Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-16 / 164. szám

m ,1V>.iw / :• 'ÍM.-VHV 'ÁSÍK .<:. \yx> IWK A*»\ Ml A »AJ A KAW Ali/Ml'V SA*.? *•*:•» iS 'X'-:: ’ >tií kakmívá mvswn}««*., $*.\*auws. iwifén a2 i'MW.K« «saw.- A WfS»«:i •.WtíSM V* /£»fclVx:..S?6*ÁVAl, í.téw» i.üv> ÁR. TATtAN’ÁC-ÁÍRT. jiftc >«<t jyj.yAXC'1 :.*«:*-*0í V.WUJ*. WvM>6fi*»*, $»%«£> T, /Vhv*, «A«-» Á?»«* ■&bdKM Älfcv., OoMCia« way*>. :': íföw*; te&wft Akwi.Äs&ur fetvíít rsjJSnlfoarfs. &*Sisa T&w. tt^kw^VSíwkSálx *s ?»>**, K»»tt<í «Art», W®-siV3 . Rgjéért». S&jfg-Aftä«*; aSwyfci? éw StwtenSrt&f'.ÍJfewüj Okc*kí Piw. ÍÍSiKm:«$Í!W. XátteJtfAMiíV SnÖt^^kSÍ«!«. >Wxí«y í,***»«*, ÍXfc&if! <ü4» •: öw«í> ViífW!».^ É2aíá« k<vs»f i SUrtCJpi.Kíy'*'« Et-chv. í 8J«bKfeyl.íis»í-,><wöatT5i«Ss ? 2««W5. M •:■.•■ •> \ : Rá*o* ***** Patftp Tlfcw kt.<ts%<a <tv $£íá*ííí«> 1997/2 m SZABOIÁS-SZATMAR-BERBGI Critical „A színház a rendszerváltozáskor mentesült a politikai elkötelezett­ség terhétől. Az igazi művészet vi­szont mindig elkötelezett, ami azt je­lenti, hogy nem locsog, hanem kö­zöl, nem elandalít, hanem megérint. Azért jó Nyíregyházára menni, mert ott ilyen a színház. Két egymást kö­vető estén láttam Verebes István két rendezését. A két előadásban az a közös, hogy mindkettő tisztánlátás­ra ösztönöz, s fel akar rázni morális közönyünkből... Mindkét darab, a Vén Európa Hotel és az Azt hiszem, megcsinálják is Amerikát közvetíti számunkra, „a lehetőségek országát”. A politikai elnyomás testünket és lelkünket veszélyeztette. A pénz egyeduralmára törekvő hatalom vi­szont a maga rafinált eszközeivel a tudatalattinkat kaparintja meg.” (Saád Kamiin: A lehetőségek országa) stpest Ára 98 Ft „Nyolc év szünet után újraindul a Jelenlét. Utoljára a rendszer- váltás pillanatában, 1989-ben je­lent meg, akkor még a lapot ala­pító intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettu­dományi Karának kiadásában. Mára a lap kinőtte egykori ke­reteit, az alapító a kiadói jogokat átadta a Médium-Art Stúdió iro­dalmi és művészeti egyesületnek, de szellemi háttérként továbbra is jelen van a a folyóirat arcula­tának kialakításában. Ezen túl­menően azonban a lap lehetősé­geit nem határolja be: a Jelenlét, amely indulásakor sem volt di­áklap, végérvényesen egyike a lé­tező irodalmi és művészeti folyó­iratoknak.” (Gömöri György: Radnóti Miklós és a Biblia) BBUtt Szabolcs- Szatmár-Beregi Szemle „Kovács Vilmos a kárpátaljai magyar irodalom egyik legeredetibb modem költője, aki az 1950-es évek közepé­től sajátosan egyéni karakterű és hangvételű, korszerű lírát teremtett szinte állandó harcban állva a sema­tizmus, a dogmatizmus és a hatalom szövevényes erőivel. Munkásságában a társadalmi és az egyéni, a nemzeti­nemzetiségi és az emberi sorskérdé­sek egyaránt tükröződnek. Azért tu­dott kiváló minőségűt is alkotni, mert munkásságának forrásvidéke a nyelvben, a történelemben, a Julis nénik, a somogyi gáborok, a pszkovi székesegyházat építő muzsikok sor­sában és a kisebbségi létben alkotó művész morális magatartásában volt.” (Páll György: Egy lakhatóbb világért) „Fülep (Lajos) az