Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-16 / 216. szám

1997. SziPTEMBiR 16., Kidd A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Észak «M AO yarorszAg LI KOMMENTÁR Vásárfia Szabó Nóra AAár iparvárosi gyerekkoromban is fogalom volt a dédesi vásár. Állítólag az ember ma már nem a paroláért, meg az áldomásért megy, csak mert kíváncsi, tud-e még alkudni, közben meg a nadrágszárban kandikál az uj­ja a zsebe lyukán. Azért azokon a napokon mégiscsak tanítási szünetet rendelnek el a környékbeli iskolák, akit még munkahely köt, szabadságot kér, és rohan tülekedni, beszívja a lacipecsenye illatát, elégedetten látja: még mindig van mézeskalács, meg krumplicukor, rácsodálkozik a szépen munkált hordóra, közben az egyik fülébe malac visít, a másik­ba kiabálva kínálnak valamit, s persze nem létezik, hogy vásárfia nélkül menjen haza. /\ dédesi vásár nem akar vetélkedni a Mi- hály-napi vagy a Hídi vásárral. Az itteni pol­gármester azzal is elégedett, hogy a falubeli lélekszám egy évben kétszer a háromszorosá­ra nő, az árusok több évre lefoglalják a helyü­ket, egy egri cipészdinasztia képviselőjének már a nagyapja is itt árult. Mégis kulturális programokat szervez, mert jó vásárnak is kell a cégér, jól tudja: hihetetlenül sokan állnak meg útközben a falu gólyafészkét fényképez­ni, s a dunántúli cserkészcsapat képes éppen ide utazni, mert igazi nomád tábort akar. Úgy gondolja, igenis, szükség van az idegenfor­galmi irodára, mert ez a csodálatos bükki környezet felveszi a versenyt az agyonénekelt Aggtelekkel, Tapolcával. Úgy gondolta, összehív a régióból 10-12 polgármestert, hogy megkérdezze, ők hogy gondolják!1 Nem látják-e, hogyha együtt gördítik a követ, akkor az előbb utóbb majd magától gurul tovább? /A baráti beszélgetésre négyen jöttek el - a közvetlen szomszédos településekről. A töb­biek nem kíváncsiak arra, miféle lehetősége­ket rejt a faluturizmus, hogyan lesz az agoni­záló településből egy kicsit gazdagabb. Még ennyi vásárfiát sem vittek haza a falujukba. A dédesi polgármester megvonja a vállát és újra nekiveselkedik a kőnek, mert tudja, másként nincs esély arra, hogy elmozduljon. 2200 kerekező Biciklinyeregbe pattant tegnap reggel 2200 ke­rékpáros Újcsanáloson, Tiszalúcon, Zalkodon, hogy délután 3 órára a Bodrogkisfalud-Szegi- ben kijelölt célba érkezzen. A hosszútávú két­kerekűzés a Zempléni Európa Nap része volt. Itt Kupa Mihály, a Zempléni Településszövet­ség elnöke díjat adott át a túrán induló legfia­talabb, négyéves és a legidősebb, ötvenen túli hölgy résztvevőnek. Fotó: Puskár Tibor Hajzer-ügy: onnan ide, innen amoda Miskolc (ÉM - BAL) - Elvették a szabolcsi rend­őrfőkapitány ügyét a borsodi főügyészségtől. Az ok: á sajtóban tett nem megfelelő nyilatkozatok. Az Országos Rendőr-főkapitányság nemrégiben nyomozást rendelt él á Szaboles-Szatmár-Bereg megyei - időközben nyugállományba vonult - rend­őrfőkapitány, Hajzer László ellen, s az ottani me­gyei főügyészség elfogultság miatt nem működhe­tett ebben közre. így a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei társhatóság nyomozóhivatala kapta meg az ügyet, most azonban a Legfőbb Ügyészség elvette innen is, s a Csongrád megyeiekhez továbbította. Az indoklás szerint az ügy kapcsán az elmúlt időszakban a nyomozóhivatal illetései részéről megjelent sajtónyilatkozatok „az elfogultság lát­szatát kelthették” - tájékoztatott tegnap Boholy Zoltán megyei főügyész. Annyit tett csak hozzá, hogy az intézkedést az érintett nyíregyházi rendőri vezető panasza nyomán tette meg a Legfőbb Ügyészség, minden további kérdésben azonban a megyei főügyész elzárkózott a nyilatkozattól. Apolló után Princess/ és Laura Hollóházi vázát nyert BNV-nagydíjasként a Hollóházi Porcelángyár A nagydíjas Laura készlet már Miskolcon is kapható Fotó: Végh Cs. Budapest (ÉM - FL) - A 101. Budapesti Nemzetközi Vásá­ron a 220. éves Hollóházi Por­celángyár Rt. nyerte a tíz kö­zül az egyik nagydíjat - sajá­tos módon a Hollóházi Porce­lángyár is hollóházi vázát ka­pott kiváló tevékenysége elis­meréseként az oklevél mellé. A vásárról Körtvélyes István vezérigazgatót kérdeztük.- A Hollóházi Porcelángyár még az év elején jelentkezett a Hung- exponál, s benyújtotta a nagydíj­nak ajánlott váza tervét. A Hung- expo a tervet elfogadta, így a díj­kiosztáskor a nyertesek hollóházi vázával távozhattak. Miután a nagydíjakat nem a vásárrendező cég, hanem a MTESZ zsűrije ítéli oda, ez a tény nem függ össze az­zal, hogy a porcelángyár is meg­kapta ezt az elismerést a Prin- cessz és a Laura elnevezésű mok- káskészletéért. A zsűri mindkét terméket kiválónak, mindkettőt külön-külön is nagydíjra érdemes­nek minősítette, de ez így nem volt kivitelezhető. Úgy vágták át a gordiuszi csomót, hogy a két ter­méket „összevonták” és a különle­ges, kézzel készített szép gyárt­mányaink együtt nyerték el az egyik nagydíjat - tudtuk meg Körtvélyes Istvántól.- Ez bizonyára nagyon Jól jött ” az ebben az évben éppen 220. szüle­tésnapját. ünneplő Hollóházi Por­celángyár Rt.-nek.- A Budapesti Nemzetközi Vásár történetében Hollóháza korábban nem vívott ki magának különle­ges helyet. Tavaly, a 100. alka­lommal megrendezett BNV-n vi­szont már nagydíjasok lettünk Apolló nevű mokkáskészletünk- kel. Most a Laura és a Princessz elnevezésű mokkáskészletünk „futott be” a legjobbak közé. A nagydíj két szempontból is jelen­tős a Hollóházi Porcelángyár Rt. életében. Az elmúlt évben és az idén is megítélt nagydíj a folya­matosan jól végzett munkánk elismerése. Másrészt bizonyítéka annak, hogy termékeink nemzet­közi mércével mérve is megállják a helyüket. Gyárunk elmúlt évi termelési értéke elérte az egymil- liárd forintot, termékeink negye­dét exportáltuk főként Németor­szágba, Olaszországba és az USA- ba. Hosszabb szünet után tavaly már 46 millió forint nyereséget is elkönyvelhetett társaságunk. Mi­közben Európában a porcelánipar pillanatnyilag a mélyponton van, Németországban például több gyárat be is zártak, mert a divati­rányzat nem kedvez ennek a ha­gyományos terméknek, Hollóháza bízik a jövőben - nyilatkozta a ve­zérigazgató. Zenés évnyitó Miskolc (ÉM) - Boldog új tanévet kívánt az „új” isko­lában a közel kétszáz hall­gatónak Sándor Zoltán igazgató^ a Miskolci Egye­tem Zeneművészeti Intéze­tének tegnap a Bartók-te- rembcn megtartott évnyi­tóján. „Új” az iskola, hiszen ettől az évtől nem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola, hanem a Miskolci Egyetem keretében mű­ködnek. Amint az igazgató elmondta, a bürokratikus átállás nem lesz könnyű, hiszen még a szakemberek sem ismerik ki magukat igazán a „nagy gépezet­ben”. Viszont jobbak lesz­nek az anyagi kondíciók, így több pénzt fordíthatnak szakmai programokra. Kassa-Miskolc unió Tanácskozás a régiók együttműködéséről Miskolc (ÉM - ND) - A közös történelmi múlt alapja lehet Kassa és Miskolc további együttműködésének, valamint a régiók uniójának - mondta Kobold Tamás, Miskolc polgármestere azon a konferencián, amelyet a nemzetközi regionális együttműködés elvéről tartot­tak tegnap a miskolci városházán. A konferencia célja a regionális - nem csupán Kas­sára és Miskolcra szorítkozó - kapcsolatok lehetséges fejlesztésének megvitatása volt. A polgármesteri kö­szöntő után Erich Kussbach, Ausztria volt budapesti nagykövete tartott előadást a régiók kapcsolatának nemzetközi jogi vonatkozásairól, az olasz kisebbség ausztriai helyzetéről, valamint az ezzel összefüggő, Dél-Tirolban szerzett tapasztalatairól. Ezt követően Dobrossy István, a miskolci levéltár vezetője a két vá­ros és a régió történelmi múltját mutatta be előadá­sában. Kassa főpolgármesterének helyettese, Emest Buday a konferencia után lapunknak nyilatkozva elmondta: akár konkrét egyezmények is létrejöhbtnek a két város között, ám ehhez előbb a kassai oldalról az állami szer­veket is szükséges bevonni a tárgyalásokba. Megyénk az elsők között sietett Miskolc (ÉM - SZK) - Mindazokat kö­szönet illeti, akik bármilyen formá­ban segítettek lengyel testvérme­gyénk - a Katowice Vajdaság - árvíz- károsultjainak - mondotta Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés (egyben a megyei védelmi bizottság) elnöke a megyeháza dísztermében tegnap dél­előtt tartott sajtótájékoztatón. A júliusi nagy árvíz nyomán Hatvani Zol­tánnak, a megyei közgyűlés alelnökének felhívására 604 ezer forint pénzadomány gyűlt össze. Megyénk mintegy 80 társa­dalmi és gazdasági szervezete, egyháza és magánszemélye tett pénzbeli vagy ter­mészetbeni felajánlást; 13 millió forint ér­téket is meghaladó, 9 kamionnyi segély- szállítmányt juttatott a határon túli rá­szorultaknak a megyei önkormányzat, a Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság íz arvizkarosultak segítségére operatív csoportja, a Megyei Vöröske­reszttel együttműködve. A gyorsmérleg­hez tartozik, hogy megyénkben összesen 240 lengyel gyermeket fogadtak, 20 kísé­rővel. Ez utóbbiért külön köszönetét fe­jezte ki Janusz Frackowiak, a vajdasági önkormányzat elnöke. Gyárfás Ildikó tolmácsolta a katowicei vajdasági önkormányzat által életre hí­vott árvízkárosultakat segítő stáb vezető­jének levelét is, amelyben így ír: „a ma­gyarokkal kapcsolatban azokban a nehéz napokban újra bebizonyosodott e mondá­sok igazsága: az igaz barátot a bajban le­het megismerni; s hogy lengyel-magyar két jóbarát, együtt harcol, issza borát.” Kiss István és Fekete Dénes polgárvé­delmi alezredeseket, aki a segélyakcióból tevőlegesen kivették részüket, a védelmi bizottság elnöke helytállásukért dicséret­ben és elismerésben részesítette. Indulhat a cukorkampány Szerencs (ÉM - KI) - A Szerencsi Cukorgyár Rt. felkészült. az idei kampányra. Összesen mintegy félmilliárd fo­rintot fordított a gyár beruházásokra és a fo­lyamatos karbantartás­ra. A tervek szerint szeptember 22-én kez­dik a cukorrépa ásását, s ha az idő is kedvez, akkor 29-én beindul a munka.- Az elmúlt kilenc hónap­ban a felkészülés idejét él­tük - mondja Pokol Ba­lázs, a Szerencsi Cukor­gyár vezérigazgatója. Mint­egy félmilliárd forintot költöttünk az idén fejlesz­tésre és a folyamatos ál­lagfenntartásra. A híg cu­korlé sűrítésére szolgáló bepárlóállomás egy 2000 négyzetméteres testtel bő­vült, ami 100 millió forint­ba került. Mivel ez a cu­korgyártásnak a leginkább energiaigényes területe, ezzel a berendezéssel csök­kenteni tudjuk a fogyasz­tásunkat. Az egyik nagy­nyomású kazánunkba új - 25 millió forintos - öntött­vas elemekből álló tápvíz- előmelegítót építettünk. Sok jogos lakossági pa­naszra adott okot eddig az, hogy a cukorrépát szinte a város szívén keresztül szállítottuk a gyárba. Kö­zel 60 millió forintos beru­házás volt a prügyi útról lecsatlakozó, a vasút mel­lett futó, két sávos múút, amely elkerüli a várost. Ha minden a terv sze­rint történik - és az időjá­rás nem szól közbe - ak­kor szeptember 22-én kez­dődik a répa ásása, 29-én pedig megindul a terme­lés. A termést illetően jó kilátásaink vannak: a hek­táronkénti 46 tonna rekor­dértéknek minősül, s a ré­pa cukortartalma is meg­felelő. Már a dolgozóink is készen állnak. A 335 ál­landó dolgozó mellé - a kampány idejére - 330 embert veszünk fel, akik­nek túlnyomó többsége minden évben visszatér hozzánk. Mint azt lapunknak Po­kol Balázs vezérigazgató elmondta, a tavalyihoz ké­pest igen beszűkült a ha­zai piac. Az elmúlt év 202 milliós nyereségéhez ké­pest az idén jóval szeré­nyebb eredményre számí­tanak, nem kizárt a vesz­teség sem. Egy szabályo­zatlan cukorpiacon előfor­dul az ilyen - hangsúlyoz­ta a vezérigazgató. • Elloptak a nyéklódházi tó mellől egy E 300 R tí­pusú lila színű, 12 millió forintot érő Mercedest. • Meghalt a kórházban annak a Trabantnak a vezetője, amelyik tegnap Miskolcon, a Szinva parton ütközött egy Opellel. • A labdarúgó NB I. 8. fordulójában: Videoton FCF - DVSC-Epona 0-0. Hetven éve ugyanakkor, ha esik, ha fój Dédestapolcsány (ÉM - SZN) - Az ország különböző pontjairól mintegy 300 árus érkezett teg­nap a 140. dédesi vásárra. A mutatványosok, az állattartó gazdák, a kirakodók és iparosok legtöbbje nem először bérelt he­lyet az eseményre, s már előre évekre bebiztosítja részvételét. Akadt olyan kézműves kereskedő, akinek már a nagyapja is éppen ezen a helyen árulta a portékáját. Adatok, térképek bizonyítják, hogy már 1230-ban is vásártartási joggal rendelkezett Dédes királyi város. A középkori információk nagyon hiányosak, a vásár újkori Vannak visszajárók Fotó: Bujdos időszámítása viszont egészen biz­tosan 1924-ben kezdődött, amikor először merült fel a helyi elöljárók ülésén, hogy visszaállítják az ál­lat- és kirakodóvásárok hagyomá­nyát. Az eltelt 70 évben egyetlen dédesi vásár sem maradt el, még a háború idején sem - kaptuk a tájé­koztatást Lukács László polgár- mestertől. Május és szeptember harmadik hétfőjére azért tették az eseményt, mert 15-én már min­denki, még a legkésőbb fizetett bá­nyászok is megkapták a járandó­ságukat, no meg az egyéb juttatá­sokat. - vélik tudni a helyiek. A dédesi vásárra a jelek szerint a Dunántúlról és az Alföldről is jó befektetésnek számít eljönni. Az árusok legnagyobb része például előre bebiztosítja a helyét a követ­kező évekre, lúszen tapasztalatból tudják, hol érdemes „felverni a sátrat”. Az is igaz, hogy az állat­vásár arányában sokkal kisebb már, mint korábban, hiszen min­denütt drasztikusan lecsökkent a nagy háziállatokat tartók száma. Ez a vásár azonban a környéken még mindig az egyik legjobb hírű ló és sertésfelhozatalt könyvelheti el - állítják a gazdák és a vásár­lók, akik ma is éppen olyan jóízű­en alkudoznak, mint régen, talán csak az összegek változtak meg kissé. Az igaz barátság megnyilatkozotl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents