Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-26 / 198. szám

Szendrő (ÉM — ND) - A közmunkatanács pályáza­tán Szendrő önkormány­zata 30 ember foglalkozta­tásának költségeit kapta támogatásul. A pályázat a ' munkabéreken és járulé­kokon kívül anyagköltsé­get is tartalmaz. A prog­ram keretében 12 szakmunkás, 16 segédmun­kás és 2 irányító az önkormányzat intézmé­nyeinek külső felújítását, elsősorban az iskola tatarozását kapja feladatul. 4 ESZAKtMagyarqrszag ítt-jHlon 1997» Augusztus 26., Kedd A törökrobbantók megmenekültek, a vár rommá lett Dédestapolcsány (ÉM - SZN) - Nem éppen pihentető túra meg­mászni a dédesi Várhegyet, ám an­nak tetején a valamikori erődít­mény romjai mai napig csalogatják a turistákat. A helyiek annyira sze­retik a helyet, hogy az önkormány­zattal és az iskolával közösen „Négy évszak a dédesi vámál” mozgalmat indítanak: ugyanazon az útvonalon évente négyszer indítanak túrát. A királyi várszerkezet egyik leg­tipikusabb települése volt Dédes, már 1240-ben a tardonai oklevél­ben is jegyezték igen erős, sziklakö­vekből épített várát. Egyesek sze­rint az elnevezésben a dédapa, déd- szülő szó bujkál, viszont korabeli dokumentumok tanúsítják, hogy az itteni váijobbágy nemzetség egyik vezető személyiségéről, Dedusról kapta a nevét. A Bán-völgy köz­pontjában a valamikori vár 70-szer 20 méteres alapterületű erődítmény volt, ma már csak a keleti oldal romjai jelentősek, itt még 18 méter hosszan, 3 méter magas sziklafal emlékeztet a korabeli építészek ke­mény munkájára. Az írásos bizonyí­tékok és a legenda szerint 1567. áp­rilis 2-án Hasszán temesvári pasa megostromoltatta a várat, amely­nek kapitánya akkor Bárius István volt. Tizenöt napig küzdöttek a vár­védők, mígnem a túlerővel szembe­ni tehetetlenségükben utolsó meg­oldást ötöltek ki: összegyűjtöttek minden megmaradt puskaport a várközépi torony alá, s egy hosszú kanócot vezettek hozzá, majd kime­nekültek az erődítményből. Az ost­romlók a nyitott kaput látva be­özönlöttek, az „időzített bomba” vi­szont robbant, s négyszáz török re­pült a levegőbe. A pasa bosszúból leromboltatta a várat. .Faluról Falura. _ Városházi Hírek szociális fóldprogramját az önkor­mányzat. A megyei területfejlesz­tési tanácshoz benyújtott pályáza­tuk sikeres elbírálása után az összegből növendék kecskéket vá­sárolnának törzstenyészetből. Az állatokat a szociálisan rászoruló családoknál helyeznének el tar­tásra, és a takarmányszükséglet egy részét is fedezné az önkor­mányzat. Ezért a szántáshoz-ve- téshez már az ősszel hozzáfogná­nak, a falu műveletlen területeit is felajánlják a legeltetéshez. A kecsketejet a családok értékesít­hetik, a szaporulat felét pedig le­adják, hogy a kihelyezést folya­matosan tovább folytathassa a község vezetése. RUDOLFTELEP Választás után hivatali eskü ­A vasárnapi időközi polgármester­választás nyertese, Zilahi Dezső és a kislistáról a képviselő-testületbe került Benke Istvánné a mai ön- kormányzati ülésen teszik le a hi­vatali esküt, valamint a megvá­lasztott polgármester javaslatot tesz az új alpolgármester szemé­lyére. 1 Észak Munkabérek pályázaton Szeiekovszky Sándor egy alkotásával Fotó: Sz.K.Á. ez az igazi iskola! Olyan helyeken jártunk men­tőautóval, ahová télen még a kenyér sem jutott el. A feleségem szülei révén kerültem egy debre­ceni körzetbe, ott olvastam hirdetésben, hogy or­vosokat keresnek Líbiába. Pár hét múlva már családostul Afrikában voltam. Hatvannégy or­szágból 95 ezer beteg fordult meg a kórházban az öt év alatt. Az utolsó napig tanultam arabul írni, olvasni, de minden nyelven, még törökül, koreaiul is felszedtem néhány mondatot, hogy a betegek nagyobb bizalommal legyenek hozzám. Emlékszem, egy tudományos előadáshoz 34 nyelven sikerült megszereznem a lepra elneve­zését. Trópusi betegségtől a lándzsaszúrásig ott mindennel találkoztunk. Öt év után visszamentem a „nyakkendős” debreceni körzetembe, két hónap múlva már fel­kérést kaptam a Nagyerdei Gyógyfürdő vezető főorvosi állására. Hatvankétféle kezeléssel ala­kítottam ki a szakmai programot. Fantasztikus Emberi értékek szívben, fában, agyagban Két misszió, két intézmény igazgatás között egy kis tardonai háziorvoslás Tardona (ÉM - SZN) - Bejártam a világot, tapasztalatból mondom: olyan kötődés és kapcsolat sehol nincs orvos és beteg között, mint itt - állítja az észak-borsodi, debrece­ni, afrikai háziorvos, az Európa Tanács ku­tatóorvosa, a sebész, a fízikoterapeuta, az üzem- és sportorvos, a gerontológus, a nyel­vész, a festő, a szobrász, a fafaragó... Egy­szóval: Szeiekovszky Sándor doktor. Tíz év körüli gyerekek között egy magas, sötét­hajú férfi forgolódik. A srácok és a lányok bir­kóznak a fával, a szerszámokkal, közben folya­matosan csicseregnek: doktor bácsi, doktor bá­csi... Jó helyen járok. Körvonalakban ismerek néhány momentu­mot az életéből: belgyógyász részlegvezetője, majd igazgató-helyettese a líbiai magyar kór­háznak, igazgatója a Nagyerdei Gyógyfürdőnek, majd a debreceni egyesített idősgondozó intéz­ményeknek, gerontológia-kutató az Európa Ta­nács megbízásából. Adódik a kérdés, hogyan ke­rülhet valaki ilyen pályafutással, ilyen sikerek­kel a háta mögött Tardonára háziorvosnak? — Menekültem az értetlenségtől, a korlátolt­ságtól, a bürokráciától. Az Európa Tanácsnak az angol nyelvű jelentésemet már Tardonán írtam meg. Szeretem itt az embereket, szeretem, hogy elvárják: fogat húzzak, sebet vanjak, aranyeret vizsgáljak, hogy bizalmat adnak a bizalomért cserébe. Még az autóm is jobban megy, ha a bük­ki hegyek közé ér. Ez 24 órás munka, s nem sza­bad benne elfáradni - válaszolja. Hatvanéves, ezernyi nehézséggel a háta mögött egyetlen ősz hajszála sincs. Azt mondja: kakukkfióka lehet, a testvérei ugyanis teljesen „normálisan” őszültek.- Sajóvelezd főjegyzője volt édesapám, amikor születtem, aztán csak költöztünk, vándoroltunk egyik helyről a másikra. Ózd, aztán Sáta - most ott is helyettesítek: nosztalgiajáratban vagyok - jegyzi meg. - Édesanyám tanítónő volt - amikor apámat elhurcolták az oroszok, még meg sem szülte a húgomat -, ő akarta, hogy orvos legyek. Én atlétizáltam, a Testnevelési Főiskolára vágy­tam, olimpiai szereplésre, kínlódtam az egyete­men, latinul nem tudtam, magolni utáltam, csak a végén, amikor a gyakorlatokon közelebb kerül­tünk a beteghez, akkor kaptam szárnyra. Társa- dalom-orvostanból szakvizsgáztam, az ózdi sebé­szeten kezdtem, egzisztenciális, okokból mentem körzetbe. Hat év, tizenöt falu Észak-Borsodban: _Ezr Látni Kell! ______________ k ollégák, óriási közös munka. Speciális mód­szerrel gyógyítottuk a meddőséget, 142 hölgyet kezeltük, 34 „termálbébink” született. Külföldi felkéréseket kaptam közben, de nem mentem. Nyolc