esztéta, a műkritikus, a filozófus, a nyelv, a néprajz és a tár­sadalom avatott búvárolója, a termé­szetet és a történelmet egyaránt fagga­tó bölcs ember, mindig az időt-teret árfogó, tágabb hazában élt. Nemhiá­ba volt Ady egyik első felfedezője, A Kalota partján-t ő emelte előttem szak­rálissá. S a Bánátban járva is, az ő haj­dani emléke jut eszembe a valahai gye- rekrajz-kiállításról, ahol a torontáli szerb, romáit, sváb gyerekek rajzai közt a magyaroké volt a legklasszikusabb íz­lésű. S nem feledhető, amit a Bartók körüli ügyekben ő mondott ki 1949 őszén: „Bartók, aki maga volt a tisztes­ség, egyenesség, a becsületesség... őt is belekeverik a hazugságaikba... Föl­használják, amikor pedig nem kell ne­kik..." (Fodor András: Utak Somogyors?ág- ból) (Egedy Gergely: Konzervativizmus és tömegdemokrácia) Magyar „.. .az a Radnóti, aki nagyon fiatalon elvesztette édesapját (és anyja már az ő születésekor meghalt), Sík Sán­dort mintegy pót-apjának, fogadott lelki apjának tekintette. Annál is in­kább, mert bizonyos hasonlóság lé­tezett a konvertita Sík és a zsidó­ságból a kereszténység felé tájéko­zódó, majd 1943-ban ki is keresztel- kedő Radnóti között. Ezzel kapcso­latban fel szeretném hívni a figyel­met egy kevéssé ismert Radnóti-le- vélre, amit ha jól tudom, Zolnai Bé­lának írt éppen 1943-ban - idézi Vas István önéletrajzában ami ezeket a sorokat tartalmazza: „18 éves ko­romtól katolikusnak érzem és vallom magam.” „Egészében véve elmondhatjuk: a konzervatív gondolkodás alapvető törekvése mindig is az volt, hogy mind az állam, mind pedig a társa­dalom igényeit korlátozza. A konzer­vatívok meggyőződése, hogy az alap­vető jogokat nemcsak az állammal szemben kell megvédeni! Ebből a szemszögből igyekezett meghatároz­ni a konzervativizmus a demokráci­ához való viszonyát is. Hogy ez lé­nyegileg eltér a liberálisokétól és a szocialistákétól, az nem meglepő, hi­szen e két utóbbi rendszer végső so­ron egalitárius rendszer. A szocialis­ták az anyagi igények kielégítésé­ben követelik az egyenlőséget, a li­berálisok pedig a politikai jogok te­kintetében.” Az új Csokonai évad JÍjjjíiJ£>i miskolci nyár A színtársulatok már a jól megérdemelt pihenést élvezik, a debreceni Csokonai Színház azonban elkészítette és a Szó-Kép rendelkezésére bocsátot­ta az 1997/98-as évadra tervezett bemutatók és fel­újítások ütemtervét. íme. CSOKONAI SZÍNHÁZ Szeptember 5: Erkel Ferenc: Bánk bán. Évadnyitó díszelőadás. Szeptember 10: Dés-Geszti-Békés: A dzsungel könyve. Musical. Szeptember 19: Puccini: A köpeny, Gianni Schicchi. Egyfelvonásos operák. Rendező: Horváth Zoltán. Október 3: Szabó Mag­da: És ha mégis, uram? Történelmi dráma. Díszelő­adás. Rendező: Lengyel György. Október 16: Mo­zart: Don Giovanni. Opera. November 7: Jacobi: Sybill. Operett. Rendező: Málnay Levente. Decem­ber 12: Bizet: Carmen. Opera. Rendező: Galgóczy Judit. Január 23: Alfred Jarry: Übü király. Dráma. Ren­dező: Pinczés István. Éebruár 27: Csajkovszkij: Anye­gin. Opera. Rendező: Lengyel György. Március 27: Acs János: Mennyei híd. Ősbemutató. (Dráma T. Wilder Szent Lajos király hídja című regénye alap­ján, felhasználva P. Mérimée Az oltári szentség hin­tája és J. Offenbach Périchole című műveit.) Ren­dező: Ács János. Április 24: Mozart: A varázsfuvo­la. Opera. Új betanulásban Vámos László rendezése nyomán. KÖLCSEY KAMARASZÍNHÁZ Szeptember 26: Molnár Ferenc: Az üvegcipő. Pol­gári mese. Rendező: Czeizel Gábor. November 11: Madách Imre: Az ember tragédiája. Drámai költe­mény. December 19: Hubay Miklós: Hova lett a ró­zsa lelke? Egy európai tragédia. Ősbemutató. Rende­ző: Lengyel György. Március 20: Eisemann Mi- hály—Szilágyi László: Én és a kisöcsém. Zenés vígjá­ték. Rendező: Jámbor József. HORVÁTH ÁRPÁD STÚDIÓSZÍNHÁZ Október 30: Az édes méreg. Japán kjógen komédi­ák. Magyarországi bemutató. Rendező: Pinczés Ist­ván. November 28: II. stúdió. Rendező: Czeizel Gá­bor. Február 6: Tamási Áron: Ősvigasztalás. Színmű. Rendező: Parászka Miklós. Április 17: IV. stúdió. A színfiát: foglalkozik még Szilágyi Andor, Határ Győ­ző, Borbély Szilárd, Nagy András, Németh Ákos és Darvasi László új drámáival is. Hibások találkozója Jó nagy hangszer a tuba, ez azonban nem akadályoz­ta meg a hajdúböszörményi Bartók Béla Zeneiskolát abban, hogy országos mesterkurzust szervezzen az inst­rumentum megszólaltatóinak július 28-augusztus 3. között. A II. országos tuba-mesterkurzusra azokat a tubásokat, baritonosokat, tanárokat várják, akik in­tenzív továbbképzést szeretnének kapni, vagy nem­zetközi versenyre készülnek. A tubások alap-, kö­zép- és felsőfokú foglalkozásokon vehetnek részt, de külön csoport alakul a tenor-bariton (eufónium) mű­velői, a kamarazene és a dzsessz kedvelői számára. A tanárok a hangszer neves magyar előadói közül ke­rülnek ki, így jelen lesz Adamik Gábor, Bazsinka József, Szabó László, Fejér András és Mazura János. (További felvilágosítás: 52 371 617) SZÍNHÁZ. Helló Dolly (Miskolci Nemzeti Színház) - a Nemzeti Színház szabadtéri színpada, jú­lius 18., 19., 25., 26. A dzsungel könyve (Pé­csi Sándor Guruló Színház) - diósgyőri vár, júl. 18., 19., 20. Az út avagy Svejk, a derék katona további kalandjai + Hrabal: Táncó­rák idősebbeknek és haladóknak (Európai Re­neszánsz Tisztelői Együttes) - Népkerti Víg­adó, júl. 23., 31., aug. 7. Mária Evangéliu­ma (Miskolci Nemzeti Színház) - a szín­ház szabadtéri színpada, aug. 1., 2., 3. Char­ley nénje (zenés játék) - Akropolisz sza­badtéri színpad, aug. 2., 9., 10., 13.,9 14., 15., 16., 17., 19. Hegedűs a háztetőn (Nagy­váradi Szigligeti Színház) - diósgyőri vár, aug. 8. A makrancos hölgy (Nagyváradi Szig­ligeti Színház) - diósgyőri vár, aug. 9. Ba­lassi (zenés játék) - diósgyőri vár, aug. aug. 17., 18. A kaktusz virága (operett) - Akro- polisz szabadtéri színpad, aug. 22., 23., 24. Téves kapcsolás (zenés komédia) - Akropo- lisz szabadtéri színpad, aug. 26., 27., 28. ZENE m morni «i w. - m Orgonaestek a műemlék avasi templom­ban: Lehotka Gábor júl. 21., Haj dók Ju­dit aug. 4-, Alföldi Boruss Csilla aug. 11., Ella István aug. 18. A Brass In The Five rézfúvósegyüttes koncertje - Városháza ud­vara, júl. 24. A Collegium Musicum egy­üttes hangversenye - Városháza udvara, aug. 14- Illés Lajos: Cantus Hungaricus - diósgyőri vár, aug. 20. Nyárbúcsúztató gá­laműsor - Akropolisz szabadtéri színpad, aug. 31. Gasztronómiai fesztivál - diósgyőri vár, júl. 26., 27. Majorette-együttesek és fúvósze­nekarok nemzetközi fesztiválja - aug. 17- 21. A HAT irodalmi pályadíjai Az eredményhirdetésre június 7-én került sor A Szó-Kép is közölte a Hegyaljai Álkotók Társa­sága irodalmi pályázatának felhívását. Az eredmény- hirdetésre a könyvhéthez kapcsolódóan június 7-én került sor Szerencsen, a Bocskai gimnázium aulájá­ban. A szervezők tájékoztatása szerint a pályázatra százhat­vanhárom szerző több mint ezer alkotással nevezett. A felnőttvers és a diákvers ka­tegóriában volt a legtöbb induló, viszont rendkívül szegényes volt a diákpróza mezőnye. A nevezők élet­kora tíztől nyolcvan évig terjedt. Részt vett újságíró, nyugdíjas egyetemi tanár, pedagógus, háziasszony. A díjazottak. Felnőttpróza: Serfőző László (Tállya), Bene Imre (Budapest), Tormáné Hor­váth Ágnes (Kaposvár), Deine Dezső (Miskolc), Máté Brigitta (Debrecen), Juhász Klaudia Erika (Haj­dúszoboszló), Paksi János (Sáránd). Diákpróza: Kollár Krisz­tián (Szirmabesenyő), So­mos Laura (Nagykálló), Lisztóczki Gábor (Berzék), Erdős Csaba (Győr), Jász- falvi Judit (Miskolc). Felnőttvers: Pesti József (Debrecen), Koppány Ist­ván (Nyíregyháza), Virág László (Budapest), Makiári B. István (Szerencs), Be-. linszkyné Nagy Irén (Sze­rencs), Ujfalussy Tóth End­re (Szolnok), Ihász Kovács Éva (Budapest), Erdődi Jó­zsefié (Ózd), Arany Lajos- né (Felsőtelekes), Huszár István (Nyíregyháza). Diákvers: Németh Mó­nika (Debrecen), Nyerges Szilvia (Túrkeve), Békési Kálmán (Budapest), Csepe- lényi Mariann (Békéscsa­ba), Daróczi Tamás (Haj­dúnánás), Pári Mirella (Ba­ja), Herbák István (Polgár), Thurzó Máté (Debrecen), Vadászi László (Megyaszó), Maczkó János (Tiszacser- mely). Színház a Városházán Szó-Kép Az Eszak-Magyarország, a Hajdú­bihari Napló és a Kelet-Magyarország irodalmi és művészeti melléklete. Megjelenik havonta. 1997. július 16. Felelős szerkesztő': Túri Gábor Irodalmi szerkesztő: S. Varga Pál Szerkesztőség: Debrecen, Dósa nádor tér 10. Postacím: 4001 Debrecen, Pf. 72. Telefon: (52)410-587. Fax: (52)417-985. A debreceni Városháza udvara ezm a nyáron is helvet ad színielőadásoknak. Július első hetében Görgey Gábornak az évad során a Csokonai Színházban bemutatott Komámasszony, hol a stuk- ker? című komédiáját tekinthette meg a közönség. Az előadás augusztus 15- én és 16-án ismét színre kerül. A nyári gyermekszínház programja három darabot kínál a Csokonai Szín­ház művészeinek előadásában. A Jám- bor-Szinovál-Takács szerzőhármas Csizmás kandúr című mesemusic.alje júliusban négy előadást élt meg. Szi- novál Gyula Panni és az álommanók című zenés mesejátékát július 18-án, 20-án, 25-én és 27-én, valamint au­gusztus 1-jén, 8-án és 10-én játsszák. A Fazekas Mihály nyomán színre vitt Lúdas Matyit augusztus 15-én és 17- én tekinthetik meg az érdeklődők. Mindegyik előadást Jámbor József ren­dezte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents