Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

MISKOLC ES BORSOD » ABAUJ -ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Lili. évfolyam, 203. szám 1997. szeptember 1., hétfő Ára: 26,00 Ft Mintagazdaság — majd valamikor Pénz, pénz és egészség kel­lene egy mintafarm kiala­kításához Balogh Gábor hernádvécsei vállalkozó­nak. De egyelőre „csak” a gazdaság létezik. (5. oldal) Számítógépek J a könyvtárban A könyvtári számítógépesí­tés célja a munkafolyama­tok felgyorsítása mellett, hogy az olvasók gyorsab­ban találjanak rá egy-egy műre. (8. oldal) Nagyszeben nyerte a kupát Két hét múlva indul az el­sőosztályú kosárlabda-baj­nokság. Ennek jegyében előkészületi tornát rendez­tek a hét végén Tiszaújvá- rosban. (Sport: 9-12. oldal) □ Párizsban meghalt Diana hercegnő A világszerte népszerű Diana her­cegnőn nem tudtak segíteni az or­vosok: vasárnap hajnali négy óra­kor a párizsi kórházban belehalt az éjfél után bekövetkezett, tragikus autóbalesetben szerzett sérülései­be. Az ütközés nyomán a herceg­nő barátja és a kocsi sofőrje azon­nal életét vesztette. A részletekről a 16. oldalon számolunk be. Felújították II. Lajos emlékművét Mohács (MTI) - Történelmünk sorsfordító ütközetének idei évfor­dulójára felújították és újraszentel­ték az 1526-os mohácsi csata áldo­zatául esett ifjú magyar király, II. Lajos és a magyarok oldalán harco­ló lengyel katonák emlékművét. A Csele-parti oroszlános mészkő obe- liszket - mely a megáradt Csele- patak vizében lovával alámerülő if­jú uralkodót ábrázolja, fehér már­ványlapjának szövege pedig II. La­jos tragikus halálára emlékeztet - a Mohácsi Farostlemez Rt. restau- ráltatta egymillió forintért, s a cég vállalta az emlékmű további gondo­zását is. A mohácsiak - az önkor­mányzat, a városvédő egyesület, s a helyi polgárság képviselői - a hétvégén emlékeztek a török túlerő elleni reménytelen harcban küzdő vitézek seregének gyászos pusztu­lásáról. Áttelepítettek emlékezése Barcs (MTI) - Ötven évvel ezelőtt, 1947-ben 102 magyar anyanyelvű családot telepítettek ki a szlovákiai Zselizről. A 320 ember többsége Magyarországon talált új otthonra: Pest és Tolna megye mellett sokan az Alföldön és a Somogy megyei Barcson. A kitelepítés szomorú ju­bileumán a még élő elvándoroltak és a leszármazottaik - mintegy másfélszázan - szombaton Barcson találkoztak. Eljöttek azok közül is, akik annak idején otthon marad­hattak: a rokonok és az ismerősök. A megemlékezést a Barcson élő Egervári Fülöpné szervezte, aki an­nak idején 15 évesen szüleivel együtt kényszerült elhagyni ottho­nát. Az évfordulóra egy kerámia emléktárgyat is csináltattak, amely kettétört fatörzset ábrázol; ebből minden résztvevő kapott egyet. Ebben a tanévben rend(észet is) lesz Új tanév, új osztály, új konditerem a szerencsi gimnáziumban A szerencsi tanévnyitón Forgács László (a kis képen balra) országos rendőrfőkapitány Magda Gábor polgármes­ter társaságában avatta fel a tanulókat szolgáló kondicionálótermet Fotó: Bujdos Tibor Szerencs (ÉM) - Megyeszerte tanévnyitó ünnepségeket ren­deztek a hét végén az általános és a középiskolákban. A szeren­csi Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági Szakközépis­kolában eggyel több osztállyal kezdődött meg a tanév: a me­gyei és a városi rendőrség tá­mogatásával 34 diák a most lét­rehozott rendészeti tagozaton folytatja majd tanulmányait a következő négy évben. Ünnepélyes keretek között, a diá­kok által bemutatott kulturális műsorral vette kezdetét az 1997- 98-as tanév a szerencsi Bocskai Gimnáziumban. Az évnyitó külön­legessége az volt, hogy - Szabó György országgyűlési képviselő mellett - számos rendőri vezető is részt vett rajta; mindenekelőtt For­gács László és Berta László, orszá­gos, illetve megyei rendőrfőkapi­tány. Jelenlétüket az indokolta, hogy az iskolában ez évtől új osz­tály, a rendészeti tagozat kezdi meg működését. Háromszoros volt a túljelentke­zés, s komoly a felvételi vizsga: vé­gül kialakult a 34 fős osztálylét­szám. A szerencsi gimnáziumban induló új rendészeti szak tanulói vállalják a speciális plusz-tantár­gyakat - ezeket a városi rendőrka­pitányság munkatársai oktatják majd -, a folyamatos állóképesség- fejlesztést, cserébe az iskola vezeté­se szerint jó esélyeik lesznek arra, hogy az érettségi után a rendőrtisz­ti pálya biztos megélhetést adjon számukra. Az itt végzők valószínű­leg a rendőrtiszti főiskolán, illetve a jogi egyetemeken fognak tovább­tanulni, ha mégsem, az itt tanult szakmai tárgyakat a rendőrközép­iskolában is beszámítják. A tanév megkezdése és a külön­leges tagozat - az országban mind­össze néhány tanintézményben lé­tezik hasonló - mellett valódi új­donsággal is találkozhatott a nyári szünet végeztével az iskolapadba visszatérő tanulóifjúság. Ez a kon­dicionálóterem, amelyet a koráb­ban kazánházként szolgáló helyi­ségben alakítottak ki a nyár folya­mán, számos forrásból, támogatók­tól, szponzoroktól összegyűjtve a beruházás fedezetét - árulta el Gál András, a gimnázium igazgatója, miután a rendőri vezetők és Magda Gábor polgármester társaságában - a tanév mellett - az iskolát to­vább gazdagító létesítményt is megnyitotta. Hozzátette még: napjainkban elengedhetetlen az oktatási intéz­mény karakterének megváltoztatá­sa, nem elég immár nevelni, taníta­ni - „szolgáltatni” kell, azaz minél jobb felszereltséggel, kedvezőbb inf­rastruktúrával (is) magukhoz csa­logatni a diákokat. Szoborral idézik a professzor emlékét Gépészünnep volt a hét végén a Miskolci Egyetemen A 40, 35, 30, 25, 20 és 10 évvel ezelőtt a gépészmérnöki karon végzettek tudományos tanácskozá­sát tartották a hét végén, melyen egyúttal megemlékeztek a szakte­rület egykori nagyjairól, Bánki Do- nátról és Sályi Istvánról. A kar el­múlt negyvenöt évbeli dékánjai is sorra felszólaltak: elsőként Petrich Géza, majd Terplán Zénó, Czibere Tibor, Lévai Imre, végül Páczelt István. Utóbbinak jutott az a fel­adat is, hogy az 1950 és 1961 kö­zött rektorként dolgozó Sályi pro­fesszor érdemeit méltassa, s az egyetem aulájában ez alkalomból felavatott mellszobrát - Farkas Ot­tó (jobbra) jelenlegi rektor társasá­gában - leleplezze. A legendás szakemberről elhangzott: rendkí­vül sokat tett annak idején a gé­pészmérnöki kar létrehozásáért, lo­gikus, precíz mechanikaelőadásai máig emlékezetesek. Fotók: B. T. _ Kommentár Alkalmi remények Marczin Eszter Az elmúlt héten már igényelhető volt, de csak mától használható az úgyneve­zett alkalmi munkavállaló könyv. Kiss Péter munkaügyi miniszter egy, az el­múlt héten tartott sajtótájékoztatón kije­lentette: a tárca reményei szerint 30-50 ezer ember igazolt alkalmi munkaválla­lására számítanak a könyv bevezetésé­nek hatására. Elismerte ugyanakkor azt is, hogy ez a szám nem túl magas sem a feketemunka, sem pedig a munkanélkü­liség jelenlegi nagyságához képest. Fel­hívta a figyelmet arra is, hogy ugyan­ennyi munkahely megteremtése több milliárd forintot igényelne, az új rend­szer viszont eddig mindössze 3 millió forintba került. A közokirat előnye, hogy segítségével az igazoltan munkával töl­tött napok beszámítanak majd a nyugdíj­ba, és az állásnélküli jogosultságot sze­rez az egészségügyi ellátásra is. Kérdés persze, hogy a könyv beváltja-e majd a hozzá fűzött reményeket? Ez azért is vetődik fel élesen, mert a tör­vény meglehetősen szűkre szabja a munkaadóként szóba jöhetők körét. Egé­szen pontosan a magánszemélyek - ide sorolva az egyéni vállalkozókat, a kis- és őstermelőket - tartozhatnak az alkalmi munkaadói kategóriába. Konkrét példá­val élve: ha bárki ebből a körből például egy egyébként állásnélküli szobafestőt alkalmaz, akkor a kialkudott munkadí­jon túl - ami minimum 700 forint kell, hogy legyen - a közterheket is be kell fi­zetnie, úgynevezett közteherjegy formá­jában. A tárca véleménye szerint a munkavál­laló és munkaadó közötti kapcsolat így egyszerűsödik, hiszen szükségtelen a szerződéskötéssel járó procedúra. A má­sik oldalról viszont szó sincs erről, hi­szen ki látott attól egyszerűbb - bár ta­gadhatatlanul nem legális - eljárási for­mát, mint amikor az ember zsebből fi­zet, és nem is gondol adóra, tb-re, szer­ződéskötésre. Be kell látni, a jelenlegi gyakorlat ez. És tartani lehet attól, hogy ennek megváltoztatására ez az új rend­szer sem lesz képes, hacsak nem áll fel egy hatalmas apparátus, amely ellenőrzi: ki, hol, mikor és mennyiért vállalt alkal­mi munkát, és szankciókat alkalmaz a mulasztókkal szemben. Ami ugyan plusz kiadással jár - de vitathatatlanul munka­helyteremtést (vélhetően tartós foglal­koztatást!) is jelent. Szent Száva kitüntetés Göncz Árpádnak Szentendre (MTI) - Göncz Árpád szombaton este részt vett Szentendrén a Budai Szerb Or­todox Egyházmegye meghívására Magyaror­szágon tartózkodó Pál (Pávle) szerb pátriárka tiszteletére a szentendrei püspöki rezidencián rendezett fogadáson. A szerb főpap a köztár­sasági elnöknek ez alkalomból nyújtotta át a Szent Száva kitüntetést, a legmagasabb elis­merést, amit a Szerb Ortodox Egyház világi személynek adományozhat. A magyar állam­fő erre a magyarországi szerb kisebbség érde­kében kifejtett munkásságával vált méltóvá, és elismerés illeti a budai püspökségnek visszaadott egyházi ingatlanok ügyében tett közbenjárásáért - mondta a pátriárka. Göncz Árpád arról szólt: különösen nagy elismerés számára, hogy a szerb egyház megalapítójáról elnevezett kitüntetést kaphatta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents