Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-02 / 152. szám

1997» Túlius 2«« Szerda Kultúra ÉSZAK-Magyarország 7 □ Kő kövön, boríték a falon Mail art kiállítás nyílik csütörtökön a miskolci Petró-házban Kivonulás helyett műhelymunka Két szekciót hirdet a Sárospataki Népfőiskolái Egyesület Filmzenék Miskolc (ÉM) - A Miskolci Szimfo­nikus Zenekar ad koncertet Híres filmzenék címmel július 3-án, csü­törtökön este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színház szabadtéri szín­padán. A műsorban többek között szerepel az Onedin család zenéje Hacsaturján Spartacusából, részle­tek Grófé Grand Canyon szvitjéből, Bernstein West Side Storyjából, és felcsendülnek a Csillagok háborúja dallamai is. A zenekart Kovács László vezényli. Dalostalálkozó Szirmabesenyő (ÉM) - A népdal­körök és népzenei együttesek 9. or­szágos minősítésével egybekötött megyei dalostalálkozóját rendezik meg a szirmabesenyői Művelődési Házban július 6-án, vasárnap. A program délelőtt 10 órakor kezdődik az „Ámor” Táncklub palotásával. A délelőtt során Fedor Vince polgár- mester köszönti a megjelenteket, majd a népdalkörök és citerazene- karok bemutatói következnek. A dél­utáni programok 3 órától folytatód­nak a helyi irodalmi klub program­jával és a Sajó együttes táncházá­val. A rendezvény vendége lesz Tir­pák Ferenc tárogató művész. Színház-háztűznéző Miskolc (ÉM) - Színház-háztűzné- zőre invitálja a Miskolci Nemzeti Színház illetve a Színházi Páholyok Társasága a város lakosságát. A Miskolci Majorette Együttes a Centrum Áruháztól vezeti ma, szer­dán délután 4 órától illetve 5 órától a közönséget a szabadtéri színpad­hoz, ahol a szakemberek beszélnek majd az új színházi létesítmények­ről, válaszolnak a kérdésekre. Péntek — dixivel Miskolc (ÉM) - A Miskolci Dixie­land Band ad hangversenyt a „Péntek esték a Rákóczi-udvarban” rendezvénysorozat keretében a Miskolci Galéria Rákóczi-házának udvarán július 4-én este 8 órától. A Miskolci Képes Műhely az utób­bi napokban rengeteg levelet ka­pott. A világ minden tájáról érkez­tek küldemények, így többek kö­zött Jugoszláviából, Oroszország­ból, Angliából, Kubából, Új-Zé- landról, Japánból vagy az USA- ból. A levelekből Kő kövön cím­mel nyílik nemzetközi mail art ki­állítás július 3-án, csütörtökön dél­után 5 órakor a Miskolci Képes Műhely Kisgalériájában (Miskolci Galéria, Hunyadi u. 12.). Érdekes­ség, hogy míg eddig a boríték je­lentette a műalkotást, ma már egy­re inkább a tartalma is mail art - erről is meggyőződhetnek a tárlat­látogatók. A megnyitó műsorában közreműködik az Uljlebélaszedek- levest munkacsoport, majd a klub­ban a Kő kövön című irodalmi pá­lyázatra érkezett alkotásokból hall­hatnak összeállítást az érdeklődők. A tárlat augusztus 31-ig látogatha­tó. (Felvételünk a kiállítás ren­dezése közben készült.) Sárospatak (ÉM - Hl) - A Sáros­pataki Népfőiskolái Egyesület júli­us 6-án kezdődő nyári népfőiskolá­ján ebben az évben két szekció kö­zül választhatnak az érdeklődők. A határon túli magyarsággal és az in­formatikával foglalkozó csoportok­ba összesen 28 fiatal jelentkezett - tudtuk meg Bordás Istvántól, az egyesület titkárától. A Sárospataki Népfőiskolái Egye­sület 1990 óta szervez nyári táboro­kat. Volt olyan év, amikor 15 csoport indult többszáz résztvevővel. Régen nagy kivonulások kellettek, ma már inkább kiscsoportos műhelymunká­ra van szükség, véli Bordás István. De pályázati pénzt sem olyan könnyű már szerezni, mint ko­rábban.- Általában ha valakinek van egy jó témája, javaslata, azt kidol­gozza, és megpróbáljuk megtalál­ni hozzá a megfelelő pályázati for­rásokat. A határon túli magyarok és az informatika szekciókra sikerült forrást szerezniük, így az egyhe­tes programok július 6-án elkez­dődhetnek. Az informatika szekcióra jelent­kezők az informatika történetéről, az integrált felhasználói rendsze­rekről, a multimédia készítésének alapjairól, a nagyteljesítményű há­lózatok és az Internet lehetőségei­ről hallhatnak előadásokat. Megismerkedhetnek az informá­cióhordozók készítésének tech­nikájával, a helyi hálózatokon történő kommunikációval és az információs szupersztrádán való közlekedéssel. A határon túli ma­gyarok nyári szekciójának részt­vevői többek között meghallgat­hatják Jeszenszky Géza or­szággyűlési képviselő A határon túli magyarság helye külpoliti­kánkban a rendszerváltás óta cí­mű előadását és találkozhatnak Soltész Leventével, Magyarország bukaresti követségének harmad­titkárával, Plank Zoltánnal, ha­zánk pozsonyi követségének tit­kárával, és kijevi külképvisele­tünk egyik munkatársával. A zempléni régió szerepe a magyar művelődésben címmel Fehér József múzeumigazgató tart előadást. Népszínmű - valóságos viharokkal Az eső sem tudta elmosni A piros bugyelláris próbáját Filip Gabriella Miskolctapolca (ÉM) - Csillag Pál manipuláns őrmester és Csillag Pál manipuláns őrmes­ter mulat. Egymásba kapasz­kodva énekelnek. Káinjuk egy ütemre lendül, egyszerre inte­nek a zenészeknek. Egyszerre hasad meg a szívük a fene nagy érzelemtől. Csak húzza, húzza a Hegedős együttes. Szenvedélyesen mulat Csillag Pál és Csillag Pál. Pedig nem ittak egy kortyot sem. És aki nézi őket, az sem ital miatt lát belőlült kettőt. Kettő ez az egy. Egy ez a kettő... Csillag Pál - Csepreghy Ferenc A piros bugyelláris című népszín­művének hőse - a szereposztás szerint most Kaszás Géza. Őt lát­hatja majd a közönség július 5- étől a miskolctapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon. A másik Csillag Pál Bregyán Péter. Neki ez a szerep már húsz évvel ezelőtt megadatott. Még végzős főiskolás­ként ezzel kezdte Kaposvárott a kőszínházi karriert, most pedig a rendezői pályafutása indul ezzel a darabbal. A két férfi közös mula­tozását a hétfői eső hozta össze. A színpadi összpróbát megakadá­lyozta ugyan a hirtelen jött vihar, de az eresz alatt is lehet muzsi­kálni. Dörög az ég, ömlik az eső, csak a villámok fényében látszik a szí­nészek arca, akik mit sem törőd­nek az időjárással - dolgoznak. (Dolgoznak! Még ha úgy tűnik is, mintha szórakoznának.)- Egészen más rendezőként részt venni egy darabban, mint színészként. Most mindenre fi­gyelnem kell. Tulajdonképpen most tanulom a szakmát - vallja be Bregyán Péter a „próbamulat­ság” szusszanásnyi szünetében. A népszerű színművészt jól is­meri a miskolci közönség, hiszen évekig itt játszott. Most a Thália Társaság tagja, és a Színházi Pá­holyok Társasága nevében Szabó Ági (szervező? menedzser? - leg­inkább színházi ember) kérte fel a miskolci rendezésre.- Mindig is vonzott a rendezés. Jelentkeztem is a főiskolára, hogy elvégezzem postgraduálisan a rendezői szakot, de végül is nem vettek fel. Ennek is megvolt az oka, bár erről nem szívesen beszé­lek. Most viszont kapóra jött ez a felkérés. Szívesen vállaltam: Mis­kolc miatt is, a darab miatt is... Az előadás szerepeinek mind­egyikét - az egyetlen Csillag Pál kivételével - olyan színész játsz- sza, aki jelenleg is a miskolci színház tagja, vagy korábban volt az.- Nagyon jó együttdolgozni a régi kollégákkal. Ázt hiszem, né- hányukból sikerül kihozni valami olyat, amit eddig nem láthatott a miskolci közönség, mert nem kap­ták meg azokat a szerepeket, amelyben kiderülhetett volna ez a bennük lévő képesség - folytatja a rendező. Hogy nem lett volna-e szeren­csésebb valami igazán nagy klasszikussal, valami veretes mű­vel kezdeni a rendezői pályafu­tást?! A felvetésre Bregyán Péter csak legyint.- A piros bugyelláris nagyon jó darab. Csepreghy Ferenc rendkí­vül művelt szerző volt. Ismerte a világirodalom remekeit, Shakes- peare-t olvasott. Az öreg bíró tu­lajdonképpen Othello! De nem­csak Csepreghy tanult másoktól, tőle is tanultak. Misivel, a pos­tással - aki összetépi a neki nem tetsző leveleket - találkozhatunk Örkény Tótékjában. A piros bu­gyelláris igazán jól, feszesen meg­írt darab. Igaz, népszínmű. Tu­dom, sokan lenézik ezt a műfajt, mert volt egy időszak, amikor nem úgy játszották, ahogy kellett volna. Én ahhoz a felfogáshoz szeretnék csatlakozni, amit Sző­ke István rendező is képviselt, amikor elkezdte a műfaj újra­élesztését. Népszínművet ját­szunk, nem lesznek elrajzolt figu­rák, a zene, a környezet, a dísz­let, a jelmez a műfaj sajátosságai­nak megfelelő, de ez a történet valódi problémákról, valódi szen­vedélyekről, mindannyiunk által megélt vagy megélhető érzelmi viharokról szól. Csillag Pál és Csillag Pál (középen: Bregyán Péter) Fotók: Dobos Klára Hájas Muki (Ábrahám István) és Pennás Muki (Somló István ) Lázadás Zemplén vármegyében Nemzetközi konferencia a hegyaljai felkelés 300. évfordulóján Sárospatak (ÉM) - A hegyaljai felkelés 300. évfordulója alkalmából nemzetközi konferenciát rendeznek a sárospataki Rákóczi Múzeum lovagtermében július 3-án és 4-én... Mint ahogy a történelemkönyvekből ismere­tes, a XVII. század végén a Hegyalján halad­tak át az Erdélyt, Lengyelországot, az alföldi síkvidéket és Nyugat-Magyarországot össze­kötő kereskedelmi utak. Ezt a gazdaságilag kulcsfontosságú vidéket 1697 után megszáll­ták a császári ezredek. A Habsburg berendez­kedés a magyar társadalom különböző réte­geire más-más módon hatott. A rendkívüli nagy teher, az idegen zsoldosok zsarolása és a vallásütközés általános elkeseredettséget kel­tett Zemplén megyében, amely 1697-ben láza­dásba torkollott... A hegyaljai felkelés 1697. június 30-án a jobbágyok, kisnemesek, szegények és búj- dosó vitézek csapatának rajtaütésével kez­dődött - taglalja az eseményeket a Magyar- ország története c. könyv. A sátoraljaújhe­lyi vásárt vámoló katonaságot támadták meg, s a vásári verekedésből hamar általá­nos mozgalom lett a Jakab-napi vásár hő­sei köré csoportosulva. Vezetőnek Tokaji Ferenc egykori kuruc hadnagyot, Szalontai György végardói bírót és Kábái Márton egyházából kiközösített volt református lel­készt választották. Tokaji Ferenc kijelen­tette, hogy a felkelők a haza, a közösség ér­dekében, az adók, fosztogatások, rablások miatt kezdtek harcot - írja Gunst Péter könyvében. A hegyaljai felkelés vásári inci­densét követő hajnalon a kurucok elfoglal­ták Sárospatak és Tokaj várát, megteremt­ve ezzel bázisukat. A tokaji magyar helyőr­ség Bajusz Gáspár vezetésével csatlakozott a felkelőkhöz. így Hegyalja 24 óra alatt szabad kuruc föld lett. A felkelők megpró­báltak megfelelő társadalmi hátteret bizto­sítani a mozgalomnak, de ez országosan is­mert, tekintélyes személy támogatása nél­kül nem sikerült. A parasztok szerették volna az ifjú II. Rákóczi Ferencet megnyer­ni a felkelésük élére, de ó Szerencsről Bécs- be menekült, hogy elhárítsa magáról a fele­lősséget. A felkelés így a Hegyalja és kör­nyéke parasztságára és szegényebb nemes­ségére korlátozódott. Ezalatt a bécsi haditanács megtette a hegyaljai felkelés elfojtása érdekében az intézkedéseket. A török ellen felvonuló csá­szári sereg egy részét Vaudemont Károly herceg parancsnoksága alatt a Hegyaljára küldték és fegyverbe szólították á megyék nemességét is a parasztfelkelés ellen. A túl­erővel szemben a felkelők tehetetlenek vol­tak, s Vaudemont altábornagy július 20-án bevonult Tokaj, majd 23-án Sárospatak vá­rába - számol be a pontos eseményekről a Magyar történelmi kronológia c. könyv. A kurucok a környező erdőkbe és a Tiszán­túlra menekültek. * A Hegyaljai felkelés 300. évfordulója alkal­mából rendezendő nemzetközi konferenciát július 3-án délelőtt fél 11-kor R. Várkonyi Ágnes: Szervezkedők és külkapcsolataik cí­mű előadása nyitja meg. A délelőtt folya­mán Heckenast Gusztáv a felkelés historog- ráfiájáról és nemzetközi hátteréről, Zachar József a császári csapatok korabeli helyzeté­ről, Czigány István a felkelés hatásáról tart előadást. Délután Jósvainé Dankó Katalin a vár megtekintése mellett ad számot a XVII. századi vár képéről, majd Hőgye István újabb adatokat ismertet a kuruc mozgalom történetéből. Gebei Sándor Heves vármegye tükrében mutatja be az eseményeket, Ga- sics Beatrix a korabeli tájkép grafikákon. Gyulai Éva Miskolcot, mint korabeli mező­várost láttatja, Borbás Emese Pap János di­ósgyőri főkapitány működését ismerteti le­velei tükrében. Seres István a hegyaljai fel­kelők csatlakozásáról szól a Thököly emig­rációhoz. A konferencia második napi prog­ramja délelőtt 9-kor Köpeczi Béla előadásá­val kezdődik, aki II. Rákóczi Ferenc szere­pére mutat rá a felkelésben. A továbbiakban Orosz István Sárospatak korabeli állapotá­ról, Németh Gábor a küzdelmek megítélésé­ről, Kónya Péter Epeijes város kuruc moz­galmakban való szerepéről, Soós Kálmán az ukrán történetírásban található kuruc moz­galomról, Gortvai Erzsébet II. Rákóczi Fe­renc hagyományőrző munkájáról, Fehér Jó­zsef a kuruc kor rejtélyes költónójéról: Lo- sárdi Zsuzsannáról tart előadást. A délután 2 órakor folytatódó programban Mandula Tibor a szatmári szegénylegények szervez­kedéséről, Kamody Miklós a XVII. századi hírközlés állapotáról, Kovács S. Tibor a ko­rabeli fegyverekről, Rózsa Szilvia az 1708. évi sárospataki országgyűlés történetéről, Mészáros Kálmán a katonaállításokról, Ta­más Edit az évfordulókról tartandó előadása hallható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents