Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-26 / 173. szám

1997« Túlius 26.» Szombat zzz .......... ~ A Megyéből Telentiük ÉSZA KIM AGYARORSZÁG 3 □ Kiírták az új pályázatot a DAM-ra Miskolc (ÉM) - Az első, eredmény­telenül zárult kiírás után tegnap, módosított feltételekkel megjelent a Diósgyőri Acélművek (DAM) Rt. magánosítására kiírt második pá­lyázat. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a DAM 68,15 szá­zalékát megtestesítő, a közgyűlésen 87,21 százalék szavazati jogot bizto­sító részvénycsomagra keres befek­tetőt. Ezenkívül ajánlatot kell tenni a privatizációs szervezetnek az acélművekkel szemben fennálló 2,8 milliárdos követelésére is. A pályá­zónak az új kiírás szerint - a koráb­bi négymilliárddal szemben - mini­mum 3 milliárd forintos jegyzett tő­ke emelést kell vállalnia. A vételi szándék komolyságának demonst­rálására pedig 100 millió forint bá­natpénzt kell letenni a pályázat be­nyújtásának határidejéig, vagyis augusztus 27-ig. Tolerancia-túra két keréken Miskolc (ÉM) - Vasárnap indul Tokajból, majd másnap Éncsre, kedden pedig Miskolcra érkezik a „Tolerancia Kerékpártúra 1997” csapata. Húsz - különféle nemzeti­ségű - fiatal teszi meg az utat en­nek keretében a Tisza-parti város és a németországi végcél között, hogy ily módon hívják fel a figyel­met a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelemre, illetve szerezze­nek újabb támogatókat az ügynek. A megyeszékhelyre érkezett bicik­lisek szerdán a Gyermekvárosba kerekeznek el, majd másnap to­vábbindulnak Szomolya felé. Á kö­vetkező napok állomása Eger, majd (vonattal) Budapest, és to­vább Ausztria irányába. Utána Dortmund-Krefeld-Köln-Bonn az útvonal: a volt nyugat-német fővá­rosba augusztus 17-én gördülnek be a résztvevők. Az ötlet a Service Civil International nevű szervezet német, osztrák és magyar szerve­zeteinek (utóbbi az Útilapu Háló­zat) közös kezdeményezésére való­sult meg, az apropót pedig az ad­ta, hogy az Európai Unió 1997-et a „rasszizmus elleni évnek” nyilvá­nította. Sok eső(víz) az alagsorban Szögliget (ÉM) - Amolyan igazi, alapos eső áztatta meg tegnap délután az észak-borsodi Szögliget területét olyannyira, hogy az Ifjú­ság úton az egyik családi ház alagsora meg is telt vízzel. Az öt óra után riasztott szendrői tűzol­tók csapata nyolc köbméter vizet szivattyúzott ki a lakás elázott alagsorából. Nyár nélkül is nyári vásár Van, aho! már elkezdődött, van, ahol hétfőn indul a leértékelés Ózd, Sárospatak, Miskolc (ÉM - FL) - A kisebb boltokban meg­kezdődött, a nagyobbakban pe­dig hétfőn indul a nyári vásár. Az Ózdi Centrum Áruház igazgató­ja, Köteles György „visszafogott­nak” minősíti a nyári forgalmat, ki­sebbnek a várttól. Szerinte nem kedvezett az idő a nyári áruknak. Az igazán szezonális cikkek - für­dőruha, rövidnadrág - nem nagyon fogytak és a kempingcikkek iránt sem volt nagy a kereslet. Feltehető­en kevesebben mentek üdülni, mint- tavaly. Egyéb árucikkből a forga­lom 10 százalékkal volt magasabb a tavalyi év hasonló időszakához ké­pest. Az ózdi Centrumba 3 milliós árukészlet és 20-30-40 százalékos engedmény csábítja július 28-ától két héten át a vásárlókat. Nemcsak női és férfi ruhákat, hanem ruha­anyagokat, papucsokat és cipőket is kínálnak engedménnyel. Sárospatakon a Bodrog Áruház­ban is hétfőtől indul az akció. Mint Sárosi Józsefnétől, a férfi-, női és gyermekruházati osztály vezetőjé­től megtudtuk, 50 százalék körüli árengedménnyel értékesítik árui­kat. A kereskedő elégedett az idei forgalommal, de a tanévkezdés kö­zeledésétől és az esztendő végétől váljak a nagyobb bevételt. A miskolci Centrumban is 28-án kezdődik és két hétig tart a nyári vásár. Itt ötvenmilliós árukészlet­tel várják a vásárlókat, de Color Áruházukban ugyancsak kedvez­ménnyel értékesítik bútoraikat - tudtuk meg Gáspár Tiborné keres­kedelmi igazgatóhelyettestől. Az akció során gondoltak még a közel­gő tanévkezdés miatt szomorkodó diákokra is. Számukra sorsolással egybekötött, nagy nyereményekkel (kerékpárral, ajándékokkal) ke­csegtető szerencsejátékot szervez­nek. Bár véleményük szerint sem volt az idei nyár eddig az igazi, a forgalomra nem panaszkodnak. A Borsodi Ruházati Rt. boltjai­ban már 21-én megkezdődött a nyári vásár, de a cég „egész évben” gondolkodik. Ennek jegyében nyi­totta meg Kazincbarcikán a felújí­tott Kazinc Áruházat csütörtökön Viszlai Béla elnök-igazgató. Az 1700 négyzetméteres alapterületű áruház a megyében a legmoder­nebb és shop-rendszerben üzemel­tetik. A hagyományos kereskedel­mi szokásokat felborítva vállalko­zóknak adták ki az üzletházat. A Borsodi Ruházati Rt. üzletei­ben 10-50 százalékos árenged­ménnyel értékesítik a szezonális árucikkeket. A kereslettől, igények­től függően folyamatosan újratöltik a készleteket. Kisebb érdeklődést tapasztaltak a női és férfiruhák iránt, talán a sportcikkekről lehet elmondani, hogy keresettebbek az akció során. alá, de ez tegnap délutánra már 730-ra csökkent. Ebből 409 hektár vetés (gabona, illetve kapás nö­vény), rét, legelő 271, egyéb terület 50 hektár. A belvizek gyorsabb apa­dását az ismétlődős esőzések aka­dályozzák, de szerepet játszanak benne a pénz hiányában kevésbé karbantartott műtárgyak is. Árvíz nincs, a belvíz csökken Miskolc (ÉM - FL) - A néhány napja megritkult esőzések kö­vetkeztében megszűnt me­gyénkben az árvízi készültség, és csökkent a belvízzel borított terület is. Nagy Ferenctől, az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság osztá­lyának vezetőjétől megtudtuk, ár- vízvédelmi készültség sehol nincs a megyében. Másodfokú belvízvédel­mi készültséget rendeltek el július 22-én déltől a Bodrogközben Tisza- karád és a Cigándi tározó térségé­ben, valamint Tiszavalk község mellett. Ezeken a helyeken össze­sen 800 hektár terület került víz „Ahol az utak véget érnek...” Filmek a cigányság helyzetéről az észak-magyarországi régióban Egy évekkel ezelőtt a megyénkben járt amerikai szociológus vizsgáló­dásának summázatát idézte Szegedi Dezső - „Ahol az utak véget érnek Magyarországon, ott élnek a cigá­nyok..." - a tegnap délután Miskol­con, a TIT Kazinczy Klubjában ren­dezett ankéton. A romák jelenét-jö- vőjét elkeserítőnek, s éppoly kilá­tástalannak látó egykori kisebbségi képviselő vezette a beszélgetést, melynek résztvevői bevezetőként megtekintették Varga Rudolf „A ci­gányság helyzete az észak-magyar­országi régióban" című dokumen- tumfilm-sorozatának elkészült da­rabjait. Mint a rendező elmondta: a tervezett tizenkettőből már leforga­tott három epizódon túl a továbbiak megvalósítására egyre kevésbé lát reményt, nem talál támogatókat a költségek fedezésére. Fotó: Farkas Anna-bál a Palotában A Polgárok Miskolcért és a Nemzetért Egye­sület hagyományteremtő szándékkal tegnap este a lillafüredi Palotaszállóban rendezett Anna-bált a miskolci polgároknak. Az est díszvendégeinek a szervezők Mádl Ferenc akadémikust és Duray Miklóst, a szlovákiai Együttélés Mozgalom vezetőjét hívták. A bá- lozókat Seres Ildikó és Regős Zsolt, a Miskol­ci Nemzeti Színház művészei, valamint a La- zúr táncegyüttes szórakoztatta műsorával. Duray-találkozó: miért maradt távol két párt? Miskolc (ÉM - ND) - Nem vett részt a két kormánypárt, az SZDSZ és az MSZP megyei szervezetének elnöke azon a találkozón, ame­lyet tegnap rendezett a Polgárok Miskolcért és a Nemzetért Egyesület és amelynek vendé­ge Duray Miklós a szlovákiai magyar Együtt­élés Mozgalom elnöke volt. Távolmaradásukról az elnök megjegyezte: reméli, a megyei vezetők hiánya csupán vélet­len, és nem demonstratív jellegű akció. Orosz Lajos, az MSZP megyei szervezeté­nek ügyvezető alelnökétől megtudtuk: tudo­mása szerint pártja nem kapott meghívást a beszélgetésre, ezért nem voltak jelen. Amennyiben Duray Miklós a hiányzást jel­zésértékűnek vette, így ő is annak tekinti, hogy a Polgárok Miskolcért és a Nemzetért Egyesület protokoll-listáján nem szerepelnek az MSZP megyei szervezetének tagjai. Ä szer­vező egyesület vezetője, Veczán Pál azonban lapunknak úgy nyilatkozott, ők minden párt megyei szervezetének küldtek meghívót. Tóth Istvánt, az SZDSZ megyei szervezeté­nek elnökét lapzártánkig nem sikerült meg­kérdeznünk távolmaradásuk okáról. Díszpolgár a falunapon Jósvafő (ÉM - ND) - Díszpolgárrá avatták tegnap Szablyár Pétert a jósvafői falunapok alkalmából. Áz oklevélen szereplő indoklás szerint azért kapta a kitüntető címet, mert je­lentős szerepet játszott a falu múltjával kap­csolatos értékek megmentésében és ápolásá­ban, valamint a helyi tájház létrehozásában. A címmel járó emlékplakettet a megnyitón vette át a település legújabb díszpolgára Var­ga László polgármestertől. „Munkahelyteremtést - nem csak papíron...” Kevés előadó, csalódott hallgatóság a szadai Roma Érdekvédelmi Szabadegyetemen Taktaszada (ÉM - BAL) - A terve­zett előadások nagy része elma­radt, a tegnapi Roma Érdekvé­delmi Szabadegyetem szervezői csalódottan vették tudomásul: a fővárosból várt vendégek ígére­tük ellenére sem érkeztek meg a taktaszadai rendezvényre. Pedig a továbbképzésre számos megyei település cigány kisebbségi ön- kormányzatának (CKO) képvise­lői eljöttek. A témát elsősorban a kisebbségi tör­vény tervezett módosítása, a szociális törvények és a kisebbségi oktatás kérdései adták volna azon fórumon, amelyre tucatnyi borsodi és abaúji te­lepülés cigány vezetői érkeztek Tak- taszadára. A szervezők nevében Ba­bos Béla helyi Phralipe-elnök állapí­totta meg a keserű tényt: a fővárosból várt országos roma politikusok nin­csenek ott.- Akikre kíváncsiak volnánk, aki­kért idejöttünk, azok nem jönnek le vidékre - vonta le a tanulságot, s töb­ben megjegyezték: nekik viszont szer­vezeteik központi üléseire rendszere­sen Pestre kell utazniuk. A rendezvény célja a „fejtágítás”, a tájékoztatás volt, s Babos Béla sze­rint a kisebb-nagyobb községekben dolgozó roma érdekvédelmi képvise­lők rászorulnak a továbbképzésre. A törvényi alapokról, jogszabályi válto­zásokról, a települési önkormányza­tokkal való kapcsolatról végül ketten - Örkény Imre polgármester és Kö­vér László jegyző - tartottak elő­adást. A hallgatóság körében a ci­gányság helyzetének megítéléséről kérdezősködtünk.- Válság van, ezt a kormány is elis­meri - válaszolta Mecser László takta- harkányi CKÖ-képviselő. - Három do­logra volna szükség: a létfenntartás biztonságára, munkahelyekre, és kép­zési lehetőségre. A rossz anyagi hely­zet, a munkanélküliség teszi kilátás­talanná sok roma helyzetét, s a gyere­keik is eleve hátrányból indulnak. A kormányprogramban is hasz­nált kifejezésre reagált Buri Gyula, a Phralipe taktaszadai alelnöke:- Válság? Tíz éve az van. Csinál­tak egy „kirakat”-kisebbségi tör­vényt, más semmi... A cigányság élet- körülményei a rendszerváltás óta ka­tasztrofálisak. Márpedig „alulról” hi­ába is próbálunk ezen segíteni - kor­mányzati szintről lehetne csak ered­ményt elérni. A cigányság áll leginkább ellentét­ben a többséggel - véli Mecser László —, hiszen „a rasszjegyek nagyon lát­szanak”. Á kormányzat kisebbségi programjának tehát elsősorban velük kell foglalkoznia. Az állam viszont csak „tűzoltómunkát” végez: „valamit odatesznek, oszt’ csend legyen” - tette hozzá. A kormány kezelési tervét bí­rálta Barna Gyula mezőcsáti romave­zető is. Szerinte ki kellett volna kérni a cigányszervezetek véleményét is a program kidolgozásához. A phralipé- sek úgy látják: nagy gond, hogy a ro­ma gyerekek egy része eltérő osztály­ban, azaz „romaosztályban”, vagy ki­segítőiskolában kezdi már az általá­nost is, onnan pedig semmi esély a to­vábbtanulásra. Az elkülönítéshez pe­dig az vezet - mutattak rá -, hogy a rosszabb családi háttérből származó, s így lassabb gondolkodású, kevésbé képzett kisdiákokat egyből pszicholó­gushoz küldik, a felzárkózás esélyét is elvéve tőlük.- Jó, hogy létrejöhettek annak ide­jén - válaszolta Babos Béla a kisebb­ségi önkormányzatok létjogosultsá­gát firtató kérdésre -, lehetőséget kaptunk általuk, amivel élni kell, il­letve kellene. Igazán jó viszont az vol­na, ha olyan jogokkal ruháznák fel a kisebbségi önkormányzatot is, mint a „nagyot”. Elsősorban a segélyek elosztásában való érdemi részvételre gondolok: ma nincs beleszólásunk, pedig a munkanélküliség épp a romá­kat sújtja legjobban. A legfontosabb feladat a munka­helyteremtés - ebben mindenki egyetértett. „Nemcsak papíron, ha­nem a gyakorlatban is” - egészítette ki Bírni Gyula, a helyi Phralipe szer­vezet alelnöke. Ha több ember dol­gozhatna, nem volnának sem anyagi, sem etnikai problémák. Ahol anyagi gondok vannak, ott hamar jön a többi is - márpedig a fórum résztvevői úgy látják: a cigányság 80 százaléka lét­bizonytalanságban él. Annál fonto­sabb volna az együttműködés a kü­lönféle romaszervezetek között - amelyeknek a CKÖ-k rendszere mel­letti meglétét a megkérdezettek elen­gedhetetlennek tartják ez olykor A gyűlölet és az éhezés ellen Encs (ÉM) - Tizenhét cigáoypolitikus írta alá azt a nyilatkozatot, mely sze­rint „csak a legszélesebb együttműkö­déssel lehet túljutni a fajgyűlöleten és az életszínvonal tartós javulását elér­ni". A Cserehát és a Hernád-völgy tér­ségében tevékenykedő romavezetők e hél keddjén tartottak megbeszélést En- csen, az Alapítvány a Magyarországi Cigányok Megsegítésére elnevezésű holland segélyszervezet égisze alatt. A közös nyilatkozatban - amely a „Gyű­löletét, éhezést együtt legyőzni" címet viseli - megfogalmazódik: mindenkit várnak körükbe, aki hajlandó a ci­gányság életkörülményeinek javulásá­ért fellépni. Az aláírók - cigányszerve­zetek képviselői - deklarálták: ezután évente összegyűlnek (először idén no­vemberben), hogy a régió problémáit rendszeresen megbeszél hessék. még a kisebbségi testületen belül sem tökéletes: mint például éppen Taktaszadán. A képviselők saját be­vallásuk szerint két „frakcióra” oszla­nak: ketten, illetve hárman tartoz­nak egyik és másik családhoz. Vitáik már az önkormányzat működését ve­szélyeztetik. A cigány érdekvédelem­re sokszor jellemző széthúzás termé­szetére az egyik testületi tag megfo­galmazása világított rá:- Össze kéne fogni - szólt Buri Sz. Ferenc képviselő kijelentése, a folyta­tás viszont az „ellenfrakcióra” utalt na de ilyenekkel...” Hernádvécsei konferencia A Phralipe Független Cigányszervezet helyi csoportja Fiernádvécsén is romakon­ferenciát rendezett', amelyet folklórfesztivállal színesítettek. A kétnapos találkozó tegnapi megnyitóján Papp György polgármester és Hatvani Zoltán megyei önkor­mányzati alelnök mondott köszöntőt, majd a térségben tevékenykedő civil szer­vezetek mutatkoztak be. A külföldi meghívottak közül tegnap estig csak a Romá­niából jövő vendégek érkeztek meg. A rendezvényen részt vett töbliek között Bíró András, az Európai Roma Unió elnöke, Köles Sándor, a Kárpátok Eürorégió Ala­pítvány igazgatója, valamint Odor Ferenc, a B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Tanács kistérségi képviselője is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents