Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-21 / 194. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Itt-Hon 1997« Augusztus 21., Csütörtök Városházi Hírek Folytatódó felújítás Mezőcsát (ÉM - ND) - Folytatódik az intézményfelújítás a városban. A polgármesteri hivatal festése és vízvezetékrendszerének rendbetétele után az önkormányzat további kilenc intézményében végeznek különböző munkálatokat a városgondnokság emberei. Az általános iskola tetőszerkezetének és csatornájának javítása, négy tantermének felújítása, az élelmezési központ lambériázása, a gimnázium nyílászáróinak és egy üvegfalának cseréje és a tető rendbehozása, a közösségi ház és könyvtár beázásának megszüntetése, a tüdőgondozó festése, a három óvoda reparálása, a vásártéri parkoló tereprendezése, valamint a kollégium meszelése a tervek szerint több mint 5 millió forintjába kerül az önkormányzatnak. Vendégek az avatásra Felsőzsolca (ÉM - ND) - A hargitai Nyikómalomfalváról is érkeztek vendégek a holnapi felsőzsolcai városavatóra. A testvértelepülésről 63 vendég, általában családok látogattak el a városba a különleges esemény alkalmából. A nyikóma- lomfalviak családoknál szálltak meg, de nem csak a várossal, hanem annak környékével is megismerkednek. A kapcsolat a két település között már hét éve tart, évenként látogatnak el egymáshoz a polgárok. A 700 fős Nyikómalomfalváról érkezett vendégek augusztus 23- ig maradnak Felsőzsolcán. A városi tó védelme Tiszaújváros (ÉM - ND) — Önkormányzati testületi ülést tartanak augusztus 29- én Tiszaújvárosban. Az ülést megelőző napokban, 25-e és 28-a között a bizottságok tárgyalják meg a testület elé terjesztendő javaslatokat. Az ülés napirendi pontjai között szerepel a város központjában található tó és környezete védelmét szolgáló rendelet módosítása, illetve az önkormányzat első féléves gazdálkodásáról készített beszámoló. Alapítvány van, kuratórium nincs Mezőkövesd (ÉM) - A mezőkövesdi városatyák legutóbbi ülésükön - néhány hónapos huzavona után - elfogadták a Média Közalapítvány alapító okiratának tervezetét, de mivel a zárt ülésen nem tudtak megegyezésre jutni a kuratóriumi tagok személyéről, a szeptemberi ülésen kénytelenek újra visszatérni az alapítvány ügyére. Az ügyhöz kapcsolódóan a képviselő-testület úgy döntött, hogy nem fogadja el az Egri Városi Televízió ajánlatát, miszerint havi 120 ezer forintos szolgáltatási díj ellenében rendszeresen szerepeltetné Mezőkövesdet — a városban is fogható - adásaiban. Az önálló stúdió létrehozása mellett foglaltak állást. „Heti Vásár A Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ az alábbi termékeket is akciós árakon kínálja 08. 30-ig: Zöldborsó 1/1 97 forint Kapros savanyúság tartósító 200 gr 72 forint Fekete bors egész 25 gr 31 forint Nescafe ricore 50 gr 239 forint Szobi jaffaszörp 0,5 l 115 forint Papírzsebkendő 100 db-os Hapci 59 forint Prül mosogató 500 ml 199 forint Amodent fogkefe 99 forint A mezőkövesdi Graffiti papír és írószerbolt engedményes füzet és tanszervásárral, kedvező árakkal várja tanévkezdés előtt a diákokat, de a Frankó papírbolt is folytatja megkezdett akciós tanszervásárát. A mezőkövesdi Közösségi Házban PVC padlóburkolókból, textilszőnyegekből és padlószőnyegekből tartanak akciós vásárt pénteken és szombaton, de ragasztók és egyéb kiegészítők is kaphatók a vásár ideje alatt. Kárpátaljai művészek Matyóföldön „A közönség azt érezze, amit én érzek, ne azt, amit a politika diktál" A tábor: művészei, alkotásai és hangulata Fotók: Cs. Kelemen Andrea Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Már ötödik éve visszatérő vendégek a matyóföldi művésztáborban a kárpátaljai magyar és ukrán festők, de sokszor - mint most is - más nemzetiségű művészek is csatlakoznak a többnapos eszmecseréhez, munkához. A