Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-12 / 213. szám

1997» Szeptember 12., Péntek Kultúra ÉSZAK^Magyarország 7 Petőfi is Puerto Ricó-ból jött haza ' - /1912 -1993/ m é^HEedes mm tartózkodás mellett is mindvégig magyar írónak vallotta map Könyvtár a Ferdinandy-oktatóteremben Fotó: Dobos Klára □ ............... M lkszáthról Miskolc (ÉM) - Százötven éve szü­letett Mikszáth Kálmán címmel Pábri Anna, az irodalomtudomá­nyok kandidátusa tart előadást a Miskolci Akadémiai Bizottság klub­jában ma, pénteken este fél 6-tól. Emlékest Miskolc (ÉM) - A tragikusan el­hunyt Mocsári János költőre em­lékszik ma, pénteken este fél 9-től a Nagy László Kör Miskolcon a Kisfaludy u. 12. szám alatt. Építészek képei S^jósenye (ÉM) - Simonffy Gyula és Pál Balázs építészek fotóiból nyí­lik kiállítás ma, pénteken délelőtt 11 órakor a sajósenyei Máriássy- kúriában (Petőfi u. 4.). A látogató az ’50-es években készült képeken keresztül megismerheti a régi sajó­senyei falusi házakat. Humor Színpad Miskolc (ÉM) - Folytatódnak a Humor Színpad előadásai az ITC- székházban (Miskolc, Mindszent tér 1.) a ház és a Kecskés és Társa Mű­soriroda szervezésében. A nyáron a miskolctapolcai Akropolisz Szabad­téri Színpadon játszott Charley nénje című zenés vígjátékot szep­tember 25-én, 26-án és 29-én lát­hatják az érdeklődők. Október 22-én Élő satelite címmel Markos György és Selmeczi Tibor zenés ka­baréműsorára várják a közönséget. Novemberben a Szex a lelke min­dennek című darabot mutatják be néhány alkalommal, az időpontok még nem dőltek el. Az azonbán igen, hogy az előadás szereplői Csa- la Zsuzsa, Gergely Róbert, Harsá- nyi Gábor, Rátonyi Hajnal és Sáfár Anikó lesznek. Decemberben kará­csonyi koncertet rendeznek Vikidál Gyula és Sebestyén Márta közre­működésével. Minden előadás az ITC-székházban este 7 órakor kez­dődik. Jegyek az elmúlt évi árhoz képest olcsóbban, 600 forintért vált­hatók a székház portáján. Miskolc (ÉM - DK) - Majd’ két­ezer kötet érkezett valamikor tavasszal a Miskolci Egyetemre Ferdinandy Mihály (1912-1993) Puerto Ricó-ban élő magyar író, történész örökségeként. A könyveket eddig a központi könyvtárban dolgozták fel, ezért csak most kerülhettek a bölcsészkar Ferdinandy-okta- tótermébe.- Még a pécsi egyetemen vendégem volt egyszer Ferdinandy professzor- meséli Kabdebó Lóránt, aki most már a miskolci bölcsészkar dékán­ja. - Nagyon jól érezte magát, és a továbbiakban is tartottuk a kapcso­latot. Halála után pedig megkap­tuk a könyvtárát. * Ferdinandy Mihály Hidasnémeti­ben született, Oxfordban halt meg. 1843 óta élt portugál és spanyol nyelvterületeken. Előbb a lissza­boni magyar követség kulturális attaséjaként tevékenykedett, ké­sőbb Argentínában a mendozai egyetem néprajzi és régészeti, vala­mint középkori történeti tanszéké­nek, majd a Puerto Ricó-i egyetem összehasonlító irodalomtudományi tanszékének tanára volt. Magyar, spanyol és portugál nyelven írta re­gényeit,, történeti monográfiáit, esszéit. (írt monográfiát például II. Fülöpről, Don Carlos atyjáról, amely minden kultúmyelven meg­jelent, éppen csak magyarul nem...) Foglalkozott mítoszteremtéssel, végzett heraldikai, etimológiai ku­tatásokat. 1945-ig Magyarországon is kiadták könyveit, majd hosszú szünet után újra, amikor a szerző rendszeresen hazalátogatott. Élete nagyobbik felét külföldön élte le, de mindig magyar írónak tartotta ma­gát: „En külföldön élő magyar író vagyok, soha nem számítottam ma­gam emigránsnak” - fogalmazta egy inteijúban. * A nagy kérdés csak az volt, hogyan hozzák el a köteteket Puerto Ricó- ból Miskolcra. Ebben Keresztúry Sándor, a Pénzügyminisztérium munkatársa segített: a szállításra - illetve a könyvtár kialakítására - 3 millió forintot kaptak a bölcsé­szek a PM-től. A könyvtár a tervek szerint ok­tatók, doktoranduszok céljait szol­gálja majd. A vitrinek nem nyitot­tak, a kulcsot a könyvtárostól kell elkérni. Kolla Mária úgy gondolja, ez a biztos, hiszen könyvet, virágot lopni sosem volt szégyen, ezek pedig értékes kötetek. Többségében kül­földi kultúrtörténeti és történeti ki­adványok, hiszen Ferdinandy törté­nészprofesszor volt. De vannak mű­vészettörténeti, filozófiai munkák is, illetve szótáras kézikönyvállomány. És Petőfi - első kiadás... * Az elmúlt pénteken azonban nem­csak ezt a könyvtárat avatták fel a Bölcsészettudományi Karon, ha­nem az egykori műhelycsarnokban kialakított, 12 ezer kötetes irodal­mi tanszéki könyvtárat is.- Két évvel ezelőtt ide került a szakszervezeti könyvtár teljes állo­mánya - meséli Kolla Mária. - A műhelycsarnokban kaptunk helyet, ahol elhelyezhettük a köteteket. Majdnem minden tanszéknek van saját könyvtára, de az irodalmi ki­csit bővebb, ott a más témák iránt érdeklődők is megtalálják, amit ke­resnek. Végeredményben azonban azt szeretnénk, ha együtt lehetne a kari könyvtár... „Téka Árgus Vass Tibor Konkoly Gyula festőművész, művészeti író Mi a magyar képzőművészet című írásában - mely az idei szombathelyi Nagybánya-konfe­rencián élőszóban is elhangzott az Árgus legfrissebb számában azt úja Nagybányáról, ha ott Járunk, elképedünk annak láttán, hogy háromnegyednyi évszázad eltüntetett mindent, mire tudásunk emlékezik, hogy egy bájos kisváros, mely nem oly rég Párizzsal összeért, ezer kilométereket távozott kelet fe­lé.” Épp’ tíz esztendeje jártam Nagybányán, de a cukorkát, csokoládét kéregetó gyermeke­ken és az általános igénytelenség miatti rosszkedvemen kívül nem emlékeztet már semmi rá... Nagybánya 1896-tól lett fogalom a képző­művészetben, legalábbis ettől az időponttól datálja a múvésztelepet Révai Nagy Lexiko­na: Réti, Thorma, Iványi-Grünwald, Ferenczy Károly és Hollósy festőművészek azon a nyá­ron „telepedtek meg” ott, s évről évre, a város anyagi támogatásával egyre tágult a nyaran­ta ott dolgozó festők köre. Nem jártam sajnos abban a városi múzeumban, amire Konkoly hivatkozik Ziffer Sándor harmincas években festett önarcképével kapcsolatban: a másfél- szeres életnagyságban ábrázolt alak mögött „mintha máris a securitas húsz éve lenne”, „mintha már rég követték volna a holokauszt vonatjait a felszabadító gulágok fényes szelei, ez az önarckép szovjet szocreál.” Szellemes megjegyzés, van benne „áfium”, nem úgy, mint a Kassákról írt mondataiban. Az az állítása, hogy Kassák megbukott, arra enged következtetni, hogy művészetfilozófiájá­ban nem hagyott minden bizonnyal, (talán még ismeret szintjén sem?) mély nyomot az avantgárd képzőművészet. Lehet olyat mon­dani, hogy „az avantgárd ideológiai eredeté­nek téves voltából következően Kassák avant- gárdja a mozgalmi propaganda szintjén el­halt”, ezen Kiássák élő kortársai - és nem csu­pán hívei - jót röhögnek, de azért ez túlzás, hogy a mai „képzőművészet nem rendelkezik a népzene érintetlenül konzervált és élő, hon­foglalás előtti kultúrát hordozó vizuális megfe­lelőjével.” Nem elég, hogy núnden szempont­ból megalapozatlan, meggondolatlan kijelen­tés ez, még édeskés képzavarral is túlterhelt. „A nemzeti képzőművészet ez irányú heroikus küzdelme reménytelen” - folytatja tovább. Én meg itt rögtön abbahagyom. Reménytelen. Azért az Árgust még érdemes olvasni. Megüresedik a rektori szék... Vezetővélasztási esélylatolgatások a Miskolci Egyetemen Hobos Klára Miskolc (ÉM) - Hogy nagy a zson­gás a Miskolci Egyetemen, annak ®®1» a küszöbön álló rektorválasz- Jás az oka, egyszerűen csak az, Qpgy elkezdődött a tanév. Sorako- *as az indexért, bejelentkezés el­maradt vizsgákra. Mindez telje­sen független attól, ki „lakik” a 147-e8 szobában... Á Művelődési és Közoktatási Miniszté- ttum helyettes államtitkára az elmúlt Pénteken adta át a rektori pályázato­kat Mang Bélának, a Miskolci Egye­tem főtitkárának. Bessenyei Lajos tan­székvezető egyetemi tanár, a Közgaz­daságtudományi Kar dékánja, és Ko­vács Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, a Bányamérnöki Kar dékánja Pályáznák az egyetem vezetésére. (A Jelenlegi rektor, Farkas Ottó már nem lódulhatott a választáson, hiszen a törvény 65 éves korig ad lehetőséget az egyetem irányítására, és ezt ó már a ciklus lejárta előtt betölti.) Az egye­temi tanács a szeptember 18-i ülésen szavazással dönti el, ki legyen a rektor november 15-től négy éven át. állóví^jelentés Éz az a helyzet, amikor senki nem szí- esen mondja se azt: jobbra, se azt: alra. Hogyan is mondaná?! Hiszen rosszabb esetben - a rektor is ember - szerencsétlen kinyilatkoztatásával nemcsak saját magát, de a kart, a tan- 8zeket, kollégáit sodorná veszélybe, t-oboda Zoltánnal, a bányászkar PhD­hallgatójával beszélgettünk erről, aki ennek ellenére úgy tartja helyesnek, ha vállalja, amit mond. Pedig néha ke­ményen fogalmaz.- Az utóbbi időben nem nagyon tör­tént itt semmi, olyan állóvíz volt - mondja az ifjú doktorandusz. Aztán „néven nevez”. Az egyik rektoijelöltről beszél, aki már „bizonyított”, hiszen több cikluson át állt az egyetem élén.- Amíg Kovács Ferenc volt a rektor, addig ésszerű vezetés volt itt az egye­temen. Van összehasonlítási alapom, hiszen alatta kezdtem a tanulást. Le­het, nem kellene véleményt monda­nom, hiszen a másik jelöltet kevésbé ismerem. De azért az eléggé általános, hogy minden kar az „ő” jelöltjét szeret­né látni a vezetői székben. S hogy mit szeretne „látni” az új rektortól?- Az egyik legnagyobb feladat a kö­rülmények javítása. Gondolok például a kollégiumra. Össze fog dőlni. Az utóbbi időben egyszerűen semmire nem jutott pénz. Persze ez kormány- szintű, de gondolom, jobban is lehetne lobbizni. Kovácsot, áld mégiscsak aka­démikus, kicsit jobban ismerik vezetői körökben, ő talán ügyesebben lobbizott az egyetemért... Fiatalos frakció Az egyetemi tanácsban a hallgatók is jelen vannak, a 44 oktató, mellett 11 egyetemista is szavazhat. íratlan sza­bály, hogy - betartva a frakciófegyel­met - mindannyian ugyanarra voksol­nak. Most erre nincs garancia. Termé­szetesen még az ülés előtt próbálnak Rektorportrék a rektori szobában egyezségre jutni, de ez nagyon nehéz helyzet... A hallgatói önkormányzat egyik „bányász” képviselője rácsodálkozik: amit mond, azt szeretném megírni? Mondom, persze, azért kérdem. Meg­egyezünk, hogy névtelen marad, csak így mondja el, amit fontosnak tart.- Mintha teljes csend lenne a rek­torválasztás körül. Sok hallgató azt sem tudja, ki a jelenlegi rektor. Úgy érzem, nem nagyon foglalkoztatja őket ez a dolog. Pedig kardinális kérdés, az egyetem működésének további négy éve függ ettől. Viszont nagyon sok le­hetősége nem lesz az új vezetőnek sem, annyira meghatározza az egye­tem helyzetét az ország gazdasági helyzete. De minél több pénzt kell sze­rezni, csökkenteni az adósságot, és nem ártana a tandíjat is... A közgazdászhallgatók ugyanezt a funkciót vállaló képviselőjét telefonon keressük. Éppen vizsgára készül. De még ha lenne is mit mondania, akkor sem osztaná meg velünk, hogy ne kell­jen másokkal sem megosztania. Leg­alábbis erre következtethetünk az el­határolódást indokló megjegyzéséből: visszhangzik a kollégiumi folyosó... Szembesült szempontok Az elsőként megkeresett közgazdász­oktató is inkább „kimaradna”, mert mint mondja, elfogult. Hogy kivel szemben, azt nem tudjuk meg. Csak sejthető - már ha jó a logika: ahogy minden kar a saját jelöltjét szeretné, úgy ő is. Annál is inkább, hiszen pénz­szegény időket élünk, amikor egy jó közgazdász sokat segíthetne az egye­temnek. Bár Czabán János rektorhe­lyettes, a Közgazdaságtudományi Kar professzora szerint nem a tanult szak­ma az elsődleges szempont.- Olyan rektort szeretnék, aki mis­kolci, ismeri az egyetem múltját, jele­nét és kellőképpen fel tudja mérni azo­kat a tudományfejlődési tendenciákat, amelyekkel az egyetemet biztos ala­pokra lehet helyezni. Vagyis: nem a szakmai háttér a meghatározó. Rekto­Kinek a kottájából „vezénylik" a következő négy évet? ri szinten teljesen közömbös, hogy az illető mérnök, közgazdász vagy böl­csész. A lényeg, hogy olyan nagytudá­sú, koncepciózus személy legyen, aki ezt. a sokféle képzés miatt igen bonyo­lulttá vált egyetemet át tudja tekinte­ni, megfelelő stratégiát tud adni. Ter­mészetesen nem árt a közgazdász­szemlélet, de hangsúlyozni szeretném, hogy a részfeladatok megoldására vannak a megfelelő szakemberek. A bölcsészkar alapjait Kovács Fe­renc rektorsága idején rakták le. Nem csoda, ha a TÜKI-ben „élők” inkább vele szimpatizálnak.- Czibere meg Kovács Ferenc nyi­tottak a humán tudományok felé - mondja „interjún kívül” az egyik pro­fesszor, aki egyébként „nem fél” a má­sik jelölttől sem. Sőt, el is mondja róla, hogy menedzser típusú, tájékozott em­ber, akinek az életébe biztos belefér majd a rektorság, és jó rektor lesz be­lőle. De fiatal még. Jogos igény az is, ami nemcsak a bölcsészeket, hanem akár a bányászo­kat is érinti: az új rektor erősítse meg az új szakokat. Es szilárdítsa meg az oktatói gárdát. Hiszen sok a fővárosból éppen hogy az órák előtt „beeső” okta­tó. Őket jó lenne méginkább idekötni. Államérdekek Egy ilyen helyzetben rengeteg apró ér­dek feszülhet egymásnak. De ez az „állam” belpolitikája, amit a kívülálló nem tud - és nem is akar - követni. De természetesen vannak általános el­várások.- Ugye nem kell azt mondani, hogy Dezső vagy Béla? - kérdezi nevetve Cselényi József, a gépészek dékárya. — Egyébként természetesen van vélemé­nyem - szól, és sorolni kezdi:- Az egyetemünk az elmúlt idő­szakban is jelentősen fejlődött, képzé­si profilja bővült, és a gazdasági mű­ködőképességet is fenn tudtuk tarta­ni. Természetesen a mi karunknak sem mindegy, hogyan alakul a jövő. Semmiképpen nem szeretném, ha a karon elindult törekvéseknek vége szakadna, mert az új rektor gondol egyet. Nagyon fontos, hogy felismerje: a változó világban melyek azok a ki­hívások, amelyeknek eleget kell ten­nünk. Mindenképpen ki kell építeni a vállalkozói egyetemet, hiszen az egész világon ez a tendencia. Persze, azért is harcolnia kell, hogy a felsőok­tatás nagyobb állami támogatást kap­jon. Harmonikusan együtt kell dol­goznia a dékánokkal, megadva a ka­roknak az önállóságát, mert az érde­mi munka a karokon és a tanszéke­ken folyik. És meg kell erősíteni az egyetem gazdasági vezetését, mégpe­dig úgy, hogy a messzemenő takaré­kosság mellett ne olyan rövid távú eredmények szülessenek, amelyekért hosszabb távon többszörösével fize­tünk...

Next

/
Thumbnails
Contents