Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-08 / 157. szám

Itt-Hön ^Közérdekű m&mx&siissi Fogadóórák v* JÚLIUS 8. ÉS 14. KÖZÖTT Edelény Gadóczi Bertalan jegyző júli­us 9-én. szerdán 8-tól 12-ig fogadja az állampolgárokat. Kazincbarcika Tanka Zsigmond jegyző júli­us 10-én, csütörtökön 8-tól fél hatig tart fogadóórát. Mezőcsát Arnóth János polgármester és Roszkosné Török Mária jegyző bejelentés esetén a megbeszélt időben, sürgős esetben azonnal fogadja az ál­lampolgárokat. Ózd Péntekenként 9-től fél kettő­ig tart fogadóórát Strohma- ver László polgármester fel­váltva vagy egyszeire Filep Gyula és Bárdos Balázs alpol­gármesterrel, Csiszár Miklós jegyzővel, Fejér Levente al­polgármesterre!. Put nők Tenner János jegyző július 10-én, csütörtökön 9-től 12-ig fogadja az állampolgárokat. Sajószentpéter Samu István polgármester szerdánként 8-tól 5-ig, Botos László jegyző 8-tol 2-ig tart fogadóórát. Anger Géza al­jegyző hétfőnként 8-tól délig, szerdánként 8-tól 5-ig, pénte­kenként 8-tól 12-ig várja az állampolgárokat. Meghívó Tisza-parti falunézőbe Tiszabábolna, Tiszadorogma, Ti- szavaik - kis települések Dél-Bor­sodban, a Tisza partján. Az össze­sen mindössze 1300 lelket számláló községek vezetői szerint mi vagyunk az elsők a „környezettudatos gazdál­kodás” magyarországi előfutárai kö­zött. Július 19-20-án mi rendezzük meg a 9. Magyarországi Falumeg­újulási és Faluképvédelmi Napokat. A három község idegenforgalmi ér­tékeit kamatoztatni akarók össze­fogásával született meg a Cötkény Kft. a kilencvenes évek elején. Ala­pítói szerint a kistérség csak saját földrajzi és természeti környezetének felhasználásával és csak saját ere­jéből tudja fennmaradását, majd fejlődését biztosítani. Felismertük, hogy a Tiszát keresik a víz, a vízi­sport, a horgászás szerelmesei. A három település melletti a borsodi mezőség pusztája, növény-, állat- és madárvilága csalogatja az idegene­ket. Nemcsak hazaiakat, hanem né­meteket és hollandokat is. Mert itt csendesebb, békésebb, hangulato­sabb a vidék, még háborítatlanul megmaradt az őstájék. Erre aka­runk alapozni. Ezért építettünk Ti- szadorogmán a folyó partján tájba illő kempinget, későbbiekben pedig horgászfalut létesítünk. Tiszabábol- nán a már működő vendégfogadó mellé újabb éttennet akarunk, ven­dégszobákkal. Tiszavalkon egy or­nitológiái üdülőfalu kialakítását tervezzük. A három község vezetői öt-tíz évre előretekintve egy erős, nyugati piacra orientált áruskálá­val rendelkező mezőgazdaságot kép­zelnek el, aminek a gerincét az idő­közben komolyan megerősödött ta­nyafarm jellegű magángazdaságok adják. Elképzeléseink megvalósításához a feltételek adottak. Ezért várjuk önö­ket a 9. Magyarországi Falumeg­újulási és Faluképvédelmi Napokon Tiszabábolna, Tiszadorogma, Ti- szavalk községekbe július 19-én és 20-án. A három község nevében: Császár Béla polgármester Tiszabábolna JÚLIUS 8-TÓL 14-IG Edelény Keddtől vasárnapig 0.00­16.00- ig a Képújság, 16.00­24.00- ig a Szív TV műsorát sugározzák. Hétfőn 0.00­17.00- ig Telinform Képújság. 17.00 Szivárvány Sztár Maga­zin. 17.30 Biztonsági Zóna. 18.00 Hétről hétre - Edelényi Magazin. 19.30 Sztárrandevú. 