Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-17 / 165. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Országban - Világban 1997« Túlius 17«, Csütörtök Tízmilliós adomány megyénkből Varsóba Tiszaújváros, Budapest (ÉM - BAL) - Megmozdult az ország az elmúlt napok szlovákiai, lengyel- és csehországi árvíz- katasztrófája nyomán. Gyűlnek az ado­mányok a Vöröskeresztnél, az Tiszai Ve­gyi Kombinát például tízmilliós érték­ben ajánlott fel műanyagtermékeket a károsultaknak. Az információt Tiszaújvárosban csak megerő­síteni kívánták, kiegészíteni nem: mint az igazgatóságon elmondták, nem volna szép, ha a karitatív tevékenységüket „reklámoznák”. Mivel a segítségnyújtást - a karitatív szervezetek közül egy részről - a Vöröske­reszt révén bonyolítják, a segélyszervezethez fordultunk további adatokért. Ennek révén tudtuk meg, hogy a Tisza menti vegyi kombinát valóban mintegy tíz­millió forintnyi értékű adományt bízott a Vö­röskereszt gondjaira, hogy a lengyel árvízká­rosultak megsegítésére eljuttassák a nemzet­közi segélyszervezet varsói központjába. A „csomag” katasztrófák esetén min­denképpen hasznos műanyagtermékeket tartalmaz: takarófóliákat, különböző méretű tasakokat és zsákokat, továbbá húsz literes ballonokat és százhúsz literes hordókat - kaptuk a tájékoztatást Rózsa Györgytől, a Magyar Vöröskereszt főtitkárától, aki hozzá­téve: az utóbbi szállítóeszközök a természeti csapás nyomán fellépett ivóvízhiány leküz­désében segíthetnek. A tervek szerint ma in­dul el az adományt szállító három kamion Varsóba. ESZAK-mag\arország Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettes: Filip Gabriella Szerkesztők: Csörnök Mariann, Méhes László Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Fiiip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport), Szabados Tamás (tördelés) Szerkesztőség 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. E-mail: eszak@esznw.iscomp.hu Telefonok: központ: 341-611 titkárság: (fax is) 341-888, 341-630 Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341 -601, kulturális: 411 -275. sport: 341-700, fotó: 341-866. Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Ügyvezető igazgató: Josef Kogler Felelős kiadó: Görömbölyi László Hirdetési vezető: Kolozsi Judit Terjesztési és marketingvezető: Drágossy Richárd A kiadó címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Titkárság tel/fax: 341-817 Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Hirdetés: Telefon/Fax: 411-425,412-162, Telefon: 412-164 Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Telefon: (46) 412:162 Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség (MATESZ). Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001 -02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 549 forint, negyedévre 1647 forint, fél évre 3294 forint, egy évre 6588 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 26 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 29 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! ^/MiTESZ* Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: 06-80/305-305 A HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 311-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Ezeken a számokon szombaton is tartunk ügyeletet! Bankeladás 500 százalékon Budapest (MTI) - Az ÁPV Rt. igazgatósága szerdai ülésén úgy döntött, javasolja a Keres­kedelmi és Hitelbank Rt. tulaj­donosi jogait gyakorló pénzügy­miniszternek, hogy a bank egy- milliárd forint névértékű rész­vénycsomagjára és legalább 21 millió dollár összegű tőkeeme­lésre kiírt pályázat győztesének a Kredietbank-Irish Life Plc. ajánlatát hirdesse ki. A Kredietbank-Irish Life Plc. az egymilliárd forint névértékű cso­magért 30 millió dollárnak megfe­lelő forintot ajánlott, amely az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján 567,33 százalékos árfo­lyamnak felel meg. Ezen felül a nyertes konzorcium vállalja, hogy hatvanmillió dolláros tőkeemelést hajt végre, és lehetővé teszi, hogy 30 millió dollár összegben az EBRD meglévő kötvényeit részvényre konvertálja. A rekordárfolyamon elkelt bank a tőkeemelést követően a második legnagyobb magyar magánbank ' lesz - hangoztatta Kovács Árpád, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke a szerdai igazgatósági döntéseket ismertető sajtótájékoztatón. Kovács Árpád elmondta: a pénzügyminisz­terrel folytatott egyeztetésekből ar­ra lehet következtetni, hogy a tu­lajdonos megerősíti az ÁPV Rt. ja­vaslatát. A tranzakció zárásakor a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-ben 45-48 százalékra nő a belga straté­giai befektető tulajdoni hányada, és körülbelül 20 százalékkal ren­delkezik majd az EBRD. Németh Gábor, az ÁPV Rt. ügy­vezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank nem­csak Magyarországon, hanem a kö- zép-kelet-európai térségben is vezető univerzális bankká válhat, hiszen a vevő Lengyelországban és Szlovákiá­ban is rendelkezik érdekeltséggel. A bank eladásakor az állam nem vállal semmilyen garanciát. A K and H részvényeinek tőzsdei bevezetéséről és a részvények kárpótlási jegyért történő cseréjéről szeptember előtt nem várható döntés. A privatizációs miniszter felha­talmazta Kovács Árpád elnököt, hogy közölje: az OTP és a Matáv to­vábbi privatizációjakor a magyar tulajdonosi részvételt szeretné az ÁPV Rt. erősíteni. Az igazgatóság döntött a lóver­senyzést lehetővé tevő számítógé­pes rendszer megvásárlásáról. Az igazgatóság megtárgyalta a Ma­gyar Villamos Művek Rt. vezér- igazgatói posztjára kiírandó pályá­zat ügyét és úgy döntött, hogy szakmai bizottságot hoz létre a Ma­gyar Energia Hivatal, az Ipari, Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és az ÁPV Rt. szakértői­ből. A bizottság augusztus 31-ig dolgozza ki a pályázat részleteit, és várhatóan december 1-re, de legké­sőbb az év végéig lezárulhat a pá­lyázat. Az igazgatóság döntött a Dél- Pesti Közért Rt. nyilvános pályáza­táról, a részvényeket a Hajdú BET Belkereskedelmi Rt. veheti meg. A Ringa Húsipari Rt. privatizációs pályázatát ismét meghirdeti az ÁPV Rt. Izraeli terjeszkedés elleni ENSZ-határozat Az ENSZ közgyűlése határozatban ítélte el Izraelt a megszállt területe­ken folytatott településpolitikája mi­att. A határozat konkrét akciót sür­get; amely alkalmas arra, hogy eltán­torítsa Izraelt a kolóniaépítés folyta­tásától, de az arab erőfeszítések da­cára gazdasági büntető intézkedése­ket nem helyez kilátásba a zsidó ál­lam ellen. Az izraeli miniszterelnök tanácsadója az ENSZ „morális csőd­jének és szégyenletes teljesítményé­nek" tanújelét látta a határozatban, amely a megszállt területeken való izraeli lakótelep-építés gátolására buzdítja a tagállamokat. A határoza­tot 131 ENSZ-tagállam megszavaz­ta, s az USA-n és Izraelen kívül csak Mikronézia utasította el. Felvételün­kön: továbbra sincs nyugalom az iz­raeliek és a palesztinok között. Izra­eli katonák tegnap megölt társuk gyilkosának elfogását követelték a palesztinoktól. Fotó:AP Évadzáró MSZP-ülés Budapest (MTI) - A Magyar Szo­cialista Párt Országos Elnöksége szerint az MSZP-nek a következő időszakban nem az a feladata, hogy az esetleges koalíciókról gondolkod­jon, hanem az, hogy a leghatéko­nyabb kormányzati munkával kor­mányzóképes erőként jelenítse meg magát a választók előtt. Korai azon tanakodni, hogy kivel érdemes koa­líciós megállapodást kötni - tolmá­csolta a pártelnökség véleményét Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök a testület szerdai „évadzáró” ülése után. A politikus elmondta, hogy a pártvezetés - Horn Gyula pártelnök-miniszterel­nök részvételével - elemezte a poli­tikai helyzetet. A pártelnökség elemzése szerint jelenleg három nagy párt uralja a politikai palet­tát, s ezek helyzete egyre inkább megszilárdul. Ám e pártok valószí­nűleg nem ilyen hármas törésvonal mentén osztoznak majd a választók szavazatain. Elmosódni látszanak ugyanis a Fidesz és a Független Kisgazdapárt közti különbségek, ezért a voksolásnál vélhetően ez a két párt áll majd az egyik, az MSZP pedig a másik oldalon. _Egy mondatban • MAGYAR, CSEH, LENGYEL külügyminiszteri találkozót tarta­nak pénteken Prágában, ahol a NA- TO-csatlakozási tárgyalásokra meg­hívott három ország külügyi vezető­je megvitatja a tagságra való felké­szüléssel kapcsolatos tennivalókat, valamint a háromoldalú gyakorlati együttműködés lehetőségeit. • REÁLÉRTÉKBEN két-három szá­zalékkal emelkednek jövőre az egész­ségügy működtetésére fordítható pénzeszközök, s jövőre elkezdődik a tb egyéni nyilvántartási rendszer ki­építése - jelentette be a népjóléti miniszter. • A LÉGVÉDELEM, il­letőleg a légi radarfigyelő rendszer az első katonai terület, ahol a NA- TO-kompatibilitást meg kell terem­teni - hangoztatta Karl Lamers a Bundestag védelmi bizottságának tagja tegnap Budapesten. Hazánk az EU-tükörben Az Európai Bizottság hivatalo­san is megerősítette azon a ja­vaslatát, hogy kezdjék meg a európai uniós tagfelvételi tár­gyalásokat Magyarországgal. Ezt szögezi le a testület által készített hivatalos országérté­kelés végkövetkeztetése is. A 120 oldalas dokumentum négy főbb témakörben értékeli Magyar- ország felkészültségét az uniós tag­ságra: véleményezi a politikai, va­lamint a gazdasági feltételek telje­sültét, értékeli az EU-jogrend átvé­telének a képességét, valamint az ebben rögzítettek érvényesítését szolgáló intézményi hátteret. A testületi állásfoglalásban így összegezték az országértékelést: Magyarország stabil politikai in­tézményrendszerrel rendelkező de­mokratikus ország, ahol tisztelet­ben tartják az alapvető emberi és kisebbségi jogokat. Életképes piac- gazdasággal rendelkezik, amely középtávon képes arra, hogy az EU egységes piacán létező verseny ki­hívásával szembenézzen. Ugyan­csak középtávon képes lehet az EU jogrendjének az átvételére, feltéve, hogy tovább folytatja az ezt célzó átalakításait. Külön erőfeszítése­ket kell viszont tennie még a kör­nyezetvédelem, a vámrendelkezé­sek és az energetika területén. Gazdasági ágazatonként érté­kelve a helyzetet az értékelés sze­rint jól halad az ipari szektor átala­kítása, a belső korszerűsítés figye­lemre méltó. A teljesítmény jelentős mértékben megugrott - 1993 óta évi 10 százalék körül van -, és kü­lönösen feltűnő a kis és középmére­tű vállalkozások megszaporodása. Magyarországon jelenleg a me­zőgazdaság biztosítja a GDP 7,2 százalékát, a munkaképes korú né­pesség 8 százalékának nyújtva munkahelyet. Mindez ugyan meg­haladja az uniós átlagot, ám köze­lít több tagország nemzeti mutató­jához. Amennyiben Magyarország a növény- és állategészségügy te­rén tovább halad az eddigi eredmé­nyekhez vezető úton, továbbá ha sikerül megteremtenie az EU kö­zös agrárpolitikájának átvételéhez szükséges struktúrákat, és végül, ha véghez visz bizonyos módosítá­sokat agrár- és élelmiszeripari szektorában, úgy középtávon nem lehet akadálya annak, hogy az or­szág bekapcsolódjon az EU agrár- rendszerében. A jelentés kitér árra is, hogy a viszonylag magas adószint, vala­mint az a tény, hogy az adóható­ságok kapacitásai kezdetben nem álltak arányban a magánszféra folyamatos növekedésével, összességében a GDP mintegy 20-30 százalékát kitevő „fekete gazdaság” megjelenéséhez veze­tett. Ez a tendencia azonban az új adózási törvény és szigorúbb el­lenőrzés életbe lépésével „fel­tételezések szerint az elmúlt években megtorpant”. A regionális politikát vizsgálva az „avis” mindenekelőtt megállapít­ja: az egy főre jutó GDP tekinteté­ben jelentős eltérés tapasztalható az ország különböző régióinak össze­vetésekor. Ezt a helyzetet kezelni tudó megfelelő politika híján fenn­állhat az a veszély, hogy a különbö­ző országrészek közötti eltérés a gazdasági fejlődés gátjává válhat. Az értékelés szerint a magyar politi­ka mindamellett biztató jeleket mu­tat arra, hogy középtávon az ország képes lehet az EU regionális politi­kájához történő felzárkózáshoz. A magyar gazdaságnak az EU egységes piacán elvárt versenyké­pességét általában mérlegelve a bi­zottsági értékelésben úgy foglaltak állást, hogy középtávon ez megte­remthető, amennyiben az ország képes lesz a beruházások jelentős további növekedését segítő makro­ökonómiai feltételek szavatolására. Egyes magyar cégek már ma is egyértelműen konkurenciát tá­masztanak az EU piacán. Az EU jogrend átvételét, illetve az ezt célzó előkészületeket értékel­ve megállapítják: Magyarország ele­get tett a társulási szerződésből adódó kötelezettségeknek, tartja magát az abban lefektetett menet­rendhez, és jó „százalékban” teljesí­tette az 1995-ben elfogadott EU jog­harmonizációs „fehér könyv” ajánlá­sait is. A kétoldalú kapcsolatokban felmerült vitás kérdések megoldásá­ra megfelelő képességet mutat. Feltétlen szükséges a kormány­zati reform folytatása, ami garan­tálja a rendelkezésekben foglaltak érvényesítését - állapítja meg egyebek között a Magyarországról készült, és szerdán nyilvánosságra kerülő európai bizottsági országér­tékelés kedden este ismertté vált összefoglalója. Bővítésről: érdemi vita ősszel Strasbourg (MTI) - Ünnepélyes keretek között átadták a társult kelet-európai országok nagyköve­teinek az EU-tagsági kérelemre válaszolt készült európai bizottsági véleményeket szerdán Stras- bourgban. Jacques Sanier bizottsági elnök a doku­mentumokat - a bővítés pénzügyi, gazdasági, intéz­ményi és agrárpolitikai következményeit tárgyaló hatástanulmányokkal kiegészítve - hivatalosan is az Európai Parlament plenáris ülése elé terjesztette. Az eurohonatyák e héten még csak általános hozzászólásokban reagálnak a bővítési jelentések megszületésére, a kérdés érdemi vitája és az egyes országértékelésekkel kapcsolatos parlamenti állás- foglalások az őszi ülésszakon esedékesek. Santer beszédében részletesen ismertette az 1150 oldalnyi dokumentumhalmaz legfontosabb fe­jezeteinek következtetéseit. Megerősítette: az egyes tagjelölt országok felkészültségét értékelve a Bi­zottság arra megállapításra jutott, hogy a tagfelvé­teli tárgyalásokat öt társult országgal - Csehor­szággal, Észtországgal, Lengyelországgal, Ma­gyarországgal és Szlovéniával - célszerű megkezde­ni. Fontosnak érezte leszögezni: mindegyikükkel a folyamat előrehaladása attól függ majd, hogy mi­lyen felkészültséget mutatnak. Mindez nem jelenti azt, hogy a bizottság a má­sik öt ország tagsági kérelmének elutasítását java­solná. Éppen ellenkezőleg, mint jövőbeni „tárgyaló- partnert” kellene kezelni őket, beleértve ebbe azt is, hogy egyfajta „csatlakozási partnerség” létreho­zását kezdeményezi, amely rendszeres intézménye­sített kapcsolattartást ugyanúgy magában foglal, mint a korábbiaknál erőteljesebb pénzügyi támoga­tást - mutatott rá a bizottság elnöke. Santer egyúttal külön is kiemelte: az Európai Bi­zottság szerint a bővítés újabb hulláma kettős választ követel. Egyfelől az Unió elmélyítését teszi szüksé­gessé, amely mindenekelőtt a közös valuta, az euro útnak indításában ölt testet; másfelől elkerülhetet­lenné teszi az intézményi reformok végig vitelét. ■í. □

Next

/
Thumbnails
Contents