Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

4 Interjú Balázs József Miskolc (ÉM) - Százötven éve an­nak, hogy az Alföld szerelmese, Pe­tőfi Sándor 1847. július 8-án kirán­dult Diósgyőrbe és Hámorba. Ezt írta: „Dósgyőr vidékét már olly rég s olly sokszor hallottam magasz­talni, s még nem láttam, sokat vár­tam, de még többet találtam. Óh ez bályos völgy, alig fél órányira Miskolctól. A völgy elején fekszik a falu, s benne Nagy Lajos király leányának, Máriának kastélya. Most már csak rom, természete­sen. Négy tornya áll még, az is csak félig, csonkán.” Diósgyőr mezőváros akkor a ko­ronauradalom 19 településének irányítási központja. Két templo­ma, két imaháza, négy iskolaépü­lete, papírmalma, több őrlő, ken­dertörő, fürészmalma és 2886 la­kosa volt. Uradalmi épületei közül kiemelkedett az egyemeletes „Dominális Ház”-nak nevezett kor­in-tion Petőfi Sándor a Diósgyőri várnál Riport 5 mányzósági épület. (1997-ben Nagy Lajos király u. 32. sz. alatt a Petőfi Fiókkönyvtár.) A Vár ut­ca nyugati oldala házakkal már be volt építve, de a keleti részén csak az 1. számú ház állott és az elő­vár romjai. A lakosság szórakozá­si helye a Tapolcafurdő a vendég- fogadóval és két fiirdőházzal, mely­ből az egyiket még királyné­asszony fürdőházának neveztek. Sziklák közül tört elő a 22,5 fokos langyos, bővizű forrás és terebé­lyes fűzfák között folyt a várárok­ba, ahol „soha nem apad el a víz” - írják az akkori feljegyzések, majd onnan a vár keleti részénél tóvá szélesedett. Nádasai között békák és halak után kutattak a vadka­csák meg a gólyák. A környezet csendjét a Szinva zúgó - Szinva- patakot megosztó terelőgát - hang­ja és a tó végén a királymalom tompa zakatolása törte meg. A költő hámori kirándulásáról visszafelé jövet megállt a várrom­nál. A Nap már leáldozóban volt, de sugarával a hegyvonulat mögül még visszatekintett az évszázados falakra. Petőfi elmerengve a ter­mészet szépségén örökül hagyta költői érzelmeit Diósgyőrre. Alkony Olyan a nap, mint a hervadt rózsa Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a világ körülem, Távol szól csak egy kis estharang, Távol s szépen, mintha égbül jönne Vagy egy édes álomból e hang. Hallgatom mély figyelemmel Óh ez Ábrándos hang jólesik nekem. Tudj Isten, mit érzek, mit nem érzek, Tudja Isten, hol jár az eszem . Szándékomban volt a költe­ményt már 1961-ben kőbe véset- ni, de kezdeményezésem akkor nem járt eredménnyel. Azt köve­tően kutatni kezdtem a költe­mény ihletésének és tartalmá­nak körülményeit. Többször megfigyeltem a várnál július 8- án a Nap állását, sugárzását, a felhőzet, a természet megragadó pillanatát, mert azok ismerete ad igazán értelmet a költemény érzelmi átélésére. Megtudtam, hogy a költő lá­togatása csütörtöki napon tör­tént. A harang a vártól 550 m-re lévő Felsógyőrben - ragadvány­nevén Majláthon - szólt, nyáron este 8 órakor és télen 7 órakor. Ez a szokás megmaradt 1973- ig. A kisharang (50 kg-os) pedig a Pálos szerzetesektől maradt a településre. Amikor a költemény érzelmi megértése számomra le­hetővé vált, kezdeményeztem a városszépítő csoporttal 1988-ban annak megörökítését a várrom feljárati lépcsőjénél. Javaslatun­kat támogatta és engedélyezte az Országos Műemléki Felügye­lőség, a várat üzemeltető Mis­kolci Herman Ottó Múzeum, a városi főépítész, az építési osz­tály és a Hazafias Népfront. Az emléktáblát városi költségvetés­ből - a városgondnokság irányí­tása szerint - Tarcsi Lajos kőfa­ragó mester készítette el önzet­len munkával és 1988. május 28-án avattuk. A várromot 1953-1968 közöt: ti években javították, szépítet­ték és régészeti feltáró kutatá­sát elvégezték. Azóta nyári na­pokon benépesül a várudvar meg a kiszáradt várárok, de köz­vetlen környéke is. Este kigyúl- nak a reflektorok és a történel­mi helyen színes rendezvények­ben gyönyörködhet városunk la­kossága. Fotók: Végh Csaba raPSSSÄÜ «jä «>iAwm «»«. títt SÓÍ.AtA HAfcANCOZTAk. ' w?u«tit ícv ötókrrnrE'MEC , X AlKONV • . níUII» KAP MINT A H£«VADT ROZSA • tANUBTAN KJCSÁTJÁU illír. ' xtivaöjA, Hiiviwy’ söcarox> ' ;- ", s A ^ * vaAc kóxöüW. Vagy1 ^y* mrx JÖNNE W íűO-AtOKSOi I HAKt ;>Vií ÍCi [_. .!_T Emódi Gyula Miskolc (ÉM) - A Környezet- és Természet­védő Nevelők Egyesülete (KÖR-TE) 1995. május 25-én alakult meg Miskolcon, amelyben óvodai, általános iskolai és kö­zépiskolai tagozat működik. Hatásköre az egész megyére kiterjed. Az egyesület ügy­vezető titkára Bobesákné Berzi Ibolya, aki válaszolt kérdéseinkre. □ Mi az egyesület célja? • Célunknak tartjuk a természet és a környe­zet megóvását szolgáló ismeretek teijesztését, környezeti nevelőmunka végzését. Ennek ér­Pedagógusok a természetvédelemért dekében közös cselekvésre mozgósítunk, bekap­csolódva az országos egyesület munkájába. Mi­nél több pedagógust, óvodás és iskolás gyerme­ket szeretnénk megnyerni ahhoz, hogy együtt gondolkodjunk, tevékenykedjünk a természet- védelemért. □ Ki lehet a KÖR-TE tagja? • Az egyesület tagja lehet minden felnőtt ma­gyar állampolgár, aki régiónk és közvetlen la­kókörnyezete védelméért, a gyermekek és a fel­nőttek környezeti neveléséért tenni akar. Elfo­gadja ugyanakkor a KÖR-TE alapszabályát, szervezeti rendjét és jelképes tagsági díjat, azaz havi 20 Ft-ot fizet. Az egyesült jelenleg mint­egy 80 főt számlál. Miskolcon például két olyan óvoda is van, amelyek óvónői teljes létszámmal tagok. □ Melyek az egyesület tevékenységének főbb ta­pasztalatai? 9 Az egyesült tevékenysége eredményesnek mondható, amely ma még inkább Miskolc és térségére koncentrálódik. A környezeti neve­lőmunkához szakmai és módszertani segítsé­get nyújtunk, és az említett munka jegyében közös természetvédelmi akciókat szervezünk. Ez megnyilvánul(t) például abban, hogy 1996- ban az óvónők részére szakmai továbbképzést szerveztünk, az érdeklődő pedagógusok részé­re pedig terepgyakorlatot. A megyeszékhely ANTSZ-ének drogmegelőzési programját ugyanakkor anyagilag is támogattuk. Az idén a Bükki Nemzeti Parkkal és az Északerdő Rt- vel közösen az óvodások és az általános isko­lások részére Répáshután vetélkedőt rendez­tünk. Legfőbb partnerszervezetünk a Miskolci ÖKO-KÖR, amellyel jó együttműködésünk ala­kult ki. A „Zöld pók” elnevezésű környezetvé­delmi információs hálózat tagjaként is tevé­kenykedünk. Feladataink között kiemelten sze­repel a működési területünk kiszélesítése, tag­jaink számának növelése és a nevelőmunka ha­tétele. Bátorságpróba a 4H táborban A gyerekek gazdag élményekkel tértek haza a parádfürdői táborból selete és tanulmányi eredménye kimagaslónak bizonyult a tanév során. A táborozás alatt számtalan programmal tölthették idejüket a fiatalok. így például - szak­emberek segítségével - linót metszettek, nemezeitek, illetve megtekintették a kocsimúzeu­mot. Persze mindemellett lehe­tőség nyílott erejük és bátorsá­guk fitogtatására is, hiszen a sportvetélkedők, a Kékes túra, valamint az éjszakai bátorság­próba ennek bizonyítására szol­gált. Az igazgató ez utóbbival kapcsolatban mosolyogva je­gyezte meg, a gyerekek először húzódoztak a sötétben való megpróbáltatástól, majd annyira belejöttek, hogy a vé­gén már fel sem vették, ha a sö­tétben a fák közül valaki rájuk ijesztett. Ugyanis ez volt a pró­ba lényege. A környezetvédelemről sem feledkeztek meg a szervezők. Az egyik nap a tábor összes résztvevője - 105 gyermek - kivo­nult a Tárná patakhoz és a közeli erdőbe, hogy ott elvégezzék a takarítási akciót. En­nek pedagógiai célzata volt. Vagyis, hogy a csemeték megismerjék egymást és rög­tönözzenek egy kisebb fajta közösséget. Az élményekben gazdag nyári tábort fájó szív­vel hagyták el a nebulók. Bobesákné Berzi Ibolya Miskolc (ÉM - KEGY) - Bobesákné Berzi Ibolya a miskolci Munkácsy Mihály Általános Iskola tanára, aki a Környezet- és Termé­szetvédő Nevelők Egyesü­letének ügyvezető titkára is. 1986-ban végzett a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főis­kola biológia-földrajz szakán. Szakpáiját az idén kör­nyezetvédelmi szakos diplomával egészítette ki. Kez­dettől fogva jelenlegi helyén tarnt. „Oktató-nevelő munkámat ma is lelkesedéssel végzem, amelyben példaképnek tekintem pedagó­gus szüléimét és nővéremet. Mindhárman a peda­gógus palya iránti szeretet, a tanári lelkiismere­tesség és a tanulócentrikusság erejével hatnak rám” - vallja. Majd hozzáteszi, hogy a példakép a legha­tékonyabb tanítók egyike, amely szótlanul is tanít. A tanárnő számára örömet jelent, hogy a taní­tás során elindítja növendékeit a természettudomá­nyos megismerés, felfedezés és a tudás birtoklása felé. Eddigi pályafutása alatt szép sikereket ért el. Erről tanúskodik többek között, hogy' tanítványai a megyei tanulmányi versenyeken biológiából, föld­rajzból és környezetvédelemből többször kerültek a legjobbak közé. Húszéves a Bükki Nemzeti Park cimú vetélkedőn például tanulói a 3. helyezést ér­ték el, egyik tanítványa pedig egy' országos pályá­zaton első helyezett lett. Bobesákné Berzi Ilona szereti a természetet, cso­dálja a szép tájakat. Szabadidejében családtagjai­val gyakorta túrázik, illetve táborozik. Férje - aki ugyan nem pedagógus - tiszteli az ő munkaked­vét, segíti tevékenységét. Két gyermekünk van: lá­nyuk négy és fél éves, fiuk pedig nyolc hónapos. Alsózsolca (ÉM - SZA) - A magyarorszá­gi 4H Szövetség jóvoltából az alsózsolcai 3. sz. Általános Iskolából idén mintegy 24 gyermeknek adatott meg a lehetőség, hogy Parádfürdőn - a volt úttörőtáborban - egy hétig táborozzanak. Mint azt az iskola igazgatója, Ráki István - aki egyébként a szóban forgó turnus táborvezetője is volt - elmondta: az egy hetes táborozáson azok a diákok vehettek részt, akiknek magavi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents