Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-21 / 168. szám

4 ÉSZAK^Magyarország Levelezés« Szólástér 1997. Túlius 21.« Hétfő Az ESZAK-Magyarország levelezési rovata Erdélyben járt a Herman-vokál Erdélyben június 28-án rendez­ték meg VIII. Szent László-napi Kórusfesztivált, ahol a miskolci Herman Ottó Gimnázium vo- kálja és énekkaros lányai is képviselték Magyarországot. Tasnádiné Hajdú Agnes -avo- kál létrehozója - elmondta, a kórus ’96 októberében alakult és azóta több mint húsz külön­böző miskolci rendezvényen koncertezett. - Csodálatos ér­zés volt, amikor az erdélyi ma­gyarok könnyes szemmel kér­ték újra meg újra tőlünk a Hon­foglalás című film betétdalát. - mesélte élményeiket a tanárnő. A tordaszentlászlói rendez­vénysorozat istentisztelettel kezdődött, majd a zene közve­títő szerepéről hallottak beszá­molót. A nyitóbeszédet - töb­bek között - Hajdú Zoltán or­szággyűlési képviselő és Kóró- di Mária, az országgyűlés alel- nöke tartotta, miközben elhe­lyezték a koszorúkat a Szent László-szobron. Ezután a kóru­sok - mintegy 31 - énekelve felvonultak az utcákon. Maga a műsor — ahol a csoportok be­mutatkoztak - a művelődési házban volt. Nagyrészt - a 150. Kodály-évforduló tisztele­tére - a nagy magyar zeneszer­ző művei csendültek fel. Meg­ható volt, ahogy 1500 ember együtt énekelte a magyar Himnuszt. Szomorú és tanulságos, hogy az ottaniak mennyivel jobban érzik, milyen nagy dolog ma­gyarnak lenni. Mi, akik ha­zánkban élünk, csak ilyenkor szembesülünk ezzel. Az biztos, hogy a hívásnak jövőre is eleget teszünk és a Herman-vokál részt vesz 1988-ban is a torda­szentlászlói kórustalálkozón - fejezte be tájékoztatását Tasná­diné Hajdú Agnes tanárnő. Szabó Virág Miskolc Lehangoló látvány a gondozatlan temető A jó vagy a balsors úgy hozta, hogy 35 éve elkerültem Sze­rencsről. Szüleim ott éltek ha­lálukig, most már csak a teme­tőben „látogathatom” meg őket, 1-2 havonta virággal tudom le­róni tiszteletem és szeretete- met irántuk. Minden látogatás után szomorúan, idegesen jö­vök el a temetőből, mert bor­zasztóan lehangoló a látvány. Ugyanis olyan elhanyagolt, olyan gazos, ápolatlan különö­sen a görögkatolikus temető, hogy szinte megközelíthetetle- nek a sírok. Ha indulunk a sze­rencsi temetőbe a következő szerszámokat visszük, kasza, fűrész, erős kapa. Mindezekre azért van szükség, mert a te­mető belsejébe így jutunk be: elől megy a féljem, kaszálja az utat, utána pedig én aki a levá­gott nyesedéket tolom félre, vagy gyűjtöm össze. Kis falvakat járva, mindig megcsodálom a temetőket, hogy mennyi tiszteletet éreznek az elhunytak iránt, hogyan ápol­ják a sírokat, milyen gondozot­tak a temetők. Most, amikor a háborúban elesetteknek, idegen földben el­temetett magyar katonáknak sírjait keressük, emlékműveket állítunk nekik, akkor felejtke­zünk el azokról a halottakról akik itt vannak a közelünkben, akiknek sírjait itt lehetne gon­dozni? Úgy gondolom, ha egy prob­lémát felvetek, akkor tanács­csal, illetve megoldási javaslat­tal is élhetek. Két megoldást találtam a probléma megoldá­sára: 1. Az egyház vezetői fordul­janak az önkormányzathoz, hogy közhasznú munkások se­gítségével próbálják rendbe tenni a temetőt, illetve annak a környékét. Biztosan tudnának segíteni. 2. Fel kellene mérni: kiknek vannak halottaik a temetőben és azok közösen fogadjanak napszámost, aki megfelelő bé­rért az utakat, az elhagyott, elöregedett sírokat rendbe te­szi. Természetesen a munkadí­jat elosztva a hozzátartozók ki­fizetnék. Számításaim szerint évi 2-300 Ft lenne ez az összeg, amit úgy gondolom senkinek nem lenne megerőltető kifizet­ni. Különösen az elhanyagolt görög katolikus temető rendbe­tétele lenne a legsürgősebb. Kedves szerencsiek! A szé­pülő, épülő várost kár elcsú- nyítani, még ha távolabb is van az a gazos temető a város központtól. Tisztelettel N. J.-né Abaúj szántó Hírek Sajókeresztúrból Megkezdődött az önkormányzat intézményei­nek felújítása. Az alsó tagozatos általános is­kola, a polgármesteri hivatal belső felújítása, valamint az orvosi rendelő és tanácsadó épü­letének külső felújítása szerepel az 1997. Évi felújítási tervben. Elkezdődtek az iskola sportudvar kivite­lezési munkálatai is. A tornaterem mellett, 2500 négyzetméteres területen, kézilabda- pályát, négysávos futópályát, magas és tá­volugró - valamint súlydobó helyet alakí­tunk ki. Önkormányzatunk képviselő-testülete dön­tött az iskolakezdéshez kapcsolódóan a szülők anyagi terheinek enyhítéséről. A helyi általá­nos iskolába járó /143/ tanuló részére termé­szetbeni juttatásként ingyen biztosítja a tan­könyveket és a kezdő füzetcsomagot. Ezen kí­vül a helyben lakó általános, közép- és főisko­lásokat 1500-2000 Ft beiskolázási segélyben részesíti. Mátó István polgármester Gázlánggyújtás után- Szerencsen... A zempléni városban tavaly szeptemberben gyújtották meg a helyi gázprogram megvaló­sulását jelző gázfáklyát.Ezt követően már csak néhány rö­vid útszakaszon dolgoznak a Z.A.B. Rt. szerelői. A beruhá­zást augusztus végére szeret­nék befejezni. Kivételt képez az a néhány utca, ahol a gáz bevezetését követően a szennyvízcsatorna építése ke­rül napirendre. E részeken ezután válnak szabaddá az utak - tájékoztatta rovatunkat Csanádi Béla, a városi önkor­mányzat építési és telepü­lésfejlesztési osztályának veze­tője. Fotó: Dobos Klára Ügyfél- és Jogsegélyszolgálat Szerkesztőségünk ÜGY FELSZOLGALAT A a jövőben minden héten szerdánként délelőtt 9-12 óráig áll olvasóink rendelkezésére a Sajtó­ház II. emeletén a 209-es szobában. JOGSEGÉLYSZOLGÁLATUNK a nyári szabadság miatt szünetel. A legközelebbi időpontról e rovatban tájékoztatjuk kedves olvasóinkat. . Olvasóink figyelmébe! Kedves olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy a Szólástér rovatban megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontját tükrözik. A rovatba beküldött leveleiket terjedelmi lehető­ségeinket figyelembe véve esetenként kénytele­nek vagyunk szerkeszteni, tömöríteni. A szemé­lyeskedő, bántó hangvételű, a jogrendet, az etikai normákat sértő írások e helyütt sem jelenhetnek meg. _Szólástér E gy jó szót is az au pairségről Egy lövést kétféle csend követ­het. Az egyik az, amit a lesből tüzelő fejvadász ártatlan járó­kelőkre leadott lövése előz meg, a másik az igazságszolgáltatás által ítéltetett lövést követi, amelyet arra céloztak, aki ház- tömbnyi emberek, családok és gyerekek életét oltotta ki a rob­banószerkezetével. Mindkét csendben van valami közös. Az, hogy visszhangozzák. Hadd le­gyünk most mi azok a lövést visszhangzó dombok, amik Lo- sonczi Kata Gyermekfelügye­lők, cselédszerepben című cik­kére felelnek. Nyelviskolánk 1992 óta áll hivatalos kapcsolatban a lecds-i székhelyű JANET WHITE EMPLOYMENT AGENCY /munkaközvetítő iroda/ céggel, és közvetített ki több mint fél­száz au pair lányt a térségünk­ből. A közvetítői tevékenysé­günk alatt egyetlen hivatalos panasz sem jutott el hozzánk. Pedig igen csak szorongtunk! Ki ne tenné ezt, amikor fiatal magyar lányokat küld ki a nagyvilágba, még akkor is, ha megannyi biztosíték, államközi szerződés, évszázados intéz­mény védi is a vállalkozó ked­vűt. Lehet-e garantálni egy tel­jesen más kultúra kis családi közösségébe beilleszkedni kívá­nónak a kapcsolat zavartalan­ságát és sikerességét? Éppoly lehetetlenség ez, mint egy indu­ló szerelem, házasság tartóssá­gát és boldogságát szavatolni. Úgy szokták mondani, hogy sok minden benne van a pakli­ban. Az is, hogy cselédnek érzi magát a lány, meg az is, hogy vissza sem akar térni, mert ott kezdi meg az egyetemi tanul­mányait és ott találta meg a nagy Őt. Ä generációnk egyik megha­tározó filmje volt a Szelíd moto­rosok, amelynek a rendezője egy a filmre vonatkozó eszme- futtatásában valami ilyet talált mondani.: Elkurvultunk a sza­badság oldalán. Az au pairség is ezen az úton indulhat el, ha olyanok is nekivágnak a nagy­világnak, akik nincsenek tisztá­ban önmaguk képességeivel, nyelvileg felkészületlenek, olyan középiskolai évek után Nyelvórán a jelöltek próbálkoznak, amelyek során csak a tanulás képességét fej­lesztették és semmilyen önálló döntést és erőfeszítést igénylő feladatot nem láttak el, mint a hétvégi bevásárlás, elemi főzési munkálatok, háztartással kap­csolatos ügyintézés. A nagy érettségi és az első falnak csa- pódás - a sikertelen egyetemi felvételi - után állva már csak úgy sikkből is kézenfekvő a végső megoldás: külföldi mun­kavállalás, nyelvtanulás, világ­látás. Az újságböngészés hirdeté­seket hoz a felszínre: nyelvtu­dás nem szükséges, jó zseb­pénz, megbízható családok, stb. Alkalom szüli a tolvajt, meg azokat is, akik vállalkozásaik­kal a tájékozatlanság, a hiszé­kenység s a naivitás vámszedői. De lehet másképpen is: körülte­kintő nyelvi szintfelmérés a másik kultúrából érkezett anyanyelvi tanár bevonásával, alkalmisági elbeszélgetés, el­lenőrzött, fordító iroda által for­dított ajánlólevelek, egy közü­lük a pályázó gyermekekkel kapcsolatos megnyilvánulásait, készségeit tartalmazza; a házi orvos szakmai felelősségét igénylő orvosi igazolás, szerző­déskötés a kiajánlást végző nyelviskolával, 31 pontos je­lentkezési lap kitöltése, a ven­déglátó család fényképekkel ki­egészített bemutatkozó levele, a leendő iskolaszerű nyelvoktatás részletei, órarendje, az elvárá­sok és a munkarend leírása, az állásajánlat visszautasításának a lehetősége, érdekvédelem, le­vél a közvetítést végző nyelvis­kolának az első 1-2 hónap után, biztosítások megkötése e kiuta­zás előtt és így tovább. De mindez nem 2500 Ft-ért! Mindenkit lebeszélünk az au pairségről, aki azt hiszi, hogy visszatérve már soha többé nem kell a nyelvet gyakorolnia, tanulnia; hogy megnyílnak a munkahelyek ajtajai és leesnek az állak; hogy kulcs a sikerhez egy Angliában eltöltött év. Szívesen megmutatjuk azon­ban azokat a leveleket, amelye­ket a mi au palijaink írtak ne­künk. Azok, akik ahhoz az álta­lános vélekedéshez járultak hozzá, mely szerint az egyszer már magyar au pairt fogadó an­gol vendéglátó családok a to­vábbiakban is magyar lányhoz ragaszkodnak. Azt a biztos lövést követő csendet hadd töltse ki az au pa­ir lányaink helytállása, honvá­gyat legyőző, nem cselédként, hanem családtagként történő beilleszkedése, magyarságuk megmutatása és a manipulálat- lan európaiságuk bizonyítása. így lesz teljes a csend! Havrán Zoltán, a Quali-School Nyelviskola vezetője A mindenható képlet Év elején megtörtént, de azért negyedévenként folytatódó és év végére is várható energiaár­emelések kapcsán tiltakoztak ellenzéki képviselők a parla­ment június 30-i ülésén. Nyil­vánvalóan rossz helyre címez­ték azonban felszólalásaikat, Olvasónk a kormánybiztosi iro­dának, valamint a Közlekedési és Hírközlési Minisztériumnak írta az alábbi levelet, egyben közlésre megküldte rovatunk­nak is. Kérésének ezúttal te­szünk eleget. Egy meglehetősen széles kört érintő témával keresem meg a T. címet. A Média Tör­vény néhány paragrafusával nem értek egyet, konkrétan az úgynevezett „üzembentartási díj” fizetésével kapcsolatban. A 79 - 84 paragrafusokban foglaltatik, hogy kik kötelesek (?) és kik nem a díj fizetésére, valamint közli a szankciókat is az elmulasztókkal szemben. Nem tárgyalja azonban a leg­fontosabbat (legalábbis szá­momra), hogy a közszolgálati televíziót és rádiót ezen törvény be vonta volna a kötelező szol­gáltatások sorába. Tehát, hogy nekem televízió készülékem van és azon egyebek mellett kö­teles vagyok az MTV 1 és MTV 2, valamint a Duna TV műso­rát nézni, teszem azt akkor is, ha ez engem nem érdekel!? A törvényalkotók mintha el­mert ipari miniszterünk kiok­tatott mindenkit, hogy az ára­kat nem a minisztérium, nem a kormány, hanem egy képlet emeli, amit annak kiszámításá­ra alkalmaznak. Kijelentésénél csak diadalittas tekintete, emelt hangereje volt döbbene­felejtkeztek volna arról, hogy a televízió készüléket e műsorok nézésén kívül másra is lehet használni! Lakásomban a helyi Kábel TV Társaság vezetéke be van kötve, így a három közszol­gálati adón kívül tizenöt csator­na fogható mindössze havi 250 Ft-ért, nem pedig három adás havi 530-ért! Nem tettem emlí­tést a videóról, valamint a kü­lönböző elektronikus számítógé­pes játékokról amelyekre szin­tén használhatom a TV-met. Álláspontom szerint a tör­vényhozók mintha egy kicsit el­csúsztak volna, illetve vissza­léptek volna az időben, úgy 30-40 évet. Akkoriban ugyanis a készülék valójában csak TV műsor vételére volt alkalmas, hétfői és pénteki napokon - adásszünet lévén - pedig szoba­díszként funkcionált. Homályos továbbá ezen tör­vény betartásának ellenőrzése is. Hogyan bizonyosodnak meg arról, hogy van-e TV készülé­kem, avagy nincs? Otthonomba ugyanis nem vagyok köteles a posta vagy a médium alkalma­zottait beengedni, hiszen nem tesebb. A mindenit az értetlen­kedő fajtájuknak! - gondolhat­ta, majd beszédében még min­denkit biztosított arról, hogy az energia „racionálás” (nem el­írás!) fő kérdés. De részemről az is, hogy a miniszteri felszóla­lásban a nevetséges felelőssé­gáthárítás vagy a „szakérte­lem” volt-e a nagyobb. D. Zs. Miskolc hatósági személyek. A helyi postahivatalban érdeklődtem eziránt, de az ott szolgálatos személy sem tudta megmonda­ni, mert erre jelenleg még nincs koncepciójuk. Említette ugyan, hogy valamely hatósági jogkör­rel bíró szervezetet kérnek fel ellenőrzés segédletéhez. Ha ez ne adj ’Isten valóban így lesz hát akkor ez külön problémát vet fel. Szerintem a törvény fent említett paragrafusai inkább arra irányulnak, hogy a nem fizetőkre ráijesszenek, így bi­zonyára többen átkerülnek a fizetők soraiba. Valamint, ha TV készüléke van, úgyis nézi a szóban forgó műsorokat, tehát akkor fizessen is érte. Vélemé­nyem szerint ez nem jogalap. Szóval ez az egész számom­ra olyan benyomást kelt, mint­ha a helyi közlekedési társaság kötelezne engem és minden embert, hogy vegyenek bérle­tet, hiszen járműveiket igény­be vehetem, de én utazni nem kívánok. Kérem ezen országos és min­den családot érintő problémát orvosolni, és a fenti törvényt felülvizsgálni szíveskedjenek. (Név és cím a szerkesztőségben) Fizessek, de miért?

Next

/
Thumbnails
Contents