Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-01 / 203. szám
MISKOLC ES BORSOD » ABAUJ -ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Lili. évfolyam, 203. szám 1997. szeptember 1., hétfő Ára: 26,00 Ft Mintagazdaság — majd valamikor Pénz, pénz és egészség kellene egy mintafarm kialakításához Balogh Gábor hernádvécsei vállalkozónak. De egyelőre „csak” a gazdaság létezik. (5. oldal) Számítógépek J a könyvtárban A könyvtári számítógépesítés célja a munkafolyamatok felgyorsítása mellett, hogy az olvasók gyorsabban találjanak rá egy-egy műre. (8. oldal) Nagyszeben nyerte a kupát Két hét múlva indul az elsőosztályú kosárlabda-bajnokság. Ennek jegyében előkészületi tornát rendeztek a hét végén Tiszaújvá- rosban. (Sport: 9-12. oldal) □ Párizsban meghalt Diana hercegnő A világszerte népszerű Diana hercegnőn nem tudtak segíteni az orvosok: vasárnap hajnali négy órakor a párizsi kórházban belehalt az éjfél után bekövetkezett, tragikus autóbalesetben szerzett sérüléseibe. Az ütközés nyomán a hercegnő barátja és a kocsi sofőrje azonnal életét vesztette. A részletekről a 16. oldalon számolunk be. Felújították II. Lajos emlékművét Mohács (MTI) - Történelmünk sorsfordító ütközetének idei évfordulójára felújították és újraszentelték az 1526-os mohácsi csata áldozatául esett ifjú magyar király, II. Lajos és a magyarok oldalán harcoló lengyel katonák emlékművét. A Csele-parti oroszlános mészkő obe- liszket - mely a megáradt Csele- patak vizében lovával alámerülő ifjú uralkodót ábrázolja, fehér márványlapjának szövege pedig II. Lajos tragikus halálára emlékeztet - a Mohácsi Farostlemez Rt. restau- ráltatta egymillió forintért, s a cég vállalta az emlékmű további gondozását is. A mohácsiak - az önkormányzat, a városvédő egyesület, s a helyi polgárság képviselői - a hétvégén emlékeztek a török túlerő elleni reménytelen harcban küzdő vitézek seregének gyászos pusztulásáról. Áttelepítettek emlékezése Barcs (MTI) - Ötven évvel ezelőtt, 1947-ben 102 magyar anyanyelvű családot telepítettek ki a szlovákiai Zselizről. A 320 ember többsége Magyarországon talált új otthonra: Pest és Tolna megye mellett sokan az Alföldön és a Somogy megyei Barcson. A kitelepítés szomorú jubileumán a még élő elvándoroltak és a leszármazottaik - mintegy másfélszázan - szombaton Barcson találkoztak. Eljöttek azok közül is, akik annak idején otthon maradhattak: a rokonok és az ismerősök. A megemlékezést a Barcson élő Egervári Fülöpné szervezte, aki annak idején 15 évesen szüleivel együtt kényszerült elhagyni otthonát. Az évfordulóra egy kerámia emléktárgyat is csináltattak, amely kettétört fatörzset ábrázol; ebből minden résztvevő kapott egyet. Ebben a tanévben rend(észet is) lesz Új tanév, új osztály, új konditerem a szerencsi gimnáziumban A szerencsi tanévnyitón Forgács László (a kis képen balra) országos rendőrfőkapitány Magda Gábor polgármester társaságában avatta fel a tanulókat szolgáló kondicionálótermet Fotó: Bujdos Tibor Szerencs (ÉM) - Megyeszerte tanévnyitó ünnepségeket rendeztek a hét végén az általános és a középiskolákban. A szerencsi Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában eggyel több osztállyal kezdődött meg a tanév: a megyei és a városi rendőrség támogatásával 34 diák a most létrehozott rendészeti tagozaton folytatja majd tanulmányait a következő négy évben. Ünnepélyes keretek között, a diákok által bemutatott kulturális műsorral vette kezdetét az 1997- 98-as tanév a szerencsi Bocskai Gimnáziumban. Az évnyitó különlegessége az volt, hogy - Szabó György országgyűlési képviselő mellett - számos rendőri vezető is részt vett rajta; mindenekelőtt Forgács László és Berta László, országos, illetve megyei rendőrfőkapitány. Jelenlétüket az indokolta, hogy az iskolában ez évtől új osztály, a rendészeti tagozat kezdi meg működését. Háromszoros volt a túljelentkezés, s komoly a felvételi vizsga: végül kialakult a 34 fős osztálylétszám. A szerencsi gimnáziumban induló új rendészeti szak tanulói vállalják a speciális plusz-tantárgyakat - ezeket a városi rendőrkapitányság munkatársai oktatják majd -, a folyamatos állóképesség- fejlesztést, cserébe az iskola vezetése szerint jó esélyeik lesznek arra, hogy az érettségi után a rendőrtiszti pálya biztos megélhetést adjon számukra. Az itt végzők valószínűleg a rendőrtiszti főiskolán, illetve a jogi egyetemeken fognak továbbtanulni, ha mégsem, az itt tanult szakmai tárgyakat a rendőrközépiskolában is beszámítják. A tanév megkezdése és a különleges tagozat - az országban mindössze néhány tanintézményben létezik hasonló - mellett valódi újdonsággal is találkozhatott a nyári szünet végeztével az iskolapadba visszatérő tanulóifjúság. Ez a kondicionálóterem, amelyet a korábban kazánházként szolgáló helyiségben alakítottak ki a nyár folyamán, számos forrásból, támogatóktól, szponzoroktól összegyűjtve a beruházás fedezetét - árulta el Gál András, a gimnázium igazgatója, miután a rendőri vezetők és Magda Gábor polgármester társaságában - a tanév mellett - az iskolát tovább gazdagító létesítményt is megnyitotta. Hozzátette még: napjainkban elengedhetetlen az oktatási intézmény karakterének megváltoztatása, nem elég immár nevelni, tanítani - „szolgáltatni” kell, azaz minél jobb felszereltséggel, kedvezőbb infrastruktúrával (is) magukhoz csalogatni a diákokat. Szoborral idézik a professzor emlékét Gépészünnep volt a hét végén a Miskolci Egyetemen A 40, 35, 30, 25, 20 és 10 évvel ezelőtt a gépészmérnöki karon végzettek tudományos tanácskozását tartották a hét végén, melyen egyúttal megemlékeztek a szakterület egykori nagyjairól, Bánki Do- nátról és Sályi Istvánról. A kar elmúlt negyvenöt évbeli dékánjai is sorra felszólaltak: elsőként Petrich Géza, majd Terplán Zénó, Czibere Tibor, Lévai Imre, végül Páczelt István. Utóbbinak jutott az a feladat is, hogy az 1950 és 1961 között rektorként dolgozó Sályi professzor érdemeit méltassa, s az egyetem aulájában ez alkalomból felavatott mellszobrát - Farkas Ottó (jobbra) jelenlegi rektor társaságában - leleplezze. A legendás szakemberről elhangzott: rendkívül sokat tett annak idején a gépészmérnöki kar létrehozásáért, logikus, precíz mechanikaelőadásai máig emlékezetesek. Fotók: B. T. _ Kommentár Alkalmi remények Marczin Eszter Az elmúlt héten már igényelhető volt, de csak mától használható az úgynevezett alkalmi munkavállaló könyv. Kiss Péter munkaügyi miniszter egy, az elmúlt héten tartott sajtótájékoztatón kijelentette: a tárca reményei szerint 30-50 ezer ember igazolt alkalmi munkavállalására számítanak a könyv bevezetésének hatására. Elismerte ugyanakkor azt is, hogy ez a szám nem túl magas sem a feketemunka, sem pedig a munkanélküliség jelenlegi nagyságához képest. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyanennyi munkahely megteremtése több milliárd forintot igényelne, az új rendszer viszont eddig mindössze 3 millió forintba került. A közokirat előnye, hogy segítségével az igazoltan munkával töltött napok beszámítanak majd a nyugdíjba, és az állásnélküli jogosultságot szerez az egészségügyi ellátásra is. Kérdés persze, hogy a könyv beváltja-e majd a hozzá fűzött reményeket? Ez azért is vetődik fel élesen, mert a törvény meglehetősen szűkre szabja a munkaadóként szóba jöhetők körét. Egészen pontosan a magánszemélyek - ide sorolva az egyéni vállalkozókat, a kis- és őstermelőket - tartozhatnak az alkalmi munkaadói kategóriába. Konkrét példával élve: ha bárki ebből a körből például egy egyébként állásnélküli szobafestőt alkalmaz, akkor a kialkudott munkadíjon túl - ami minimum 700 forint kell, hogy legyen - a közterheket is be kell fizetnie, úgynevezett közteherjegy formájában. A tárca véleménye szerint a munkavállaló és munkaadó közötti kapcsolat így egyszerűsödik, hiszen szükségtelen a szerződéskötéssel járó procedúra. A másik oldalról viszont szó sincs erről, hiszen ki látott attól egyszerűbb - bár tagadhatatlanul nem legális - eljárási formát, mint amikor az ember zsebből fizet, és nem is gondol adóra, tb-re, szerződéskötésre. Be kell látni, a jelenlegi gyakorlat ez. És tartani lehet attól, hogy ennek megváltoztatására ez az új rendszer sem lesz képes, hacsak nem áll fel egy hatalmas apparátus, amely ellenőrzi: ki, hol, mikor és mennyiért vállalt alkalmi munkát, és szankciókat alkalmaz a mulasztókkal szemben. Ami ugyan plusz kiadással jár - de vitathatatlanul munkahelyteremtést (vélhetően tartós foglalkoztatást!) is jelent. Szent Száva kitüntetés Göncz Árpádnak Szentendre (MTI) - Göncz Árpád szombaton este részt vett Szentendrén a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye meghívására Magyarországon tartózkodó Pál (Pávle) szerb pátriárka tiszteletére a szentendrei püspöki rezidencián rendezett fogadáson. A szerb főpap a köztársasági elnöknek ez alkalomból nyújtotta át a Szent Száva kitüntetést, a legmagasabb elismerést, amit a Szerb Ortodox Egyház világi személynek adományozhat. A magyar államfő erre a magyarországi szerb kisebbség érdekében kifejtett munkásságával vált méltóvá, és elismerés illeti a budai püspökségnek visszaadott egyházi ingatlanok ügyében tett közbenjárásáért - mondta a pátriárka. Göncz Árpád arról szólt: különösen nagy elismerés számára, hogy a szerb egyház megalapítójáról elnevezett kitüntetést kaphatta meg.