év után mégis olyan helyzet alakult ki, ami a nyugodt éjszakáimat zavarta, egy reggel ezért felmondtam az érvényes szerződésemet és munkanélküli lettem. Fafaragásból, karkötők­ből éltem. Akkor zajlott az összevont idősotthon körüli botrány. Nekem már egy dél-afrikai ku­tatóintézettel volt utolsó levélváltásom - de azonnal elfogadtam a vezetői állást, amire a debreceni önkormányzat felkért. Óriási kihívás volt a négy intézmény, félezer kolléga irányítá­sa. Ezek voltak orvosszakmailag a legszebb évek. Olyan különleges területekkel foglalkoz­hattam, ami nagyon keveseknek adatik meg. Járásképtelen betegek keltek fel az ágyból, óriá­si élményeim voltak 4 év alatt. Az átszervezések után a vakok és gyengénlátók intézményének vezetését vállaltam el, később a fokozódó konf­liktusok, magánéleti válság, feltámadt függet­lenségi igényem és a véletlen folytán kerültem Tardonára és Mályinkára háziorvosnak. Közben két évig az Európa Tanács megbízásából egy hattagú nemzetközi kutatócsoporttal az intéz­ményben élő idős emberek helyzetével foglal­koztunk. Én Spanyolországot, Portugáliát és Bulgáriát kaptam. Címszavakban fogalmazva: fantasztikus misszió volt. És a művészet. Szeiekovszky Sándor ifjú ko­rától a fa szerelmese. No és az emberi nagyságé, az arcoké, amelyeken tükröződik az egész élet. Líbiában festegetett, többezer gyógytetoválási motívumot gyűjtött össze, kemény agyagból fa­ragott kisplasztikáiból már kiállítást is rendez­tek. Nem üzletel, legfeljebb ajándékoz. Való igaz egy korábbi sajtófogalmazás: „szélfútta öreg pa­rasztokat formál a szike”. A doktor ugyanúgy tud mindent az erdélyi kopjafákról, mint az afri­kai maszkokról és totemekről. A falusiak tud­ják, hogy ősöreg, századfordulós fotókat gyűjt, öregemberek fáradt barázdáit, fájdalmat, bol­dogságot, sorsokat keres az arcokon, hogy mind­ezt fába vájja. Bátyus asszonyok, doboló kisbíró, a nagy terv a Tardonai Madonna elkészítése.- A fa a legcsodálatosabb anyag a világon. Örökké él, törvényei vannak, tisztelni kell. Ren­geteg tervem van, s ha hozzáfogok, nagyon megy. Egész életem egy óriási szakmai kihívás volt, miért ne sikerülne most is? TORMANÁD ASKA Lengyel szó a határvidéken ­Hosszas várakozás után ugyan, de a múlt hét pénteken a Vöröske­reszt szervezésében 40 lengyel ár­vízkárosult gyermek érkezett a ná­daskai nevelő otthonba, s a kelle­mes környezetben - a Hadik kas­télyban, valamint az azt övező parkbán - hamar otthonosan érez­ték magukat. Ellátásukat több ön- kormányzat adományaiból fedezik. A „gyűjtés” edelényi és tomanádas- kai koordinációval a vámál is sike­resebben ért véget: több mint 200 ezer forintot tettek a közösbe a te­lepülések, így a vendégeknek ki­ránduló programokat is szervezhet­tek. A csoport a hét végén utazik vissza hazájába. ORMOSBÁNYA Kórustalálkozóra készülnek ­Az önkormányzat elkészült a soká­ig használatlan helyi művelődési ház felújításával, s az avató ünnep­ségre készülődik a falu vezetése, la­kossága, amatőr művészeti csoport­jai. A szeptember 6-i esemény óriá­si jelentőségű a bányásztelepülés életében, hiszen ők rendezik a KÓ- TA támogatásával a IX. országos minősítő kórustalálkozót, amely­nek fő védnöke Gyárfás Ildikó or­szággyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke. A megnyitó ün­nepségen fellép a rudolftelepi ma- zsoretcsoport és a helyi nyugdíjas klub tánckara, a délutáni ered­ményhirdetést követően pedig kö­tetlen beszélgetés, nótázás váija a vendég kórusokat. DÉDESTAPOLCSÁNY Kecskék a földeken - Bővíti Derenken jártak a péteriek Sajószentpéter (ÉM ­ND) - A múlt hétvégén megrendezett derenki búcsún részt vett Samu István sajószentpéteri polgármester és a város lakosságának egy része is. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található egykori - ma már nem létező - településről több mint 20 család költözött be Sajószentpéterre. Elsősorban az ő leszármazottaik látogattak el a rendezvényre. Új tanév - új út Putnok (ÉM - ND) - Be­fejeződött a Péczeli József Általános Iskola előtti út­szakasz felújítása Putno- kon. A hatalmas gödrök­kel tarkított részen nem csak a kátyúkat temették be, hanem teljes bitumen szőnyeggel fedték le a területet, s új útpadkát is csináltak. Az út­felújítás több mint 1 millió forintba került. Tízéves az ózdi reumakórház Az áldozatok emlékére Sajóbábony - Címert és zászlót avattak a nagyköz­ség augusztus 20-i ünnep­ségén, valamint emlékmű­vet állított az önkormány­zat a Templom-kertben az I. és a II. világháború bábo- nyi áldozatainak. A hatal­mas, gyöngyössolymosi kö­vön márványtábla hirdeti a háborúban elesett hősök és az elhurcolt, s vissza nem tért zsidó lakosok nevét, utóbbiak a Blitzer és a Wciss család tagjai voltak. Kartal Ernő minorita rend­főnök és Horváth Barnabás református esperes ökume­nikus istentiszteletet tar- tottt. Fotó: Bujdos Tibor Heti Vásár • Az ózdi Centrum Kft. Áruházban csütörtö­kön záróráig az élelmiszer osztályon minden élelmiszer és vegyiáru 10 százalékkal olcsóbb. Az iparcikk osztályon 20 százalékos kedvez­ményjár a napszemüvegekre, a Centrum-KHB vevőkártyával rendelkezők a női blúzok vásár­lásakor kapnak 10 százalék kedvezményt. Ózd (ÉM - BTGY) - Az idén ünnepli fennállásának tíz­éves évfordulóját az ózdi re­umakórház. A 72 ágyas szakintézmény jelenleg az ország legnagyobb aktív reu­matológiai osztályának szá­mít. Nem csak Ozdot, ha­nem Kazincbarcikát, sőt Miskolc északi agglo­merációját is ellátja. Az évtized során közel 13 ezer beteget gondoztak az osztályon, a szak­rendelőkben pedig mintegy 130 ezer páciens fordult meg. Ä magas szintű szakmai munka elismeréseként a reumatológiát „A”-kategóri- ás akkreditációs szakmai továbbképző hely­nek minősítették. Gondot jelent viszont a szakemberhiány, hiszen a létszámból jelenleg öt orvos hiányzik és szükség lenne felsőfokú végzettségű gyógytornászokra is, hogy az ellá­tás szintjét még tovább emelhessék. Melegszik az uszoda Kazincbarcika (ÉM ­SZN) - Még ebben az év­ben megépítik a fedett uszoda gázvezeték rend­szerét. Az épületen kívül ez 408, belül mintegy 200 méternyi csövet és szerel­vényt jelent, a beruházás költsége 5 millió fo­rintra tehető. Mivel az idén az uszoda építésé­nek folytatására 102 millió forintot irányzott elő az önkormányzat, a gázbevezetés megvaló­sításának nincs anyagi akadálya, célszerű azt még az idei fűtési szezon előtt befejezni. A vá­ros a Tigáz Rt. bevonásával, a külső gerincve­zeték tekintetében keretátadással végezteti el a munkát, ez esetben ugyanis az rt. a csatlako­zási díj megfizetésétől és az áfától eltekint. Az így kiépülő vezeték biztosítaná a fedett uszoda és a műjégpálya fűtésének gázigényét is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents