Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-08 / 157. szám
pan Itt-Hojf 4 Interjú Lelkipásztor, egyháztörténész, helytörténetíró i Ítt-Hon Riport 5 Nagy Zoltán Ónod (ÉM) - A Rákóczi szabadságharc nevezetes eseményét, a Habsburgok trónfosztását kimondó országgyűlés 290. évfordulóját méltó módon ünnepelte a községjúnius elején. Tudományos emlékülést tartottak és az önkormányzat megjelentette Ágoston István nyugalmazott református lelkipásztor Rákóczi néphagyományok Ónodon című könyvét. Ebből az alkalomból beszélgettünk a tiszteletes úrral. • Tősgyökeres miskolci, pontosabban hejőcsa- bai, születésű vagyok. Apám itt volt köztisztviselő, Csabán gyerekeskedtem, itt jártam elemi iskolába. Korán megmutatkozott vonzalmam a történelem, a helytörténet iránt. Ezt köszönhetem kiváló tanítóimnak, így Kocsis Ferencnek, valamint Budai Elemérnek. Főleg Kocsis tanító úrral jártuk a környéket és helyben ismerkedtünk például a diósgyőri, az ónodi vár történetével. Az elemi után a Lévay Gimnáziumban tanultam, majd az érettségit követően Sárospatakra jelentkeztem ’49-ben a teológiai akadémiára. Két év után ezt megszüntették, így végül Debrecenben végeztem. Segédlelkészként itthon, Hejócsabán kezdhettem, majd következett Alsózsolca, Abony, Ózd, mígnem 5 év után - miközben letettem a lelkészi képesítő vizsgákat — Hejőbábára neveztek ki rendes lelkésznek. Ott ismertem meg feleségemet, Gedeon Aranka védőnőt. Nehéz évek voltak ezek, nekem is mint lelkésznek, feleségemnek pedig azért, mert nagy körzetet látott el: Hejőbába, Nemes- bikk, Tiszaoszlár, Hejőkürt, Dollár, Mór, Pataki tanyák, az Igrici Állami Gazdaság tartozott hozzá. □ A Hejőbábán töltött 11 év után Ónod következett... • Új állomáshelyemen a lelkészi feladatok ellátása mellett többen igényelték, hogy foglalkozzam a község történelmével. Több mindenre felhívták a figyelmemet, ezért kezdtem a múltban búvárkodni, kutatni. Ezt azért is tehettem, mert a teológián is foglalkoztam egyháztörténettel. Ónodnak számos nevezetessége van várán kívül is. Itt született Lorántfíy Zsuzsanna, 2000-ben ünnepeljük születése 400. évfordulóját. Jó volna ebből az alkalomból szobrot állítani emlékére, mert eddig nincs emlékhelye Ónodon. Itt látta meg a napvilágot Török Sophie, Kazinczy Ferenc felesége. A község szülöttje volt Wemer Gyula, a századforduló egyik termékeny íróAz ónodi vár Fotó: Farkas Maya Kiadvány készül az ónodi országgyűlés 290. évfordulójára egyénisége. E hagyományok sorában természetesen a legfontosabbak a várhoz, a Rá- kócziakhoz kapcsolódnak. A nevezetes események között említsem Ágoston István meg, hogy Rákóczi György az ónodi várban tárgyalt a linzi béke előkészítéséről. □ Tiszteletes úrnak már korábban is volt kapcsolata Ónoddal, szívügyének tekintette a vár maradványainak mentését. • Teológus legátusként jártam már ott. Jól emlékszem, húsvét volt, és az áradás miatt nehezen lehetett átkelni a Sajón. A várat régóta ismertem, amikor lelkésznek odakészültem láttam annak romlását. Létrehoztuk a Lorántfíy Zsuzsanna Honismereti Kört, lépéseket tettünk a vár mentéséért. Végülis sikerült elérni, hogy hozzákezdtek a feltárásához, és az állagmegóváshoz. Most már nem dűlnek le a falak, de további konzerválásra is szükség van éppen a legrégebbi részeknél. □ Lelkipásztorként Jelentős egyházépítő munkát végzett, főleg Ónodon. • A században én szolgáltam a legtovább a községben, 17 évig. Templomrenoválást végeztünk, építettünk egy kétmanuálos, elektro-pne- umatikus orgonát. Ónodról Miskolcra a Csabai kapui gyülekezethez kerültem. Nagy szívfájdalmunk volt, hogy az elődöm, Kádár Zoltán vezetésével megkezdett imaház építését - a mai rendelőintézét helyén - leállították. Már félig készen volt, fel is szentelte a püspök, de néhány hónap múltán kisajátították, helyén épült fel a rendelő. Az egyházat csak részben kártalanították. Reméljük most majd megoldódik e régi sérelem. □ Ágoston Istvánt közíróként, helytörténészként is számon tartjuk. Melyek az emlékezetesebb publikációi? • Több írással jelentkeztem az Észak-Magyar- országban, újabban a Teológiai Szemlében Dévai Bíró Mátyásról írtam. ’90-ben jelent meg a Károli Gáspár és a vizsolyi biblia című kiadványom, a 750. évfordulóra jelent meg a Muhi csata 1241 című munkám. Megírtam Muhi és Ónod irodalmi hagyományait, természetesen írtam Lorántfíy Zsuzsannáról, most pedig az ónodi országgyűlés 290. évfordulójára megjelenhetett a Rákóczi néphagyományok Ónodon című könyvem. □ Közben letette a doktorátusi vizsgát... • „A magyar puritanizmus gyökerei” tanulmánnyal nyertem el az egyháztörténet doktora címet. A munkát most jelenteti meg a Kálvin kiadó. Ágoston István végül Miskolcon fejezte be református lelkipásztori munkásságát. ’96-ban vonult nyugdíjba. Nehéz korszak után most már több idő marad a sok felhalmozott kézirat rendezésére. A nyugalmazott lelkipásztor Tapolcán él feleségével. Két gyermekük önálló életüket élik, és három unoka örvendezteti a nagyszülőket. Mindkét fiatal családban újabb „trónörököst” várnak. kének köszönhetően tudtuk legyártani a szükséges munkaeszközöket. □ A termékeket illetőleg folytatta ott, ahol abbahagyta a szövetkezetnél? • Az üzem tevékenységének a hetven százalékát a kézzel festett figurális termékek tették ki, értse ezalatt az üzletekben megvásárolható állatfigurákat, mondhatom kommersz árukat. Mintegy húsz százalékot tett ki a fonott kerámia, a maradékot pedig a tokaji részleg által gyártott ipari termékek képezték. Tudtam, hogy a piacról hiányoznak a kerámia rácsok, közérthetőbben a szellőz- tetők pl. egy családi ház konyhájában, mellékhelyiségében. Erre álltunk rá és ma is a fő termékünknek nevezhetem, főleg a gázhálózat kiépítése miatt keresik. Persze a kezdetek nem voltak zökkenőmentesek, hiszen pl. az égető kemencék építéséhez hitelre volt szükségünk. Akkoriban mondták a bankok, hogy van pénz, de két-három millió alatt alig álltak szóba velünk. Ha ez mégis megtörtént, olyan hitelfedezetet kellet felmutatnunk, ami ha rendelkezésünkre állt volna, nem fordulunk hitelért. Végül a Regionális Fejlesztési Alap mik- rohitele segített rajtunk. □ Hol tart most a vállalkozás? # A kisebbik fiam tervei alapján dolgozunk, Hollóházán szerezte meg a giszminta készítő képesíKerámiagyártás - kisiparban □ Hogyan jut eszébe valakinek a kerámiagyártás, mik voltak az előzmények? • Tulajdonképpen az érettségi után kerültem Bodrogkeresztúr- ba. Először az akkori ÁFÉSZ-nél dolgoztam, majd a Kerámia Szövetkezetbe kerültem, majd mérlegképes könyvelő lettem. Nyolcvanháromban választottak meg a szövetkezet elnökévé. Nyolc évig töltöttem be ezt az állást, s a rendszerváltozás után szinte egyik napról a másikra - három közgyűlés után - leváltottak. Az akkori vezetőségi klikknek érdekes szemléletei voltak velem Bodrogkeresztúr (ÉM - SFL) - A mai világban számos új vállalkozás indul. Vagy talpon maradnak vagy sem, ám manapság ez utóbbi a jellemzőbb. Nehéz olyan dolgot találni, amit hosszú távon kifizetődő, eladható, van rá igény, egyszóval megélhetést biztosít a családnak. Bodrogkeresztú- ron Szatmári Ilona a művészi és elsősorban az ipari kerámiák gyártásában látta meg a lehetőséget, a jelek szerint éles szemmel. szemben. Munkanélküli lettem két évig. A vállalkozásom - úgymond - kényszerből született. Van két fiam, akik - lehet mondani - felnőttnek számítottak ebben az időben, bár a kisebbik még gimnáziumba járt. Összeültünk és közös elhatározás eredménye lett a kerámia gyártásával foglalkozó vállalkozás. A fiúk műszaki érzétést. A kilencvenhárom évi kapacitásunkat sikerült a duplájára növelnünk. Ma már díszmú kerámia gyártással is foglalkozunk, egyedi megrendeléseket fogadunk el. A megrendelések különböző versenyek díjaira, emlékplakettekre, érmekre vonatoznak és úgy látjuk a piac is kezdi felszívni a különleges darabokat. Mivel a fonott kerámiák újra az érdeklődési körbe kerültek, elkezdtük a gyártását ezeknek a daraboknak is. □ Hon nan szerzik be az alapanyagot, mennyit dolgoznak egy nap és milyen terveik vannak? • Ha minőséget akarunk elérni, akkor csak az üzletekben beszerezhető alapanyagok jöhetnek számításba, ezeknek garantált a minősége. Persze a beszerzéstől a végtermékig rengeteget dolgozunk, volt időszak, amikor éjjel is alig álltunk meg, hiszen egy felfűtött kemencénél szükségszerű az állandó felügyelet, megfelelő hőmérsékleten a darabokat ki kell szedni, a nyers árut berakni, egyszóval nem könnyű munka. S ha már tervekről beszélünk, szeretném, ha munkaidőnk nyolc órára csökkenne úgy, hogy az elegendő legyen a család biztos megélhetéséhez. Rövidesen kiadtunk eg}' fotóalbumot és prospektust, amiket termékeink propagálásához feltétlenül szükségesnek tartunk. Szeretnénk fejlődni, haladni a korral. A faluházvezető Bodrogkeresztúr (ÉM - SFL) - Csatlósné Komáromi Katalin a Bodrogkeresztúri Faluház vezetője - népművelő. Tarcali származású, 1967 májusában született Sátoraljaújhelyen. Édesanyja 1965-tól dolgozik a közigazgatósban, édesapja 'az egykori Északkó tarcali üzemében foglalatoskodott műszaki vonalon. Húga az elmúlt hetekben szerezte meg jogi diplomáját. Katalin az általános iskolai tanulmányait Tarcalon végezte, majd Sárospatakra került az akkori Rákóczi Gimnázium angol tagozatára. Ebben az időszakban kezdte szárnyait bontogatni a közéletben, a szervezési feladatok elvégzésében kimagasló eredményeket ért el, így az érettségi bizonyítvány megszerzése utón a főiskolai felvételnél a népművelői szakot jelölte meg. . 1989-ben pályázott jelenlegi munkahelyének népművelői feladatának ellátására - sikeresen. Azon ritka szerencsés emberek közé tartozik, akiknek pályája zökkenőmentesen kezdődött. Férjével a gimnáziumi évek alatt ismerkedett meg, házasságukból két gyermek született Dóra és Csenge. Katalin négy évig volt gyesen, 1995-tól azonban újra a Faluhá- zat vezeti. Elvi feladatai azon népművelői tevékenységek, amelyek jellemzők egy kistelepülésre. Gyakorlati teendői azonban sokkal összetettebbek Például egy rendezvény szervezése során az ő feladata a plakáttervezéstól a propaganda munkán keresztül a jegyek eladásáig minden, hogy a program lebonyolításról már ne is beszéljünk. A Faluházban csapódnak le az idegenforgalommal és falusi turizmussal kapcsolatos munkák, továbbá a művelődéshez tartozó pályázatok elkészítései. A programok szervezésénél elsődleges szempontként veszi figyelembe, hogy a rendezvény tárgya egy hizonyos korosztály igényét elégítse ki. E szemlélet eredménye, hogy kialakult egy törzsközönség témakörönként, legyen az egy lazább hangvételű koncert, irodalmi program, vagy kiállítás. Az évek során neves együttesek - többek között a 100 Folk Celsius, Szandi és Fenyő Miklós - mellett politikusok háziasszonya is volt. A tavalyi évtől náluk mutatják be a régió képző - ipar - és népművészettel foglalkozó alkotótáborainak remekeit, mellette természetesen nem merülnek feledésbe Bodrogkeresztúr hagyományai sem. A népművelő büszke többek között a minden februárban megtartott Szőlészeti-borászati Napokra és még néhány „nagy- rendezvényre”, amelyek saját kezdeményezéseiből valósultak meg. Munka- és szabadidejének nagy részét pillanatnyilag leköti a szeptemberben tartandó Európa Héttel kapcsolatos propagandamunka, amely nagyon összetett. A közművelődés helyi felelőse sajnálja, hogy nincs Bod- rogkeresztúrnak nincsenek testvértelepülési kapcsolatai, ám ennek megvalósítása a. jövő egyik feladató lesz - tervezi. Szeretné ugyanis minél szélesebb körben terjeszteni Keresztúr jó hírét, j Mint mondja, a kultúra nem | csak a kultúrnövények bemutatásából áll...