20.15 Képújság. Kazincbarcika Kedd és szerda kivételével minden nap a Szív TV műso­rát sugározzák 16.00-24.00- ig. Kedden és szerdán 14.30- 18.30-ig Szív TV, 18.30-20.00- ig saját műsorukat adják. Benne A hét témája, a Híra­dó és a Magazin című műso­rokat, amelyeket szerdán megismételnek. 20.00-24.00- ig Szív TV. Ózd Július 9., szerda 18.30 Mese 18.35 Szivárvány sztár maga­zin - CAUG1N IN the ACT együttes — Kálmán Imre: Csárdáskirálynó (beszélgetés -sok zenével). Július 10., csü­törtök Pártpaletta Vendég: Bárdos Balázs (FKGP), Vitéz Kiss Sanyi István (MIÉP), Ob- bágy Csaba (KDNP). (A nézők a 472-347-es telefonszámon tehetik fel kérdéseiket.) Tiszaújváros Szerdánként 19.00-21.00-ig sugározzák Magazinműsoru­kat, amelyet csütörtökön délelőtt 9.00-től megismétel­nek, ORVOSOK Edelény: (szombat reggel héttől hétfőn reggel hét óráig) 24 órás ügyelet a Deák F. u. 6. sz. alatt. Telefon: 48/341-309. Kazincbarcika; felnóttugyelet a Várni Kórház­ban, a Május 1. u. 56. (péntek 17-tól hétfőn reg­gel hét óráig), gyermekügyelet a Május 1. u. 13. szám alatt (szombat-vasárnap 8 és 12 óra között), telefon: 48/311-411/322-es mellék. Fogászati ügye­let: á Városi Kórház épületében a Május 1. u. 56. sz. alatt (szombaton 8 és két óra között). Telefon: 48/311-411­Mezöcsáton: a Hősök tere 33. sz. alatt tartanak ügyeletet szombaton reggel hét órától hétfőn reggel hét óráig. Telefon: 49/352-444. Mezőkövesden: a Mátyás király út 75. sz. alatti Kórház-Rendelőintézetben tartanak gyermek- és fel­nőttorvosi ügyeletet szombaton és vasárnap. Hív­hatók a 49/411-444-es telefonon. Fogászati ügyelet csak szombaton van nyolctól két óráig a József At­tila út 3. sz. alatti rendelőben. Telefon: 49412-734. tig van orvosi ügyelet a Nemzetőr u. 1/C. épületben. A felnőttőrvosi ügyeletét a 48/471-411, a gyerme­korvosit a 4&;472-300-as telefonszámon hívhatják. Putnok: felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet a Kos­suth u. 27. sz. alatt pénteken hét órától hétfőn reg­gel hét óráig van. A 48/430-205-ös telefonszámon hívhatók. Sajószentpéter: felnőtt- és gyermekorvosi ügye­let a Kossuth u. 200. sz. alatt, a 48/345-108-as te­lefonon. Tiszaújváros: gyermek- és felnóttorvosi ügyelet a Bethlen Gábor u. 23. sz. alatt pénteken este öt órától hétfőn reggel nyolcig. Telefon: 49/341-900. GYÓGYSZERTÁRAK Edelény: István király útja 64-66. Telefon: 48/341- 285. Kazincbarcika: ügyeletes az Egressy B. u. 3. sz alatti gyógyszertár, a 48/311-614-es telefonszámon hívhatók. Mezőcsát: a Hősök tere 32. sz. alatt. Telefonszá­muk: 49/352-324. Mezőkövesd: a Szent László tér 2. sz. alatti gyógyszertár tart ügyeletet. Telefonszámuk: 49/311-254. Ózd: a Vasvár u. 54-60. sz. alatti gyógyszertár az ügyeletes, hívható a 48/472-580-as számon. Putnok: Andrássy u. 4. Telefon: 48/430-281. Sajószentpéter: Kossuth u. 218. Telefon: 48/345- 101. Tiszaújváros: az orvosi rendelővel egy épületben, a Bethlen G. u. 23 sz. alatt Telefonszámuk: 49/341- 900. ÁLLATORVOSOK Kazincbarcikai kerület: Tóth Attila Perkupa, Bajcsy Zs- út 13. 48-462-013 Erdős András Edelény, Lévay út 1. 48-341-229 Elek Vilmos Ózd, Újváros tér 4. 48-471-220 Kris­tóf László Putnok, Erdélyi út 8. 48-430-165 Miskolci kerület: Lupkovics Zoltán Miskolc, Bertalan út 25.46-372- 148 Istók László Emód, Kazinczy út 4. 46-476- 212 Gyulai László Felsőzsoica, Balassi út 13. 46- 383-168 Zemlényi István Szerencs, Mikszáth út 4. 47-362- 339 Mezőkövesdi kerület: Csillag Gvula Borsodivánka, Rákóczi út 10/a. 49- 339-104 Czajner Gábor Bükkábrány, Béke út 28. 49-335­088 Pósán György Tiszakeszi, Községháza út 44. 49- : 362-845 t~Hon Az iskola falain túl Faragó Lajos Hejőbába, Újharangod (ÉM) - Magyar Józsefhé, leánykori nevén Szőllősy Süldi Ilona tanítói oklevele mellé tanárit is szerzett. Korábban mindig felsősöket tanított, de szíve leghőbb vágya tel­jesült, mióta „csak” tanítóként dolgozhat. Egy kis faluban, ahol mindig nyitva van a falu lakói előtt a kapuja és az ajtaja. Mert a gondok nem ismerik a vakációt.- Édesapám Erdélyben tanított Alsótótfalun, édesanyám tiszaberceli volt. Amikor Tiszabercelt elérték a románok, édesanyám biciklivel édes­apám nyomába indult. Annyit tudott, hogy a debreceni hatosoknál szol­gál és valahol Tiszaszederkény körül vannak. Hejőbábán kerülték el egymást, aztán Kálkápolnánál futottak össze és együtt is maradtak végig. Mentek egészen Ausztriáig, Salzburgnál érték utói őket Szálasi- ék. Edesapáékat ki akarták végezni, hiszen tudták, hol vannak a ko­ronaékszerek. Szerencse, hogy az amerikaiak betoppantak. így szület­tem én 1945. június 23-án Ausztriában és annak az évnek a karácso­nyán kerültünk haza. Egy vagonban, egy bőrönddel, egy szál ruhában. ’56 szele is megcsapta- A háború után édesapám Csugarba került, egy tanyasi iskolába. Nem mondom, milyen körülmények közé... Egy évig fizetés nélkül tanított. Később Mezőtúrra költöztünk. ’46-ban született a húgom, ’48-ban a má­sik húgom. 1949-ben Tiszabercelre kerültünk. ’56 szele elérte a falut is. Egy délután beállítottak és édesapámat elvitték. Nem tudtunk róla hónapokig semmit sem. Aztán a nagynéném felkutatott egy illetőt, aki Pesten a minisztériumban nagyon fontos beosztásban dolgozott és akit a háború alatt mint zsidót, édesapám bújtatott. Annyit tudott segítem, hogy a lapját felülre tette a gyorsabb döntés érdekében. Kistarcsára került a tiszaberce- íi párttitkár miatt, aki szerint édesapám eltüzeltette az orosz tankönyveket. No, ilyen zakla­tott, de nagyon szép gyerekko­rom volt. Az ’56-os események után édesapám úgy döntött, hogy nem marad tovább ott, így kerültünk ’57. szeptember 6-án Hejőbábára. Abba a kastélyépületbe köl­töztünk, ahol azon a bizonyos háborús éjszakán édesapámék el voltak szállásolva. Itt szép élet kezdődött új barátokkal, jó társaságban. Én elkerültem Miskolcra, a Kossuth Gimná­ziumban érettségiztem, majd Sárospatakon elvégeztem a ta­nítóképzőt. ’66-ban államvizsgáztam, és férjhez is mentem. Sárospata­kon éltünk, albérletben. Tiszakarádon kezdtem tanítani, aztán ’69- ben, mikor a fiam kétéves volt, Makkoshotykára kerültünk, ahol szol­gálati lakást is kaptam. Onnan családi okok miatt jöttem el, mivel el­váltam. Visszajöttem Hejőbábára, ahol édesanyám már egyedül volt, mert édesapám ’79-ben meghalt. A harmadik infarktusa elvitte.- Egy ilyen településen az ember nem zárhatja Bea kÄijät. Ha jól akarom megfogalmazni, azt mondom, egymásra találtunk A falu lakói partnert láttak bennem. Nemcsak meghallgattam őket, hanem egy ki­csit a magaménak is próbáltam érezni a gondjaikat. A ’94-es választás­kor fokozódott ez, mikor is egy nagy pofont kapott a faluközösség. Az még csak hagyján, hogy nem az lett a polgármester, akit Újharangod szeretett volna, de hogy testületi tagként sem került be senki innen, azt már nem nyelték le az emberek. Az iskolában nem tudtam csak tíz órakor elkezdem tanítani, mert itt voltak vagy húszán. Ültek a folyosón, néztek nagy szemekkel és minden­ki teljesen el volt keseredve. Hát mit lehetne tenni? Pró­báljunk meg önállósodni? - kérdezték. Harmadik éve húzódik a Gesztelytől való válásunk, az önállósodásunk ügye. Ehhez addig nem já­rulnak hozzá, amíg Gesztely forráshiányos. Mivel a gaz­dálkodás most rendeződni látszik, küldjük újabb leve­lünket az illetékesekhez, mert a falu nem mond le az önállósulási tervéről. A szövőszéket is pályázat útján nyerte a tanító néni Nyáron sincsen nyár A vakáció a tanító néninek egyáltalán nem jelent szünidőt Új kezdés a gyerekekkel- A tanítóképző után elvégeztem Nyíregyházán az ének-zene szakot, belekezdtem az oroszba is, de azt egy balesetem miatt abbahagytam. Két gyerekkel kerültem Hejőbábára, mert közben megszületett a lá­nyom is. Kerestem azt a régi hangulatot, ami a ’60-as években volt, azt a nagyon jó kis közösséget, azokat az emlékezetes dolgokat, ame­lyeket gyerekként és fiatalként megéltem, de valahogy nem találtam meg. A kollégák között sem éreztem igazán jól magam, bár lehet, hogy ez az én hibám is volt. A gesztelyi önkormányzat ’91-ben az újharan- godi tagiskolába keresett egy iskolavezetőt és az én pályázatomat fo­gadták el. Nagyon furcsa volt Újharangod, mert addig csak felsőben tanítot­tam. Az életemet mindenütt felsősök között éltem le, viszont mindig azt szerettem volna csinálni, amire eredetileg készültem: tanítani. Na­gyon nehéz volt a kezdet, mert egy-négy osztály volt itt. Újharangod hál’ Istennek nem olyan nagyon nagy falu, tehát elég hamar megismer­tem az embereket és úgy érzem, hogy ők is nyíltan és szeretettel köze­ledtek felém. Balra az édesapa, akit Szálasi ki akart végeztetni Fotó: Végh Csaba Vakáció szünet nélkül- Nagyon kemény, igen nehéz és fárasztó tanév volt, amit magunk mögött hagytunk. A Nemzeti alaptantervhez az iskola elkészítette a pe­dagógiai programját és a helyi tantervet. Ehhez szükségeltetik még egy speciális, Újharangodra vonatkozó kiegészítés - ezzel foglalkozom most. Emellett kicsit többet szeretnék foglalkozni az unokámmal, meg itt van a kertem, a kis minigazdaságom is. Úgy tűnik azonban, hogy a nyáron sincs igazán szünet. A gyerekek a délutánjaikat, a délelóttjeiket szeretik itt tölteni az iskolaudvaron, vagy a tanteremben szőnek, hogyha rossz az idő. Mióta itt vagyok, azóta mennek a harangodi gyerekek táborba. Erőszállás, Füzérradvány, Bogács, Szentendre után most Tiszaderzs következik. Aztán meg min­den nap kopogtatnak, hogy tanító néni, egy szoknyát kell varrni, taní­tó néni, meg tetszene egy kérvényt írni?...

Next

/
Thumbnails
Contents