Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-11 / 160. szám

1997. Iúlius 11.» Péntek Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Angol befektetők Kövesden Közös céget alapítanak, de a Zsóryt nem árulja az önkormányzat □ Idegenforgalom Budapest (MTI) - Több turista ér­kezett május végéig Magyarország­ra mint tavaly az első öt hónapban, de júniusban már visszaesett a ha­zánkba látogatók száma - össze­gezte az eddigi idegenforgalmi mér­leget Katona Béla. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) el­nöke csütörtöki sajtótájékoztatóján tovább részletezve a statisztikát, tudatta: januártól májusig 4,8 szá­zalékkal több, mintegy 13 millió külföldi látogatott Magyarországra. Ebből csaknem hatmillió volt a tu­rista. A külföldiek majdnem 38 millió vendégéjszakát töltöttek el hazánkban. A német turisták 30 százalékkal, az osztrákok 12 száza­lékkal, a jugoszlávok 32,5 százalék­kal, a szlovákok 10 százalékkal vol­tak itt több napot, mint 1996 azo­nos időszakában. Az EU-tagálla- mokból érkező vendégek a tavalyi adatokhoz viszonyítva 17 százalék­kal, az OECD-országokból érkezet­tek 15 százalékkal többet időztek Magyarországon. A kereskedelmi szálláshelyek úgynevezett külföldi vendégéjszakáinak száma az első öt hónap során 2,6 millió volt. Ez az összes „turistaéjszaka” 7 száza­lékát teszi ki. Kiemelkedő a növe­kedés a nyaralóházakat és a kem­pingeket igénybe vevők számát ille­tően: az emelkedés 35, illetve 21 százalék. A kereskedelmi szállás­helyeken töltött belföldi vendégéj­szakák száma 5,7 százalékkal, míg a szállodákban töltötteké 7,4 száza­lékkal emelkedett. A szállodák szo­bafoglaltsága az év első öt hónapjá­ban 41,8 százalék volt. Ipari termelői árak Budapest (MTI) - Az ipar terme­lői árai májusban 0,7 százalékkal haladták meg az áprilisi és 19,1 százalékkal a 12 hónappal azelőtti értéket. A belföldi értékesítés ár­szintje 0,3 százalékkal, az export forintban mért árszintje pedig 1,6 százalékkal növekedett az előző hó­naphoz képest. Az elmúlt egy év alatt a belföldi árak 19,3 százalék­kal, az exportárak pedig 18,7 száza­lékkal emelkedtek - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal. A belföldi árak növekedése ebben az évben májusban volt a legalacso­nyabb, tavaly is mindössze egy alka­lommal, júliusban mért a hivatal ha­sonlóan szerény árnövekedést. Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - A jö­vő év tavaszára realizálódhat annak a beruházásnak a meg­kezdése, amit két angol cég, az önkormányzattal közös vállal­kozást létrehozva szeretne megvalósítani a mezőkövesdi Zsóryban, a volt katonai repü­lőteret is bevonva. A tárgyalá­sok jelenlegi állásáról és a ter­vekről Malcolm Fudge, a Cent­ral European Properties igaz­gatója, Harry A. Codd, a Codd és Társai vezérigazgatója, és Herkely György, Mezőkövesd polgármestere tájékoztatta a sajtó képviselőit. Jelenleg a tervezett közös vállalko­zás létjogosultságát szeretnék bebi­zonyítani a megvalósíthatósági ta­nulmány elkészítésével - tudtuk meg az angol befektetők képviselői­től -, akik valójában az angol kor­mány támogatásával tárgyalnak a városban. A beruházások, s a közös vállalat háttere a Zsóry, liiszen erre van alapozva a terv, s persze a repü­lőtérre, aminek polgári hasznosítá­sát tervezik, akár úgy, hogy tulaj­donjogot kapna a város, vagy csak bérleti jogot. A repülőtér mintegy „bejárati lehetőségként” merült fel - mondta Hairy A. Codd -, hiszen a környéken egyelőre még a vonat és autóközlekedés nem olyan, amit ők szeretnének. Maga a repülőtér nem­csak nekik, hanem a megyének is fontos lesz. A fejlesztésekhez szeret­nék a lakosság véleményét is kikér­ni - hangsúlyozta a vezérigazgató -, hiszen számukra is fontos, hogy az emberek hogyan fogadják őket a vá­rosban, s hogy a kövesdi állampol­gárok javaslatai, érdekei is érvénye­süljenek a beruházások során. Budapest (MTI) - A rendkívüli időjárás az első félévben az előzetes felmérések szerint 100 ezer hektá­ron okozott súlyos károkat, ez 9 milliárd forint árbevételkiesést je­lent a mezőgazdasági termelőknek. Az ország szántóterületéből csak­nem 75 ezer hektár károsodott, el­A beruházási terv a Zsóryra alapoz Arról, hogy az önkormányzat a Zsóryt. árulná, szó sincs - jelentette ki Herkely György polgármester -, minthogy már sok kövesdiben fel­merült ez a gondolat - kellő tájéko­zottság hiányában. A fejlesztések végrehajtására létrehoznak egy kö­zös társaságot, s mikor már a meg­valósíthatósági tanulmány ismert­té válik, s „forintosíthatóak” az el­képzelések, akkor döntenek arról, hogy a közös cégben milyen rész­arányban vesz részt az önkormány­zat. Ekkor, vagyis ősszel kerül sor egy lakossági fórumra, ahol min­denki részletesen megismerkedhet a tervekkel. A tervbe vett fejlesztések anyagi hátteréről Malcolm Fudge igazgató szólt. Előzetes elgondolásaik alap­sősorban a belvíz, a vihar és a jég miatt - derül ki a Földművelésügyi Minisztérium jelentéséből. A tavaszi fagy 20 ezer hektárnyi gyümölcsöst sújtott. A legnagyobb terméskiesés Bács-Kiskun megyé­ben volt: 12 ezer hektáron 2,3 milli­árd forint. Május végén Hajdú-Bi­ján 15-20 millió angol fontra becsü­lik a beruházás összegét, ami tulaj­donképpen azt is célozná, hogy a fürdő ne csak egy szezonális, nyári bevételt jelentsen, hanem az év ti­zenkét hónapjában folyamatosan profitot hozzon. Persze a terület pá­lyázati lehetőségeivel is élni szeret­nének. A beruházókat nagyban segítené az - folytatta Herkely György pol­gármester -, ha Mezőkövesdet és a repülőteret vállalkozói övezetnek minősítenék, ennek érdekében már megtették a szükséges lépéseket. Az angol befektetők úgy vélik: amennyiben az előkészítések jó ütemben haladnak, akkor már ta­vasszal megkezdődhet a Zsóry fej­lesztése, és az együttműködés. har megyében 13 községet ért ka­tasztrofális jégverés, amely a ter­mőterület mellett az épületekben is jelentős károkat okozott. A szőlőül­tetvényekben 4,5 ezer hektáron pusztított ajég. Az őszi bűza aratá­sa Bács-Kiskun megyében szórvá­nyosan megkezdődött. Elemi károk a mezőgazdaságban „Árfolyamok Tőzsde Index júl. 10.: 7219,20 -77,44 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. július 10. VALUTA DEVIZA VÉTEL Eladás Középárf. 312,08 329.01 319,43 Angol font 311.81 326,93 319,37 310,76 328,33 319.55 135,53 146,57 140,45 Ausztrál dollár 136,52 144,36 140,44 136,33 144,76 140,55 505.12 541,57 520,74 Belga frank* 505.69 535,73 520,71 505,42 536,68 521,05 27,23 29,35 28,22 Dán korona 27,20 29,20 28,20 27,38 29,07 28,23 34,97 37.69 36.24 Finn márka 3.5.03 37,51 36,27 35,21 37,39 36,30 30,88 33,11 31,84 Francia frank 30,92 32,74 31,83 31,02 32,67 31,84 92,55 99,23 95.41 Holland forint 92,7i 98,21 95,46 93,01 97,98 95,49 162,18 174,78 168,06 Japán yen* 136,68 172,40 160,04 163,15 173,25 168,20 133,07 143.42 137.90 Kanadai dollár 134,05 141,67 129,59 133,76 142,03 137,89 104,96 110,65 107,43 Német márka 104,59 110,37 107,48 104.83 110,21 107,52 24,92 26,85 25,82 Norvég korona 24.08 26,64 25.76 25,02 26,57 25,80 106,82 114,52 110,12 Olasz líra** 107,13 113,13 110,13 107,28 113,01 110,15 14,92 15,73 15,27 Osztrák schilling 14,86 15,68 15,27 14,89 15,65 15.27 101,19 112,91 106,52 Portugál escudo 102,60 110,22 106,51 103,35 109,74 106,55 122,81 132,35 127,26 Spanyol peseta* 123,59 130,91 127,25 123,51 131,15 127,35 126,79 133,66 129,77 Svájci frank 126,12 133,22 129,67 126,42 133,17 129,79 23.64 25,48 24,50 Svéd korona 23,70 25,34 24,52 23.81 25,29 24,55 18.5,04 195,08 189,40 USA dollár 184,09 193,89 189,39 184,76 194,23 189,49 204,56 220,46 211,98 ECU 204.09 219.05 211,97 205,74 218,46 212.10 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitel­bank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Végállomás: Farkasgödör helyett Tardona A fenntartók reményei szerint a szó átvitt értelmében is kijöhet a gödörből a lillafüredi kisvasút A vastagon jelölt vonal a kisvasút új útvonala A tanulmányterv szerint a parasZ- nyai szárnyvonalból Tizés-bérc elölt ágazik le a Tardonára vezető sínpár. A bércet körbejárva leeresz­kedik a Harica-patak völgyébe. A Haricán átkelve az Obakasztógöd- rön és a Koponya-tető nyergén át megy tovább a Tardona-patak völ­gyébe, és fut lie a Tardonától 1 ki­lométerre eső végállomásra. Miskolc, Tardona (ÉM - GSL) - A tavaly fennállásának 75 éves év­fordulóját ünneplő Lillafüredi Ál­lami Erdei Vasút (LÁEV) feladat­köre az utóbbi években fokozato­san a személyszállításra szűkült, és pályája is egyre rövidebb lett. Most azonban tervek készülnek egy új, Tardonáig vezető szakasz megépítésére, ami 2000-ig el is készülhet. Feltéve persze, hogy ehhez az idegenforgalmuk fej­lesztésében érdekelt kistelepülé­si önkormányzatoknak sikerül mintegy 70 millió forintot sze­rezni. A nagy múlt A bükki erdei kisvasút megépítését az 1910-es évek végén határozták el, mikor a trianoni döntés következté­ben újra kellett szervezni az ország gazdaságát. Fő feladata az volt, hogy az elcsatolt területek erdei helyett a Bükkből szállítson alapanyagot a fa­iparnak. A pályát 1921-ben adták át, de első fénykorát ’27-től élte, a Palo­taszálló és környéke kiépülésének, valamint a nyomában fellendülő ide­genforgalomnak köszönhetően. A második fellendülést a szocialis­ta tervgazdálkodás acélipari elő­irányzatai tették lehetővé. A ’60-as években már 50 kilométernél is hosz- szabb volt a pályája, és 1-1,5 tonna/kilomóter a teljesítménye. A Bükkből fát szállított a ládi átrakóba és mészkövet a diósgyőri és ózdi ko­hászatnak. Mindemellett természete­sen a személyszállítás sem szünetelt. A kisvasút ipari jelentősége időköz­ben fokozatosan elenyészett. A régió nehéziparának leépülése miatt több mint egy évtizede csupán, mint ide­genforgalmi látványosság üzemel. A „kis” jelen- Tavaly 3 kilométernyi sínt szedtek fel ismeretlen tettesek - fakadt ki Ju­hász László, a LÁEV üzemigazgató­helyettese. A tolvajok eddig több mint 20 millió forint kárt okoztak. A minap például a taksa-lápai szárny­vonalon szedtek fel 800 métert. Ezt a szakaszt tavaly tettük nehéz munká­val járhatóvá, de úgy látszik felesle­gesen. Menetrend szerint csak a 14 kilo­méter hosszú garadnai fővonalon közlekedik a kisvasút. Alkalomsze­rűen, megrendelésre a parasznyai szárnyvonalon indítanak még sze­relvényeket. így közlekednének to­vább Taksa-lápára is az idegenfor­galmi szezonban, ha lenne min. Ez a hosszabb, 18,7 kilométeres, Far­kasgödör végállomásra vezető vonal azonban már évek óta csak részle­gesen üzemel a hiányzó sínek miatt- közölte Trauber Hubert üzemigaz­gató.-Amióta csupán a személyszállí­tás az egyetlen bevételi forrása a kis­vasúinak, nem lehet szó komolyabb rekonstrukcióról, - tájékoztatott Ko- rek Károly, az Észak-Erdő Rt. mű­szaki osztályvezetője, aki a LÁEV vasúti szakfelügyelője is egyben. - Bár az üzletág nem működik rosszul, tavaly például 150 ezer utast szállí­tottunk, ennek a fele diák illetve gye­rek volt, tehát az utánpótlás is meg­van. Ezzel együtt, a 9 millió forintos árbevétel mellé, pályázatok útján szereztünk még pénzt, konkrétan 15 millió forintot, de még ez az összeg is csak a fővonal fenntartására elég. A személyszállítás a világon mindenütt állami támogatásra szorul, a MÁV sem működik másként - folytatta a szakfelügyelő. - Az állam szempont­jából nem feltétlenül szükséges kis­vasutak azonban nehezen jutnak for­rásokhoz. A közvélemény tiltakozása ellenére jónéhányat fel is számoltak az utóbbi években. A lillafüredi ide­genforgalmi szerepének és ipartörté­neti értékének köszönheti létezését. A lehetséges jövő- A LÁEV jelenleg az Észak-Erdő Rt. üzemágaként működik - és akárcsak az rt. - az állam illetve a Földműve­lésügyi Minisztérium tulajdonában van. Mivel a teherszállítás fejleszté­sére még távlati kilátások sincsenek, az idegenforgalom az egyetlen forrás, amitől fellendülést várhat a kisvasút. Ebben igen hasonlít helyzete az olyan kis bükki településekhez, mint Má- lyinka vagy Tardona. Innen ered az ötlet, hogy a foglalkoztatási gondok­kal küzdő észak-bükki falvakat az er­dei vasút segítségével kapcsolják be az idegenforgalomba - újságolta Ko- rek Károly. Az új, Mályinka határán át Tardo­náig tartó, 5,7 kilométeres szakasz Ti- zes-bérc előtt ágazna le, így a Papír­gyártól számítva 22 kilométer lenne a menettáv. A nyomvonalat már ki is tűzték, a tanulmánytervek elkészül­tek, „csak” a pénz hiányzik. Az eddigi számítások szerint mintegy 70 millió forintba kerülne az építkezés. Az két­ségtelen, hogy az érintett települések anyagi segítségére is szükség lesz.- Tardona számára az idegenfor­galom látszik az egyetlen elérhető ki­törési pontnak - vélekedett Tóth Jó­zsef polgármester. - A fakitermelés ugyanis nem megfelelő perspektíva a fiatalok itt tartásához, és a falu fej­lesztéséhez sem elég jövedelmező. Az elképzelés megalapozottságát igazolja, hogy egyre több alföldi szár­mazású ember vásárol házat Mályin- kán vagy Tardonán üdülés céljából. A környék is van olyan szép mint Szil­vásvárad, amely ráadásul már túlter­helt, nem képes megfelelően ellátni a vendégeit.- Persze tudjuk, hogy nem elég egy vasútvonal - nyugtázta a polgár- mester. - Az idelátogatókat fogadni is kell. De a faluban már most van­nak vállalkozók, akik vendéglőt, szál­lodát építenek. Az állomásépület he­lyét is kinéztük. Az infrastruktúra fejlesztéséhez és a pálya megépítésé­hez azonban csak pályázatok útján tudunk forrásokat teremteni. A me­gyei területfejlesztési tanács eddig minden segítséget megadott, remél­jük pénzt is kapunk. Élsósorban az FM, a munkaügyi és környezetvédel­mi tárca pályázataira számítunk. Ha minden sikerül 2000-ben már fogad­hatjuk a vendégeket.

Next

/
Thumbnails
Contents