mezőkövesdi művésztábor Pető János festő kárpátaljai látogatásával kezdődött, aki szerette volna vendégül látni itthon az ott megismert művészeket. Először csak egy alkalomra gondolt, de aztán a tábor „meghonosodott”, és szorosabb kapcsolat alakult ki a magyar és ukrán művészek között. Anyagilag egyre nehezebb megszervezni ugyan a tábort, de segít az önkormányzat, a Művelődési Ház és van még néhány ember, aki szívügyének tekinti ezt a néhány napos nemzetközi találkozót. Minden évben van egy község, ahová ellátogatnak a tábor lakói, tavaly Tibold- darócon voltak, idén pedig Mező- nagymihály látja vendégül őket. A készülő bográcsgulyás mellett beszélnek önmagukról és festészetükről a kárpátaljai magyar és ukrán művészek. Tóth Lajos törzstagnak számít már Mezőkövesden, szereti ezt a várost. Mint mondja, szükség van arra, hogy ismerjék egymás munkáit, tájéko_Ezr Látni Keli ! zódjanak, s szétnézzenek a világban, mivel erre évtizedekig nem volt lehetőségük. Hogy mi volt az, ami más volt a magyarok művészetében első pillantásra? Szergej Bibá, Kohár László és Magyar László szerint a szabadságot érezték a képeken, hiszen náluk sokáig a politika irányította a művészemberek munkáit. Ezeket a kötöttségeket most kezdik ledobni magukról, már akik betörtek, hiszen voltak olyan, a hatalom által perifériára szorított festők, akik korábban sem hagyták magukat gúzsba kötni. Szemán Ferenc - akinek Amerikában is voltak tárlatai ma már mosolyogva meséli, hogy az önálló kiállítását Kárpátalján a megnyitó után néhány nappal bezárták, mert nem felelt meg az akkori politika ízlésének. A festők azt akaiják: a közönség azt érezze a képeik láttán, amit ók éreznek, ne pedig azt, amit a politika diktál. Ma már változott a helyzet. A kilenc évvel ezelőtt létrehozott- és Beregszászon főiskolát indított- Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség révén pedig nemcsak Mezőkövesden, hanem Budapesten, Pécsen és több nagyvárosban bemutatkoztak már a művészek. A magyar közönség szeretettel fogadja az alkotókat, akik általában minden táborzáráskor megajándékozzák a várost egy-egy festménnyel. A tábor célja - mondja a házigazda Pető János - az, hogy az egy év alatt elkészült munkáinkat bemutassuk egymásnak, kritikus szemmel, de segítő szándékkal értékeljük azokat. Komoly eszmecseréket folytatunk a képzőművészetről, persze emellett kemény munka is folyik, hiszen festünk is, sokan találnak itt témára készülő képükhöz. Akik itt vannak a táborban, azok a festők egyéniségek, és stirá- lisan külön karakter mindenki. De nemcsak a festészet, hanem a zene és a költészet is szerepel a tábor palettáján. Irodalmi esteket rendeznek, közönségtalálkozókat, és a jó magyar bográcsozás sem marad ki a programból. Negyven éve nem működik a kácsi malom „Faluról Falura Kacs (ÉM) - Bodnár Sándor és családja két éve kapta vissza a kácsi malmot, amit egykor víz hajtott. Régen több környékbeli településről hordták oda őröltetni a gabonát, most azonban a malom nemcsak azért áll, mert nincs pénz a felújításra, hanem a víz, ami valamikor hajtotta a lapátkerekeket, ma már huszonkét településnek szolgáltat ivóvizet, s nem lenne ereje a gabonaőrléshez.- Hetvenezer forintért kaphattuk vissza a malmot vagy két éve - mondja Bodnár Sándor de nem igazán tudunk vele mit kezdeni. Pénzünk nincs arra, hogy felújítsuk, meg aztán víz sem lenne, ami hajtsa a lapátokat, hiszen az ma már több településnek, jó néhány ezer embernek szolgál ivóvízül. Régen másodpercenként kétszázhatvan liter vizet adott nekünk a patak, még Csátról, Gelejről is hozták a szüléimhez őrölni a gabonát. Hogy a malom mikor épült, azt pontosan nem tudom. Az viszont biztos, hogy 1880-ban újra építették, mert leégett. Aztán a szüleim megvették a negyvenes évek elején, de ötvenegyben államosították, s ötvennyolcban került ki utoljára liszt a malomból. Gyerekkoromban még én is hordtam itt a bezsákolt gabonát, lisztet... Mint az kiderül, a malom mellett kendertörő és fűrészgép is használta egykor a kácsi víz energiáját. Mindkettő csatlakozott a malomkerékhez, s együtt működött az összes gép. A hatvanas években azért törték még itt a kendert - emlékszik vissza Bodnár Sándor -, és a fűrészgépet is használták. Ma már csak ennyi maradt belőle - mutat a megBodnár Sándor: Ötvennyolcban került ki utoljára liszt a malomból repedezett, pókhálókkal szőtt falakra, a szúette tárolókra, amit lebontani nem lehet, ugyanis műemlékké nyilvánították. A tulajdonos azonban nem tudja úgy rendbe tenni, hogy turisztikai látványosság lehetne belőle, noha, még így is sok a kíváncsiskodó, akiket azért szívesen fogadnak. bozótost a fontosabb gyógyszerekért, minthogy az orvosi rendelőben csak egy kis kézigyógyszertár volt. A gyógyszertár műszaki átadása a héten már megtörtént, úgyhogy bármelyik nap felhúzhatja a redőnyét az új patika. MEZŐKERESZTES Képeslap a községről - A falu jellegzetes és híres fasoija, a templomok, a polgármesteri hivatal és a háborús emlékmű szerepel majd azon a képeslapon, ami most készül Mezőkeresztesről. A hiánypótló levelezőlap többezer példányban jelenik meg. BÜKKZSÉRC Iskolások szavaltak - Történelmi megemlékezést tartottak tegnap Bükkzsércen augusztus 20-a alkalmából. Mint azt Nagy Lajosné polgármestertől megtudtuk, a helyi iskolások szavaltak az ünnepen, fellépett a bogácsi hagyomány- őrző együttes, és a bogácsi zenei táborban lévő fiatal operaénekesek adtak koncertet a község lakóinak. CSERÉPFALU Készül a tájház - Tavaly kezdte el Cserépfalu önkormányzata a település egyik régi, tájjellegű házát felújítani, hogy megőrizzék az utókornak - tudtuk meg Kósik István polgármestertől. A háromszobás faluháznak két helyiségét már levakolták, csak a harmadik várat magára, és a külső festés. A régi bútorok szinte teljes egészében az ön- kormányzat rendelkezésére állnak, pusztán néhány darab hiányzik a berendezéshez, amit a lakosságtól szeretne begyűjteni a falu önkormányzata. EGERLÖVŐ Jótékony gyógyszer - A község ön- kormányzata többféleképpen is segíti a falu idős, beteg embereit. Hetente többször is összegyűjtik a község rászorulóitól a recepteket, s az önkormányzat munkatársai utaznak be Mezőkövesdre kiváltani azt. Az idősek még aznap kézhez kapják a szükséges gyógyszereket úgy, hogy az utazás fáradalmaitól és költségitől egyaránt megkímélik őket. MEZŐNYÁRÁD Vízfolyást takarítanak - A községben három közhasznú munkás tevékenykedik a környezet szépségéért, és hasznosságáért. A Kis Völgy elnevezésű természetes vízfolyást takarítják meg a szeny- nyeződésektől, szeméttől, de az iskola parkját is rendbe teszik a tanévkezdésre. CSERÉPVÁRALJA Köijegyzőségre készülnek - Szeptember elsejétől köijegyzőséget alakít ki Cserépváralja Cserépfaluval. Mint azt Farmosi Zoltán megbízott jegyző lapunknak elmondta, Váralja lélekszáma hatszáz körül mozog, a település nem bírná el egy főállású jegyző alkalmazását, ezért volt szükség erre a lépésre. A jegyző székhelye Cserépfalu, Váralján pedig egy kirendeltség lesz. A körjegyzőséget már megszavazta a váraljai testület, de a jegyző személyéről csak most fognak dönteni. HARSÁNY Nyílik a gyógyszertár - A napokban nyitja meg kapuit Harsányban a község első gyógyszertára - tájékoztatta lapunkat Papp Dezső polgármester. Eddig a község mintegy kétezer lelket számláló lakosságának más településre kellett utaznia Tárd - A község határában közhasznú munkások irtják az út menti bozótost. A képünkön látható, tardi illetőségű Körömi László is részt vész ebben a KPM által megrendelt munkában, hogy beláthatóbbá k legyenek az útszakaszok a közlekedők számára.
