Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-08 / 157. szám
Interjú Gulyas János Encs (ÉM) - Megtisztelő feladatnak tett eleget az encsi városi művelődési központ, amikor gondozásába vette a Kistelepülések Közművelődési Szakembereinek Országos Tanácskozásának 1997. június 25-26-27-én történő megrendezését. Az ország különböző területeiről mintegy 60 szakember, valamint a közművelődési szolgáltatásban tevékenykedő felsőbb szervek résztvevői tapasztalatcserét tartottak a közművelődés speciális gondjairól, elméleti és gyakorlati kérdéseiről. A háromnapos tanácskozás légkörét meghatározta a felsőbb szervek irányt mutató realitása, míg a másik oldalról a végvárak érzelemtől telítődött bizonytalansága. Mécs László gondolata mottóként kísérte végig a tartalmi munkát: „Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld.” A szekcióvezetők zárásképpen összefoglalták az elméleti és gyakorlati kérdések vitáját. Kerekes László, a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium közművelődési főosztályának Kistelepülések Közművelődési Szakembereinek Országos Tanácskozása A kistelepülések egyik központja Abaújszántó Fotó: Farkas Maya helyettes vezetője a többcélú intézmények megerősítését szorgalmazta. Kistelepüléseken erre a legalkalmasabbnak a klubkönyvtárat tartotta. Szenvedélyes hozzászólások hangzottak el a rendszerváltás kezdetétől végbement átalakulási folyamatról, a megtakarítás jegyében történt nagymérvű leépülésről. A kezdeményezők a fenntartó szervek voltak a szakma véleménye nélkül, a tevékenység rovására. A kényszer átalakulás sok helyen az intézmények bezárásával, a személyi állomány leépítésével járt együtt. A kistérségeknél nélkülözhetetlen a társulás. Hiánya, kiszolgáltatottságot idéz elő. A kis intézmények összevonása a szakmai fejlesztést szolgálja. Ehhez szükséges az igazgatási háttér megteremtése, aminek biztosítéka a Köz- művelődési törvény megalkotása lesz. Sajó Attila, a kazincbarcikai művelődési központ igazgatója „Az önkormányzatok és civil- szervezetek a közművelődésért” szekcióban tíz pontban sűrítette üzenetét a fenntartók felé. Tőmondatokba sűrítve: A települések igénylik a közművelődés szolgáltatásait. A szervezeti kereteket a helyi igények határozzák meg. A fenntartási költségek ne szűküljenek le a bérre. Csak a korszerű intézmények vonzóak. A több lábon állás jellemezze a támogatást. Fokozni kell a szakmai segítséget, a regionális együttműködést. A civilszféra legyen partner. A munka az együttműködésre és a nyitottságra épüljön. A nemzeti kultúra támogatása elsődleges legyen. Meg kell szervezni a rendszeres képzést, továbbképzést. Földeák András, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója intézménye szolgáltatásait ismertette. Összefoglalta az intézmények rendszerét, kölcsönhatásait. A munkát mindig a sokszínűség jellemezze. Kiemelte a közművelődés egységes értelmezését, a hagyományok ápolását, a művészi kreativitást, a rendezvények szervezését. Élvezzen a felnőttoktatás prioritást, ezen belül a munkaerőpiaci képzés, az iskolarendszerű képzés, a tanfolyamok. A tennivalók középpontjában a közösségfejlesztés álljon. Tóth Csaba, a Magyar Népművelők Egyesületének elnöke az egyesület munkáját ismertette. Az érdekképviseleti munkát helyezte előtérbe. Kiemelte a Közművelődési törvényt előkészítő munkát. Az őszi vándorgyűlés új feladatokat szab meg. Kiemelte az encsi tanácskozás hasznosságát, a két évenkénti megszervezését. Csáky Imre, a B.-A.-Z. megyei közgyűlés főosztályvezetője üdvözölte és méltatta a ta7» .......... Ri port nácskozást. Kiemelt néhány tennivalót: folyamatossá kell tenni a kistelepülések szakmai segítségét. A tisztánlátás és a feladatok meghatározása céljából kutatásokat, felméréseket, helyzetelemzéseket kell végezni. Új értékeket kell létrehozni. Különösen kiemelte a készülőben lévő Közművelődési törvény gyakorlati végrehajtását, a fenntartókkal a közös együttműködést. Mennyhért Béla, Encs város alpolgármestere megköszönte a szervezők áldozatos munkáját, a gördülékeny programok folyamatosságát, a jó ellátást, a kirándulást, a programok, szórakozások sokszínűségét. Megköszönte, hogy a várost tisztelték meg a tanácskozás színhelyéül. Kiadványt ígért a tanácskozás anyagából. Vitányi Iván országgyűlési képviselő, a parlament kulturális bizottság elnöke Kultúra és modernizáció című előadására a későbbiekben visszatérünk. A tanácskozást esetenként bizonytalanná tette, hogy még mindig késik az új Közművelődési törvény parlamenti elfogadása. A megjelentek örömüknek adtak kifejezést, hogy annyi év után a kistelepülések közművelődési helyzete napirendre került és találkozhattak a népművelés közkatonái a „vezérkarral”. Encs és Szepsi a térségért Buzafalvi Gyózó Encs (ÉM) - A korábbi évektől eltérően végre konkrét együttműködési megállapodás született ebben az esztendőben az encsi képviselő-testület kezdeményezésére Abaúj központja és a szlovákiai Szepsi között. A testvérvárosi kapcsolat létesítéséről Menyhért Béla encsi alpolgármesterrel beszélgettünk. * • □ Először Krózser János, a korábbi polgármester vette fel a kapcsolatot Szepsi elöljárójával, Zakariás Istvánnal. Hol tart jelenleg az ügy? • A közös programok megvalósítása komoly pénzügyi hátteret igényelt, ezért a két testvérváros pályázatot készített. Sajnos sikertelenül! Nem maradt más lehetőség, fontossági sorrendét kellett felállítani, mi az, ami a legsürgetőbb és minél kevesebb pénzbe kerül. □ Mi került előtérbe? • A figyelem a fiatalokra irányult. Egy sor alkalom kínálkozik a művészeti ágak bemutatkozására, sportvetélkedőkre. Az elmúlt esztendő végén Encsen a Jelnőtt” önkormányzat és az alpolgármester kezdeményezésére létrejött Encsi Gyermek és Ifjúsági Ónkormányzat (GYIÖK) kapott lehetőséget arra, hogy szervezője legyen a fiatalok által jónak vélt és általuk megszervezhető programok koordinálásának. A szlovák kisváros vezetőivel könnyű volt szót érteni: egyrészt majdnem mindegyikük tökéletesen beszél magyarul, míg mások ezt nagyfokú lelkesedésükkel és felajánlásaikkal pótolták. A közös összefogással megvalósításra váró együttműködési formákból természetesen csak néhány kiemelésére lehet vállalkozni. □ Melyek ezek? • Többek között a művészeti alapiskolák kölcsönösen bemutatkozhatnak a testvérvárosokban. Kiállítást, hangversenyt rendeznek és ugyanezen a napon a kulturális intézmények szervezésében színes műsorral is kedveskedhetnek az érdeklődőknek. Három korosztály sportvetélkedője is gazdagíthatja a palettát az őszi hónapokban: az alsó- és felsőtagozatos általános iskolások mellett a középfokú intézményekben tanuló diákok több területen is összemérhetik erejüket, felkészültségüket. Pontozásos rendszer bevezetésével pedig „vándorkupa” elnyerésére is sor kerülhet (de ez nem az illető városé lenne, hanem a győztes iskoláé!). Ezzel egyidő- ben vagy más alkalommal megtarthatjuk a két abaúji település duatlon-viadalát is. Felvetődött az is, hogy a városok által szervezett tömegsport akciók legyenek kölcsönösen látogatottak. □ Információnk szerint az encsiek segítenek a szepsieknek abban, hogy náluk is megalakuljon a GYIOK... • Valóban, az Encsi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat azon fáradozik, hogy a szlovákiai testvér- városban minél előbb létrejöjjön egy hasonló szervezet. Tapasztalatainkat megosztjuk velük a működési feltételek kialakításában, az „indító” programok és célok megfogalmazásában. Ezen túlmenően megállapodtunk abban is, hogy magunkkal viszünk egy szepsi fiatalt a június végi püspökladányi hétnapos „felkészítő táborozásra” és vendégül látjuk. Ott ellesheti majd az ezzel kapcsolatos műhelytitkokat. A két encsi általános iskola - a Kazinczy és a Petőfi - pedig felajánlotta, hogy öt-öt szlovákiai, de magyarul beszélni tudó gyermeket - önköltségi áron - egyhetes iskolai táborozásra visz el. A jelentős sikereket maga mögött tudó Encsi Képzőművészeti Alkotótábor a nyáron két szepsi művészetked- veló fiatalnak lehetőséget biztosít arra, hogy két héten át - vendégként, ingyen - részt vegyen a közösség munkájában. Az Encsi Polgármesteri Hivatal által az elmúlt héten megtartott kistérségi köz- művelődési szakemberek országos találkozóján a testvérvárosból öt szakember vehetett részt. □ A tömegkommunikációs eszközök igénybe vétele terén történt-e már elmozdulás? • Megállapodás született arról is, hogy a városi lapokat 5-10 példányban megküldjük egymásnak. A két városi televízió pedig rendszeresen (havonta legalább egy esetben!) mintegy 30-60 percben közzéteszi a legjobbnak tartott helyi műsorokat. Még az idén kölcsönösen nyilvános és élő adásban fórumot rendezünk a testvérvárosok életéről. Az érdeklődők közvetlenül kaphatnak majd választ kérdéseikre az illetékesektől. Még ebben az esztendőben sort kerítünk a szepsi és encsi vállalkozók találkozójára, ahol valószínűleg sok üzleti kapcsolat teremthető meg vagy annak a lehetősége alakul ki. Megjegyzem, hogy Encsen néhány évvel ezelőtt sikeresen bemutatkoztak a szepsiek. Igen biztató eredményeket hozott mindkét fél részére. □ Ennyire problémamentes minden? Nem túl rózsaszínű szemüvegen át nézi Szepsi és Encs térségi lehetőségeit? Semmi zavaró tényezővel nem találkoztak? • Szó sincs arról, hogy túlzott várakozással tekintenénk a határ két oldalán élők együttműködésére. De rajtunk is sok múlik. Ha odaát is igénylik a kapcsolatfelvételt - márpedig így van -, akkor sok mindent elérhetünk közösen. A pénzhiány az igazi sorompó, ez szab gátat álmainknak. Ezért maradt el például az a kétnaposra tervezett látogatás, amely Abaúj- Torna nevezetességeit mutatta volna be a határ két oldalán. Tény Főleg a fiatalok baráti együttműködése várható viszont: az említett programok az idén még mindenképpen megvalósulnak. Reményeink szerint ez jó alapot teremt majd egy sikeresebb pályázathoz. A két nemzet magyarságának közeledéséhez, barátságához. Német és olasz kapcsolatainktól is támogatást, segítséget várnánk ehhez az ügyhöz is, mindhiába. Pedig a határon túli, zömében magyar anyanyelvű lakosságú települések vezetői tőlünk várják a jó szót, a bátorítást a kulturális, a sport és emberi kapcsolatok ápolásában.
