Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-14 / 162. szám
1997, Túlius 14., Hétfő ~ ...............Eredmények - Tudósítások ~ ~ A Hétvége Sporttá 11 „ Reméljük, balhé lesz!”- mérkőzés fiitballpálya nélkül Ultrák, hooligan-ek és sturm und drangosok különmeccsei a lelátókon és a stadionokon kívül STURM UND DRANG - a helyi huligáncsoport fantázianeve. Ez eredetileg egy német kifejezés, s a forrongó, még meg nem állapodott ifjúkorra utal. A csoport 1993-ban alakult, tagjai 18-28 évesek. Losonczi Kata Miskolc (ÉM) - Vannak fontosabb dolgok, mint a nők! A futball, a futball-huliganizmus és futball- huligán videofilmek megtekintése! - vallja jónéhány focirajongó barátom. Ma Magyarországon a mindennapi élethez, beszédtémáihoz legalább úgy hozzátartozik a futball, mint az, hogy mennyibe kerül a kenyér vagy a sör. Nem csoda, hisz honfoglaló őseink is a vándorlás során lószőr labdáikkal töltötték az időt. A foci kialakította szurkolótáborát, majd megszületett a futball-huliganizmus. Az 1985-ös brüsszeli tragédiát élő, egyenes adásban láthattuk, de vajon mire,számíthatunk itthon, hisz a DIÓSGYŐR bejutott az NBI-be, s az új idény a hazai huligánokat is városunkba hozza msjd. A huliganizmus előtörténete Már a múlt század végén, 1880-ban egy angliai kupadöntőn történtek összecsapások, amikor a szurkolók kővel dobálták egymást és vasúti síneket szedtek fel. A klasszikus huliganizmus Angliából indul ki - mint mozgalom - a 60-as évek végén, bár követői ekkor még munkás családból származó skin- head-ek, akik hosszú csíkos sálat és munkásbakancsot viseltek. Az angol mozgalomban háromféle típust különböztetünk meg: első a CASUAL, ide a pénzesebbek tartoznak, akik drága ruhákban járnak még drágább szórakozóhelyekre, rendezett körülmények között élnek, melyet rablás vagy korrupció útján, de biztosítanak maguknak. A ROWDY-k középosztálybeliek, míg a HOOLIGAN-ekhez a szakadt munkanélküliek tartoznak, akik csak azért járnak futballmeccsekre, hogy verekedjenek. Ezek jól szervezett csoportok, a vezetőket tekintély-elv alapján választják. Egy-egy csoportosuláson belül mindenkinek megvan a maga feladata, egyikük dalokat, szlogeneket ír, másikuk vezényli a szurkolókat, s vannak, akik beépülnek az ellenfél táborába, hogy összetűzésre adjanak okot. Legjobb huligánok a skótok, érdekes, hogy Skóciában belső ellentéten alapul a dolog: a katolikus CELTIC csapat - melyet egy ír szerzetes alapított a protestáns RANGERS ellen vívja vallás- és huligánharcát. Ultrák és egyszerű szurkolók A magyar nyelv huligánként emlegeti a futballrajongók egész táborát, pedig vannak jelentős különbségek. Az egyszerű, mondhatni hétvégi szurkoló csak kijár a meccsekre, buzdítja ked- yenc csapatát, szidja a bírót és barátaival a mérkőzés után beül sörözni egy közeli kocsmába. Ó nem fútballhuli- gán, igaz, néha összezörren egy-két idősebb szurkolótársával, de ezek nem komoly dolgok, ők nem tagjai egyetlen szervezett csoportnak sem. A futball-huliganizmus napjaink Európájában két típusba sorolható: vannak az ULTRÁK és vannak a HOOLIGAN-ek. Az ultrák mozgalma Olaszországból indult ki, ahol a szak- irodalom a 70-es évek végétól jegyez fel erőszakos cselekményekben bővelkedő meccseket, melyekben elöljáró csapatok a ROMA, az ATALANTA, a LAZIO és a NAPOLI voltak. Az ultra-típusú szurkoló-huligán egy szervezett mozgalom tagja, imádja csapatát és eleve elrendelés alapján gyűlöli az ellenfelet. A lelátón látványos a képük, adnak a külsőségekre. A csapat színeivel festik ki magukat, konfetti, mutatós zászlók, emblémák és dalok teszik látványosabbá a szurkolást. A hooligan típusú szurkolót Németország teremtette meg. Tettekben és gondolatvilágban nem különböznek az ultráktól, csak nem mutatósak a lelátón. Ők egyszerű, hétköznapi ruhákban járnak, nem adnak a külsőségekre, néhány zászló, embléma jelzi csak, kik is ők valójában, a hooligan- ek főleg az erőre építenek. Dél-Európára az ultra, Franciaországra a vegyes, míg Németországra, Hollandiára a hooligan-mentalitás jellemző. Tehát az ultrák és hooligan-ek belsőleg ugyanazok, szűkebb értelemben egy bizonyos csoport, tágabb értelemben egy mozgalom, a futball-huliganizmus elkötelezettjei. Nem a szurkoló típusa a lényeg, hanem az eszme. A huligán csoportok látatlanban gyűlölik egymást, úgy érzik, nemcsak a pályán kell eldönteni, ki a jobb, hanem a stadionon kívül is. Sajátos mérkőzés ez, az emberi erő harca, versengés. Aki győz, közismert, később híres-hírhedt lesz. Igaz, ma a meccseken szervezettebb a közbiztonság, így a huligánok kénytelenek előre megbeszélt helyen, erdőkben, elhagyatott parkolókban lebonyolítani sajátos mérkőzéseiket: „A verekedés, az kell!”. Igazi kihívás a csoportoknak, mert ilyenkor mindenki verekedni akar. Nem kell ok, radikálisok balhéznak egymással. Tény, hogy néha a focimeccs elveszti fontossági szerepét az ilyen rangadókon, de ha látványos a játék, akkor a sípszó után kezdődik az összecsapás. A focicsapatok egyébként sincsenek benne a forgásban: „Ők focizzanak, ne pofázzanak!. Mint ember, számomra külön-külön nem fontosak, a csapat a lényeg, viszont a jó játékost a teljesítményéért kell megbecsülni, s nem azért, mert jó fej vagy éppen bélyeget gyújt” - mondja Pető Zoltán fra- dista. A magyar mozgalom „A 80-as évek elejéig itthon nem volt szervezett mozgalom, csak ütötték egymást. Napjainkban már a huliganizmus sem olyan jó mint régen volt, kevesen járnak meccsre. Én fradista vagyok, ránk az angol huliganizmus jellemző. Nagy, magyar balhék? 1992 őszén a Fradi-Újpest rangadó, ahol utcai harcok, lövöldözések, voltak, vagy a 93-as, ahol a Fradi-szurkolók három milliós kárt okoztak. A hazai huligánok tréningruhában, futballmezben járnak, közkedvelt márkájuk az UMBRO,, - mondta Du- nyák András focista és fanatikus. De nézzük, hogy ma Magyarországon a focicsapatok szurkológárdáihoz mely huligán csoportok tartoznak. A Fradihoz a Ferencvárosi Hooligans, a 2-es Szektor, és a fiatalokat tömörítő Green Monsters. Újpesten működik az Ultra Viola Bulldogs, akik a legjobb ultrák, a Viola Kaos, akik hooligan-ek és a fiatalokból álló Ultra Korps. Kispesten az Ultra Red Boys, a Haladásnál az angol típusú Dog’s Front, a Vasasnál az Ultra Pirate Ros- soblue, az Ultra Vasas, Diósgyőrben pedig a Sturm und Drang fiatal huligánjai tevékenykednek. Kevés a huligánokhoz szóló hazai szakirodalom, csak a szurkolói klubok saját, fénymásolt magazinjaival és az országos terjesztésű III. Félidővel találkozhatunk. Htyrá Diósgyőr! STURM UND DRANG - a helyi huligáncsoport fantázianeve. Ez eredetileg egy német kifejezés, s a forrongó, még meg nem állapodott ifjúkorra utal. „A csoport 1993-ban alakult, tagjai 18-28 évesek. A látványos szurkolás nem jellemző ránk, nincs vezetőnk, nem festjük magunkat. Zászlónk puritán, a csapat piros-fehér színe az alap, melyen fekete-fehér emblémánk, és nevünk szerepel. Nagy megbeszéléseket nem szoktunk meccs előtt tartani, igaz, ameddig csapatunk NB-II-es volt, más huligán csoportok nem jöttek ide, de majd július 17-től! Itt, Miskolcon a rendőrség egyre szervezettebb erőkkel lép fel, nagyon vigyáznak, de azért lesz balhé, reméljük! Ha másként nem, majd meccs előtt intézzük el a dolgot elhagyott területeken. A mécsesek előtt nem nagyon szokott lenni anyázás, egyszerűen gyűlöljük az ellenfelet. Táborok között megvannak a telefonszámok, de itthon még nem megy ez szervezetten. Régebben az újpestiekkel beszéltünk meg egy találkozót, de két nappal előtte lemondták. Most még nem lehet tudni semmit, de reméljük balhé lesz!” - nyilatkozta névtelenül egy aktív sturm und drangos, aki többet nem mondott, arra hivatkozva, hogy így is sok gondjuk van a rendőrséggel, fokozottan figyelnek rájuk. Miért van futball-huliganizmus? „Csak. Erre nem lehet válaszolni! Mi van mögötte? Sok dolog, lényeg az, hogy üssük az ellenfelet! Társadalmi háttér? Nincs értelme erről beszelni” - Pető Zoltán válasza ez volt. Egy mozgalom, ami hozzátartozik a focihoz, ez tény. De mégis elgondolkodtató, az emberek miért űzik sportszerűen a huliganizmust. Ennek is, mint minden más társadalmi-szociológiai problémának a gyökere a múltban keresendő. Az ember - mint egyszerű lény - kezdetben küzdött a túlélésért, melyet csak agresszív módon érhetett el. Később küzdésvágyát, brutalitását elfojtott szenvedélyeit és ősi ösztöneit háborúk, forradalmak útján vezette le, a békeidőben pedig kocsmákban, zenéstáncos mulatságokban került összetűzésbe. A XX. század második felétől Európában - leszámítva a borzalmas délszláv válságot - mondhatni, általános a béke, egy egész kontinens lakossága már nem a túlélésért, hanem a megélhetésért küzd. Változnak a társadalmi berendezkedések, a politikai rendszerek. Az adott országok társadalmai nehezen dolgozták ezt fel, az elfojtott düh, indulat nem került felszínre, a kocsmai verekedések sem oldották. Maradt otthon a gyerekek es adott esetben az asszony elverése. Tehát a belső indulatok lefojtása az, ami a huliganizmust világra segítette. Ezek a futball-huligán férfiak is csak indulataikat vezették le kezdetben, melyhez Európa legkedveltebb játéka kellett. A kezdeti spontán összeütközéseket a csoportosulások, majd maga az önirányító mozgalom váltotta fel. Olyan ez, mint két ősi törzs, akik beleuntak a gyűjtögetésbe, s üzentek egymásnak: Gyertek, fiúk! Meijük össze erőinket, ki a jobb! A focibalhek is ilyenek. Kell az önmegvalósításhoz, jo téma, mert lehet róla beszélni, fanatizmus, mert egy-egy futballcsapat különös szurkolótáboráról van szó. A saját szabályain belül működőképes addig, amíg nem válik tömeghisztériává, és nem szed áldozatokat. Olyankor nincs tettes és nem is lehet. Tömeg van. Jó lenne számba venni, mi ésszerűbb: hagyni, hogy két huligáncsoport a saját kódexe szerint intézze el viszályát, vagy - ahogy eddig történt - ellenségesen fellépni és ezzel kirobbantani a tragédiákat... A* AC Milan ultrái sokat adnak a látrványra Az ultrák mozgalma Olaszországból indult ki, ahol a szakirodalom a 70-es évek végétől jegyez fel erőszakos cselekményekben bővelkedő meccseket, melyekben elöljáró csapatok a ROMA, az ATALANTA, a LAZIO és a NAPOLI voltak. Felvételünk a nápolyi ultrákról készült egy Napoli - Juventus bajnoki mérkőzésen.
