Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-09 / 158. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1997. Július 9-, Szerda A tokaji városháza híreiből Tokaj (ÉM - PT) - A malajziai miniszterel­nököt kísérő üzletemberekkel találkozott jú­nius végén Májer János polgármester. Maláj befektetők A Landmarks Berhad nevű szállodaláncolatot üzemeltető befektető cég (Kuala Lumpur) igazgatójával, Dato’ Mohd Annuar Bin Sena- wival folytatott megbeszélés során egy Tokaj­ban létesítendő szálloda megvalósításáról tár­gyaltak. Szóba került a zsinagóga és a szociá­lis otthon jelenlegi épületének lehetséges hasznosítása is. A maláj üzletember az TTD Hungary cég által korábban elkészített ma­gyarországi befektetői programcsomagból ér­tesült a tokaji idegenforgalmi projektekről, melyeket érdeklődéssel tanulmányozott, és kijelentette, hogy részletesebben is tanulmá­nyozza majd a tokaji lehetőségeket. Új busz a diákoknak Az Ikarus Rt. nyerte meg (a 30-40 főt szállító buszok kategóriájában) a Belügyminisztéri­um Közbeszerzési Irodája által kiírt pályáza­tot, mely az iskolabuszok vásárlására önkor­mányzatok részére adott támogatás felhasz­nálására vonatkozik. így Tokaj önkormányza­ta megrendelt a cégtől - a korábban erre a célra elnyert 19,2 millió forintból - egy darab 32 személyes iskolabuszt. A cég várhatóan ez év őszén szállílja le a járművet az általános iskola számára. _Ém-portré A műszaki eladó Miskolc (ÉM - SZA) - Édesapja gépész volt. A nyolcadik osztály elvégzése után a 100-as Ipari Szakmunkásképzőbe je­lentkezett, ahol géplakatosnak tanult - árulja el magáról Szegedi Lajos, aki há­rom éve műszaki eladóként dolgozik.- Az iskolát követően a tanulást még nem hagytam abba. Meggyőződésem volt akkor is és most is: az embernek szüksége van az érettségire a szakmája mellett. Ez számomra alapvető követelmény - mondja. Egy évtizeden keresztül dolgozott a Diós­győri Gépgyárban, ahol lakatos, marós, helyi anyagbeszerző és gyártmánytervező feladato­kat is ellátott. Aztán a Medicorhoz került. Ott ismerkedett meg feleségével, akinek egyéb­ként gyártástervezői végzettsége van.- Három éve már, hogy a műszaki boltban szolgálom ki a vevőket. A legtöbben kötőele­meket, főleg anyákat, csavarokat, facsavaro­kat keresnek. Ha szétnéz, láthatja, széles az áruválaszték. Nem tudom fejből mindegyik­nek az árát. Itt inkább az a mérvadó, hogy tudjam: mit, hol kell keresnem. Előfordult már, hogy a közelben lakó idős nénik ajtózárat vásároltak a boltban és meg­kérték, segítsen felszerelni. A kérésnek ter­mészetesen szívesen eleget tett.- Otthon is mindig van mit szerelni, mert hol a vasaló, hol a vízcsap, hol pedig a varró­gép romlik el. Amikor aztán a bütyköléssel végzek, kimegyek a lyukóbányai telkemre, pi­henni. A tábori ágytól a kórházi ágyig Leginkább a vándortáborokban betegszenek meg a gyerekek Nyári napközis tábor. Vigyáznak a rendre - a szabályokat betartják, így nem jellemző, hogy ételmérgezés for­dulna elő. Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - ND) - Az idén még nem szállítottak be tábo­rozó gyermekeket ételmérge­zéssel a fertőzőosztályára, de mint az osztály főorvosától megtudtuk: szinte minden év­ben találkoznak olyan iskolá­sokkal, akik a kórházban feje­zik be a táborozást. Megyénk egyetlen fertőzőosztálya, a Semmelweis Kórházban, csu­pán 110 férőhellyel rendelke­zik, a múlt héten már betege­ket kellett hazaküldeniük. Alig kezdődött meg a nyár, máris tá­bori ételmérgezésről szóltak a hírek. A napokban történt eset (még) nem érintette Borsod-Abaúj-Zemplént.- Az idén még nem volt ételmér­gezés a táborokban - tudtuk meg Kozsil Rudolfnétól, az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat (ÁNTSZ) megyei közegész­ségügyi felügyelőjétől. Elmondta: a táboroztató iskolák kötelessége be­jelenteni az érintett városi ÁNTSZ- eknél a táborokat; a szolgálat el­lenőrzi a szálláshelyeket, a tisztál­kodási és higiénés feltételeket, az ivóvízellátást, a főzési lehetősége­ket. Az úgynevezett vándortáboro­kat a megyei ÁNTSZ-nél kell beje­lenteni (eddig egyről tudnak a köz­pontban). Azok az iskolák, amelyek nem tesznek eleget a bejelentési kötelezettségnek, felelősségre vo­násra számíthatnak: a tisztiorvosi szolgálat közbenjárására a helyileg illetékes önkormányzat intézkedik az ügyükben. Az ÁNTSZ szakértője állítja: praxisában erre még nem volt példa. Az ok prózai: az iskolák nagy része nem ismeri a szabályo­kat, az ÁNTSZ pedig nem tudja, hol van az összes tábor. Mennyire van felkészülve a me­gye egyetlen fertőzőosztálya az esetleg ételmérgezésben megbete- gedők fogadására? - erről kérdez­tük az illetékest. Karászi Júliától, a Semmelweis Kórház infectológiai osztályának (az ételmérgezéses megbetegedéseket itt kezelik) főor­vosa ezzel kapcsolatban úgy nyilat­kozott: egyelőre nincs tábori étel­mérgezéses esetük, ami nem jelenti azt, hogy nem is lesz. Minden év­ben érkeznek hozzájuk táborokban megbetegedett gyerekek. A napkö­zikben szigorúan és rendszeresen ellenőriznek az ÁNTSZ szakembe­rei, így ott nagyon ritkán fordul elő baj. A legjellemzőbbek az úgyneve­zett vándortáborokban elszenve­dett ételmérgezések: a gyerekek magukkal cipelik az otthon becso­magolt élelmiszereket. A szervezők okosan teszik, ha a szülők figyel­mét felhívják: romlandó ételeket ne csomagoljanak a gyerekeknek, és csak megmosott gyümölcsöt vigye­nek magukkal elemózsiaként. A konzerveket felbontás után azon­nal el kell fogyasztani, hiszen a melegben azok is megromlanak. A fertőzőosztályon 110 ágy ta­lálható, ide kerülnek a szalmonel- lás vagy más ételmérgezést szenve­dett betegek. Az ágyak felét gyer­mekeknek tartják fenn, de meg­esett már, hogy más osztályokon is Jertőzőrészleget” kellett kialakíta­ni, annyi beteg akadt.- Most 69 embert kezelünk. A múlt héten az enyhébb hasmenése- seket már haza kellett küldeni helyszűke miatt - tudtuk meg a fő­orvostól, aki elmondta: jelenleg a betegség leginkább családokban üti fel a fejét. A zömmel szalmonellás eredetű megbetegedések (a főorvos nem nevezné tömegesnek) lefolyá­sának ideje változó, akár hetekig is eltarthat a gyógyulás, a megbete­gedett szervezettől függően. Áll az új hivatal fala Bocs (ÉM - SZA) - Már állnak az újonnan épülő bocsi polgármesteri hivatal falai. A beruházással kap­csolatban Lippai Lajos polgármes­ter elmondta: a régi hivatal már al­kalmatlan volt a korszerű ügyfél- forgalomra, illetve ott nem volt há­zasságkötő terem. A mintegy 750 négyzetméter alapterületű épület - általános forgalmiadó nélkül - 54 millió forintjába kerül az önkor­mányzatnak. Ezt saját forrásból fi­zetik. A ma még polgármesteri hivatal­ként funkcionáló épületben kap majd helyet az a közhasznú gazda­sági társaság, melynek tulajdonos az önkormányzat. Júliusi hő(ár)hullám Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Fe­lülvizsgálták a mezőkövesdi váro­satyák a második félévre szóló munkatervüket. E szerint már júli­usban határoznak a távhőszolgál­tatás új fűtési szezonra vonatkozó díjáról. Szeptemberben döntenek a városi kitüntetések odaítéléséről, s a Mezőkövesd várossá válásának 25. évfordulójára készülő Mezőkö­vesd monográfiáról is tárgyalnak. Közhasznú társaság Tiszalúc (ÉM - SZA) - Közhasznú társaságot alapított Tiszalúc ön- kormányzata július elsejével. Ez a település ivóvíz-ellátásban, kom­munális szemétszállításban vesz részt - a kht. községüzemeltetési feladatokat lát el. Parkoló épül Riese (ÉM - SZA) - Parkolót ala­kítanak ki a ricsei rendőrőrs épüle­te körül. Ennek elkészülte után 15 járművel lehet majd egyszerre vá­rakozni az őrsnél. 1*0 Burkolnak Alacskán Alacska (ÉM - SZA) - Új aszfalt- burkolatot kap az idén a Dózsa György utca. Áz alacskai önkor­mányzat ezzel egyidejűleg kiépíte­né a vízelvezető rendszert is. A munkálatokat a község gázrészvé­nyeinek értékesítésből befolyt összegből (a mintegy 6 és fél millió forintból) fedezi az önkormányzat. „Gumi jogszabály” ellen pereskednek Algériainak lenni magyar családdal is eltart egy ideig Kazincbarcika, Miskolc (ÉM - SZN) - Két algériai állampol­gár nem érti, hogy magyar fe­leséggel és gyerekekkel, saját miskolci lakással és prosperá­ló vállalkozással, biztonságos jövedelemmel miért nem kap­hatnak évek óta letelepedési engedélyt. A Megyei Rendőr­főkapitányság szerint az egyé­ni elbírálás a kérelmek ügyé­ben szabályszerűen történt, minden esetben lehet jogor­voslattal élni, az azonban nem a rendőrségen múlik, hogy a bírósági döntések átfutási ideje olyan hosszú, amilyen. A két algériai fiatalember, Otma- ni Nacer Eddine és Chikhaoui Mohamed Cherif 1989-ben, illetve 1991-ben jött először Magyaror­szágra. Azóta már megnősültek, gyermekeik is vannak, akik any­juk és születési helyük révén ma­gyar állampolgárok. Az algériaiak munkavállalási engedélye, vállal­kozása szabályos. Adóznak a ma­gyar államnak, Miskolcon laká­suk van, a letelepedési engedély- kérelmüket azonban elutasította az igazgatásrendészeti hatóság. Ügyvédjük szerint a külföldi ál­lampolgárok egyébként is megle­hetősen kiszolgáltatottak, ha még a letelepedéssel kapcsolatos „gumi jogszabályt” is kedve sze­rint értelmezi a hatóság, akkor hátrányuk még nagyobb. Otmani Nacer 1995. augusztu­sában kért először letelepedési engedélyt, majd a kétszeri eluta­sítást követően bírósághoz for­dult. A miskolci és a megyei bíró­ság első és másodfokon is per­nyertesnek hirdette ki, és hatósá­gi önkényességet állapított meg. Ennek ellenére éppen a közel­múltban utazott Algériába újabb adminisztrációs ügyekben, hogy magyarországi tartózkodását már sokadszor meghosszabbíthassa.- Mindig más kifogást talál­nak, úgy érzem, csak játszanak velem. Hol a megélhetésembe, hol a lakásomba, hol a munkavállalá­si engedélybe kötöttek bele, és mindig csak ideiglenes tartózko­dási engedélyt kaptam, aminek a meghosszabbításához állandóan Algériába kell utazni. Én nem azt mondom, hogy ez rasszizmus, de nem vagyunk mi bűnözők, hogy így kelljen bánni velünk. Külföl­diként plusz 14 ezer 700 forintot kell fizetnem egy teljes körű egész­ségügyi vizsgálatért, amikor ugyanúgy fizetem a tb-t, mint a magyar vállalkozók - méltatlan­kodik az algír férfi jó forgalmú kazincbarcikai üzletében. Társa most fogott perbe, szintén pa­naszkodik.- Az én kérelmem elutasítását is azzal indokolták, hogy a havi jövedelmem a megélhetési mini­mumot nem éri el, azt mondták, ez 18 ezer forint. Most 25 ezer 400 forint az adózott havi kerese­tem, csakhogy ezt összevonták a feleségem önálló jövedelmével, és elosztották háromfelé, ami a be­vándorlási törvénnyel ellentétes, mert csak én kérek letelepedési engedélyt. 12 ezer dollár lekötött pénzem van, de ezt sem veszik fi­gyelembe biztosítékul. Megnézték a lakásunkat, ők maguk mond­ták, hogy az átlagos magyar ál­lampolgár örülne, ha így élhetne. Szerintem nincs esélyegyenlőség, mert az én feleségem és gyerme­kem akkor megy Algériába és an­nyi időre, amennyire akar, én vi­szont nem felelek meg a letelepe­déshez szükséges feltételeknek, hiába teljesítem azokat. A panaszosok ügyvédje nem először fordult a Magyar Emberi Jogvédő Központhoz: vizsgálja felül és lépjen föl a tetszőlegesen értelmezhető paragrafusokkal szemben, az ugyanis nem elfogad­ható, hogy a magyar állampolgá­rok jövedelmének többszöröse sem elegendő a megélhetés anya­gi fedezetéül a hatóság önkényes kifogása szerint. Kiss Attila, a megyei rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetője viszont nem találja külö­nösnek, hogy ennyire elhúzódik egy-egy egyénileg elbírált ügy. A megyei főkapitányságon a kére­lem benyújtását követő 120 na­pon belül első fokon, majd az ORFK-nál 60 napon belül másod­fokon kell határozatot hozni, s ha továbbra is kifogás van, lehet bí­rósághoz fordulni, áz alperes min­dig az ORFK. Ha a perben lassan születik a döntés, az nem rajtuk, hanem a bíróságon múlik. A há­zasságkötés egyébként nem ala­nyi indok a letelepedéshez, a ha­tóság eljárásának pedig számos korlátja van. Amennyiben a kö­rülményeket nem jól mérlegelték, a bíróság hatályon kívül helyezi a döntésüket, de ő maga másodfokú ítélettel még nem találkozott, és eddig az ORFK-tól sem kapott utasítást, miként járjon el a konkrét ügyekben. Mi a gumi? Petrik László őrnagy (megyei rendőr-főkapitányság) adott betekin­tést lapunknak az idegenrendészeti törvénybe. E szerint a legfőbb feltételek, amiknek teljesülniük kell: családegyesítés, 3 év jogsze­rű Magyarországon tartózkodás (a folyamatosság úgy értendő, hogy évi 45 napra hagyható el az ország), bizonyított magyar nemzetiség (akár felmenő egyeneságon is). Ha a három közül bármelyik teljesül, a másik kettő alól már felmenthető a külföldi állampolgár. Szigorúbb a mérlegelés a lakás- és a megélhetési körülmények te­kintetében, főként, ha nem Magyarországon tanuló diák, vagy családtag a kérelmező. A „gumi jogszabály" cikkünk szereplői­nek esetében a megélhetésre vonatkozik, a rendőrség ugyanis az összevont jövedelmet elosztja a családtagok számával, és az egy főre eső jövedelemmel számol, a jogász szerint azonban egy kül­földi állampolgár letelepedéséről, és nem egy külföldi családéról van szó, itt a magyar feleség önálló jövedelemmel rendelkezik. Vitás továbbá a letétbe helyezett nagyobb összeg is, a hatósági szakember szerint ezt azért nem veszik figyelembe rendszeres jö­vedelemként; mert számos esetben előfordult, hogy a bevándor­lás engedélyezéséig kölcsönkért összegekkel, illegális pénzekkel próbálták a feltételt teljesíteni a kérelmezők.

Next

/
Thumbnails
Contents