve még éltek, de így is komoly összeget fordítottak arra, hogy ezt a ha­gyományőrző és ritka látványos­ságot eredeti formájában adják át a következő nemzedéknek. A gondozott kis lakások hamaro­san bútor is kapnak ~ igaz, egye­lőre csak az egyikre „futja” a ré­gi bútorokból, amelyek össze­gyűjtésében nemcsak az önkor­mányzat, de a falu lakossága is részt vett. Remélik, legkésőbb tavaszra már a régi bútorokkal berendezett tájházzal ismerked­hetnek meg a Szomolyára láto­gatók. FALURÓL FALURA TÍSZABÁBOLR Ingyenes étkeztetés - A községben mindö tanuló és óvodás ingyenétkezhet naponta háromsor. Ez a folyamatos támo;atás kö­zel hatvan glermeket érint Tiszabábolián, ahol az önkormányzat így pró­bál segíteni a laksságon. TÁRD Testvérkapcsoát - A napokban Lengyelország­ban járt Derekai Sándor, a tardi jegyző, diói test­vértelepülési ka)csolatra szeretne „szert tenni” a magyar faluval &y kettő- ezer-hatszáz fős település, Rogozna. Mint emondta: a lengyelek szeretnék ezt a külkapcsolatoi, s arról, hogy ez létrejöbft-e, majd a tardi képviselik dönte­nek. Egy meghívtsuk már van a lengyelekéi a jövő hétre, az új kenyér ünne­pére, de feltehetően ennek a szívélyes invtálásnak még nem tud elíget tenni a település a képviselők döntése nélküL fcftT y -'•! ' ' Megkapták az iskola­buszt - A községjen az el­múlt héten megkapták a pályázati úton ny-.rt iskola­buszt. A tizenhét szemé­lyes járműre atórt van szüksége a faluntk, mert a település felsőtagozatos di­ákjai Tibolddarócra járnak át az oktatási intézménybe. HEJŐSZALONTA 3000 gyerekenként - A község önkormányzata háromezer forintos tan­szersegélyt adott minden egye3 alsó és középfokú intézménybe járó diáknak- tájékoztatta lapunkat Zalán Péter jegyző. NTÉraÁDHÁZA Minden utca aszfaltos ­Nemrégiben befejeződött Nyékládházán az útháló­zat bővítése. Ez azt jelenti- tudtuk meg Galuska László polgármestertől -, hogy a községben már minden utcát aszfalt borít. Ez a beruházás mintegy harmincmillió forintjába került az önkormányzat­nak. Jelen pillanatban még tart a csapadékvíz-el­vezető csatorna és a járda készítése, amit október ti­zenötödikéig szándékoz­nak befejezni SZOMOLYA Újraindult a zeneokta­tás - A szomolyai önkor­mányzat minden általános iskolás tanulónak, vala­mint a közép és felsőfpkú intézménybe járó diákok­nak is kettőezer forintos tan­évkezdési segélyt nyújtott — tájékoztatta lapunkat Tóth József, az általános is­kola igazgatója. Kiderült: az intézményben újra bein­dult a zeneoktatás, elsősor­ban fúvós szakon. TB5ZAVALK Út a kikötőbe - Aszfaltos utat építtetett a tiszavalki önkormányzat a község ha­tárában lévő csónakkikötő­be. A költségek nagy részét az önkormányzat állta, de egyéni támogatók is akad­tak - közölte lapunkkal Papp István jegyző. Tőle tudjuk azt is, hogy hajóle­eresztő és felhelyező szer­kezetet is szeretnének még az idén a horgászok és csó­nakosok nagy örömére ké­szíteni. A beruházás mint­egy félmillió forint lesz, s a vízállástól függően október­ben, vagy novemberben várható a kivitelezés. NEKÜNK ÍRTÁK Egy el nem mondott beszéd Egyetlen fájdalmas mondat nyilallott át községünkön szeptember 8-án: meghalt Bökné Antal Marika tanító néni... 1957 őszén egy kedves mosolyú, okos-szavú, szerény és mégis bátor frissdiplomás tanítónő jelentkezett Súlyban az iskola akkori igazgatójánál, s ezt mondta: .Azt a meg­bízást kaptam, hogy itt tanítsak.” A bemutatkozás során feltárult gyermek- és ifjúkora. Bányász édesapját- korán elvesztette, és özvegy édesanyjával kemény fizikai munká­ban helytállva keresték kenyerüket. Az első osztály vezetésére kapott megbízást. Marika ta­nító néni belső énjéből fakadóan szeretettel, anyai hajlé­konysággal és hozzáértéssel vezette át az óvodáskorból a gyermekeket az iskola rejtelmeibe, feloldotta bennük a szorongást, a félelmet, az izgalmakat. Gyakran leült mel­léjük a padba, megfogta a bizonytalan kezeket és mond­ta: Látod-e, máris müyenjól és szépen sikerült! És újabb bátorításként megsimogatta a fejecskéket. Ezeket a perceket a már felnőtt szülők, nagyszülők még 40 év távlatából sem felejtették el. Tudását, nevelési sike­reit a pedagógiai vezetők is elismerték. Kormánykitünte­tésben részesült. Tapasztalatait, ismereteit az iskolán kí­vül is gyümölcsöztette: hosszú éveken át járásunk tanítók munkaközösségének pedagógiai vezetője volt. Szívükbe fogadták a sályi szülők. A tragikus hírt hall­va százak jöttek messze falvakból és városokból, hogy em­lékezzenek volt kedves tanítónőjükre. Eljöttek az egykori kollégák, és fájdalomtól megrendültén rótták le kegyel­tüket szeretett munkatársuk ravatala előtt. Marika tanító néni ércnél maradandóbb emléket ha­gyott és állított példamutató életével, nevelői munkájával a sokszáz volt tanítványának szívében, akiket embertisz­teletre, haza- és munkaszeretetre nevelt. Nem hal meg az, aki százakra áldozta szép életének a kincseit. Ha van mennyország, akkor az a mennyország gazdagabb lett egy nemeslelkű, példamutató életű, fárad­hatatlan tanítónővel. Fülöp Gyula Sály

Next

/
Thumbnails
Contents