Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-13 / 214. szám

1997« Szeptember 13., Szombat Gazdaság ÉSZAKÁMagyarország 7 □ Pályázati tájékoztató Miskolc (ÉM) - A területfejlesztési pályázatokkal kapcsolatos kérdé­sekről tart ingyenes tanácsadást a szocialista párt megyei vállalkozói tagozata. Az érdeklődőket szeptem­ber 15-én hétfőn 16 órától 18 óráig váiják a miskolci Corvin út 9. szám alatti MSZP-irodán, szeptember 19-én ugyancsak ebben az időpont­ban és helyen váljak a pályázatok­kal kapcsolatos kérdéseikre választ keresőket. Dunaújvárosi levegőtisztítás Dunaújváros (MTI) - A nagyol­vasztók öntőcsarnokában keletke­zett porszennyezést szünteti meg az a környezetvédelmi beruházás, amelyet a svéd Asca Brown Boveri (ABB) céggel együttműködve való­sít meg a Dunaferr. A munka elő­készítése e hónap közepén kezdő­dik, a svéd cég által szállított szű­rőberendezés pedig jövő november­ben kezd működni. Akkortól a vál­lalatcsoport legtöbb port kibocsátó üzemének levegőszennyezése szin­te teljesen megszűnik majd. A 800 millió forintba kerülő beruházás ki­vitelezésében, a kiegészítő berende­zések szerelésében, gyártásában - a svéd cég koordinálásával - a Du­naferr több tagvállalata közremű­ködik. A vállalatcsoport évek óta jelentős összeget költ környezetvédelemre. Ennek eredményeként a Dunaúj­várost és térségét terhelő por­szennyezés tíz év alatt évi 38000 tonnáról 3400 tonnára csökkent, a rövidesen megvalósuló új beruhá­zással pedig minimálisra mérséklő­dik. A levegő tisztaságának védel­mét szolgálja a kokszoló kamraaj­tóinak most végzett rekonstrukció­ja is, amelynek eredményeként a gázszennyezést sikerül majd meg­szüntetni. Sietnek a burgonyaszedéssel Salgótarján (MTI) - A burgonya­betakarítás hagyományos szeptem­beri kezdetére az idén már fel is szedték a termés nagyobb részét Nógrád megyében: a tavalyi eladá­si nehézségek ismétlődésétől tartó gazdák ugyanis mihamarabb meg akarnak jelenni árujukkal piacon. Aggodalmuk nem minden alap nél­kül való, szervezett értékesítési le­hetőség híján senki sem lehet bizo­nyos afelől, hogy kielégítő áron és időben túlad az idei termésen. Az FM megyei földművelésügyi hi­vatalának adatai szerint idén nem­hogy kisebb, de az előzőtől valami­vel nagyobb területen, megközelítő­en 2400 hektár szántón és kertmű­velési ághoz tartozó földön ültettek krumplit a megyében. A magyará­zat: egyfelől a tradicionálisan bur­gonyával foglalkozók nehezen vál­tanak másra, másfelől az eladatlan gumókkal se tehetnek egyebet, minthogy újra vetik. Tóth Szabolcs, a megyei FM hivatal tanácsosa az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a hektáronkénti csaknem 200 má­zsás termés nagyobb a tavalyinál. A növekedésben élen jár a gépipar Budapest (MTI) - Folytatódik az ipari termelésnek az elmúlt négy évben jellemző növekvő tendenciá­ja. Júliusban 3 százalékkal nőtt az ipar termelése - derül ki a Közpon­ti Statisztikai Hivatal MTI-hez pénteken megküldött gyorstájékoz­tatójából. Az év első hét hónapjá­ban az ipari termelés volumene 7,9 százalékkal volt több mint az előző ev azonos időszakában. A júliusi termelési adatok a megelőző év azonos időszakához viszonyítva 8,6 százalékos növekedést mutatnak. Hónapok óta élenjáró ágazat a gépipar, amely idén 63,3 százalék­kal több terméket állított elő, mint tavaly. A bányászat termelése 14,9 százalékkal marad el a múlt év júliusitól, viszont a villamos­energia-, gáz-, hő- és vízellátásé 0j6 százalékkal, a feldolgozóiparé 13 százalékkal múlja felül azt. A feldolgozóiparban az egyes ágaza­tokban növekedett a termelés: a fa-, papír-, nyomdaipari termékek gyártása 13,3 százalékkal, a kohá- szat és fémfeldolgozásé 8,1 száza­lékkal bővült. A Bükkalján is sok az eladatlan bor A származás bizonyítása a hamisítás megakadályozását szolgálja Farkas Attila: kicsi a kereslet a nemes bor iránt Fotó: Farkas Maya Nagy Zoltán Miskolc (ÉM) - Napjainkban új szóösszetétellel ismerkedhe­tünk, ez a borkommandó. Saj­nos már csak ilyen radikális eszközökkel lehet megállítani, visszaszorítani az egészségká- í'osító pancsolt „borok” előállí­tását és forgalmazását. Miköz­ben az ilyen italokat viszonylag olcsón dobják piacra illegális kereskedők, az igazi, nyilván drágább borok a termelő pincé­jében maradnak. Eme áldatlan helyzet felszámolását szolgálja az augusztus elsején életbe lé­pett, a szőlő és a bor származá­si bizonylatolásáról szóló föld­művelésügyi miniszteri rende­let. Erről, valamint a szőlő és bortermesztés egyéb időszerű kérdéseiről beszélgettünk Far­kas Attilával, a Bükkaljai Hegy­községi Tanács elnökével. A Hegyközségi Tanácsok a hegyköz­ségi törvény értelmében alakultak meg, a Bükkaljai Hegyközségi ta­nács második éve működik, az Avas környéki, kistokaji, harsányi, emődi, tibolddaróci, mezőkövesdi, cserép­váraljai, bogácsi, szomolyai, bükk- zsérci, cserépfalui hegyközségek hív­ták életre a törvénynek megfelelően.- Megjelent az új hegyközségi törvény, illetve a régi módosítása 1997. március 5-én. Ez rendelkezik a szőlő és a bor származási bizo­nyítványáról...- E bizonyítványnak - a rende­let 19. paragrafusa szerint igazol­nia kell, hogy az adott mennyiségű termés meghatározott termpterü- letről származik és a bor megfelel a rendeletben előírt követelmények­nek. A származási bizonyítványt hegybírótól kérheti a termelő és a felvásárló. Ennek az a célja, hogy a hamisítványokat megszüntessük. Az tudható, hogy durván 2 kg sző­lőből van 1 liter jó minőségű bor, így a megtermelt mennyiség sorsát követve hiteles képet kapunk a bor minőségéről. Hozzátéve: ha 16 cu­korfokos szőlőt vásárolt fel valaki, abból csak asztali vagy pecsenye­bort állíthat elő. A különleges mi­nőség esetén már a hegyközségi ta­nács titkárának kell meggyőződnie a 21-25 fokos szőlőről. így betart­ható a bortörvény.- Úgy hírlik, hogy á termelők egy része nem örül egyértelműen ennek a rendelkezésnek.- Az anyagi vonzata nem jelen­tős, inkább a mozgásterük korláto­zásától tartanak az emberek. Pél­dául a hamisítás, a minőségromlás megakadályozása mellett célkitű­zés a direkt termők kiirtása is. Már most, ha mi az európai közösséghez akarunk tartozni, akkor tudni kell, hogy a szőlő, a bor mely területről, pincéből származik. Mindez az em­berek egészségét szolgálja, hiszen ismertek a csinált borok májkárosí­tó hatásai.- Mindezek folytán úgymond népszerűtlen feladatokat is el kell látnia a hegybíróknak...- Bizonyos hatósági jogköröket is átvesz majd a hegyközség és lesz ütközés főleg a renitens személyek­kel. Sajnos ehhez még nem látszik a kellő jogvédelem az eljárók szá­mára, pedig ha követel, netán bír­ságol, összeütközésbe kerül embe­rekkel. Véleményem szerint a ter­melőknek, a hegyközségeknek ér­dekük a bortörvény betartása és betartatása. Ha ugyanis Magyaror­szágról elterjed, hogy sok a hamisí­tott borunk, megfontolják a külföl­diek, vásároljanak-e tőlünk. A ha­misítás lehetőségének kiiktatása, de a jövedelmezőség követhetősége is feltételezi a pontos adatszolgál­tatást. Ma körülbelül 150-160 ezer forint egy hektár szőlő meg­művelésének a költsége. Ha jól dolgoztam és segít az időjárás, számíthatok olyan 100-120 mázsa termésre, ebből készíthető 70 hek­toliter bor, ha ezt 100 forintért adom, kapnék 700 ezer forintot. Igen ám, de vegyük számba az 52 százalékos forgalmi adót és azt, hogy manapság 100-120 mázsa helyett 45 mázsa körül alakul a magyar szőlő termésátlaga. Ezért aztán vagy nagyon szerény a jöve­delem, vagy a ráfizetés a jellemző. 70-80 forint alatt ma nálunk nem lehet bort előállítani, ha csak nem hamisít valaki. Ez pedig gátolja a nemes boreladás lehetőségeit. Tudjuk ezek miatt országosan is csak a felhalmozódott, eladatlan bor, nálunk a Bükkalján ez 30 ezer hektoliterre tehető, kielégítő kereslet híján.- Az idei kilátások?- Jobbak a tavalyinál, jó köze­pes terméssel, minőséggel számol­nak. A Zengő, a Zenit már most 15-16 cukorfokot lehet mérni. Ha kellemes, hosszú, napsütéses ősz lesz, sok területen szuper minőség­gel lehet számolni. Konferencia a dolgozó nők jogairól Miskolc (ÉM - KI) - A kisebbsé­gekhez tartozó dolgozó nők jo­gairól tartanak háromnapos szemináriumot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és a hol­land kormány támogatásával Miskolc-Tapolcán. A világ ki­lenc országában rendeznek ha­sonló szemináriumokat, Közép- Európában egyedül Magyaror­szágon. A miskolc-tapolcai Park Hotelben három napos szeminárium kezdő­dött csütörtökön; „Képzési program és információterjesztés a dolgozó nők jogairól” címmel. A projektet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és a holland kormány támogatja, és a világ kilenc országát érinti, Kö­zép- és Kelet-Európa országai kö­zül Magyarországra esett a szerve­zet választása.- Tavaly november óta folynak a képzési a szemináriumok - tud­tuk meg Varga Mariann projekt koordinátortól. - Budapest, Pécs, Győr voltak eddig a helyszínek. A mostani - miskolci - szeminárium témája a kisebbségekhez tartozó nők munkaerópiaci helyzete. A munkában részt vesznek a kor­mány és a szakszervezetek képvi­selői, civil nőszervezetek, mint a Miskolci Nők Egyesülete, Élsó Ma­gyar Vidéki Nőegylet tagjai, a Zöld Nőket Halász Judit színésznő kép­viseli. A kisebbségi szervezetek kö­zül - sajnos - csak a Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat van jelén. Ez talán érthető is, hiszen ők van­nak a leginkább halmozottan hát­rányos helyzetben. Jelen vannak egyes politikai pártok nótagozatai- nak tagjai és az Észak-Magyaror­szági Regionális Munkaerőfejlesz­tési és Átképző Központ is. Ma Magyarországon a joggya­korlat tekintetében semmilyen diszkriminatív elem sincs, amely a nőket, szorosabban véve a nők munkavállalását érintené. A nők jogait azonban - mint az emberi jo­gok szerves részét - nemcsak a ki­emelt jogi szabályozás által kell elismerni, hanem a gyakorlatban is alkalmazni kell a hétköznapi élet minden területén. Célunk, hogy a hátrányos helyzetben lévők, a leg­inkább esélytelenek, kiszolgáltatot­tak és egyben tájékozatlanok is megismerjék a jogaikat és lehetősé­geiket. Tisztújítás a kereskedelmi és iparkamarában Miskolc (ÉM) - Az 1994. novem­ber 29-én megalakult B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara 1997-ben elérkezett a hároméves választási ciklusá­nak végére. Az ez év áprilisá­ban megtartott küldöttgyűlés megalkotta és elfogadta a ka­mara választási szabályzatát, amelynek értelmében az idei választások 5 évre szólnak. Ez év szeptemberében került sor a tisztújító alosztály-, osztályülések­re és október 31-én a tisztújító kül­döttgyűlésre. A választások menete az ide vonatkozó rendelkezések és szabályzatok értelmében többlép­csős, ott ahol az alosztályok is meg­alakulnak, az alulról építkezés el­vének megfelelően először az alosz­tályülésekre kerül sor. Az alosztály vezetője automatikusan az osztály vezetőségének tagja lesz. Az osz­tályüléseken választják meg az osz­tály vezetőjét, aki automatikusan a BÖKIK elnökségi tagjává válik, va­lamint az osztály küldötteit is meg­választják a BÖKIK küldöttgyű­lésébe. A kamarai tagok a választások időpontjáról személyre szóló meghí­vót kaptak, emellett a Kamarai Hírlevélből, valamint a helyi sajtó­ból tájékozódhatnak. A kamara ké­ri a tagságot, hogy figyeljék a kö­zölt időpontokat. Ézen a héten az alábbi kamarai választásokra ke­rül sor: A tervezői alosztály szeptember 17-én 9 órakor, a BÖKIK székház IV. emeleti tanácstermében ülése­zik, ugyanitt tartja a választásokat az építőanyagipari alosztály szep­tember 17-én 12 órától és a kivite­lezői alosztály 15 órától. Az egyéb építőipari szolgáltatási alosztály szeptember 18-án reggel 9 órakor, az építőipari osztály pedig ugyan­ezen a napon 12 órakor rendezi meg a székházban a választásokat. Ezen a napon, tehát szeptember 18-án az általános szolgáltatási osztályon belül a szerviz termék­hasznosítási alosztály reggel 9 órá­tól az ÉMÁSZ-székház II. emeleti tanácstermében, az informatika és oktatási alosztály ugyanezen a helyszínen 12 órától, az egészség- ügyi és szociális ellátással kapcso­latos alosztály 15 órától tartja a vá­lasztásokat. Szeptember 19-én pén­teken reggel 9-tól a szórakoztató és kulturális alosztály, 12 órától a gazdasági tevékenységet segítő alosztály, az általános szolgáltatási osztály pedig 15 órától tartja a vá­lasztásokat a BOKIK-székház IV. emeleti tanácstermében. A privatizáció tapasztalatai Szeged (MTI) - A privatizált állami vállala­tok többségét sikerült valódi tulajdonos kezé­be adni, aki általában átszervezte a cégeket, képes volt megakadályozni a nagy vagyon­vesztést, és megőrizni a tevékenységet - je­lentette ki Kirilly Tamás, az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatóságának tagja pénteken A privatizáció tapasztalatai és lehetőségei Csongrád és Bács-Kiskun megyé­ben címmel Szegeden rendezett konferencián. Emlékeztetett arra, hogy a privatizáció 1990. évi indulása óta 16 milliárd dollár külföldi tő­két vonzott az országba, ennek 40 százaléka direkt privatizáció útján, 60 százaléka pedig befektetéseken, illetve zöldmezős beruházáso­kon keresztül érkezett. Kirilly Tamás elismerte: a privatizáció so­rán az új tulajdonosok gyakran kényszerültek létszámleépítésre, de ma már sok magánkéz­ben lévő vállalat létszámfelvevővé vált. Az ÁPV Rt. 1995 óta következetesen foglalkozta­tási kitételeket is érvényesít a privatizációs szerződésekben. Beszámolt arról, hogy az ÁPV Rt.-nél mái- csak néhány, stratégiailag fontos cég privatizációja van hátra. Külön fel­adatot jelent a következő időszakra a mintegy 100 milliárd forint értékű kisebbségi portfolió értékesítése, valamint a tartósan állami tulaj­donban maradó vagyonrészekről és az arany- részvényekről való gondoskodás. _ Árfolyamok Budapest (MTI) - Kiegyenlített forgalom mellett 6,256 milliárd forint értékben keres­kedtek az értéktőzsde részvényeivel a mai adásvétel során. Kárpótlási jegy Tőzsde ií— Index szept. 12. 7618,08 -51,62 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. szeptember 12. VALUTA DEVIZA VÉTEL Eladás Középáré. 'A '■»-'M" ^ ' W*v> 312,57 329,53 319,93 Angol font 312,77 327,89 320,33 . 312,17 328,18 320,18 141,24 152,21 146,36 Ausztrál dollár 142,73 150,57 146,65 142,10 150,89 146,50 ‘ 502,30 538,55 • 517,84 Belga frank* 503,35 533,39 518,37 . 502,73 533,83 518,28 27,09 29,19 28,07 Dán korona 27,10 29,10 28,10 27,26 28,94 28,10 34,80 37,50 36.06 Finn márka 34,85 37,33 36,09 35,02 37,18 36,10 30,76 32,98 31,71 Francia frank 30,83 32,65 31,74 30,86 32,61 31,73 V"' 92,00 98,64 94,85 Holland forint 92,19 97,69 94,94 v* .' * a ;ö..i 92,32 97,54 94,93 160,01 172,44 165,81 Japán yen* 161,37 170,09 165,73 160,99 170,94 165,96 V ' - ><h ' ; \- \ i 136,81 147,44 141,77 Kanadai dollár 138,13 145,75 141,94 137,63 146,14 141,89 104,43 110,10 106,89 Német márka 104,10 109,08 106,99 104,57 109,66 106,98 W v* v N V 24,95 ' 26,89 25,86 Norvég korona 24,96 26,72 25,34 25,11 26,66 25,88 106,28 113,95 109,57 Olasz líra** 106,71 112,71 109,71 106,81 112,51 109,66 ^5$ - ^ ' i ' " t* 14,84 15,65 15,19 Osztrák schilling 14,79 15.61 15,28 14,82 15,58 15,20 100,50 112,14 105,79 Portugál escudo 102,19 109,61 105,90 102,71 109,06 105,89 122,31 131,82 ' 126,75 Spanyol peseta* 123,23 130,55 126,39 123,05 130,66 126,85 126,32 133,17 129,29 Svájci frank 125,89 132,99 127,45 126,03 132,76 129,40 23.85 25,71 ' 24.72 Svéd korona 23,93 25,57 24.78 24.00 25,48 24.74 191,75 202,75 196,26 USA dollár 191,99 200,99 191,49 191,52 201,34 196,43 ■ * , > 203,42 219,23 ' 210,80 ECU 203,97 213,13 211,03 204,65 • 217,31 210,00 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitel­bank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók

Next

/
Thumbnails
Contents