Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-06 / 182. szám
1997« Augusztus 6-, Szerda Kultúra ÉSZAK-Magyarország 7 D Még van pogácsa a tarisznyában Papp János keramikus: Egykor divat volt szégyellni a matyóságot Papp János a mezőkövesdi kiállításának megnyitóján Fotó: Cs. K. A. Koncert a kápolnáért Monok (ÉM) - A falusi turizmussal foglalkozó monoki nemzetközi konferencián Papp Ferenc monoki származású ügyvéd vette fel egy alapítvány létrehozásának az ötletét, amelynek célja az Andrássy-kastély kápolnájának megmentése, felújítása. A kápolnabelső, a csodálatos freskók restaurálásához nagyon sok pénzre van. Az konferencia idején, az múlt szombaton a felújítandó épületben egy rögtönzött koncertet is tartottak, Regős Zsolt, a Miskolci Nemzeti Színház karmesterének vezetésével. Papp Ferenc véleménye szerint a jövőben még sok ilyen koncert lesz, amelyek bevételét a kápolna rendbehozatalára fordítják. Felvételizőknek Kazincbarcika (ÉM) - A Munkásképviseleti Alapítvány 1996/1997. éri egyetemi, főiskolai felvételi-előkészítő tanfolyamán résztvevő és sikeresen felvételiző fiatalok ösztöndíj-pályázatot nyújthatnak be a kazincbarcikai MSZP-irodán. További információt személyesen (Kazincbarcika, Rákóczi tér 4. I/b) vagy telefonon (48/311-935) kérhetnek az érdeklődők. Jelentkezési határidő: augusztus 15. Jótékony Edda Tolcsva (ÉM) - Az Edda együttes - a helyi önkéntes tűzoltók szervezésében - negyedik alkalommal ad koncertet augusztus 10-én, vasárnap este 9 órától a görög katolikus egyház megsegítésére. Angoltanfolyam Miskolc (ÉM) - Angol ICC nyelvvizsgára felkészítő 50 órás tanfolyam indul szeptember 8-án a TIT B.-A.-Z. Megyei Szervezeténél (Miskolc, Széchenyi u. 14.). Bővebb információ a (46) 354-011-es telefonszámon kérhető. Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Papp János, a Mezőkövesdről elszármazott keramikusművész büszkén vallja: matyó vér folyik az ereiben, noha véleménye szerint egykor divat volt szégyellni a matyóságot. Ebből a hagyományból táplálkozik művészete, a gyermekkorból megőrzött emlékek tükröződnek kerámiáin és faliképéin. Papp János kiállítása a mezőkövesdi Városi Galériában látható. A keramikusművész huszonkét évvel ezelőtt egy „kerámiacsokrot” adományozott a városnak azzal a kívánsággal: legyen a városnak galériája, oda szánja azokat. A múlt szombaton, abban a galériában nyílt meg a művész életműkiállítása, amelyre évekkel ezelőtt gondolt. Korsók, faliképek, emberalakok - mindig párban. A tárgyak állandóságot sugároznak, múltat idéznek, és biztatnak. Ez a művész hitvallásának lényege is.- Az élet elég szomorú, ezért a művészetnek, véleményem szerint, az a hivatása, hogy örömöt szerezzen, és biztassa az embereket: legyen erejük a mindennapokhoz, ha elbuknak is, tudjanak felkelni. A témáim általában derűt sugároznak, ilyen például a lakodalmas sarok, vagy a cigány rezesbanda. Nálam nem lát idős embert, vagy szomorú arcot. Persze, mindezt az életkedvet á matyó gyökerek táplálják. Vallom: a vágott virágokból szépen lehet egy alkalomra asztalt, lakást, oltárt díszíteni, de kellenek a gyökeres rózsák, hogy legyen honnan vágni a szálasrirágot. Ém- léket akarok állítani a matyóság- nak, hogy mindenki érezze, ezek az egyszerű emberek is - dudáslegény, kocsmárosné - legalább annyi mindent tudnak a világról, vagy még többet, mint mások, és szere- tetet, megbecsülést adnak nekünk. Ma már büszkén vallom: matyó vagyok. Régen valahogy szégyen volt matyónak lenni, de azt mondom ennek a népnek, hogy nem kell szégyellni a származást, hiszen a matyó nép mindig, mindenhol megállta