Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-12 / 213. szám
1997» Szeptember 12., Péntek Kultúra ÉSZAK^Magyarország 7 Petőfi is Puerto Ricó-ból jött haza ' - /1912 -1993/ m é^HEedes mm tartózkodás mellett is mindvégig magyar írónak vallotta map Könyvtár a Ferdinandy-oktatóteremben Fotó: Dobos Klára □ ............... M lkszáthról Miskolc (ÉM) - Százötven éve született Mikszáth Kálmán címmel Pábri Anna, az irodalomtudományok kandidátusa tart előadást a Miskolci Akadémiai Bizottság klubjában ma, pénteken este fél 6-tól. Emlékest Miskolc (ÉM) - A tragikusan elhunyt Mocsári János költőre emlékszik ma, pénteken este fél 9-től a Nagy László Kör Miskolcon a Kisfaludy u. 12. szám alatt. Építészek képei S^jósenye (ÉM) - Simonffy Gyula és Pál Balázs építészek fotóiból nyílik kiállítás ma, pénteken délelőtt 11 órakor a sajósenyei Máriássy- kúriában (Petőfi u. 4.). A látogató az ’50-es években készült képeken keresztül megismerheti a régi sajósenyei falusi házakat. Humor Színpad Miskolc (ÉM) - Folytatódnak a Humor Színpad előadásai az ITC- székházban (Miskolc, Mindszent tér 1.) a ház és a Kecskés és Társa Műsoriroda szervezésében. A nyáron a miskolctapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon játszott Charley nénje című zenés vígjátékot szeptember 25-én, 26-án és 29-én láthatják az érdeklődők. Október 22-én Élő satelite címmel Markos György és Selmeczi Tibor zenés kabaréműsorára várják a közönséget. Novemberben a Szex a lelke mindennek című darabot mutatják be néhány alkalommal, az időpontok még nem dőltek el. Az azonbán igen, hogy az előadás szereplői Csa- la Zsuzsa, Gergely Róbert, Harsá- nyi Gábor, Rátonyi Hajnal és Sáfár Anikó lesznek. Decemberben karácsonyi koncertet rendeznek Vikidál Gyula és Sebestyén Márta közreműködésével. Minden előadás az ITC-székházban este 7 órakor kezdődik. Jegyek az elmúlt évi árhoz képest olcsóbban, 600 forintért válthatók a székház portáján. Miskolc (ÉM - DK) - Majd’ kétezer kötet érkezett valamikor tavasszal a Miskolci Egyetemre Ferdinandy Mihály (1912-1993) Puerto Ricó-ban élő magyar író, történész örökségeként. A könyveket eddig a központi könyvtárban dolgozták fel, ezért csak most kerülhettek a bölcsészkar Ferdinandy-okta- tótermébe.- Még a pécsi egyetemen vendégem volt egyszer Ferdinandy professzor- meséli Kabdebó Lóránt, aki most már a miskolci bölcsészkar dékánja. - Nagyon jól érezte magát, és a továbbiakban is tartottuk a kapcsolatot. Halála után pedig megkaptuk a könyvtárát. * Ferdinandy Mihály Hidasnémetiben született, Oxfordban halt meg. 1843 óta élt portugál és spanyol nyelvterületeken. Előbb a lisszaboni magyar követség kulturális attaséjaként tevékenykedett, később Argentínában a mendozai egyetem néprajzi és régészeti, valamint középkori történeti tanszékének, majd a Puerto Ricó-i egyetem összehasonlító irodalomtudományi tanszékének tanára volt. Magyar, spanyol és portugál nyelven írta regényeit,, történeti monográfiáit, esszéit. (írt monográfiát például II. Fülöpről, Don Carlos atyjáról, amely minden kultúmyelven megjelent, éppen csak magyarul nem...) Foglalkozott mítoszteremtéssel, végzett heraldikai, etimológiai kutatásokat. 1945-ig Magyarországon is kiadták könyveit, majd hosszú szünet után újra, amikor a szerző rendszeresen hazalátogatott. Élete nagyobbik felét külföldön élte le, de mindig magyar írónak tartotta magát: „En külföldön élő magyar író vagyok, soha nem számítottam magam emigránsnak” - fogalmazta egy inteijúban. * A nagy kérdés csak az volt, hogyan hozzák el a köteteket Puerto Ricó- ból Miskolcra. Ebben Keresztúry Sándor, a Pénzügyminisztérium munkatársa segített: a szállításra - illetve a könyvtár kialakítására - 3 millió forintot kaptak a bölcsészek a PM-től. A könyvtár a tervek szerint oktatók, doktoranduszok céljait szolgálja majd. A vitrinek nem nyitottak, a kulcsot a könyvtárostól kell elkérni. Kolla Mária úgy gondolja, ez a biztos, hiszen könyvet, virágot lopni sosem volt szégyen, ezek pedig értékes kötetek. Többségében külföldi kultúrtörténeti és történeti kiadványok, hiszen Ferdinandy történészprofesszor volt. De vannak művészettörténeti, filozófiai munkák is, illetve szótáras kézikönyvállomány. És Petőfi - első kiadás... * Az elmúlt pénteken azonban nemcsak ezt a könyvtárat avatták fel a Bölcsészettudományi Karon, hanem az egykori műhelycsarnokban kialakított, 12 ezer kötetes irodalmi tanszéki könyvtárat is.- Két évvel ezelőtt ide került a szakszervezeti könyvtár teljes állománya - meséli Kolla Mária. - A műhelycsarnokban kaptunk helyet, ahol elhelyezhettük a köteteket. Majdnem minden tanszéknek van saját könyvtára, de az irodalmi kicsit bővebb, ott a más témák iránt érdeklődők is megtalálják, amit keresnek. Végeredményben azonban azt szeretnénk, ha együtt lehetne a kari könyvtár... „Téka Árgus Vass Tibor Konkoly Gyula festőművész, művészeti író Mi a magyar képzőművészet című írásában - mely az idei szombathelyi Nagybánya-konferencián élőszóban is elhangzott az Árgus legfrissebb számában azt úja Nagybányáról, ha ott Járunk, elképedünk annak láttán, hogy háromnegyednyi évszázad eltüntetett mindent, mire tudásunk emlékezik, hogy egy bájos kisváros, mely nem oly rég Párizzsal összeért, ezer kilométereket távozott kelet felé.” Épp’ tíz esztendeje jártam Nagybányán, de a cukorkát, csokoládét kéregetó gyermekeken és az általános igénytelenség miatti rosszkedvemen kívül nem emlékeztet már semmi rá... Nagybánya 1896-tól lett fogalom a képzőművészetben, legalábbis ettől az időponttól datálja a múvésztelepet Révai Nagy Lexikona: Réti, Thorma, Iványi-Grünwald, Ferenczy Károly és Hollósy festőművészek azon a nyáron „telepedtek meg” ott, s évről évre, a város anyagi támogatásával egyre tágult a nyaranta ott dolgozó festők köre. Nem jártam sajnos abban a városi múzeumban, amire Konkoly hivatkozik Ziffer Sándor harmincas években festett önarcképével kapcsolatban: a másfél- szeres életnagyságban ábrázolt alak mögött „mintha máris a securitas húsz éve lenne”, „mintha már rég követték volna a holokauszt vonatjait a felszabadító gulágok fényes szelei, ez az önarckép szovjet szocreál.” Szellemes megjegyzés, van benne „áfium”, nem úgy, mint a Kassákról írt mondataiban. Az az állítása, hogy Kassák megbukott, arra enged következtetni, hogy művészetfilozófiájában nem hagyott minden bizonnyal, (talán még ismeret szintjén sem?) mély nyomot az avantgárd képzőművészet. Lehet olyat mondani, hogy „az avantgárd ideológiai eredetének téves voltából következően Kassák avant- gárdja a mozgalmi propaganda szintjén elhalt”, ezen Kiássák élő kortársai - és nem csupán hívei - jót röhögnek, de azért ez túlzás, hogy a mai „képzőművészet nem rendelkezik a népzene érintetlenül konzervált és élő, honfoglalás előtti kultúrát hordozó vizuális megfelelőjével.” Nem elég, hogy núnden szempontból megalapozatlan, meggondolatlan kijelentés ez, még édeskés képzavarral is túlterhelt. „A nemzeti képzőművészet ez irányú heroikus küzdelme reménytelen” - folytatja tovább. Én meg itt rögtön abbahagyom. Reménytelen. Azért az Árgust még érdemes olvasni. Megüresedik a rektori szék... Vezetővélasztási esélylatolgatások a Miskolci Egyetemen Hobos Klára Miskolc (ÉM) - Hogy nagy a zsongás a Miskolci Egyetemen, annak ®®1» a küszöbön álló rektorválasz- Jás az oka, egyszerűen csak az, Qpgy elkezdődött a tanév. Sorako- *as az indexért, bejelentkezés elmaradt vizsgákra. Mindez teljesen független attól, ki „lakik” a 147-e8 szobában... Á Művelődési és Közoktatási Miniszté- ttum helyettes államtitkára az elmúlt Pénteken adta át a rektori pályázatokat Mang Bélának, a Miskolci Egyetem főtitkárának. Bessenyei Lajos tanszékvezető egyetemi tanár, a Közgazdaságtudományi Kar dékánja, és Kovács Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, a Bányamérnöki Kar dékánja Pályáznák az egyetem vezetésére. (A Jelenlegi rektor, Farkas Ottó már nem lódulhatott a választáson, hiszen a törvény 65 éves korig ad lehetőséget az egyetem irányítására, és ezt ó már a ciklus lejárta előtt betölti.) Az egyetemi tanács a szeptember 18-i ülésen szavazással dönti el, ki legyen a rektor november 15-től négy éven át. állóví^jelentés Éz az a helyzet, amikor senki nem szí- esen mondja se azt: jobbra, se azt: alra. Hogyan is mondaná?! Hiszen rosszabb esetben - a rektor is ember - szerencsétlen kinyilatkoztatásával nemcsak saját magát, de a kart, a tan- 8zeket, kollégáit sodorná veszélybe, t-oboda Zoltánnal, a bányászkar PhDhallgatójával beszélgettünk erről, aki ennek ellenére úgy tartja helyesnek, ha vállalja, amit mond. Pedig néha keményen fogalmaz.- Az utóbbi időben nem nagyon történt itt semmi, olyan állóvíz volt - mondja az ifjú doktorandusz. Aztán „néven nevez”. Az egyik rektoijelöltről beszél, aki már „bizonyított”, hiszen több cikluson át állt az egyetem élén.- Amíg Kovács Ferenc volt a rektor, addig ésszerű vezetés volt itt az egyetemen. Van összehasonlítási alapom, hiszen alatta kezdtem a tanulást. Lehet, nem kellene véleményt mondanom, hiszen a másik jelöltet kevésbé ismerem. De azért az eléggé általános, hogy minden kar az „ő” jelöltjét szeretné látni a vezetői székben. S hogy mit szeretne „látni” az új rektortól?- Az egyik legnagyobb feladat a körülmények javítása. Gondolok például a kollégiumra. Össze fog dőlni. Az utóbbi időben egyszerűen semmire nem jutott pénz. Persze ez kormány- szintű, de gondolom, jobban is lehetne lobbizni. Kovácsot, áld mégiscsak akadémikus, kicsit jobban ismerik vezetői körökben, ő talán ügyesebben lobbizott az egyetemért... Fiatalos frakció Az egyetemi tanácsban a hallgatók is jelen vannak, a 44 oktató, mellett 11 egyetemista is szavazhat. íratlan szabály, hogy - betartva a frakciófegyelmet - mindannyian ugyanarra voksolnak. Most erre nincs garancia. Természetesen még az ülés előtt próbálnak Rektorportrék a rektori szobában egyezségre jutni, de ez nagyon nehéz helyzet... A hallgatói önkormányzat egyik „bányász” képviselője rácsodálkozik: amit mond, azt szeretném megírni? Mondom, persze, azért kérdem. Megegyezünk, hogy névtelen marad, csak így mondja el, amit fontosnak tart.- Mintha teljes csend lenne a rektorválasztás körül. Sok hallgató azt sem tudja, ki a jelenlegi rektor. Úgy érzem, nem nagyon foglalkoztatja őket ez a dolog. Pedig kardinális kérdés, az egyetem működésének további négy éve függ ettől. Viszont nagyon sok lehetősége nem lesz az új vezetőnek sem, annyira meghatározza az egyetem helyzetét az ország gazdasági helyzete. De minél több pénzt kell szerezni, csökkenteni az adósságot, és nem ártana a tandíjat is... A közgazdászhallgatók ugyanezt a funkciót vállaló képviselőjét telefonon keressük. Éppen vizsgára készül. De még ha lenne is mit mondania, akkor sem osztaná meg velünk, hogy ne kelljen másokkal sem megosztania. Legalábbis erre következtethetünk az elhatárolódást indokló megjegyzéséből: visszhangzik a kollégiumi folyosó... Szembesült szempontok Az elsőként megkeresett közgazdászoktató is inkább „kimaradna”, mert mint mondja, elfogult. Hogy kivel szemben, azt nem tudjuk meg. Csak sejthető - már ha jó a logika: ahogy minden kar a saját jelöltjét szeretné, úgy ő is. Annál is inkább, hiszen pénzszegény időket élünk, amikor egy jó közgazdász sokat segíthetne az egyetemnek. Bár Czabán János rektorhelyettes, a Közgazdaságtudományi Kar professzora szerint nem a tanult szakma az elsődleges szempont.- Olyan rektort szeretnék, aki miskolci, ismeri az egyetem múltját, jelenét és kellőképpen fel tudja mérni azokat a tudományfejlődési tendenciákat, amelyekkel az egyetemet biztos alapokra lehet helyezni. Vagyis: nem a szakmai háttér a meghatározó. RektoKinek a kottájából „vezénylik" a következő négy évet? ri szinten teljesen közömbös, hogy az illető mérnök, közgazdász vagy bölcsész. A lényeg, hogy olyan nagytudású, koncepciózus személy legyen, aki ezt. a sokféle képzés miatt igen bonyolulttá vált egyetemet át tudja tekinteni, megfelelő stratégiát tud adni. Természetesen nem árt a közgazdászszemlélet, de hangsúlyozni szeretném, hogy a részfeladatok megoldására vannak a megfelelő szakemberek. A bölcsészkar alapjait Kovács Ferenc rektorsága idején rakták le. Nem csoda, ha a TÜKI-ben „élők” inkább vele szimpatizálnak.- Czibere meg Kovács Ferenc nyitottak a humán tudományok felé - mondja „interjún kívül” az egyik professzor, aki egyébként „nem fél” a másik jelölttől sem. Sőt, el is mondja róla, hogy menedzser típusú, tájékozott ember, akinek az életébe biztos belefér majd a rektorság, és jó rektor lesz belőle. De fiatal még. Jogos igény az is, ami nemcsak a bölcsészeket, hanem akár a bányászokat is érinti: az új rektor erősítse meg az új szakokat. Es szilárdítsa meg az oktatói gárdát. Hiszen sok a fővárosból éppen hogy az órák előtt „beeső” oktató. Őket jó lenne méginkább idekötni. Államérdekek Egy ilyen helyzetben rengeteg apró érdek feszülhet egymásnak. De ez az „állam” belpolitikája, amit a kívülálló nem tud - és nem is akar - követni. De természetesen vannak általános elvárások.- Ugye nem kell azt mondani, hogy Dezső vagy Béla? - kérdezi nevetve Cselényi József, a gépészek dékárya. — Egyébként természetesen van véleményem - szól, és sorolni kezdi:- Az egyetemünk az elmúlt időszakban is jelentősen fejlődött, képzési profilja bővült, és a gazdasági működőképességet is fenn tudtuk tartani. Természetesen a mi karunknak sem mindegy, hogyan alakul a jövő. Semmiképpen nem szeretném, ha a karon elindult törekvéseknek vége szakadna, mert az új rektor gondol egyet. Nagyon fontos, hogy felismerje: a változó világban melyek azok a kihívások, amelyeknek eleget kell tennünk. Mindenképpen ki kell építeni a vállalkozói egyetemet, hiszen az egész világon ez a tendencia. Persze, azért is harcolnia kell, hogy a felsőoktatás nagyobb állami támogatást kapjon. Harmonikusan együtt kell dolgoznia a dékánokkal, megadva a karoknak az önállóságát, mert az érdemi munka a karokon és a tanszékeken folyik. És meg kell erősíteni az egyetem gazdasági vezetését, mégpedig úgy, hogy a messzemenő takarékosság mellett ne olyan rövid távú eredmények szülessenek, amelyekért hosszabb távon többszörösével fizetünk...