a helyét. Én ebben nőttem fel, itt fogtam édesanyám szoknyájának szegélyét, itt láttam az asszonyokat varrni. Ez az én vüágom. Habár- már nem itt élek, a tarisznya, amit a gyerekkorból hoztam magammal, még most sem ürült ki, még nem fogytak el a jelképes hamuban sült pogácsák, az emlékek belém ivódtak, és éltetnek. Papp János nem készült keramikusnak. Saját bevallása szerint az iskolában az óra alatti rajzokat, karikatúrákat „kapta el” osztályfőnöke, aki azt javasolta neki, hogy menjen az iparművészeti főiskolára. Díszlettervezőnek indult volna, de meg sem próbálta, mikor kiderült, hogy túljelentkezés van. Az ötvös szakot kezdte el, majd átnyergelt az ipari formatervezőire, s harmadéves korában találta meg az „igazit”: a kerámiát. Papp Jánosnak az elmúlt évtizedek során több mint huszonöt településen volt kiállítása, számtalan országos seregszemlén szerepelt, és eljutott Európa több nagyvárosába is. A kiállítás megnyitóján Borsodi László keramikus, a szentendrei Péter Pál Galéria vezetője azt mondta: a művész hazajött, hogy a kapott talentumokkal elszámoljon. Papp János azonban nemcsak azt bizonyította, hogy jól sáfárkodott a tehetségével, hanem azt is, hogy ragaszkodik a szülőföldjéhez, ez mutatkozik meg abban is, hogy a János vitéz című faliképét a városnak adományozta. Charley nénje az Akropoliszon Rendezőként tért vissza az egykori Charley Tapolcára Miskolctapolca (ÉM - FG) - Csütörtökön nyilvános főpróba, pénteken pedig premier. Tíz év után ismét bemutatják a Charley nénje című zenés vígjátékot a miskolctapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon.- A tapolcai színpad megnyitása után az első igazi nagy sikert a Charley nénje hozta el - emlékszik vissza a tíz évvel ezelőtti premierre Kecskés Kati, áld annak idején a Városi Művelődési Központ munkatársaként vett részt a színpadi mű bemutatásának előkészítésében. Most a Kecskés és Társa Műsoriroda (és a férje) „társaként” gondolt arra, hogy ismét ezt a darabot kellene színpadra állítani.- Volt ebben a választásban némi nosztalgia is, de éppen az elmúlt évek bizonyították, hogy ezen a helyen leginkább a zenés vígjátékok élnek meg, ez illik legjobban a környezethez, erre jön be a közönség. A tíz évvel ezelőtti előadásra utal a színpadi berendezés. Az eredeti díszletet Makai Péter, József Attila unokaöccse tervezte, most Sárosi László, a Miskolci Nemzeti Színház színpadmestere - emlékezve a régi tervekre - készítette el. Akkor Al- dobolyi Nagy György zeneszerző rendezte az előadást, most tanácsadóként tért vissza hozzánk. De nem ő a legnagyobb visszatérő, hanem Zubornyák Zoltán.- Az ország különböző színpadain mind a három fiatal fiút játszottam már, de a többi szerepet is kívülről tudom. Most kezdeni csak igazán irigyelni a színészeket: olyan jó játéklehetőségeket kánál ez a darab! - mondja a rendező, aki tíz évvel ezelőtt Charley szerepét játszotta ugyanezen a színpadon. — Azt lúszem, alapvetően nem (érünk el a korábbi bemutatóktól, nem is nagyon lehet, hiszen ennek a műfajnak is megvannak a szabályai. Látszatra könnyed szórakozás, viszont nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy minden poén a helyén legyen, hogy természetes módon kapcsolódjanak a prózai, az énekes és a táncos elemek. Talán annyiban lesz más ez a rendezés, hogy nagyobb hangsúlyt kap a diákcsíny. Ezek a fiúk úgy ugratják egymást, úgy mókáznak, úgy keverednek bele ebbe a kalandba, mint ahogy a legtöbb egyetemistával megeshet hasonló eset. Engedtem is a színészeket, bátorítottam őket, hogy felszabadultan játsszanak. Minden ötletre vevő vagyok, ami ülik a darabba, ami a jóízlés határain belül van. Remek színészek! Nagyon jó velük dolgozni. Zubornyák Zoltán szinte valamennyi színész régi ismerőse, barátja. Varga Gyula, aki tíz éve is Stehpen Spittigue volt, most is Steh- pen Spittigue. Kecskés Tímea, a Fővárosi Operettszínház stúdiósa most Kitty Verdun szerepét játssza, de tíz éve - tízévesen az édesanyja mellett lábatlankodva - is itt volt minden próbán, és a rendezőhöz hasonlóan ő is minden szerepet kívülről tud. Molnár Anna, Charley valódi nénje most kapta meg először ezt a szerepet, de többszörösen is örömjáték számára, hiszen olyan slágereket énekelhet - párban Kulcsár Imrével -, mint például az Orchideák. A másik ok az örömre, hogy a népszerű művésznő lányával, a zeneművészeti főiskolás Bócz Annamáriával léphet színpadra. A három ifjú a Miskolci Nemzeti Színház három ifjú - ugyancsak népszerű - művésze: Vida Péter, Molnár Erik és Molnár Sándor Tamás. Most játszik először Miskolcon Váradi Eszter, az operettszínház stúdiósa, aki Anni Spittigueként mutatkozik be. Viszont nem kell bemutatni Somló Istvánt, ő ugyan „csak” szolga, de ebben a darabban ez a szerep is fejedelmi komédiázásra ad lehetőséget. A miskolci közönség által elsősorban színészként ismert rendezőnek, Zubornyák Zoltánnak a miskolci bemutató után Tatán lesz dolga. Az igazgatása alatt működő tatabányai színház művészeivel azon fáradoznak, hogy felelevenítsék a tatai nyári játékokat. Ha ott befejeződik a fesztivál, elkezdődnek az Ármány és szerelem próbái Tatabányán, majd ugyancsak rendezőként „vendégszerepel” Újvidéken, ahol a Mirandolinát állítja színpadra. Hogy utána mi lesz, azt még nem tudja. Viszont van egy titka: a következő nyáron szeretné ugyanezzel a társulattal bemutatni Miskolctapolcán az Imádok férjhez menni című darabot.- Legalább húsz éve nem játszották Miskolcon. Olyan slágerek vannak benne, mint a „Kicsit szomorkás a hangulatom...” De ez még csak terv, titok, persze azért megírható! - mondja nevetve a színész-rendező. Aztán énekelve figyelmeztet, az idei sláger még nem ez.- Éljen, éljen Charley nénje! * A Charley nénje nyilvános főpróbája augusztus 7-én lesz, a premier augusztus 8-án. A további előadások: augusztus 9., 10., 13., 14., 15., 16., 17., 19., 20. A kezdési időpont: este fél 9. Jegyek válthatók az utcai árasoknál, a Miskolci Nemzeti Színiráz jegypénztára előtt, a Centrum Áruház előtt, a Royal játékboltban, a tapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon - elővételben 400, az előadás napján 500 forintért Varga Gyula és a majmok országából érkezett nagynéninek álcázott Vida Péter Fotó: Dobos K. _Téka Felsőzsolcai lecke Brackó István Tudom kétszeresen is, szabályszegést követek el. Egy: értékelek egy iskolai tankönyvet. Kettő: teszem ezt akkor, amikor a diákok a nyári vakációt töltik. A recenzens szándékát magyarázza, mentse, hogy rendhagyó vállalkozásra adta a fejét. Mert rendhagyó ez a felsős diákoknak szánt kiadvány is. Ezer példányban készült, s csak Felsózsolcán használható abban az értelemben, hogy' az itteni gyerekek tanulnak és vizsgáznak belőle. Az érdemjegy' bekerül a bizonyítványba, igazolván, hogy az í§ú polgár ismeri szűkebb környezetét. A „Szülőföldünk Felsőzsolca” információkkal és feladatlapokkal ellátott mű tavaly jelent meg, iskolai tananyaggá vált, abból a felismerésből kiindulva, hogy igazán szeretni csak azt lehet, amit jól ismerünk. A szerzők Putz József és Zsfros Sándor közös produkciója éppúgy pontos, mint érdekes. A történelmi hűség mit sem érne akkor, ha a nebuló — a lokálpatrióta érzés növelésének jegyében - valami unalmas, taplószáraz olvasnivalót kapna kézbe. Az első írásos feljegyzést 1281-ben felmutató település, s egyben az egész história pikantériája, hogy Felsőzsolca 1997. július 1- jétől hivatalosan is város lett. Az első szezon diákja még a községből, a következő generáció urbános ismeretekből vizsgázik majd. A tankönyvet nem kell átírni, legfeljebb az ünnepi közgyűlés jegyzőkönyvével kiegészíteni. Mert a tituluson kívül mi változott? Maradt az egykor elterelt Sajó, megszépült Nepomuki Szent János szobra, csinosodnak a porták, s a 7500 ember jól érzi magát a bőrében, s egyTe komfortosodó lakhelyén. A tankönyvet Fehér Attila polgármestertől kaptam; az utolsó falunap megrendezése után, és az első városi fieszta előtt. Olcsó szóvicc, de a lényeget rejti: a mindig is urbánus reményeket dédelgető falusiak írták, a Mis- kolctól iramodásnyira fekvő leendő városka lakóinak és ifjú lokálpatriótáinak ezt a füzet- nyi üzenetet. Jó ez a lecke. Tudomásom szerint megyénkben három településen kedve- sen-kötelezö tantárgy a szűkebb haza érdemjeggyel díjazott ismerete. Kósza híreket hallottam arról is, hogy néhány miskolci középiskolába, fakultatív érettségi tárgyként bekerülhet a várostörténet is. Ügy legyen, mert - mint a bevezetőben utaltam rá - igazán szeretni és megszelídíteni csak azt lehet, amit jól ismerünk. Forrás — cum laude Miskolc (ÉM - EM) - A kamarakórusok minősítő hangversenyén a Rónai Művelődési Központban működő tízesztendős Forrás Kamarakórus „hangversenykórus cum laude” minősítést kapott. Erről, valamint a Rónai művészeti csoportjainak nyári sikereiről Utry Attila igazgató számolt be.- A Forrás Kamarakórus nem elégszik meg a korábbi sikerekkel - mondta az igazgató -, hiszen Kiss Csaba és Balásné Molnár Ildikó karnagyok vezetésével már intenzíven készülnek az őszi hazai és külföldi vendégszereplésekre is. Ugyancsak jelentős sikereket könyvelhet el másik két Rónais csoport: az Avas Táncegyüttes és a Sajó Népizenekar. Látni és hallani lehetett őket a Miskolci Rádió által szervezett Promenádon, majd júliusban a Nemzeti Filharmónia rendezésében a Miskolci Szimfonikus Zenekarral együtt felléptek az ország különböző településein. Az elmúlt hónapban több koncertet adtak a budapesti Folklór Színházban, míg az Avas további meghívást kapott: augusztusban fellépnek a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, de szerepehiek majd a Miskolci Nyári Égyetem rendezvényem és a kazincbarcikai erőműnapon is. Zenevarázs a Szigeten Budapest (MTI) - Ősbemutató is szerepel a Zenevarázs a Szigeten című különleges estek műsorán. Az augusztus 8-án, illetőleg 9-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpad műsorára kerülő két koncert zenei újdonsága Malek Miklós Trombitaversenye lesz. Mindkét hangversenyen Geiger György tolmácsolja a művet. Az első számként elhangzó szerzemény után, ugyancsak mindkét hangversenyen, Carl Orff legnépszerűbb művét, a Car- mina Buranát hallgathatja meg a közönség. Szólót énekel Csonka Zsuzsa, Fülöp Attila és Berczelly István. Az esten felcsendül Koltay Gergely Honfoglalás című szimfonikus költeménye, amelyet a szerző aranylemezes filmzenéje nyomán komponált. Ä Honfoglalás koncertszerű premierjének szólistáiként lép színpadra Demjén Ferenc, Varga Miklós, Géczi Erika, Szabó Csilla, valamint Bubnó Tamás. Közreműködik: a Kormorán Együttes, a Brass Ad Libitum és Szentpéteri Csilla zongoraművész. Mindhárom mű megszólaltatásában közreműködik a Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus, valamint a zuglói gyermekkarok Záborszky Kálmán vezényletével.
